Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám, kedd

SZABAD CSAK MÉRSÉKELTEN LELKESEDNI? Vajon nem óvatosságra készteti az állampolgárt, hogy értelmiségiek százezrei csődöt mondtak 1968 után... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1992. szeptember 1. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 206. szám ÚJ FOGALOM: A KORLÁTOZOTT SZUVERENITÁS Aki azt állítja a Fideszről, hogy nem áll nemzeti alapokon, s ezt a liberalizmussal hozza összefüggésbe, jobb esetben tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. (7. oldal) TANÁCSKOZIK A SZLOVÁK PARLAMENT MILYEN LESZ A SZLOVÁK ALKOTMÁNY? VLADIMÍR MEČIAR LEDORONGOLTA BÍRÁLÓIT • AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS JAVASLATA: , DOLGOZZÁK ÁT A TERVEZETET • ČARNOGURSKÝ IDEIGLENES ALKOTMÁNYT JAVASOLT (Munkatársainktól) - Az SZNT Elnöksége azt feltéte­lezi, hogy csütörtökön ünnepélyesen aláírják az új szlovák alkotmányt. A tegnap kezdődött parlamenti ülésen a honatyák eljutottak a tervezet vitájáig, ame­lyet ma is folytatnak. Maga a szavazási procedúra nagyon hosszadalmasnak ígérkezik, hiszen csaknem 400 módosító javaslatot dolgozott fel az alkotmányjogi bizottság. Miloš Vajda (DSZM) pedig azt javasolta - és indítványát meg is szavazta a parlament -, hogy a képviselők egyenként, az elnöklő felszólítására nyil­vánítsák majd ki támogatják-e a kormány által benyúj­tott alkotmánytervezetet. Az ülést megnyitó Ivan Gašparovič elnök a tanácskozás elején fegyelem­re, a parlamenthez méltó magatartásra szólította fel a képviselőket. Még mie­lőtt jóváhagyták volna a napirendet, Duka Zólyomi Árpád az MKDM­Együttélés koalíció nevében azt indítvá­nyozta, hogy tekintettel a kormányter­vezet hiányosságaira, ellentmondásai­ra, gyors összeállítására adják azt vissza átdolgozásra, majd bocsássák nyilvános vitára. Egyúttal javasolta, rendezzék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek fórumát jogaik szavatolá­sára. Kezdeményezése nem talált megértésre, mindössze 29-en támo­gatták a 143 képviselő közül. Az alkotmányt Vladimír Mečiar kor­mányfő terjesztette elő. A beterjesztett módosító javaslatok kapcsán intézte első támadását a magyar képviselők ellen. Azt mondta, hogy főleg az általuk benyújtott javaslatok lépték túl a kor­mánytervezet keretét és filozófiáját, ezért helyes, hogy az alkotmányjogi bizottság visszautasította őket. Hang­súlyozta: a tervezet a lehető legjobb, amit a kormány összeállíthatott, de­mokratikus, és megfelel az európai normáknak. A magyar képviselőknek címezve azt mondta: „Ha összehason­lítják a beterjesztést a nemzetközi szerződésekkel, nyilvánvalóvá válik, hogy a szlovák alkotmány megfelel, sőt túlhaladja az európai standardot." A magyar koalíciót azzal vádolta meg, hogy javaslatait a kisebbség elszigete­lődéséhez, Szlovákia területi integritá­sának és a nemzetközi szerződések­nek a megkérdőjelezéséhez vezetnek. - Nem lehet a végtelenségig kétségbe vonni ennek az államnak az alapelveit - figyelmeztetett, és szó szerint azt mondta, hogy a magyar képviselők nézetei filozófiai koncepció szempont­jából és politikai szempontból egyaránt éretlenek. Vádjait Csáky Pál (MKDM) visszau­tasította, majd tételesen felsorolta klubjuk kifogásait a tervezettel kapcso­latban. Az Együttélés nevében Rózsa Ernő tolmácsolta képviselőtársai bírá­latát (a két beszédet teljes terjedelem­ben holnap közöljük). (Folytatás a 4. old.) Szombat óta pusztit az erdő­tűz Brodské és Lozorno hatá­rában. Munkatársaink, Péterfi Szonya és Méry Gábor a hely­színen jártak. Az irás a 4. olda­lon olvasható. A témával kap­csolatos a hír: tegnap délután a rádió felhívást tett közzé, hogy Stomfa, Pernek, Malac­ka, Pozsony lakosai ragadja­nak lapátot, csákányt, segítse­nek oltani a tüzet, mert - saját házuk is a túz martalékává válhat.... NEMZETISEGI ES POLITIKAI KÉRDÉS LETT HÁNY MAGYAR ISKOLA VAN RIMASZOMBATBAN Az előzetes tervekkel ellentétben szeptember 1 -jén nem nyílt meg Rimaszombatban a második magyar tanítási nyelvű alapiskola. Az történt, hogy az átépített kaszárnyaépületben (ez lenne az alakuló magyar alap­iskola székhelye) időközben befészkelődött Daxner utcai alapiskola igazgatósága. Az épületbe egyszerűen nem engedte be a felső tagozat magyar osztályaiba iskolapadokat szállító személyeket, mondván, hogy ők úgy döntöttek: oda az 1-4-es tagozat kerül, és részben már be is vannak rendezve ezek az osztályok. Miköz­ben a két iskola - tehát a Daxner utcai szlovák és a Šrobár utcai magyar tanítási nyelvű alapiskolák - pedagógusai görbén néznek egymásra, úgy néz ki, (Folytatás a 4. oldalon) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • It betoppan a bíróhoz... - Petrőci Bálint írása • Vihar a Medika körül - Péterfi Szonya i • A rekvallfíkáció is egy lenetöség -S Forgon Szilvia a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hi\ tapasztalatait foglalja össze I fajon hány mai gyerek mászna el négy­ír kézláb az igazgatói iroda előtt, hogy igy juthasson el a harmadik osztály tantermé­ig! Merthogy csak így, lopva ihatott a tudo­mány kútjából Móra Ferkó, akinek szüleit tandíjfizetésre kötelezték, ám fizetni nem tud­tak. Vajon csak a szegénységről szól Móra Ferenc feledhetetlen novellája, az önéletrajzi ihletésű Szeptemberi emlék? Persze, a sze­génységről is, de mindenekelőtt arról a köte­SZEPTEMBERI EMLÉK lességtudatról, arról a tudásszomjról, amely azt a hajdani tizenhároméves lurkót csaka­zértis elvezette az iskolába. Ezért kérdezem, hogy ma - ha a sors kényszere úgy hozná - hányán vállalkoznának hasonló kalandra, amelyhez talán nagyobb bátorság szükségel­tetett, mint ma egy földkörüli utazáshoz? Talán nem túlzott az igény, ha ma, az iskolakezdés napján a kötelességtudatról, a tudásszomjról, a tanulniakarásról szólunk. Arról, ami nem azonos a tananyaggal, nem azonos feltétlenül az iskolai rendtartással, viszont feltétlenül az iskola igazi szellemisége kell, hogy legyen. A tárgyi ismereteket felnőtt­korban is el lehet sajátítani, igaz, nehezeb­ben, nagyobb erőfeszítéssel; hány jeles világ­nagyság nevét tudnánk példaképpen felsorol­ni, akiket életük arra kényszeríted, hogy kés­ve és nehezen pótolják, amit könnyelműen vagy kényszerből gyerekkorukban elmulasz­tottak. Az iskolában azonban akkor tanulunk igazán az élet számára - hogy az ismert latin mondásra hivatkozzam -, ha megérezzük, életünk elválaszthatatlan részévé lesz a tu­dás igénye, a lelkiismeretes feladatteljesítés. Élet és iskola ekként kapcsolódik össze a gyerekkorban, s így hat maradandóan halá­lunkig. Ne féljünk a szigorúságtól. A szigorúság nem kegyetlenség, s még kevésbé értetlen­ség. A szeretetnek is szüksége van a szigorú­ságra, sőt az igazi játék sem képzelhető el fegyelem nélkül. A lélek belső fegyelme - ez a legtöbb, amire az iskola megtanithat ben­nünket. Arra, hogy helytálljunk önmagunkért, s azért a közösségért, amelyhez tartozunk. Ezt tette a kicsiny Móra Ferkó. r udjuk: nem kényeztet bennünket az idő. Minket, kisebbségi magyarokat különösképpen szorítani fog. Az iskolában is, az iskolán kívül is. Móra Ferkó példáját hát nem fölösleges fölemlegetni diáknak, tanár­nak, szülőnek egyaránt. Móra Ferkó négy­kézláb kúszott a fehérre festett iskolafolyo­són, hogy aztán ne kelljen soha meggörnyed­nie, hanem tudással felvértezett, bárkivel egyenlő embernek tudhassa magát. Ne en­gedjük magunkat négykézlábra kényszeríte­ni, se belső kényelmességünktől, se a külső kényszerektől. Követeljük meg önmagunktól, követeljük meg az iskolától, hogy így neveljen bennünket, ekként tartsuk egyenesen gerin­cünket, amelynek végződése köztudomású­an az agyban van. Legyen ez a mi szeptemberi emlékünk. > BROGYÁNYI JUDIT A f iff Iskolába kell már menni... Méry Gábor felvétele REMÉNYIK SÁNDOR TEMPLOM ÉS ISKOLA Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba * Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe bíztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom