Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám, kedd

1992. SZEPTEMBER 1. «ÚJ SZÓi HIREK - VELEMENYEK MEGKÉRDEZTÜK VÍZ-EGY CSEPP SEM Až idei nagy szárazság ország­szerte komoly gondokat okoz. Külö­nösen nehéz helyzetben vannak Zseliz város lakói, akik néhány órát leszámítva gyakorlatilag egész nap víz nélkül yannak. A problémájuk nem újkeletű, hiszen már évek óta vízgondokkal küszködnek. Az idei nyár azonbarj, valóban kritikus hely­zetet teremtett a vízellátás terén. Megkérdeztük Dobrovicky Lászlót, Zseliz polgármesterét, mi a legfőbb oka gondjaiknak. - Az ok a következő: az utolsó hat év szárazsága következtében a zse­lízi kutakból egyszerűen kiveszett a víz. Négy kutunk volt, kettőből teljesen kiapadt a víz. A Nyugat­szlovákiai Víz- és Csatornázási Mű­vek hiába fúrtak új kutakat, nem lett több. víz. A még 1978-80-ban ígért vízvezetéket nem Zseliz, hanem Lé­va kapta, mert az ő problémájukat sürgetőbbnek Ítélték. Most ott tar­tunk, hogy a kutakból másodpercen­ként fél liter vizet kapunk, pedig a város napi szükséglete 10-15 liter lenne. A lakosságnak napi nyolc órán keresztül kellene vizet kapnia, de sokszor csak hat órán át folyik a víz. A helyzet egyre rosszabbodik. A hétvégén például este tizenegyig kellett volna víznek lennie, de kilenc­kor már nem volt egy csepp sem. Sajnos, a kilátásaink sem a legjob­bak. Ha a szárazság tovább tart, még rosszabb lehet a helyzet. (A zseliziek vízproblémájával a napokban megjelenő riportban fo­gunkrészletesen foglalkozni.) (forgon) BANKBETÉTEK, KÖLCSÖNÖK, HITELEK NÖVEKEDÉS AZ EGÉSZ VONALON Mind a lakosság és a különféle szervezetek bankbetétei, mind a ne­kik nyújtott hitelek és kölcsönök ösz­szege is növekedett az idei év első hét hónapjában. Sorjában véve: jú­lius 31-én Szlovákia lakosságának bankbetétei összesen 94 milliárd 859 millió koronát tettek ki, ami ja­nuár elsejéhez képest 865 millió ko­ronás növekedést jelent. Ugyaneb­ben az időszakban nem kevesebb mint 5 milliárd 616 millió koronával nőttek a szervezetek bankbetétei, amelyek jelenlegi összege így 13 milliárd 435 millió korona. (Mint lát­ható, a betétek itt csaknem megdup­lázódtak, egészen pontosan 72 szá­zalékos növekedést értek el.) A szervezeteknek nyújtott hitelek növekedése 6 milliárd 14 millió koro­na volt, összegük így jelenleg 15 milliárd 977 millió korona. A lakos­ság által igényelt kölcsönök 21 mil­liárd 25 millió koronára rúgnak; a nö­vekedés itt az első hét hónap során 615 millió korona volt. Mindezekről dr. Eva Šišková, a Szlovák Állami Takarékpénztár sajtószóvivője tájé­koztatta lapunkat. Befejezésül el­mondotta még, hogy jelenleg ők az egyedüli pénzintézet Szlovákiában, amely szociális segélynyújtással is foglalkozik az arra rászorulóknak. Az e célra kifizetett összeg július végéig 15 milliárd 265 millió korona volt. (vas) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. SZEPTEMBER 1-JÉN Pénznem Éladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,68 54,46 Francia frank 5,64 5,71 Német márka 19,22 19,49 Olasz líra (1000) 25,15 25,50 Osztrák schilling 2,74 2,77 Svájci frank 21,49 21,81 USA-dollár 27,08 27,51 MILYEN LESZ A SZLOVÁK ALKOTMÁNY? (Folytatás az 1. oldalról) A KDM klubja nevében Ján Čar­nogurský szólalt fel. Kifogásolta, hogy csak tíz napjuk volt a képvise­lőknek a törvény megismerésére és további tíz nap a bizottságokban a megtárgyalásra. Szerinte is az alkotmány gyors munka, amit töb­bek között a módosító javaslatok száma is tükröz. Szlovákiának szük­sége van alkotmányra, mondta, de a jelenlegi nem lesz hosszú életű, ezért a klub szerint az előző kor­mány tervezetét alapul véve csak azokat a fejezeteket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik az állam működését. Ez lenne érvényben az önálló Szlovák Köztársaság meg­alakulásáig, miközben időt nyerné­nek a hibátlan és demokratikus al­kotmány kidolgozására. Jozef Prokeš felszólalása rövi­den így jellemezhető: a Szlovák Nemzeti Pártnak vannak kifogásai, de ezek nem olyanok, hogy ne sza­vazhatnák meg a kormány terveze­tét. Peter Weiss felszólalásából nem vált egyértelművé, hogy a DBP képviselői hogyan szavaznak majd. Közvetve visszautasította Vladimír Mečiarnak a Ľubomír Fogaš elleni kirohanását, mondván, hogy ők a le­hető legtöbbet megtették az alkot­mányért. Augustín Marián Húska, a kor­mánypárt nevében költői hasonla­tokkal élve a tervezet pozitívumairól szólt. Csatlakozott a magyar képvi­selők elmarasztalásához, felkérte őket, legyenek szolidárisak a szlo­vákokkal és támogassák emancipá­ciós törekvéseiket. Vladimír Mečiar a klubok állásfog­lalásai után nyomban reagált a két magyar képviselő szavaira és a töb­bi bíráló észrevételre. Szlovákia te­rületi integritásának veszélyezteté­séről beszélt ismét. Emlékeztetett, hogy Dunaszerdahelyen és Tőkete­rebesen van a legtöbb munkanélküli és ezzel összefüggésben figyelmez­tetett, hogy addig fognak az autonó­miáról beszélni, amíg az emberek nem kezdenek lázadozni. Joguk van vitatkozni - mondta, de a képviselők elhangzott módosító javaslatai in­kább tánclépések, mint tárgyszerű indítványok. A vitában Bugár Béla (MKDM) néhány konkrét kiegészítő javaslatot terjesztett elő. Reagált Húska kije­lentéseire, hangsúlyozva, hogy párt­ja már többször kifejtette, megérti a szlovák nemzet emancipációs tö­rekvéseit, de Szlovákia jobb alkot­mányt érdemelne. Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) indítványozta, iktassanak be a tervezetbe egy kü­lön fejezetet a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól. Javaslatát kifogásolta Anna Draxlerová (DSZM), mondván, a nemzetiség jogai nem sérthetik Szlovákia integritását. A felszólalá­sok közül még megemlíthetjük An­ton Neuwirth (KDM) szavait, aki azt boncolgatta hogy ha már név szerin­ti szavazás lesz, ne arra a kérdésre kelljen a képviselőknek válaszolni­uk, hogy támogatják-e a szlovák alkotmányt. Szerinte az adott terve­zetről kell véleményt mondaniuk, az ellenkező eljárás nem lenne demok­ratikus. A parlament ma folytatja munká­ját. (csizmár-gágyor) A KÉPVISELŐKET NEM LEPTE MEG A KIROHANÁS Éles bírálat érte a magyar képviselőket a szlovák parlament tegnapi ülésén, főleg Vladimír Mečiar miniszterelnök részéről. Hogyan fogadták az érintettek a vádaskodásokat? BUGÁR BÉLA (MKDM): - Ezt vártuk, de szerintem Mečiar sokkal keményebb volt velünk szemben a kormányprogram és a szuvereni­tási deklaráció kapcsán. Mindig el­lenséget keresett, és most a KDM mellett mi vagyunk szemében a fő ellenség. Olyan fényben akarnak minket beállítani, mint akik örökké elégedetlenkednek, miközben ők jo­gainkat magas szinten biztosítják. FEHÉR MIKLÓS (Együttélés): - Számomra nem volt új a miniszter­elnök kirohanása, az alkotmányjogi bizottságban már tanúja voltam ilyennek. Ott is jogsértőnek próbálta minősíteni koalíciónk javaslatait. Ezek a támadások egy bizonyos taktika részét képezik, de attól, hogy többször megismétlik vádjaikat, azok nem válnak igazakká. BARTA PÁL (MKDM): - Javasla­tainkat lesöpörték az asztalról, így nem leptek meg a támadások sem. Mečiar úr eddig sem bánt velünk kesztyűs kézzel. Nem sikerült azon­ban kibillentenie bennünket egyen­súlyunkból. Hiányzik a párbeszéd a hatalmon lévő párttal. Až alkot­mány kisebbségekre vonatkozó ré­szét anélkül dolgozták ki, hogy ki­kérték volna a mi véleményünket. -r­APROPÓ SZOLGÁL VAGY DIKTÁL? Az állam több, mint az ember. Az állam több, mint egy párt. Az állam a magasabb érdeket, az államérdeket fejezi ki. Az állam... Az állam... - visszhangozta Vladimír Mečiar tegnap a szlovák parlamentben az alkot­mánytervezet indokolása során. Nem tagadhatom, nagyon kellemetlen képzettársítások jöttek be. Tartalmilag teljesen azonos kijelentéseket tett Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb néven Sztálin, de Benito Mussolini (Duce) is. Az állam, az államhatalom mindkettejük számára ugyanazt jelentette: a korlátlan személyes hatalmat. És a megdönthétetlen személyes hatalmat - hiszen az államhatalom örök - és egyedüli képvise­lője, legalább is életfogytiglanig, a hordozója, aki lehet Sztálin, Mussolini, Hitler... No persze, a szlovák alkotmánytervezet nem hasonlítható össze Musso­lini vagy Sztálin politikai rendszerével (az 1936-os szovjet alkotmánnyal történő összehasonlítást is mellőzhetjük). Tény viszont, hogy Mečiar az ,,állam" fogalmát ugyanúgy képes felhasználni az ellenzékkel és a kisebbsé­gekkel szemben, mint tette azt az olasz Duce vagy a szovjet Sztálin. Mečiar szájából ugyanis az,, állam'' fogalma elsősorban a vele egyet nem értő politikusok, parlamenti képviselők elleni támadás szinonimájaként hangzott. Lehetőséget adott arra, hogy pellengérre állítsa - konkrét említés nélkül - a Kereszténydemokrata Mozgalmat, és ismételten támadást intéz­zen a rrjpgyar kisebbség politikai képviselete ellen. Mert ugye, a magyar kisebbség az ÁLLAMigazgatás felosztására törekszik a kulturális és okta­tásügyi önkormányzat iránti törekvésével, miközben mindezzel a szlovák terület integritását is megbontja. Teszik ezt pedig bármiféle jogi ismeretek nélkül - állítja Mečiar. Visszatérve az állam fogalmához: az európai demokráciákban az állam egyáltalán nem lehet több, mint az ember. Sőt, az állam létjogosultságát csak az ember kiszolgálásában látják. És Sztálin halála óta azt is ritkán hallhattuk (de csak Kelet-Európában), hogy az államérdek az emberek érdeke fölött áll. , FEKETE MARIAN MAGYARORSZÁG ELSŐKÉNT IS ELISMERHETI AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIÁT „Ha az önálló Szlovákia vezetése tiszteletben fogja tartani az európai politikai együttműködés alapját ké­pező elveket, akkor nem lesz akadá­lya annak, hogy az európai és a vi­lágközösség elismerje Szlovákiát, Magyarország pedig ennek a folya­matnak az étén állhat" - mondotta tegnap Bába Iván, a magyar kül­ügyminisztérium helyettes államtit­kára a Magyar Hírlapnak adott inter­jújában, amely Jeszenszky Géza külügyminiszter holnapi pozsonyi lá­togatása alkalmából jelent meg. Bá­ba Iván elutasította azt a nézetet, amely szerint ha Magyarország el­sőként ismerné el az önálló Szlová­kiát, azzal kedvezőbb feltételeket te­remthetne egyes, Szlovákiával szembeni követelményeinek érvé­nyesítéséhez. ,,A magyar-szlovák nemzetközi kapcsolatok építése csak most kezdődik, s mi nem aka­runk semmilyen nyomást gyakorolni a szlovák kormányra"- szögezte le. A továbbiakban kijelentette, Je­szenszky Géza pozsonyi tárgyalá­sainak nem Bős lesz a fő témája. A magyar-szlovák kapcsolatokat pedig nem lehet konfrontációsaknak minősíteni, annak ellenére sem, hogy Antall József, a Jan Stráský szövetségi kormányfőhöz intézett közelmúltbani levelében Bős-Nagy­marost konfliktusos problémának nevezte. „ Véleményem szerint nem szerencsés megfogalmazásról van szó, mert a konfliktus szó a nemzet­közi kapcsolatokban és a diplomáci­ában valami mást jelent" - mondot­ta Bába Iván. A LEGTÖBB BÜNTETTET A SZERB KATONÁK KÖVETTÉK EL CSÜTÖRTÖKÖN FELÚJÍTJÁK A BÉKETÁRGYALÁSOKAT Lord Owen, az Európai Közösségek Jugoszlávia-konferenciájának új elnöke tegnap Lisszabonban kezdte több európai országot érintő körútját. Tárgyalásainak célja a Jugoszlávia-konferencia irányító bizottsága csütörtöki genfi ülésének elő­készítése. Elutazása előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a bosznia-hercegovinai konfliktust nem lehet gyorsan megoldani. Nem lehet időpontokat meghatározni, nem lehet azonnali túzszünetről beszélni, hanem egy folyamatról. Portugáliából a volt brit külügyminisz­ter Dániába, Hollandiába, Németország­ba, s végül Franciaországba utazik. » * * Sztojan Ganev bolgár külügyminiszter a Demokracija kormánylapban tegnap megjelent interjújában mély nyugtalansá­gának adott hangot a Szerbiában élő bolgár kisebbség helyzete miatt. A mi­niszter szerint az etnikai tisztogatások érintik azokat a területeket is, ahol a bol­gár kisebbség él. Hivatalos szerb statisz­tikák szerint kb. 25 ezer bolgár lakja a Szerbia délkeleti határai mentén elterü­lő övezetet, melyet az első világháború után csatoltak az egykori jugoszláv király­sághoz. A bolgár külügyminiszter bejelentette, hogy szeptember 10-én, 11-én Isztam­bulban az Európa Tanács külügyminisz­teri találkozóján javasolni fogja a Szerbiá­ban élő kisebbségek, köztük a bolgár kisebbség jogai tiszteletben tartásának megvitatását. Bosznia-Hercegovinában az emberi jogok megsértéséért a legnagyobb fele­lősség a szerb csapatokat terheli. Ez áll abban az ENSZ-jelentésben, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Genfben. A dokumentumot Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kormányfő dolgozta ki, aki a közelmúltban járt a jugoszláv térség­ben. A politikus felszólított a háborús bűntettek kivizsgálását végző nemzetközi bizottság megalakítására is. Mazowiecki úgy véli, bizonyos jelek arra utalnak, hogy az úgynevezett etnikai tisztogatás a volt Jugoszlávia egyéb terü­leteire is kiterjed. Az emberi jogokat a konfliktus befejezése után is durván meg fogják sérteni, mert nagy a kölcsö­nös bizalmatlanság és gyűlölet. Mazo­wiecki állítása szerint minden etnikai cso­port lelkiismeretét terhelik az erőszakos cselekedetek, de a legnagyobb mérték­ben a szerb katonák felelősek. VÁCLAV KLAUS VANCOUVERBEN A kanadai Vancouverben tegnap nyílt meg a Montpelerini Társaság évi konfe­renciája, ahol Václav Klaus cseh kor­mányfő is beszédet mondott. A neves liberális közgazdászok és filozófusok rendszeresen megrendezésre kerülő szimpóziumán a résztvevők ezúttal a volt kommunista országoknak a világgazda­ságba való integrálódásával és több más gazdaságpolitikai problémával foglal­koznak. A társaságot 1947-ben Frederik Ha­yek, a Nobel-díjas osztrák közgazdász vezetésével harminchat tudós hozta létre. Célja, hogy szorgalmazza az egyén sza­badságát, a szabad gondolkodást és a szabadpiaci versenyt. Jelenleg mintegy 500 tagja van a társaságnak. Egyébként Václav Klaus volt az egyetlen közép­kelet-európai résztvevő, illetve felszólaló. A miniszterelnök az egyhetes tanács­kozás után Torontóba utazik, ahol találko­zik a kanadai-csehszlovák kereskedelmi kamarába tömörült vállalkozókkal, Ro­bert Rao ontáriói kormányfővel, és a kül­kereskedelmi támogatás céljából létreho­zott kormányintézmények képviselőivel. A PERFECTS Rt. NYILATKOZATA A dunaszerdahelyi székhelyű Perfects Rt. a Szlovák Köztársaság kulturális miniszterének 1992. május 4-ei döntése értelmében elnyerte a Szlovák Televízió 3. csatornájának sugárzási jogáért kiírt pályázatot. A pályázati feltételek értelmében a társaság a döntés után azonnal megkezdte a tárgyalásokat, hogy eleget tehessen a pályázati feltéte­leknek, és 1992. szeptember 1-jén megkezdhesse a sugárzást. A ké­szülődést egy váratlan újsághír za­varta meg, július közepén a napila­pokból értesültünk arról, hogy az új kulturális minisztérium egy „függet­len jogászbizottság" javasjata értel­mében „felfüggesztette a Perfects Rt. kérelmét" (sic!)', holott a Perfects Rt. ekkor már a szabadalom jogos birtokosa volt, és ezen birtokviszony megváltoztatására a minisztérium­nak nem volt meg sem a megfelelő szerve (tévétanács), sem a joga­lapja. A „felfüggesztés" oly bizarrul és minden jogi formulációt nélkülözve történt, hogy csak 4-5 nap múlva tudtunk a döntésre reagálni. Azon­nal telefaxüzenetet küldtünk Ivan Mjartan miniszterhelyettes úrnak, melyben tiltakoztunk az eljárás el­len, és magyarázatot kértünk. A tilta­kozás szövegét postán is megküld­tük. Választ a mai napig nem kap­tunk. Külföldi partnereink is megpró­báltak a dolog végére járni, de ők sem jártak sikerrel. Ilyen körülmé­nyek között érthető, hogy a külföldi partner nem hajlandó folytatni az előkészületeket, és nem hajlandó in­vesztálni egy ilyen bizonytalan üzlet­be. A Perfects képviselője augusz­tus végén ismét megkísérelt egy tiltakozó jegyzékét átadni Mjartan úrnak, de a titkárságon közölték ve­le, hogy a miniszterhelyettes úr csak szeptember 4-én tudja őt fogadni. Félő, hogy ezen a napon majd azt közli vele, hogy a szabadalmat azért vonták meg a Perfectstől, mert szeptember 1-jével nem kezdte el a sugárzást. A történtekről köteles­ségünk a közvéleményt tájékoztat­ni. A Perfects Rt. vezetősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom