Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-07 / 185. szám, péntek

-FELRE A TORZSALKODÁSSAL Ilyen körülmények között, amikor az országban a termelés - akár ipari, akár mezőgazdasági ­a mélyponton van, a napi politika esetleges, kényszerpályán mozog, nemzeti kisebbségünket egy kétes kimenetelű folyamatba belevinni nem több és nem kevesebb, mint politikai szélhámosság, hazárdjáték. (4. oldal) FÜGGETLEN NAP LAP Péntek, 1992. augusztus 7. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 185. szám KULTURA MAGÁNVÁLLALKOZÁSBAN A művelődési ház költségvetésében nem kis tétel - sokaknak szemet is szúrt ­a dolgozók bére. Nemrégiben emelték, a bérrendezésre vonatkozó irányelvek szerint. Végre megbecsülik a kulturális munkát, véli az igazgató. Évekig gyalázatos fizetésért dolgoztak. (8. oldal) A PAPA A BOSZNIAI VÉRENGZÉS ELLEN Angelo Sodano vatikáni államtit­kártegnap bejelentette, hogy II. Já­nos Pál pápa támogatja a bosznia­hercegovinai háború befejezését célzó nemzetközi törekvéseket. H pápa örömmel fogadja az ENSZ­nek és valamennyi európai ország­nak azokat a kezdeményezéseit, amelyekkel a boszniai vérengzés befejezését akarják elérni. Hozzá­tette, a katolikus egyházfő elismeri idegen nagyhatalmak boszniai bea­vatkozásának jogát, a humanitárius segítség biztosítása érdekében. ,,Az ENSZ-nek és az európai népeknek kötelessége és joga beavatkozni és lefegyverez™' azokat, akik gyilkolni akarnak" - így fogalmazott a vatiká­ni államtitkár. A továbbiakban kijelentette, hogy e Vatikán Boszniában az emberi jogok megsértését náci megnyilvá­nuláshoz fogja hasonlítani abban a pillanatban, amikor megerősítést nyernek az arról szóló hírek, hogy ivolt Jugoszlávia területén koncent­rációs táborok vannak. „Sohasem gondoltam volna, hogy Európa vala­mi ilyesmihez visszatérhet" - mon­dotta Angelo Sodano. MEGALAKULT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK EMBERI JOGI ÉS HUMANITÁRIUS BIZOTTSÁGA NEM VOLT JELÖLT - ELMARADT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS DURAY MIKLÓS FONTOS JAVASLATOKAT TERJESZTETT ELŐ A COEXISTENTIA NEVÉBEN (Munkatársunktól) - Tegnap a Szövetségi Gyűlés kamaráinak folyta­tódó 2. együttes ülése előtt a Népi Kamara önálló ülésén jóváhagyta Alexej Pludek képviselő mandátum át a nemrég elhunyt Karel Heneš megüresedett helyére. Az együttes ülés elején a képviselők néma felállással adóztak az elhunyt František Tomášek bíboros emlékének. A napirend jóváhagyása, illetve kiegészítése után az ülést vezető Jozef Stank alelnök bejelentette: * mivel a törvény által meghatározott időn belül nem érkezett a parlament­be egyetlen javaslat sem a köztársa­sági elnöki tisztség betöltésére, az elnökválasztás lekerül a napirendről. A parlament politikai tanácskozó testületének javaslatára a képvise­lők egyetértettek azzal, hogy a kö­vetkező elnökválasztási fordulóra szeptember 24-én, a kamarák 3. együttes ülésén" kerüljön sor. Ezt követően a kamarák bizottsá­gainak nevében előterjesztették a parlament emberi jogi és humani­tárius kérdésekkel foglalkozó bizott­ságának létesítésére vonatkozó ja­vaslatot. A vitában Erich Kríž (PDP) indít­ványozta: mivel a nemzetközi köz­vélemény egyre nagyobb érdeklő­dést tanúsít a kisebbségi kérdés iránt, vegyék be a bizottság nevébe a kisebbségi jelzőt is. A Coexistentia nevében felszólaló Duray Miklós bevezetőül elisme­réssel szólt a parlament klubjainak politikai akaratáról, hogy létrehozzák a Szövetségi Gyűlés emberi jogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságát, s foglalkozni kívánnak az alapvető emberi jogok és sza­badságjogok alkotmánylevele s az emberi dimenzió fogalma által felö­lelt kérdésekkel. Rámutatott arra, hogy e kérdések parlamenti szintű megoldása egyértelműen a helsinki folyamat keretében, különösen az emberi dimenzió kérdésével foglal­kozó 1990. évi koppenhágai konfe­rencia utáni aktivitás következtében került előtérbe. Az emberi dimenzió­val kapcsolatban felhívta a figyelmet a bizottság létesítésére tett javaslat hiányosságaira. - A helsinki folyamatban az em­beri dimenzió három területet érint: az emberi jogokat, a humanitárius kérdéseket és a kisebbségek, főként a nemzeti kisebbségek kérdését. Az utóbbi időben ez a kérdés a közép­és kelet-európai országok egyre in­kább az emberi jogok, a demokrati­kus alapelvek és a civil társadalom minőségének a mértékévé válik. A kisebbségi kérdés figyelemmel kí­sérésére a törvényhozó testületeket kötelezi az illetékességi alkotmány­törvény, amely a föderáció hatáskö­rébe utalja e területen a törvényalko­tást -, valamint az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény. Ebből következő­en a Coexistentia klub javasolja a bi­zottság nevének módosítását. Le­gyen a bizottság neve: a Szövetségi Gyűlés kamaráinak emberi jogi, ki­(Folytatás a 2. oldalon) Httamon a váram (Prikler László felvétele) SZARAJEVÓ: FOGYTÁN A VÍZ ÉS AZ ÉLELEM NYUGATI ÁLLAMFÉRFIAK A BOSZNIAI FEJLEMÉNYEKRŐL George Bush elnökre egyre na­gyobb nyomás nehezedik, hogy kezdjen tárgyalásokat azokkal a hí­rekkel összefüggésben, melyek sze­rint embertelenül bánnak a foglyok­kal a szerbiai táborokban - írta teg­nap a The Washington Post című napilap. Bili Clinton demokrata pár­ti elnökjelölt a náci koncentrációs táborokhoz hasonlította a jugoszlá­viai lágereket. Felszólította az elnö­köt, tegyen meg minden lehetőt azért, hogy megszűnjön a polgári személyek gyilkolása Boszniában. Hozzáfűzte, talán az Egyesült Álla­mok katonai erejét is be kell vetni a szerbekkel szemben, hogy Ju­goszláviában megteremtsék a hu­manitás alapvető feltételeit. A Kong­resszus szenátusában mind a de­mokrata többség, mind a republiká­nus kisebbség vezetői támogatták az elnökhöz intézett felhívást, hogy kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsá­tól a katonai erő alkalmazását a hu­manitárius segítség biztosítása és annak érdekében, hogy az ENSZ­megfigyelők bejussanak a szerbiai gyűjtőtáborokba. A felhívást azon­ban a szenátus mégsem hagyta jó­vá, mivel egyes tagjai túl élesnek minősítették a felhívás hangvételét, tartalmát pedig meglehetősen kö­dösnek. Margaret Thatcher volt brit mi­niszterelnök Londonban szerdán közzétett nyilatkozatában a Bosz­nia-Hercegovinába irányuló azon­nali fegyverszállításra és katonai tá­mogatásra szólított fel. Úgy véleke­dett, Boszniában nem polgárháború zajlik, hanem kommunista agresz­(Folytatás a 3. oldalon) •irodától vettük át. ÚJ ÁLLAMOK, DE REGI NEMZETEK SZOMSZÉDSÁGÁBAN Beszélgetés Joó Rudolf magyar honvédelmi államtitkár-helyettessel Közép-Európa és Magyarország biztonsági prób­áméiról szóló egyik tanulmányában Joó Rudolf poli­tológus, a budapesti Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára ezt írta: „Napjainkban a nemzeti önrendelkezés dinamikája határozza meg döntően i térség politikai mozgásait. A jaltai rendszer össze­omlása elkerülhetetlenül és természetesen vonta jugs után a versailles-i rendszer bukását. E folya­mi kezdeményezői, sajátos módon, gyakran éppen t Magyarország szomszédai­nál a lehető legkülönfélébb indít­tatású „félelmek" jelentkeznek, agyonragozzák az állítólagos ma­gyar veszélyt. Budapest szemére vetik, hogy majd minden szom­szédjával - főleg ahol magyar ki­sebbségek is élnek - összevesz. Azt pedig a magyar sajtóban is lehetett olvasni, hogy Magyaror­izág éppen emiatt ellenséges or­szágok gyűrűjébe került, katonai szempontból is. Ez utóbbi aggo­dalmakat jogosnak érzi? - Nem érzékelünk semmiféle be­zártságot. Vitathatatlan, vannak bi­zonyos feszültségek, de a legtöbb szomszédunkkal normálisak a kap­csolataink. Az egyértelmű, hogy a déli határszélen van a legtöbb gond, a háború nem egyszerűen határaink közelében zajlik, de hatá­rainkat többször meg is sértették, bombát dobtak Barcsra és így tovább. Egyéb viszonylatban Ma­gyarországnak semmi oka fenyege­tettségtől tartani. • Mi van Csehszlovákiával, fi­azok a népek (így a horvátok és szlovénok) lettek, amelyek a történelmi közös délszláv állam megala­kulásával az első világháború után - elvben - a ver­sailles-i rendezés kedvezményezettjei voltak, szem­ben a vesztes nemzetekkel. Az események felgyor­sulása próbatétel elé állítja Magyarországot is, amely az elsők között tett lépéseket az államként új, nem­zetként régi szomszédokkal való kiegyensúlyozott és konstruktív kapcsolatok kialakítására." nyegetést sejtet. Ennek semmi alapja. • Akkor pontosítsuk: mit „kö­vetett el" tulajdonképpen a ma­gyar légierő? - A nyári időszakban tényleg vol­tak gyakorlórepülések, de számuk, még ha nagyobb is volt az előző hónapokénál, nem érte el azt a mér­téket, hogy bejelentéskötelezettség alá estek volna, ráadásul semmine­mű fenyegető elemet sem tartal­maztak. A legdöntőbb érv számunk­ra Andrejčák úrnak, a csehszlovák szövetségi kormány védelmi minisz­terének az állásfoglalása. Ő szakér­tőként is ismeri a katonai viszonyo­kat. A magyar légierő, ha akarna, sem tudna NATO-szintet meghaladó gyakorlatokat tartani. Nyugati kato­nai szakértők véleménye szerint aki (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Hirosimában megemlé­keztek a város elleni amerikai atombombatámadás 47. évfordu­lójáról. (Részletesebb hír lapunk 3. oldalán.) ROMAN ZELENAY TÉVEDETT Juraj Krištufek, Roman Zelenay személyi titkára tegnap arról tájé­koztatta a sajtót, hogy valótlanok voltak Roman Zelenaynak az Euró­pai Közösségtől kapott összegekkel kapcsolatos állításai. Ugyanis mind­eddig sem a Cseh Köztársaságba, sem pedig a Szlovák Köztársaságba egyetlen ECU (európai elszámolási valuta) sem érkezett. Ezt állapította meg a Központi Vámigazgatóság, valamint a CSSZSZK Közlekedési Minisztériuma. Csupán emlékeztetőül: Roman Zelenay július 24-én jelentette ki pozsonyi sajtóértekezletén, hogy tu­domása van arról, hogy az Európai Közösségek négymillió ECU-t (azaz 151 millió 200 ezer korona) utalt át Csehszlovákiába a határátkelőhe­lyek fejlesztésére. Zelenay úr egy­ben felháborodottan kifogásolta, hogy ebből a pénzből egyetlen ECU sem érkezett Szlovákiába. A legu­tóbbi információk szerint, ugye, nem is érkezhetett! JÖVŐ HÉTEN: KÖZÉRDEKŰ TÖRVÉNYEKET KÖZLÜNK Földügyben vannak gondjai? Tanulmányozza át a Szlovák Nemzeti Tanács erre vonatkozó törvényét, amely megkönnyíti a földe* vtsszaigé lés n el bir tokba- vagy tulajdonbavételével kapcsolatos teÄ&tet A kozó jogszabály ismeretével a hivatalokkal szemben hivatko-; •ľapo tosz szert. Az említett ' J' íT-törvényt a jövő M : ; ­•K.Dan kö­zősök'. : ľ : Ugyancsak a jövő heten jolf -' r >eg apun c" 1 vizatör vény és vet' ^ • nak y ' • ismerete a hozzáértő jogászok szerint szükséges ^minden turis­tának ugyanakkor nélkülözhet - , i minden egyes .vállalkozó számári; : : gyelembe véve Vladimír Mečiar legutóbbi, a magyar hadseregre vonatkozó kijelentéseit? - A kétoldalú, valamint a három­oldalú együttműködés szintjén na­gyon jók a kapcsolatok, a katonadip­lomácia területén pedig kifejezetten jók. Olyan intimitású, olyan közelsé­gű mindmáig a katonai együttműkö­dés, hogy ezért is volt megdöbbentő számunkra minden olyan, felelős vezető szájából elhangzott kijelen­tés, amely valamiféle fokozott ma­gyar haditevékenységet, magyar fe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom