Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-07 / 185. szám, péntek

1992. AUGUSZTUS 7. . ÚJSZÓÄ HÍREK - VÉLEMÉNYEK SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉGBEN A SOFŐRÖK ELÉGEDETLENEK A BÉRÜKKEL A pozsonyi tömegközlekedési vállalat trolivezetőinek követeléseit, akik sztrájk­készültségben állnak, a vállalatvezetésé­vel mind a négy üzemi szakszervezeti .szervezet vezetői, illetve az alkalmazottak képviselői is megvitatták. Megállapodtak abban, hogy a mai napon egy munkacso­port ül össze, amely közös levelet intéz a vállalat vezetéséhez és az alkalmazot­tak nevében a fővárosi Főpolgármesteri Hivatalhoz, az SZK Pénzügyminisztériu­mához és az illetékes szakszervezeti szö­vetségekhez* Előzetes szándékaik szerint főként a sofőrök bérezéssel kapcsolatos problémáit kívánják rendezni, mégpedig az állami költségvetésből folyósított rend­kívüli dotációval, avagy a bérszabályozás alóli valamiféle kivétellel. A sofőrök 11 pontos követeléséből hét pont kifejezetten a béreket illeti. - A követeléseknek eleget téve rend­kívül súlyos helyzetbe kerülnénk, főként a bérszabályozás területén, mondhatnám ez katasztrófát jelenthetne számunkra - • szögezte le Ivan Leteši, a vállalat igazgatója. KÖZÖNY Közvetlenül a temetés előtt beszél­gettem a hétfőn történt kelet-szlová­kiai vasúti szerencsétlenség moz­donyvezető-áldozatai egyikének az özvegyével. Megviselte a tragédia, férjének, két gyermeke édesapjának hirtelen elvesztése. Zokogva ismétel­gette: nem érti, hogyan fordulhat elő manapság ilyen hiba a vasúti közlekedésben, a vasúti pályán... s azt sem érti, férje munkahelyéről, a kassai mozdonydepóból miért csak másfél nappal a szörnyű eset után értesítették öt hivatalosan, s mért nem személyesen, hanem egy táv­irattal...? Tudja, fájdalmán semmi sem enyhíthetne, de... de ez az em­beri magatartás ez a közöny még fokozza bánatát. Valóban, miért e ridegség az em­beri kapcsolatokban ilyenkor is? (gazdag) CSÖKKEN A DEVIZAKAMAT A pozsonyi székhelyű Általános Hitel­bank Rt. augusztus 10-ével csökkenti a természetes személyek devizafolyó­számláin szereplő összegek kamatát, mégpedig az amerikai dollár esetében 2,25-ről 1,5 százalékra, a japán jen ese­tében 3,25-ről 1,5 százalékra. Ezt a mó­dosítást a hivatalos indoklás szerint az amerikai dollár és a japán jen világpiaci kamatlábainak leszállítása idézte elő. Ha az említett pénznemek árfolyama javul, az Általános Hitelbank esetleg majd fon­tolóra veszi a kamatlábak eredeti mérté­kének visszaállítását. SOK A REKLAMÁCIÓ A Szlovák Társadalombiztosítási Igaz­gatóság (SZTI) nagy mennyiségű rekla­mációt kap a nyugdíjak emelésével kap­csolatban. Tegnap közzétett nyilatkozata szerint a nyugdíjasok panaszainak több­sége tájékozatlanságukkal magyarázha­tó. A nyilatkozat szerint helytelen, ha a nyugdíjasok a nyugdíjuknak már koráb­ban emelt összegéhez kérik a megállapí­tás dátuma, illetve a nyugdij fajtája szerin­ti emelést. Ez az említett hivatal szerint a nyugdíj kétszeres emeléséhez vezetne. A Szlovák Társadalombiztosítási Igazga­tóság ezért a nyugdíjasokat arra kéri, hogy fokozottabb figyelmet szenteljenek az egyes adatoknak, s csak akkor fordul­janak hozzá panasszal, ha az indokolt. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. augusztus 7-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52.98 53.77 Francia frank 5.54 5.62 Német márka 18.73 19.00 Olasz líra (1000) 24.78 25.13 Osztrák schilling 2.67 2.70 Svájci frank 20.88 21.20 USA-dollár 27.86 28.28 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A VISEGRÁDI CSOPORT MEGSZŰNT? A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy véli, hogy Vladimír Mečiar szlovák kormányfő első külföldi útja in­kább keletre vezet, még pontosabban Ukrajnába, ami megfelelne a jelenlegi szlovák kormányfő földrajzi és főként poli­tikai beállítottságának. Az MPP elnöke szerint Mečiar szeptemberre bejelentett magyarországi látogatása az említett idő­pontban nem valósul meg, s ugyanakkor a magyar fél részéről történt meghívást jelképes aktusnak minősítette. A sajtóértekezlet további részében ki­derült: hogy' az MPP-nek olyan informáci­ói vannak, arról, hogy a visegrádi csoport (Lengyelország, Csehszlovákia és Ma­gyarország) gyakorlatilag ma már nem létezik, legalábbis nem abban az értelem­ben és azzal a céllal, amellyel létrehozták. Sem a cseh, sem pedig a magyar félnek nem áll érdekében, hogy négyesben foly­tassák továbbra is az említett csoport tevékenységét. Mindez persze csupán azt igazolja, hogy a szlovák kormány és a Mečiar által vezetett DSZM ígéretei Szlovákia Európához való problémamen­tes csatlakozásáról megalapozatlan vágy-; álmok. A. Nagy László ugyanakkor fel­háborodásának adott hangot az informá­ciók megszűrésének módját illetően. Kép­telenségnek tartja, hogy a szlovák kor­mány az információáramlásból az újságí­rókat politikai avagy nemzetiségi hozzá­tartozás alapján zárja ki. Konkrét példát felhozva bizonyította ezt azzal, hogy a sajtóértekezletekről kizárták a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztőit. JOZEF PROKEŠ: ÁLLAMALKOTÓ A SZLOVÁK NEMZET (Munkatársunktól) - Napjaink idősze­rű kérdései, az államjogi elrendezés és a Szlovák Köztársaság alkotmánya voltak a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóérte­kezletének központi témái. Jozef Prokeš pártelnök az alkotmány­tervezettel kapcsolatban elmondta: párt­juk ugyan részt vett az előkészületi mun­kákban, de a kormány a legiszlatív tanács és a minisztériumok észrevételei alapján módosította a szöveget. Ekkor kerültek bele a Prokeš által kifogásolt részek, például az államalkotó nemzet helyett a Szlovákia polgárai meghatározás. Sze­rinte ha az első fejezetben a szlovák nemzet szerepelne mint az állam létreho­zója, ez nem jelentené a kisebbségek diszkriminációját, mert a nemzetiségek, jogaival az alkotmány egy másik része részletesen foglalkozik. - Nem azért kívánjuk ezt megváltoz­tatni, hogy a szlovák nemzet a más nem­zetiségek fölé legyen rendelve, csupán az a célunk, hogy a nemzetközi dokumentu­mokban rögzített elvek szerint a megfo­galmazott alkotmányunk legyen - hang­súlyozta. D. T. NEM VOLT JELÖLT - ELMARADT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS (Folytatás az 1. oldalról) sebbségi és humanitárius kérdések­kel foglalkozó bizottsága. Duray Miklós ezután több javasla­tot tett a határozati javaslat kiegészí­tésére. Ezek elsősorban a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek s a ci­gánylakosság jogainak védelmére, valamint az emberi-jogok megsérté­se, az idegengyűlölet és az antisze­mitizmus megnyilvánulásai nyilvá­nosságra hozatalára vonatkozik. Különösen a bizottság megneve­zése körül bontakozott ki széles kö­rű vita. Jozef Mikloško (KDM) egyetértett azzal, hogy a bizottság nevében ott legyen a kisebbségi jelző. Mihályi Molnár László (Együttélés) arra utalt felszólalásá­ban, hogy a világ közvéleménye egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a nemzeti kisebbségek jogállásával kapcsolatos kérdéseknek, különö­sen Európában, s e kérdés fontos­ságát a balkáni helyzet is kidombo­rítja.-A felszólalók egy része nem tartotta fontosnak, sőt, ellenezte a kisebbségi jelző bevételét a bizott­ság nevébe, mások azt fejtegették, hogy az emberi jogok fogalom teljes mértékben tartalmazza a kisebbsé­gek érdekeit is. Végül a parlament az eredeti javaslatot hagyta jóvá. Igy a bizottság neve: a Szövetségi Gyű­lés kamaráinak emberi jogi és hu­manitárius kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Ezután a parlament jóváhagyta a 22 tagú bizottság összetételét. A testületben valamennyi parla­menti párt képviselője jelen van. A Coexistentia klubot Stanislaw Gawlik képviseli. A képviselők a következőkben jóvá­hagyták az előző Szövetségi Gyűlés Elnökségének törvényerejű rendeletét a szovjet hadsereg által okozott károk kiegyenlítéséről, valamint a jugoszláviai helyzetre vonatkozó törvényerejű rende­letet. A Szövetségi Biztonsági és Informá­ciós Szolgálat (FBIS) tevékenységét ellenőrző 8 tagú parlamenti bizottság tag­jainak és elnökének megválasztása előtt a PDP-frakció tízperces tanácskozási szünetet kért, amely közel két órára nőtt meg. Közben kiderült, hogy a PDP és a DSZM között politikai megbeszélésekre is sor került. A DSZM az ellenőrző bizott­ság élére a szociáldemokrata Pavel Dos­tált, a PDP viszont saját soraiból Stanis­lav Devátýt javasolta. A tanácskozás lap­zártáig nem ért véget. SOMOGYI MÁTYÁS ÉL A MEGÁLLAPODÁS REMÉNYE PALESZTIN VEZETŐ VISZONYLAG DERÜLÁTÓ NYILATKOZATA Fejszál Husszeini, az ismert pa­lesztin vezető, aki tagja a béketár­gyalásokon részt vevő delegációnak is, kijelentette, Rabin kormányfő ajánlatánál, tehát 9 hónapnál is ko­rábban létrejöhet Izrael és a palesz­tinok megállapodása a megszállt te­rületek palesztin önkormányzatáról. Az egyiptomi rádió által idézett nyi­latkozat szerint a palesztinok készek beszüntetni a megszállással szem­beni erőszakos ellenállásukat, ha Izrael lemond az olyan típusú meg­torlásokról, mint a kijárási tilalom és a bírósági Ítélet nélküli bebörtönzés. Viszont - hangsúlyozta Husszeini - ragaszkodni fognak egy 180 tagú, formális törvényhozói jogkörrel ren­delkező testület megválasztásához, mivel ezt tekintik az egyik I lépésnek saját.államiságuk leié. Izrael ezt egyelőre elutasítja, csak egy 13-15 főnyi palesztin tanács létrehozását javasolja, amely az au­tonómia előre egyeztetett keretein belül ellenőrizné az önkormányza­tot. Palesztin források azonban úgy vélik, hogy Rabin esetleg mégis hoz­zájárul a választásokhoz, mégpedig jövő heti washingtoni látogafásaso­rán. Egyébként Husszeini szerinl a béketárgyalások augusztus 24-én kezdődő újabb washingtoni fordulója zsákutcába juthat, ha az- Egyesüli Államok megadja Izraelnek a hitel­garanciákat anélkül, hogy rávenné a zsidó települések és házak építé­sének teljes leállítására a megszállt területeken. BOSI VÍZLÉPCSŐ LESZ RÁ PÉNZ? A szövetségi költségvetés nem számol a bösi vízlépcső finanszírozásával - szö­gezte le tegnap Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter. A Csehszlovák Sajtói­roda munkatársának a továbbiakban el­mondta: „Amikor az SZK pénzügyminisz­terével tárgyaltam arról, hozzá járulhat-e a szövetségi költségvetés a bösi vízlépcső finanszírozásához, az volt a válasz, hogy nem járulhat hozzá." Vladimír Mečiar szlovák kormányfő az általa vezetett DSZM szerdai tömeg­gyűlésén kijelentette, hogy a bősi vízlép­csőt az évyégéig üzembe kellene helyez­ni. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy „a kormány nem fog kötvényeket kibocsáta­ni a vízlépcső befejezésére, mivel lesz pénze rá." HATVANNAPOS FEGYVERSZÜNETET JAVASOLNAK A helsinki folyamat 11 országa római tanácskozásának résztvevői szerdáig sikertelenül tárgyaltak a Felső-Karabah-i harcok befejezé­sének módjáról. Tegnap úgy döntöt­tek, amint azt az olasz külügyminisz­térium közölte, hogy a két harcoló felet felszólítják hatvannapos fegy­verszünet megkötésére. A csoport kollektív elnöki tisztjét betöltő olasz küldöttség szóvivője, Mario Rafaelli közeli karabahi látogatása alkalmá­ból fogja átadni ezt a felhívást az örmény keresztényeknek és a mu­zulmán aieriaknak. SZLOVÁK ZÁSZLÓALJAK A LÁTHATÁRON? A csehországi Polgári Demokrata Párt és a Mečiar által vezetett DSZM között köti politikai megállapodás azzal számol, hogy ez év október elsején bevonuló kiskatonákal már aszerint helyezik el a Csehszlovák Hadsereg alakulatainál, hogy csehek-e vagy szlovákok. Zdenék Borkovec, a hadsereg szóvivője szerint Vladimír Mečiar es a DSZM képviselői a hadseregben valóban szlovák zászlóaljak létrehozására töreked­nek. Mečiar kormányfő erről egyébként mozgalmának szerdán tartott tömeggyülésénis szót ejtett : Többek között elmondta, hogy a DSZM képviselői a Csehszlovák Hadsereg­ben szlovák zászlóaljak létrehozását követelik, távlatilag pedig a hadsereg szlovák® parancsnokságának kialakítását. „Minderről nem árulhatok el részleteket, ám elégedett vagyok" - szögezte le a kormányfő. „MILLIOMOSADÓRÓL" NEM VOLT SZÓ Eltorzított tájékoztatásnak minősítette Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter Vladimír Mečiarnak az általa vezetett DSZM szerdai tömeggyűlésén elhangzott nyilatkozatát, miszerint Július Tóth szlo­vák pénzügyminiszter szövetségi partne­rének az adók emelését javasolta azok esetében, akik egymillió koronát megha­ladó jövedelemmel rendelkeznek. Mečiar véleménye szerint az ilyen adónövelés ellensúlyozná a szövetségi hatáskört* eső dolgozónyugdíjas-adó megszűnésé­ből adódó majd egymilliárd koronás kie­sést. Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter visszautasította azokat a vádakat, misze­rint Július Tóthtal ,,milliomosadó" beve­zetéséről tárgyalt volna. ÚJ ÁLLAMOK, DE RÉGI NEMZETEK SZOMSZÉDSÁGÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) ilyesmit állít, az még nem látott NATO-hadgyakorlatot. • De folyik a magyar légierő korsze­rűsítése, ha jól tudom, müszaki-elektro­nikai fejlesztésről van szó. Milyen céllal? - Azért van szükség a korszerűsítés­re, mert a magyar légierő alulfejlett. Ma­gyarország még a bécsi szerződésben meghatározott limiteket sem használja ki, sem a harci helikopterek, sem a katonai repülőgépek számát és minőségét illető­en. Nekünk tehát más országokkal ellen­tétben nem kell leépítenünk s úgy tűnik, hogy a számunkra meghatározott nagy­ságrendeket anyagi eszközök híján még jó ideig nem fogjuk betölteni. A légierő korszerűsítését elengedhetetlennek tar­tom. Az észlelőrendszerek tökéletesíté­séről van szó. A régi típusú, a hatvanas és hetvenes évek színvonalát jelentő MÍG 21 -eseket és MÍG 23-sokat (Magyar­ország más, volt VSZ-államokkal szem­ben a jóval korszerűbb MiG 29-esekkel nem rendelkezik) IFF-rendszerrel, vagyis az úgynevezett ellenség-barátfelismerö rendszerrel látjuk el. Ezt nemcsak a kato­nai gépeknél, hanem a polgári légi irányí­tásban is tudják hasznosítani a repülőte­rek és légifolyosók biztonságosabb ki­használása érdekében. • Visszatérve a szlovák kormányfő nyilatkozatára: milyen politikai követ­keztetést vontak le belőle? - Már mondottam, Andrejčák úr véle­ményét meghatározónak tartjuk. Ugyan­akkor nagyon fontos számunkra, hogy ez a kérdés Csehszlovákiában, illetve Szlo­vákiában ne maradjon, ne maradhasson megválaszolatlanul. Számunkra az is ért­hetetlen, hogy ilyesmi miért most és miért ebben a formában hangzott el. Magyaror­szág olyannyira nyitott lapokkal játszik, hogy javaslatot is tettünk a nyitott kaszár­nyákra. • Bizonyára tudnak róla, Mečiar úr éppen az Új Szónak adott nyilatkozatá­ban utasította ezt el, mondván: „A magyar fél 100 kilométeres mélységet javasolt mindkét ország esetében. Te­hát ök voltaképpen Szlovákia északi határáig eljutnának, mi legfeljebb Ma­gyarország közepéig. Ez semmilyen célt sem szolgálna." - Ha ez probléma a szlovák oldalon, a szakértők üljenek le és vitassák meg a dolgot: nem lehetne-e egy ötletből meg­tartani azt, ami jó. Szerintem az a partner­ország, amelyet geopolitikai helyzete mi­att ez az elv csak hátrányosan érintene, kapjon kellő garanciákat biztonságának szavatolására. Talán a szlovák félnek igaza van abban, hogy a kilométereket nem lehet mereven alkalmazni. Én nem vagyok e téma szakértője. De éppen azért működünk a visegrádi hármak kere­tében és dolgoztuk ki a bécsi előírásokat is meghaladó módozatokat, hogy erősít­sük a bizalmat. Ami pedig a forródrótot illeti: jó ötlet, reméljük, minél ritkábban kell majd hasz­nálni, vagyis minél kevesebb lesz kapcso­latainkban a válságelem. Úgy érzem, nincs ok arra, hogy olyan gondolati kör­ben használjuk a forródrót kifejezést, mint a hatvanas években, a szovjet-amerikai szembenállás idején. A magyar-szlovák viszony, hál' istennek, nem ilyen, ezért a forródrótnak más funkciót kell kapnia. • Mégis, minek tulajdonítható, hogy Magyarország egyes szomszédai magyar fenyegetésről beszélnek? - A magyar szándék az, hogy minden szomszédunkkal javítsuk viszonyunkat. Az a tény, hogy régi nemzetekről, de új államokról van szó, sajátos helyzetet te­remtett. Kevés országnak lett ilyen rövid idő alatt ennyi új szomszédja. Az emiitett veszélyérzetnek két oka lehetséges. Egy­részt: valaki tényleg félreérti a dolgokat, például a területvédelmi dandárok felállí­tását. Ezt az átszervezést azonban jelez­tük szomszédainknak, de lehet, hogy ke­vés volt az információ, s ebből fakad a veszélyérzet. Ha ez így van, akkor Magyarországnak el kell azt oszlatnia. A másik lehetőség a nem természetes, nem őszinte veszélyérzet, amelynek van egy beteges változata is, ezt én magyar­fóbiának nevezném. Szándékosan eltor­zítják a magyar szándékokat, lényegében j ellenségkép kialakításáról van szó, általá­ban belpolitikai okok miatt. Hiszen a külsó ellenséggel szemben minden belső de­mokratikus perpatvart hazaárulásnak le- , het minősíteni. Úgy látom, bizonyos hali­rontúli megnyilvánulásokban ez a máso­dik ok az elterjedtebb. • A történésztől kérdezem: nincs ebben egy állandósult rossz lelkiisme­ret? Mert azt Magyarország szomszé­dainak is tudniuk kell, legalábbis azok­nak, akik tisztában vannak a történe­lemmel, hogy Trianon nem éppen az igazságosság megtestesülése volt. I - Ez is szerepet játszhat, történelmi okok éppúgy fellelhetők, mint a társada­lom, a politika bizonyos gyenge mecha- I nizmusainak a közrejátszása, sőt a gyen­gébb gazdasági helyzet is. Itt tehát a nad- I onalizmus sajátos megnyilvánulásaid I van szó. • Mire épül az új magyar védelmi I doktrína? - Áz elkészült koncepció már a parta- I ment előtt van. Kimondja: a fegyveres I erők elsődleges célja a magyar teruleí I integritás, szuverenitás védelme. A had- I sereg az ország határain belül alkalmaz- I ható az ország védelmére, utolsó eszköz- I ként. A határon kívüli bevetésnek egyel- I len formáját engedi meg: az ENSZ által I szervezett békeakciók keretében. " • Köszönöm a beszélgetést. j MALINAK ISTVÁN I

Next

/
Oldalképek
Tartalom