Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-06 / 184. szám, csütörtök
1992. AUGUSZTUS 6. ÚJ SZÓ* SPORT 10 V A MAI MŰSOR Kézilabda (n) - 14.00 és 16.00 elődöntők. Férfiak - 19.00 és 21.00 elődöntők. Röplabda (n) - 10.30 az 5. helyért; 19.00 és 21.30 elődöntők. Asztalitenisz (f) -11.00 egyéni, döntő. Tenisz (f, n) - 11.00 és 14.00 páros, elődöntők. Vízilabda - 9.30 Ausztrália-Csehszlovákia; 10.45 Magyarország-Hollandia; 12.00 USA-Németország; 17.30 Olaszország-Görögország; 18.45 FÁKFranciaország; 20.00 Spanyolország-Kuba. Műúszás (n) - 15.00 egyéni, döntő. Kosárlabda (f) - 9.00 a 11. helyért; 11.00 a 9. helyért; 16.30 és 22.30 elődöntők. Kajak-kenu (f, n) - 9.00 középfutamok. Atlétika - 18.25 200 m (n); 18.40 200 m (f); 18.50 távolugrás (n); 19.00 400 m gát (f); 20.15 100 m gát (n). Gyeplabda (n) - 9.30 a 11. helyért; 18.15 a 9. helyért. Nők - 17.00 az 5. helyéri;' 18.15 a 7. helyért. Birkózás (szabadfogás) - 17.00 52, 68, 100 kg, döntők. Baseball -16.00 a 3. helyért. 21.00 döntők. Labdarúgás - 19.00 és 21.30 elődöntők. Vívás - 20.00 tőrcsapat, döntő (f). Lovaglás - 9.00 díjlovaglás. KNEZY TOPFORMÁBAN A magyar televíziózás kezdeti időszakában előfordult, hogy a labdarúgó-mérkőzéseket nem tévériporter közvetítette, hanem átvették a rádió riporterének hangját, legtöbbször Szepesi Györgyét. Mindjárt élet költözött a leglagymatagabb játékba is. Lélek. Mondjon bárki bármit, Szepesit élmény volt hallgatni, pergő ritmus, szellemes fordulatok, mindig ugyanaz a láz, hév, ugyanaz a hangulatteremtő stilus. Benne volt, bent volt a játékban. Soha nem azon kívül. Még keseregni is lelkesen tudott. Ezért aztán később is azt csináltuk, hogy „levettük" a tévériporter hangját és bekapcsoltuk a rádiót. Tudom, persze, a képhez nem kell annyi szöveg, látja az ,ember, mi történik, hogy történik a pályán, a páston, a medencében. De: kevesebb szóban is lehet élet. Lélek. A magyar tévériporterek zöme, a maiakról beszélek, mintha kívül lenne a játékon. Mintha azt hinnék, így modernek. És ha már ők kívül vannak, miért legyen bent a néző? Nehogy lelkesedni merjen áz ember fia, nehogy a vesztésre álló csata bámulása közben reménykedni merészeljen egy esetleges győztes fordulatban. Az egyik ironizál, másik úgy közvetítette a minap aranyéremre esélyes magyar fiú döntő mérkőzését, aki végül olimpiai bajnok lett, hogy közben majd' elaludtak a szavak a szájában. A harmadik nagyon szakmai akar lenni. Csak. És így tovább. Knézy Jenő más. Erő, életöröm, optimizmus. Játsszon bárki. Káprázatos, fantasztikus, elképesztő, csodálatos. Knézy Jenő mindenkor csúcsformában van. Akarom mondani: topformában. Igen: topformában. Tőle hallottam ezt a kifejezést is a Puerto Rico-Egyesüll Államok kosárlabdameccs közvetítése közben, nem is egyszer. Meglepett, nem mondom. A toplista, a poptop meg a mit tudom én még milyen top mellett - most már topformánk is .van. Gazdagodik édes anyanyelvünk. Azért lepett meg, mert riporterünk amúgy igyekszik szépen, tisztán beszélni magyarul, ha emlékezetem nem csal, még sportnyelvművelő cikket is kanyarított valamikor, magyarítója a jégkorongban használt idegen kifejezéseknek. Most meg mit ád isten! Topformát. Csúcs ez a forma! (bodnár) „LEAKASZTOTTAK A SZÖGRŐL!" „Éremért megyünk Barcelonába!" - mondogatták diadalittasan a Csehszovák ökölvívó Szövetség vezetői az ötkarikás játékok előtt. Azok, akik valamicskét konyítanak a sportághoz, csak. mosolyogtak ezen. Az erőviszonyokat figyelembe véve ugyanis vajmi kevés esélye volt a dobogós hely elérésére a csehszlovák kvartettnek. Az illetékesek abban a Michal Franekban bíztak, akit a tavalyi, melbourne-i világbajnokságra el sem vittek! Most már szánják-bánják a furcsa döntésüket. A turócszentmártoni öklöző igencsak pesszimista hangú nyilatkozatot adott az olimpia előtt: „Májusban, egy évvel ezelőtt ezüstérmes lettem az Európa-bajnokságon, úgy, hogy négy hónappal korábban súlyos autóbalesetet szenvedtem. Nyoma sem volt a hosszú kényszerpihenőnek, nagy elszántsággal készültem a világversenyre. Aztán megfeledkeztek rólam, más utazott Ausztráliába. Az égvilágon semmi bajom sem volt! Egyszerűen mellőztek. Mind a mai napig nem tudom, miért. Ezek után fütyültem az egészre, hiszen a ligában edzés nélkül is bárkit legyőzök. Olimpia? Leakasztottak a szögről, meg voltam győződve, hogy ismét kihagynak a keretből! Nem tudtam behozni a lemaradást. Biztos vagyok abban: én is hibáztam..." Nos, Franek „labdába se rúgott" a katalán fővárosban, csupán egyszer lépett ringbe. Talán jobb lett volna, ha otthonmarad. Társai szintén leszerepeltek! Az újonc varannói Vagaský megszeppenve bokszolt, úgy tűnt, idő előtt véget ér az összecsapás, örülhet, hogy nem szenvedett kiütéses vereséget! V. Rückschloss, valamint Hrivnák ugyan túljutott a 2. fordulón (az első felvonásban erőnyerők voltak), ám ellenfelük még a hazai második vonalban sem nyerne meccset. A negyeddöntőben egyikük sem volt egyenrangú ellenfél. Elenko Szavov edző alaposan kipakolt; „Rendet kellene tenni a portánk előtt! A tévedésekért nagy árat kell fizetnünk. Már évek óta nincs egység a szövetségben, mindenki mást akar. Egyesek azt hitték, Franek göteborgi ezüstérme mindent megold. Amíg nem lesz magasabb színvonalú az élvonalbeli csapatbajnokság, addig nem várható a javulás." (zsi) A VARÁZSLÓ AJÁNDÉKA. Amióta megérkeztek az amerikai kosárlabdaválogatottat képviselve az NBA sztárjai, minden a kétméteres labdazsonglőrök körül mozog. A népszerűség továbbéléséről a napokban a minden idők legjobb kosárlabdacsapatának egyik legjobb játékosa, Earvin Magic Johnson gondoskodott. A „Mágus" 5000 dollár értékű játékcsomagot ajándékozott Badalona városának. A polgármester megígérte, hogy a spanyol csemeték karácsonyi ajándékként kapják meg a „varázsló" figyelmességét. MILLIÓ, MILLIÓ, MILLIÓ RÓZSASZÁL. Spanyolhon nemcsak a szép hölgyek paradicsoma, a katalán fővárosban is teljes fényükben pompáznak a szebbnél szebb virágok. Amerre csak szem ellát, illatozó szirmok borítják be a város utcáit. A szervezők eme „körítése" nem kevesebb, mint 4,5 millió márkába került. HENRY, A HÚSHEGY. Az amerikaiak ólomsúlyú súlyemelője Mark Henry ugyan lemaradt a dobogóról, ám ennek ellenére minden néző megjegyezte a nem mindennapi látványt nyújtó izomkolosszust. A 25 esztendős texasi sportember ugyanis 166,25 kilogrammot nyom, s így nem lehet őt nem észrevenni. A statisztikák alapján Henry minden idők legnehezebb olimpiai résztvevője. LEWIS, LÁBHOZ! Mike Conley, a hármasugrás újdonsült olimpiai bajnoka szenvedélyes kutyatenyésztő. A Rottweiler ebek között található néhány világsztár. Legalábbis a csahosok nevei alapján. Mike-ot nem hiába kedvelik versenytársai, s ő a közkedveltséget viszonozva kedvenceit versenytársairól keresztelte el. Saját bevallása szerint az abszolút kedvenc a Hriszto Marko és a Carl Lewis névre hallgat... FOLYTATÁS A PARLAMENTBEN. Egyiptom képviselői eddig nem sokat hallattak magukról, mindössze egy érmet szereztek, s ez a 3. helyezés sem számíthat valódi olimpiai sikernek, hiszen a Barcelonában csak bemutatkozó taekwondóban szerezte Abdel Moneim. Faihti Surur, a kairói parlament szóvivője bejelentette, hogy ennek a gyenge szereplésnek meglesz még a böjtje: folytatás a szeptemberi parlamenti ülésen, amikoris az egész sportminisztériumot leváltják! TOLLAS NÁSZÚT. Indonézia a tollaslabdában egyeduralkodónak bizonyult. Féfri és női egyes győztesük Alan Bundi Kusuma és Susi Suisanti immáron öt esztendeje jegyben járnak, s az indonéz tollas szövetség reméli, hogy a hosszúra nyúlt „mézesheteket" követően az „aranyos pár" nemcsak az oltár elé vonul majd, s így az egzotikus ország a vegyespárosban is verhetetlen lesz. KASZPAROV KÜLÖNOLIMPIÁJA. Bár a sakk nem szerepel az ötkarikás játékok programjában, a világbajnok Gari Kaszparov jeientkezett Barcelonában, pontosabban 25 önkéntes jelentkezőt (a sakktudás minősége nem számít) kihívott szimultánjátszmára a Pebellon de la Mar Bella csarnokba. Szervezői részről egyelőre nem bojkottálják a vállalkozást, kérdés azonban, mennyien lesznek kíváncsiak erre, a nem éppen látványos viadalra. SZABÓ ATTILA: „AKI GYORSAN KEZD, ELVESZETT..." - Ha az olimpia műsorán szerepelne a kajak 10 000 méter, minden másképp lenne - sóhajtozott Szabó Attila. Nem véletlenül, hiszen a hosszú távokon képes jó eredményekre. Csakhogy Barcelonában - mint ahogy a korábbi játékokon - csak 500 és 1000 méter szerepel. így Attilának nem maradt más hátra, mint szerencsét próbálni 500 méteren. 1987-ben a duisburgi világbajnokságon harmadik lett, de azóta csak 10 000 méteren szerzett érmeket. Az is igaz, hogy három esztendővel ezelőtt Plovdivban és tavalyelőtt Poznanban hajszállal csúszott le a dobogóról. Nem fogadta kegyeibe a szerencse a tavalyi párizsi vb-n sem; máig rejtélyes betegség akadályozta meg a versenyzésben. • Megtudta már milyen betegséc, kerítette hatalmába Franciaországban? - Képzelje el, nem. Pozsonyban és Prágában több kórházban is jártam, és minden orvosnak más volt a véleménye. Az egyik azt mondta, vírusos megbetegedésről van szó, a másik idegi eredetű kórról beszélt. Egyáltalán nem kezeltettem magam, és azóta tulajdonképpen nincsenek semmilyen gondjaim. •k Olyan véleményt is hallottunk, hogy egészségi gondjai összefüggtek a tenisszel... -Egy orvos csakugyan ezt állította. Nehéz azonban egyértelműen ítélkezni, ezért inkább egész esztendőben nem teniszeztem. Az egészben az a különös, hogy egy alkalommal feleségemnek nem volt kivel bemelegítenie a San Marinó-i tenisztornán, így hát mintegy fél óráig egymás ellen játszottunk. Kevéssel utána rosszullét fogott el és hányingerem volt. Ugyanúgy éreztem magam, mint a párizsi világbajnokságon. • Inkább beszéljünk a barcelonai olimpiáról. Az 500 méter előfutamában a cél előtt lazított, s hirtelen azt hittük, valami baj történt... - Nem, nem, egyszerűen kiengedtem az utolsó métereket. Természetesen szerettem volna egyenesen bejutni a középdöntőbe, azt mondtam magamban, megpróbálok a táv első felében megfelelő előnyt szerezni, s azt tartani a célig. Túl gyorsan kezdtem, aztán elmerevedtem. Az ellenfelek a hajrában rákapcsoltak, és én egyszerűen már nem bírtam. •k A reményfutammal elégedett lehetett... - Itt már sokkal jobban lapátoltam. Győzni akartam, hogy a középdöntőben kedvezőbb legyen a sorsolásom. Lazábban kezdtem, a hajrában gyorsítottam, de a kubai megelőzött, bár csak 12 századmásodperccel. • Milyen helyezésre számít Barcelonában? -Az idei seregszemlék eredményei alapján azt hittem, nagyon jól áll úgymond a szénám, Barcelonában azonban egy kicsit módosítanom kellett véleményemen. Nem kis megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az 1:44 perces kitűnő időre mintegy 15-16 kajakos képes. Ilyesmi soha nem fordult elő... * Közvetlenül a verseny előtt érkezett az olimpia városába. Miért? - Nem is annyira a meleg, hanem inkább a levegő páratartalma miatt. Az erőlködés során légzési gondjaim vannak, de valószínűleg ezzel nem állok egyedül. Mindenesetre ma már tudom, Barcelonában teljesen más taktikával kell versenyezni, mint bárhol másutt. Aki gyorsan kezd, elveszett. Erről sokat tudna mesélni például a plovdivi világbajnok, az ausztrál Hunter. Már kiesett... •k Csúcsteljesítményhez optimális pszichikai kényelemre és megfelelő étkezésre van szükség. Ilyen értelemben elégedett? - Valahol azt olvastam, hogy a sportolók 30 fajta ételből válogathatnak. A valóság azonban egy kicsit más. Három olyan ételt számoltam meg, amelyben bízom, a többit meg sem kóstolnám. Valahogy kibírom. Enni azonban kell, hiszen az 500 méteren kívül a kajak négyesben is hajóba ülök. Ha hat között végzünk, elégedett leszek. • Utólag érkezett a hír: sajnos, az 500 méteren nem sikerült a döntőbe jutás, (c) Alekszandr Kurlovics (FÁK) a szupernehézsúlyban megvédte elsőségét, 25 kilóval teljesített többet, mint a második helyezett Taranyenko (FÁK). DOPPINGBOTRÁNYOK ÉS MEGLEPETÉSEK NÉLKÜL Nem születtek kölönösebb szenzációk az erös emberek csatájában. A várakozásnak megfelelően a volt Szovjetunió súlyemelői szerepeltek a legeredményesebben: 5 arany- és négy ezüstérmet szereztek. További négy nemzet versenyzői egy-egy elsőséget értek el. A bolgárok kissé csalódottak, hiszen mindössze Ivanov állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Ami a csehszlovákok teljesítményét illeti, egyedül a szupernehézsúlyú Jiŕí Zubrický került az első hat közé. A magyaroknak még ez sem sikerült: Lénárt Ferenc és a Romániából áttelepült Czanka Attila 7. helye messze elmaradt a várakozástól. Szanyi Andor éremesélyesként érkezett Barcelonába, de miután nem bírt a kezdősúilyal, kiesett. A katalán főváros központjában a 2600 nézőt befogadó létesítményben rendezték a viadalt, amelyen 51 ország 221 sportolója állt rajthoz. Sokan emlékeznek még, hogy Szöulban 1988-ban 2-2 bolgár és magyar (Csengeri, Szanyi) sportolót doppinghasználat miatt kizártak. Akkor olyan hangok hallatszottak, hogy száműzik az erős emberek versenyeit az ötkarikás játékokról. Szerencsére erről már nincs szó. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) vezetősége hadjáratot indított a „kokszolás" ellen. Az elmúlt négy évben 84 800 vizsgálatot végeztek, ezek közül 805 hozott pozitív eredményt. Barcelonában minden súlyemelő átesett a vizsgálaton, a verseny előtt vagy utána. Nem csoda, hogy ilyen szigorú tesztek után a súlyemelők teljesítménye alaposan visszaesett... Ketten ismételték meg négy évvel ezelőtti sikerüket: a török színekben induló Nairn Süleymanoglu és a szupernehézsúlyú Alekszandr Kurlovics, az előbi 22,5, az utóbbi 12,5 kilóval marad el szöuli eredményétől... Igazat mondott Aján Tamás, az IWF főtitkára, amikor arról beszélt, hogy nyugodtan alszik, mert azt biztosra veszi, magyar súlyemelő nem bukik le a doppingvizsgálaton. „A mieink együtt készültek a bolgárokkal és Tatán hetente ellenőriztük őket, a vizsgálat sohasem hozott pozitív eredményt." Azt azonban nem gondolhatta az elismert szakember, hogy még a legcsekélyebb elvárásokat is „alulmúlja" a gárda. Hanzlik János szövetségi kapitány a játékok előtt úgy nyilatkozott: „Jól sikerült a felkészülés, s remélem a fiúk bizonyítanak majd." Azonban csak egyet bizonyítottak: már csak a középmezőnyben foglalnak helyet... Kár volt a bolgár mágus Abadzsijevet száműzni a válogatott éléről. Abadzsijev többször is hangsúlyozta, a magyar versenyzőknek nincs ínyükre a kemény edzésmunka, pedig e nélkül nem lehet kiváló eredményeket elérni. A szövetség vezetői sajnos hallgattak a fanyalgó sportolókra, és felmondtak a világhírű szakvezetőnek. Az olimpiai leszereplés Abadzsijev szavait erősíti meg. Öt csehszlovák súlyemelő kapott lehetőséget. A mezőny egyik legsúlyosabb tagja (156,5 kg), Jiŕí Zubrický végzett a 6. helyen, - több mint 52,5 kilóval elmaradva a győztestől. A többiek csak statisztáltak. Mert nem lehet másképpen értékelni Durbák - kiesett, Krol 12., Jokel 14., Ciernik 16. helyezését. Karel Duspiva szakvezető az olimpia előtt azt mondta, nem várhatunk csodákat. Igaza lett! Külön fejezetet érdemel a verhetetlen Nairn Süleymanoglu, aki hosszú évek óta előbb bolgár mezben (Salamonov, Szulejmanov néven), majd a török nemzeti színekben akkor kezdi meg gyakorlatait, amikor már a többiek befejezték. Ezúttal is 15 kilót veri rá a 2. helyezett Pesalovra. Olyan könnyedén emeli maga fölé a mázsás súlyokat, hogy a látottak alapján még jó ideig nem talál majd legyőzőre. Kevesen számítottak á német Weller sikerével a nehézsúlyúak között. Ellenfele az orosz Akojev lelkileg nem bírta az esélyesség terhét és 2,5 kilogrammal kevesebbet teljesített. Nagyon elégedetten mosolygott Vaszilij Alekszejev, a FAK csapatának szakvezetője, hiszen 9 éremmel a tarsolyukban térhetnek haza. Főleg a nehezebb súlycsoportokban voltak ellenállhatatlanok. (szabó)