Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMENYEK ,ÚJ szól 1992. AUGUSZTUS 28. SZADDAM ELŐVIGYÁZATOSAN REAGÁL A LÉGIBLOKÁDRA Az iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tegnapi és a kormányzó Baath-párt területi vezetőségeinek képviselői tegnap Szaddam Husz­szein elnökkel folytattak tanácsko­zást az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország által el­rendelt légiblokádról. A bagdadi rá­dió szerint arról határoztak, hogy szembefordulnak a döntéssel, de egyelőre nem tudni mikor és hogyan. Röviddel ue hlr után egy brüsszeli keltezésű hírügynökségi jelentés ér­kezett, mely szerint Zijad Hajdar, Iraknak az Európai Közösségekhez­akkreditált nagykövete meglepő mó­don kijelentette: országa nem hajt végre katonai repüléseket a 32. szé­lességi foktól délre, amíg Irakot nem éri támadás a levegőből, a tengerről vagy a szárazföldről, illetve Irán ré­széről. Diplomáciai források is úgy vélik, nem valószínű, hogy Szaddam bevetné a légierőt Dél-Irakban. Nem tette ezt akkor sem, amikor a szö­vetségesek még tavaly hasonló vé­dett övezetet hoztak létre a 36. szé­lességi foktól északra, hogy meg­akadályozzák a légitámadásokat a kurd térségek ellen. Tegnap közölte a brit védelmi mi­nisztérium, hogy hat Tornádó típusú vadászbombázó szállt fel brit bázi­sokról és indult a Perzsa-öböl térsé­gébe. Feladatuk a síiták védelmére létrehozott zóna ellenőrzése. Szemtanúk szerint a bagdadiak tegnap délelőtt az utcákra vonultak, az Egyesült Államokat, Nagy-Britan­niát és Franciaországot elítélő jel­szavakat skandálva. A hivatalos na­pilapok kivétel nélkül rendkívül elíté­lően írtak a védett övezet létrehozá­sáról, összeesküvésnek, agresszió­nak nevezve a döntést. Nagyon sok irakit hatalmába kerített a vásárlási láz annak ellenére, hogy Szaddam Husszein augusztus elején halál­büntetéssel fenyegette meg azokat, akik élelmiszereket halmoznak fel. LANKADATLAN RANDALIROZAS A hatóságok minden erőfeszítése ellenére az észak-németországi Rostockban folytatódik a. szélső­jobboldali radikálisok randalírozása. Tegnapra virradó éjszaka kb. 400 tagú csoportjuk a rendőrökre és a tévéstábokra összpontosította tá­madásait. Ismét kövekkel és benzi­nes palackokkal dobálták meg a rendőröket és a határőröket. Sze­mélygépkocsikból és szemetesku­tákból emelt, égő barrikád mögül támadták a rendőröket, akik vízá­gyúkat és könnyfakasztó gránátokat vetettek be. A rendfenntartó erők szervezett akciójának köszönhetően a támadókat sikerült bekeríteni, kö­zülük kb. 80-at előzetes letartózta-' tásba helyeztek. Az előző éjszakákkal ellentétben a helyi lakosság ezúttal a rendőröket támogatta, sőt még segítséget is felajánlott .nekik. Felhívták a figyel­met arra is, hogy az egyik lakótele­pen még az éjszakai órákban is alkoholt árusítanak a kiskorú táma­dóknak. A jobboldali radikálisok szeptem­ber 1-ig, vagyis a Lengyelország elleni hitleri támadás évfordulójáig akarják folytatni akcióikat. A rendőr­ség megállapította, hogy az 500 le­tartóztatott kb. fele rostocki, a többi­ek Berlinből és Hamburgból érkez­tek. A rostocki ügyészség szerint kb. 300 személy ellen folyik vizsgálat, 13 ellen pedig elfogató parancsot adtak ki. LESZ FEGYVERNYUGVAS KARABAHBAN? Raffi Ovaneszjan örmény és To­fik Gaszimov azerbajdzsán kül­ügyminiszter tegnap a kazah fővá­rosban, Alma-Atában kezdet tárgya­lásokat a karabahi tűzszünetről, a konfliktus rendezéséről. Nurszul­tan Nazarbajev kazah elnök, aki a tegnapi tárgyalásokat kezdemé­nyezte, a megbeszélések első for­dulójában mind a két külügyminisz­terrel találkozott. Hangsúlyozta, a karabahi konfliktus rendezése so­rán az ENSZ alapelveiből kell kiin­dulni. E pillanatban nem lehet meg­állapítani, a Karabah körüli vitában kinek van igaza, de keresni kell a kon­fliktus befejezésének lehetőségeit. Az azeri diplomácia vezetője a tárgyalások előtt kijelentette, Baku . a politikai megoldás híve, s bízik abban, hogy „az örmény fél végre megérti, mennyire értelmetlen ez a háború". Levon Ter-Petroszjan örmény elnök Jerevánban azt húzta alá, hogy hajlandó támogatni minden, a konfliktus befejezését célzó kez­deményezést. „Azerbajdzsán min­den eszközzel be szeretné rántani Örményországot a háborúba. Ennek bizonyítéka a közös határon kifejtett azeri katonai aktivitás. Marin Rafaelli, aki az EBEÉ minszki konferenciájának elnöki tisz­jét tölti be, szerdán Jerevánban megállapodott Örményország és Hegyi Karabah vezetőivel árról, hogy három napon belül választ ad­nak arra a tűszüneti felhívásra, amelynek értelmében Karabahban 60 napos fegyvernyugvást rendelné­nek el. VÁLTOZATLANUL JÓ TÁRGYALÁSI LÉGKÖR Megszülettek az első csalódások a washingtoni arab-izraeli béketár­gyalásokon, melyeket eddig szokat­lan optimizmus jellemzett. Izrael szerdán elutasította a palesztinok követeléseit, hogy szélesebb körű önigazgatási jogokat kapjanak a megszállt területeken. A paleszti­nok nem titkolták csalódásukat és közölték: az új izraeli javaslatok nem elégségesek. Mindezek ellenére a többi résztvevő úgy nyilatkozott, hogy lényegében nem változott meg a jó tárgyalási légkör. Hanan Asra­vi, a palesztin küldöttség szóvivője is elismerően szólt arról, hogy az izraeliek nem utasították el a párbe­szédet egyetlen érvükről sem. En­nek eredményeként most két javas­latcsomag fekszik a tárgyalóaszta­lon, ezekről folyik az aktív vita. Izrael valamiféle kommunális öni­gazgatást ajánlott fel a palesztinok­nak, ők azonban parlamentet köve­telnek, amely szuverenitásuk csírája .lehet. ÉS A RAKÉTÁKAT HOVA SZÁNTAK? Londonban nagyban tart a Jugoszlávia-értekezlet, ennek ellenére az itthoni tájakon sem maradunk esemény nélkül. Bosznia-Hercegovinában tovább dúl a háború, ez azonban már nem számít igazán hírnek. Annál inkább az, ami szerdán délelőtt Szerbia kellős közepén történt. A légierő jelentése is megerősítette, hogy a Kraljevo melleti repülőtérről felszálló Orao típusú harci gépről öngyújtással kioldódott 12 rakéta, mindössze két perccel a gép felszállása után. Két töltet jelentéktelen károkat okozott az egyik kisváros házának tetőszerkezetében, s egy személy kisebb fejsérülést szenvedett. Az ellenőrző szervek megállapítása szerint az üdülőhelyként ismert Mataruska Banja polgárai és az ott-tarlózkodó nyaraló vendégek rémületükben, improvizált búvóhelyeken kerestek menedéket, úgy vélve, hogy „idegen erők támadnak". A krónikásnak azonnal a magyarországi Barcs esete jut eszébe: mint emlékezetes, Jugoszlávia térsége felől érkező gépből hullott oda is némi robbanótöltet, no meg a Vajdaság egy-két városára is néhány alkalommal. Most azonban, a londoni tárgyalások kellős közepén, igazán nehéz és kényelmetlen magyarázatot adni, miért cirkál egy, a jugoszláv légi alakulat kötelékébe tartozó harci gép rakétákkal felszerelve, s azok valóban véletlenül oldódtak-e ki, vagy a pilóta egyszerűen csak „célt tévesztett". Amennyiben viszont hitelt érdemlőek a kis Jugoszlávia vezetőinek azon kijelentései, hogy senkivel sem állnak hadban, s a jugoszláv hadsereg egyetlen katonája sem tartózkodik a boszniai és a horvátországi harctereken, akkor marad az egyetlen logikus következtetés, hogy most már önmagunkat is lőjük. A másik érdekes hír, hogy Milan Panics miniszterelnök Londonból leváltotta Mihalj Kertes belügyminiszter-helyettest. Az indok: Kertes nem támogatta az etnikai tisztogatások megakadályozását szolgáló kor­mányprogramot. Nos, Mihalj Kertes Kertész Mihály néven 1988-ben tűnt fel, múlhatatlan érdemeket szerezve az ún. joghurtforradalom idején az akkori vajdasági hatalom ós autonómia megdöntésében. Az új szerb vezetői garnitúrába magyarként vonult be, de miután a magyar nyelvet meglehető­sen gyarló módon beszéli, s fellépéseire inkább a magyarellenesség volt jellemző, így az itteni magyar lapok a nevét rövid idő elteltével a tényeknek megfelelően pedánsan a szerb nyelv helyesírásának szellemében jelentették meg. Mihalj Kertes ügybuzgón, nagy energiával és csekély szellemi ráfordí­tással végezte feladatait, egyre magasabbra kapaszkodva a ranglétrán. Faltörő kosként használták, felszólalásai nem túl magas szintű politikai életünkben is mindig külön csemegének számítottak. Goromba ós otromba rikoltozásai miatt egy ideig szótlanságra kárhoztatták, ám csodák csodájára megkapta a belügyminiszter-helyettesi posztot. Menesztése most utólag számunkra nem jelent különösebb elégtételt. Viszont marad a kérdés: ha Kertes nem támogatta az etnikai tisztogatások megakadályozására vonat­kozó kormányprogramot, akkor kis Jugoszláviában létezik etnikai tisztogatási program is?! Vagy ha terv nincs is, támogatói azért akadnak? Csak érintőlegesen tartozik a témához, hogy a Vajdaság polgármesterei megkapták azt a rendeletet, miszerint helyet kell csinálni az egykori Jugoszlávia területeiről ide érkező szerb menekült családok számára, ezért össze kell állítani a pillanatnyilag lakatlan házak és épületek lajstromát. Amennyiben ez a terv megvalósul, akkor a Vajdaság magyarlakta váro­saibatöbb ezer menekült család kerül, megváltoztatva a települések nemzeti összetételét, s egyáltalán ezek eddigi nyugalmát, szokásrendjét. Máris komoly feszültség érezhető. Tudni kell, hogy sok ház és lakóépület pillanatnyilag azért lakatlan, mert a családok a háború elől menekülve ideiglenesen, külföldre távoztak, s most az amnesztiatörvény esedékes elfogadása jelent-' hetne garanciát a visszatérésre. A törvény azonban még várat magára, a honfoglalás pedig - úgy látszik - e térségben is elkezdődik. SINKOVITS PÉTER, Újvidék P olitikai vakság lenne máris teljesen ered­ménytelennek kikiáltani egy olyan konfe­renciát, amelynek a végső határozatai még nem is ismertek. A ma véget érő londoni Jugoszlávia­értekezlet első napján elhangzottak alapján még­is meg kell fogalmaznia az embernek a kételyeit. A lényeg: nem ezt vártuk ettől a fórumtól. Nem tartozom azok közé, akik eleve kétségbe vonták azt, hogy egyáltalán tehet-e valamit. Ugyanakkor igaz, a Biztonsági Tanács is csak egy felemás határozatot hozott a közelmúltban: lehet katonai erőt alkalmazni a humanitárius segélyek védel­mében. Vagyis: lehet, de nem muszáj, s amint a gyakorlat mutatja, nem is nagyon sietnek vele. Sietett viszont Bush elnök Szaddam Husszein újbóli megleckéztetésével. Nem egészen egy héttel a republikánus pártkonvenció után közölte: beváltja fenyegetését és a síiták védelmében az amerikai, a brit és a francia légierő lezárja a dél­iraki légteret. Ez rendjén van, Szaddam agresz­szor volt, megbüntetik. De... Washington már többször közölte hiva­talosan, a Milosevics-féle szerb rezsimet tartja a délszláv háborúk főbűnösének, és ezt most Londonban is a szerb vezetők szemébe mond­ták. Mégis ódzkodik mindenki. Nemcsak attól, hogy Milosevicséket megbüntessék, de attól is, hogy - akár a síitákat - Bosznia lakosságát megvédjék a szerb támadásoktól. Ha a mozaikkockákat összerakjuk, akkor az ember a szkeptikusoknak ad igazat. A délszláv válságot igazából nem tudja kezelni sem az ENSZ, sem az EK, és a nyugati hatalmak, meg például a NATO nem is akarják. Akkor miért pont ez a senkit semmire nem kötelező londoni konfe­rencia tudná? Jól megmondták a magukét Milosevicsnek. A brit kormányfő is, a német külügyminiszter is, az ENSZ főtitkára és még sokan mások. Annak a Milosevicsnek, akiről eddig is lepergett minden. Az USA és társai megfenyegették: ragaszkodnak a boszniai határok tiszteletben tartásához, nem ismerik el a szerbek által erőszakkal elfoglalt területeket, követelik a fogolytáborok felszámolá­sát, különben jönnek a szigorúbb gazdasági szankciók, az elszigetelés minden téren. A bosz­niai szerbek pedig válaszul közölték: ragaszkod­nak a határok megváltoztatásához, nekik joguk A NAGY SEMMI VESZÉLYE van csatlakozni Szerbiához a horvátországi szerb Krajinával egyetemben (és máris „elké­szült" Nagy-Szerbiai), s ha ezt nem ismerik el, lesz itt még nagyobb háború is. A szerbek uralják Bosznia-Hercegovina 70 százalékát, a lakosság negyven százalékát kitevő muzulmánok a terület 10 százalékát, a többi a horvátok kezén van. A szerbek nagylelkűek is tudnak lenni: esetleg lemondanának az általuk erőszakkal elfoglalt te­rület 10 százalékáról... Tessék számolni! Nem látok esélyt arra, hogy a délszláv népek tragédiája gyorsan véget érjen. És tragédia an­nak a fel nem ismerése, hogy Londonból, Brüsz­szelből vagy akár Lisszabonból az események másként látszanak, mint például az égő Szaraje­vóból. Tragédia figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem egy „normális háború", reguláris hadsere­gekkel, szépen fogalmazott hadüzenetekkel, jól fésült tábornokokkal és tiszti becsületszóval. Itt a gyűlölet tombol, a vérbosszú, a szemet szemért és falut faluért elv szerint. Ide más eszközök kellenének, mert minél később ismerik fel, hogy az öltönyös diplomácia csődöt mondott, annál rosszabb lesz a helyzet. Márpedig a más eszközök alkalmazásához, a komoly lépések megtételéhez a vezető nyugati hatalmak részéről nincs meg a politikai akarat. Szerdán egyedül az Iszlám Konferenciát képvi­selő török külügyminiszter követelte, hogy ne vessék el a katonai beavatkozás lehetőségét sem. Persze, ő is hozzátette, hogy a BT határo­zataival összhangban. Csakhogy a BT ilyen hatá­rozatot nem fog hozni, mert öt állandó tagállama közül egyik sem akarja. Nekem sem szimpatikus az iszlám részéről gyakran tapasztalható fanatiz­mus, de úgy vélem, Bosznia esetében az iszlám országok helyzetfelismerése sok kérdésben kö­zelebb áll a valósághoz. Egyszerűen ki kell mondani: az USA-nak - s ezalatt most a kizárólag az újraválasztásával törődő Busht kell érteni - a legkisebb gondja is nagyobb annál, minthogy a jugoszláv térséggel törődjön, elnökválasztás előtt sosem tenne - két­ségkívül jelentős kockázatokkal járó - katonai lépést. És amíg Amerika nem lép, addig az impotens Nyugat-Európa sem fog. Még egy adalék, kicsit az elmondottak alátá­masztására is. Ugyancsak a londoni konferencia első napján mondott le George Kennyey, az amerikai külügyminisztérium vezető munkatársa, aki a balkáni ügyekért volt felelős. Elmondta, így tiltakozik az amerikai kormány Jugoszlávia-politi­kája ellen. Szerinte ez a politika azért vallott kudarcot, mert „a külügyminisztérium legmaga­sabb körei és a Fehér Ház nem akarják magukat igazából elkötelezni". Egyébként a londoni kon­ferenciáról kijelentette: olyan találós kérdéshez hasonlít, amelyre mindenki előre tudja a választ. Jó volna, ha tévednék, de a népirtás, az etnikai tisztogatás London után sem marad abba. Mert a felelősök tudják: csak ijesztgetik, de megbün­tetni nem fogják őket. MALINÁK ISTVÁN FANTASZTIKUS NYÁRVÉGI I Mg^M^^^P I líMMää [OS äm® 1 ••••• augusztus 28-án 21 órától reggel 6-ig. SZERETETTEL VAR MINDENKIT A RENDEZŐSÉG Ú-1540 NÉHÁNY SORBAM N ew Yorkban nyilatkozatot adott ki szerdán az ENSZ Biztonsági Taná­csa a karabahi konfliktussal kapcsolat­ban. Kifejezésre juttatta nyugtalanságát a háború okozta emberáldozatok és anyagi károk miatt, s egyben felszólított az azonnali tüzszünetre. A Biztonsági Tanács felszólította a szembenálló feleket is, hogy támogassák az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet törek­véseit a békés rendezésre. A dokumen­tum szerint megfelelő időben, az esemé­nyektől függően a BT foglalkozni fog a ka­rabahi helyzettel. O—cnja Gandhi, a meggyilkolt indiai Ob kormányfő, Radzsiv Gandhi öz­vegye Radzsiv címen könyvet írt, amely a múlt héten jelent meg. A tavaly májusi merényletet az özvegy eddig nem kom­mentálta, könyvében viszont élesen bírál­ta az előző kormányt, amely nem részesí­tette férjét megfelelő biztonsági intézke­désekben, miután megszűnt miniszterel­nök lenni. Az özvegy szerint 1989-ben, amikor férje távozott a kormány éléről, már hat szélsőséges csoport fenyegette őt, mégsem kapott különlegesen kikép­zett testőröket, bár az új kormány tudott ezekről a fenyegetésekről. Ennek ellené­re a speciális kommandót kiképzetlen testőrökkel váltotta fel. R asid Dosztum tábornok, volt üzbég kommunista miliciája kész további egységeket küldeni Kabulba a.kormány­erők megerősítésére Gulbuddin Hakmatjar fundamentalista fegyveres erőivel szem­ben. Az erősítés több száz tagja jelenleg Kabultól kb. 80. kilométerre északra állo­másozik. Mohamed Amir tábornok, a milí­cia szóvivője azt mondta, már csak Ma­szud védelmi miniszter utasítására vár­nak. Ám talán erre nem lesz szükség, mivel Kabulban tegnap bejelentették, hogy Hekmatjar beleegyezését adta egy '72 órás tüzszünetre az afgán főváros körzetében. A tűzszünetet Pakisztán köz­vetítette. G eorge Bush amerikai elnök szerdán Albániának, valamint Szerbia és Crna Gora kivételével valamennyi volt jugoszláv köztársaságnak megadta a leg­nagyobb kereskedelmi kedvezményeket - közölték hivatalosan Washingtonban. Egyben azt is bejelentették, hogy a Nem­zetközi Valuta Alap 29 millió dolláros áthidaló hitelt folyósított Albániának a gazdasági reformok előmozdításához. A bolgár cári trón örököse, II. Simon szerda este a bolgár televíziótól példátlan lehetőséget kapott arra, hogy nézeteit kifejtse a nyilvánosság előtt. Je­lenleg Spanyolországban él, s egy tévé­híd segítségével fél órán át válaszolt a kérdésekre. A televízió emellett filmet , sugárzott apja, III. Borisz temetéséről, aki 49 évvel ezelőtt hunyt el, s akinek földi maradványait szerdán szimbolikusan el­helyezték a rilai kolostorban. A műsorve­zető Őfenségének titulálta II. Simont, bár a cári családot 1946-ban megfosztották ettől a titulustól. I rak szabadon engedett 71 kuvaiti hadi­foglyot, akiket Bagdad az öböl-háború idején internált - közölte Kairóban Esz­mat Abdel Megid, az Arab Liga főtitkára. Elmondta, hogy a Liga és Irak között bonyolult tárgyalások folytak, s remény van arra, hogy Bagdad a napokban to­vábbi kuvaiti foglyokat bocsát szabadon. S an Salvadorban bejelentették: elké­szült a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) új alapsza­bálya, mely szerint a kormány ellen hosz­szú éveken át harcoló partizánszervezet „demokratikus, pluralista és forradalmi" politikai párttá válik. A tervek szerint szep­tember 1 -én hagyják jóvá az új alapsza­bályt, majd október végéig legalizálják az új pártot. Eddig az időpontig kell az FMLN­nek a kormánnyal januárban kötött béke­szerződés alapján demobilizálnia 8 ezer fegyveresét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom