Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMENYEK ,ÚJ szól 1992. AUGUSZTUS 28. SZADDAM ELŐVIGYÁZATOSAN REAGÁL A LÉGIBLOKÁDRA Az iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tegnapi és a kormányzó Baath-párt területi vezetőségeinek képviselői tegnap Szaddam Huszszein elnökkel folytattak tanácskozást az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország által elrendelt légiblokádról. A bagdadi rádió szerint arról határoztak, hogy szembefordulnak a döntéssel, de egyelőre nem tudni mikor és hogyan. Röviddel ue hlr után egy brüsszeli keltezésű hírügynökségi jelentés érkezett, mely szerint Zijad Hajdar, Iraknak az Európai Közösségekhezakkreditált nagykövete meglepő módon kijelentette: országa nem hajt végre katonai repüléseket a 32. szélességi foktól délre, amíg Irakot nem éri támadás a levegőből, a tengerről vagy a szárazföldről, illetve Irán részéről. Diplomáciai források is úgy vélik, nem valószínű, hogy Szaddam bevetné a légierőt Dél-Irakban. Nem tette ezt akkor sem, amikor a szövetségesek még tavaly hasonló védett övezetet hoztak létre a 36. szélességi foktól északra, hogy megakadályozzák a légitámadásokat a kurd térségek ellen. Tegnap közölte a brit védelmi minisztérium, hogy hat Tornádó típusú vadászbombázó szállt fel brit bázisokról és indult a Perzsa-öböl térségébe. Feladatuk a síiták védelmére létrehozott zóna ellenőrzése. Szemtanúk szerint a bagdadiak tegnap délelőtt az utcákra vonultak, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot elítélő jelszavakat skandálva. A hivatalos napilapok kivétel nélkül rendkívül elítélően írtak a védett övezet létrehozásáról, összeesküvésnek, agressziónak nevezve a döntést. Nagyon sok irakit hatalmába kerített a vásárlási láz annak ellenére, hogy Szaddam Husszein augusztus elején halálbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik élelmiszereket halmoznak fel. LANKADATLAN RANDALIROZAS A hatóságok minden erőfeszítése ellenére az észak-németországi Rostockban folytatódik a. szélsőjobboldali radikálisok randalírozása. Tegnapra virradó éjszaka kb. 400 tagú csoportjuk a rendőrökre és a tévéstábokra összpontosította támadásait. Ismét kövekkel és benzines palackokkal dobálták meg a rendőröket és a határőröket. Személygépkocsikból és szemeteskutákból emelt, égő barrikád mögül támadták a rendőröket, akik vízágyúkat és könnyfakasztó gránátokat vetettek be. A rendfenntartó erők szervezett akciójának köszönhetően a támadókat sikerült bekeríteni, közülük kb. 80-at előzetes letartózta-' tásba helyeztek. Az előző éjszakákkal ellentétben a helyi lakosság ezúttal a rendőröket támogatta, sőt még segítséget is felajánlott .nekik. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az egyik lakótelepen még az éjszakai órákban is alkoholt árusítanak a kiskorú támadóknak. A jobboldali radikálisok szeptember 1-ig, vagyis a Lengyelország elleni hitleri támadás évfordulójáig akarják folytatni akcióikat. A rendőrség megállapította, hogy az 500 letartóztatott kb. fele rostocki, a többiek Berlinből és Hamburgból érkeztek. A rostocki ügyészség szerint kb. 300 személy ellen folyik vizsgálat, 13 ellen pedig elfogató parancsot adtak ki. LESZ FEGYVERNYUGVAS KARABAHBAN? Raffi Ovaneszjan örmény és Tofik Gaszimov azerbajdzsán külügyminiszter tegnap a kazah fővárosban, Alma-Atában kezdet tárgyalásokat a karabahi tűzszünetről, a konfliktus rendezéséről. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, aki a tegnapi tárgyalásokat kezdeményezte, a megbeszélések első fordulójában mind a két külügyminiszterrel találkozott. Hangsúlyozta, a karabahi konfliktus rendezése során az ENSZ alapelveiből kell kiindulni. E pillanatban nem lehet megállapítani, a Karabah körüli vitában kinek van igaza, de keresni kell a konfliktus befejezésének lehetőségeit. Az azeri diplomácia vezetője a tárgyalások előtt kijelentette, Baku . a politikai megoldás híve, s bízik abban, hogy „az örmény fél végre megérti, mennyire értelmetlen ez a háború". Levon Ter-Petroszjan örmény elnök Jerevánban azt húzta alá, hogy hajlandó támogatni minden, a konfliktus befejezését célzó kezdeményezést. „Azerbajdzsán minden eszközzel be szeretné rántani Örményországot a háborúba. Ennek bizonyítéka a közös határon kifejtett azeri katonai aktivitás. Marin Rafaelli, aki az EBEÉ minszki konferenciájának elnöki tiszjét tölti be, szerdán Jerevánban megállapodott Örményország és Hegyi Karabah vezetőivel árról, hogy három napon belül választ adnak arra a tűszüneti felhívásra, amelynek értelmében Karabahban 60 napos fegyvernyugvást rendelnének el. VÁLTOZATLANUL JÓ TÁRGYALÁSI LÉGKÖR Megszülettek az első csalódások a washingtoni arab-izraeli béketárgyalásokon, melyeket eddig szokatlan optimizmus jellemzett. Izrael szerdán elutasította a palesztinok követeléseit, hogy szélesebb körű önigazgatási jogokat kapjanak a megszállt területeken. A palesztinok nem titkolták csalódásukat és közölték: az új izraeli javaslatok nem elégségesek. Mindezek ellenére a többi résztvevő úgy nyilatkozott, hogy lényegében nem változott meg a jó tárgyalási légkör. Hanan Asravi, a palesztin küldöttség szóvivője is elismerően szólt arról, hogy az izraeliek nem utasították el a párbeszédet egyetlen érvükről sem. Ennek eredményeként most két javaslatcsomag fekszik a tárgyalóasztalon, ezekről folyik az aktív vita. Izrael valamiféle kommunális önigazgatást ajánlott fel a palesztinoknak, ők azonban parlamentet követelnek, amely szuverenitásuk csírája .lehet. ÉS A RAKÉTÁKAT HOVA SZÁNTAK? Londonban nagyban tart a Jugoszlávia-értekezlet, ennek ellenére az itthoni tájakon sem maradunk esemény nélkül. Bosznia-Hercegovinában tovább dúl a háború, ez azonban már nem számít igazán hírnek. Annál inkább az, ami szerdán délelőtt Szerbia kellős közepén történt. A légierő jelentése is megerősítette, hogy a Kraljevo melleti repülőtérről felszálló Orao típusú harci gépről öngyújtással kioldódott 12 rakéta, mindössze két perccel a gép felszállása után. Két töltet jelentéktelen károkat okozott az egyik kisváros házának tetőszerkezetében, s egy személy kisebb fejsérülést szenvedett. Az ellenőrző szervek megállapítása szerint az üdülőhelyként ismert Mataruska Banja polgárai és az ott-tarlózkodó nyaraló vendégek rémületükben, improvizált búvóhelyeken kerestek menedéket, úgy vélve, hogy „idegen erők támadnak". A krónikásnak azonnal a magyarországi Barcs esete jut eszébe: mint emlékezetes, Jugoszlávia térsége felől érkező gépből hullott oda is némi robbanótöltet, no meg a Vajdaság egy-két városára is néhány alkalommal. Most azonban, a londoni tárgyalások kellős közepén, igazán nehéz és kényelmetlen magyarázatot adni, miért cirkál egy, a jugoszláv légi alakulat kötelékébe tartozó harci gép rakétákkal felszerelve, s azok valóban véletlenül oldódtak-e ki, vagy a pilóta egyszerűen csak „célt tévesztett". Amennyiben viszont hitelt érdemlőek a kis Jugoszlávia vezetőinek azon kijelentései, hogy senkivel sem állnak hadban, s a jugoszláv hadsereg egyetlen katonája sem tartózkodik a boszniai és a horvátországi harctereken, akkor marad az egyetlen logikus következtetés, hogy most már önmagunkat is lőjük. A másik érdekes hír, hogy Milan Panics miniszterelnök Londonból leváltotta Mihalj Kertes belügyminiszter-helyettest. Az indok: Kertes nem támogatta az etnikai tisztogatások megakadályozását szolgáló kormányprogramot. Nos, Mihalj Kertes Kertész Mihály néven 1988-ben tűnt fel, múlhatatlan érdemeket szerezve az ún. joghurtforradalom idején az akkori vajdasági hatalom ós autonómia megdöntésében. Az új szerb vezetői garnitúrába magyarként vonult be, de miután a magyar nyelvet meglehetősen gyarló módon beszéli, s fellépéseire inkább a magyarellenesség volt jellemző, így az itteni magyar lapok a nevét rövid idő elteltével a tényeknek megfelelően pedánsan a szerb nyelv helyesírásának szellemében jelentették meg. Mihalj Kertes ügybuzgón, nagy energiával és csekély szellemi ráfordítással végezte feladatait, egyre magasabbra kapaszkodva a ranglétrán. Faltörő kosként használták, felszólalásai nem túl magas szintű politikai életünkben is mindig külön csemegének számítottak. Goromba ós otromba rikoltozásai miatt egy ideig szótlanságra kárhoztatták, ám csodák csodájára megkapta a belügyminiszter-helyettesi posztot. Menesztése most utólag számunkra nem jelent különösebb elégtételt. Viszont marad a kérdés: ha Kertes nem támogatta az etnikai tisztogatások megakadályozására vonatkozó kormányprogramot, akkor kis Jugoszláviában létezik etnikai tisztogatási program is?! Vagy ha terv nincs is, támogatói azért akadnak? Csak érintőlegesen tartozik a témához, hogy a Vajdaság polgármesterei megkapták azt a rendeletet, miszerint helyet kell csinálni az egykori Jugoszlávia területeiről ide érkező szerb menekült családok számára, ezért össze kell állítani a pillanatnyilag lakatlan házak és épületek lajstromát. Amennyiben ez a terv megvalósul, akkor a Vajdaság magyarlakta városaibatöbb ezer menekült család kerül, megváltoztatva a települések nemzeti összetételét, s egyáltalán ezek eddigi nyugalmát, szokásrendjét. Máris komoly feszültség érezhető. Tudni kell, hogy sok ház és lakóépület pillanatnyilag azért lakatlan, mert a családok a háború elől menekülve ideiglenesen, külföldre távoztak, s most az amnesztiatörvény esedékes elfogadása jelent-' hetne garanciát a visszatérésre. A törvény azonban még várat magára, a honfoglalás pedig - úgy látszik - e térségben is elkezdődik. SINKOVITS PÉTER, Újvidék P

olitikai vakság lenne máris teljesen eredménytelennek kikiáltani egy olyan konferenciát, amelynek a végső határozatai még nem is ismertek. A ma véget érő londoni Jugoszláviaértekezlet első napján elhangzottak alapján mégis meg kell fogalmaznia az embernek a kételyeit. A lényeg: nem ezt vártuk ettől a fórumtól. Nem tartozom azok közé, akik eleve kétségbe vonták azt, hogy egyáltalán tehet-e valamit. Ugyanakkor igaz, a Biztonsági Tanács is csak egy felemás határozatot hozott a közelmúltban: lehet katonai erőt alkalmazni a humanitárius segélyek védelmében. Vagyis: lehet, de nem muszáj, s amint a gyakorlat mutatja, nem is nagyon sietnek vele. Sietett viszont Bush elnök Szaddam Husszein újbóli megleckéztetésével. Nem egészen egy héttel a republikánus pártkonvenció után közölte: beváltja fenyegetését és a síiták védelmében az amerikai, a brit és a francia légierő lezárja a déliraki légteret. Ez rendjén van, Szaddam agreszszor volt, megbüntetik. De... Washington már többször közölte hivatalosan, a Milosevics-féle szerb rezsimet tartja a délszláv háborúk főbűnösének, és ezt most Londonban is a szerb vezetők szemébe mondták. Mégis ódzkodik mindenki. Nemcsak attól, hogy Milosevicséket megbüntessék, de attól is, hogy - akár a síitákat - Bosznia lakosságát megvédjék a szerb támadásoktól. Ha a mozaikkockákat összerakjuk, akkor az ember a szkeptikusoknak ad igazat. A délszláv válságot igazából nem tudja kezelni sem az ENSZ, sem az EK, és a nyugati hatalmak, meg például a NATO nem is akarják. Akkor miért pont ez a senkit semmire nem kötelező londoni konferencia tudná? Jól megmondták a magukét Milosevicsnek. A brit kormányfő is, a német külügyminiszter is, az ENSZ főtitkára és még sokan mások. Annak a Milosevicsnek, akiről eddig is lepergett minden. Az USA és társai megfenyegették: ragaszkodnak a boszniai határok tiszteletben tartásához, nem ismerik el a szerbek által erőszakkal elfoglalt területeket, követelik a fogolytáborok felszámolását, különben jönnek a szigorúbb gazdasági szankciók, az elszigetelés minden téren. A boszniai szerbek pedig válaszul közölték: ragaszkodnak a határok megváltoztatásához, nekik joguk A NAGY SEMMI VESZÉLYE van csatlakozni Szerbiához a horvátországi szerb Krajinával egyetemben (és máris „elkészült" Nagy-Szerbiai), s ha ezt nem ismerik el, lesz itt még nagyobb háború is. A szerbek uralják Bosznia-Hercegovina 70 százalékát, a lakosság negyven százalékát kitevő muzulmánok a terület 10 százalékát, a többi a horvátok kezén van. A szerbek nagylelkűek is tudnak lenni: esetleg lemondanának az általuk erőszakkal elfoglalt terület 10 százalékáról... Tessék számolni! Nem látok esélyt arra, hogy a délszláv népek tragédiája gyorsan véget érjen. És tragédia annak a fel nem ismerése, hogy Londonból, Brüszszelből vagy akár Lisszabonból az események másként látszanak, mint például az égő Szarajevóból. Tragédia figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem egy „normális háború", reguláris hadseregekkel, szépen fogalmazott hadüzenetekkel, jól fésült tábornokokkal és tiszti becsületszóval. Itt a gyűlölet tombol, a vérbosszú, a szemet szemért és falut faluért elv szerint. Ide más eszközök kellenének, mert minél később ismerik fel, hogy az öltönyös diplomácia csődöt mondott, annál rosszabb lesz a helyzet. Márpedig a más eszközök alkalmazásához, a komoly lépések megtételéhez a vezető nyugati hatalmak részéről nincs meg a politikai akarat. Szerdán egyedül az Iszlám Konferenciát képviselő török külügyminiszter követelte, hogy ne vessék el a katonai beavatkozás lehetőségét sem. Persze, ő is hozzátette, hogy a BT határozataival összhangban. Csakhogy a BT ilyen határozatot nem fog hozni, mert öt állandó tagállama közül egyik sem akarja. Nekem sem szimpatikus az iszlám részéről gyakran tapasztalható fanatizmus, de úgy vélem, Bosznia esetében az iszlám országok helyzetfelismerése sok kérdésben közelebb áll a valósághoz. Egyszerűen ki kell mondani: az USA-nak - s ezalatt most a kizárólag az újraválasztásával törődő Busht kell érteni - a legkisebb gondja is nagyobb annál, minthogy a jugoszláv térséggel törődjön, elnökválasztás előtt sosem tenne - kétségkívül jelentős kockázatokkal járó - katonai lépést. És amíg Amerika nem lép, addig az impotens Nyugat-Európa sem fog. Még egy adalék, kicsit az elmondottak alátámasztására is. Ugyancsak a londoni konferencia első napján mondott le George Kennyey, az amerikai külügyminisztérium vezető munkatársa, aki a balkáni ügyekért volt felelős. Elmondta, így tiltakozik az amerikai kormány Jugoszlávia-politikája ellen. Szerinte ez a politika azért vallott kudarcot, mert „a külügyminisztérium legmagasabb körei és a Fehér Ház nem akarják magukat igazából elkötelezni". Egyébként a londoni konferenciáról kijelentette: olyan találós kérdéshez hasonlít, amelyre mindenki előre tudja a választ. Jó volna, ha tévednék, de a népirtás, az etnikai tisztogatás London után sem marad abba. Mert a felelősök tudják: csak ijesztgetik, de megbüntetni nem fogják őket. MALINÁK ISTVÁN FANTASZTIKUS NYÁRVÉGI I Mg^M^^^P I líMMää [OS äm® 1 ••••• augusztus 28-án 21 órától reggel 6-ig. SZERETETTEL VAR MINDENKIT A RENDEZŐSÉG Ú-1540 NÉHÁNY SORBAM N

ew Yorkban nyilatkozatot adott ki szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa a karabahi konfliktussal kapcsolatban. Kifejezésre juttatta nyugtalanságát a háború okozta emberáldozatok és anyagi károk miatt, s egyben felszólított az azonnali tüzszünetre. A Biztonsági Tanács felszólította a szembenálló feleket is, hogy támogassák az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet törekvéseit a békés rendezésre. A dokumentum szerint megfelelő időben, az eseményektől függően a BT foglalkozni fog a karabahi helyzettel. O—cnja Gandhi, a meggyilkolt indiai Ob kormányfő, Radzsiv Gandhi özvegye Radzsiv címen könyvet írt, amely a múlt héten jelent meg. A tavaly májusi merényletet az özvegy eddig nem kommentálta, könyvében viszont élesen bírálta az előző kormányt, amely nem részesítette férjét megfelelő biztonsági intézkedésekben, miután megszűnt miniszterelnök lenni. Az özvegy szerint 1989-ben, amikor férje távozott a kormány éléről, már hat szélsőséges csoport fenyegette őt, mégsem kapott különlegesen kiképzett testőröket, bár az új kormány tudott ezekről a fenyegetésekről. Ennek ellenére a speciális kommandót kiképzetlen testőrökkel váltotta fel. R

asid Dosztum tábornok, volt üzbég kommunista miliciája kész további egységeket küldeni Kabulba a.kormányerők megerősítésére Gulbuddin Hakmatjar fundamentalista fegyveres erőivel szemben. Az erősítés több száz tagja jelenleg Kabultól kb. 80. kilométerre északra állomásozik. Mohamed Amir tábornok, a milícia szóvivője azt mondta, már csak Maszud védelmi miniszter utasítására várnak. Ám talán erre nem lesz szükség, mivel Kabulban tegnap bejelentették, hogy Hekmatjar beleegyezését adta egy '72 órás tüzszünetre az afgán főváros körzetében. A tűzszünetet Pakisztán közvetítette. G

eorge Bush amerikai elnök szerdán Albániának, valamint Szerbia és Crna Gora kivételével valamennyi volt jugoszláv köztársaságnak megadta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket - közölték hivatalosan Washingtonban. Egyben azt is bejelentették, hogy a Nemzetközi Valuta Alap 29 millió dolláros áthidaló hitelt folyósított Albániának a gazdasági reformok előmozdításához. A

bolgár cári trón örököse, II. Simon szerda este a bolgár televíziótól példátlan lehetőséget kapott arra, hogy nézeteit kifejtse a nyilvánosság előtt. Jelenleg Spanyolországban él, s egy tévéhíd segítségével fél órán át válaszolt a kérdésekre. A televízió emellett filmet , sugárzott apja, III. Borisz temetéséről, aki 49 évvel ezelőtt hunyt el, s akinek földi maradványait szerdán szimbolikusan elhelyezték a rilai kolostorban. A műsorvezető Őfenségének titulálta II. Simont, bár a cári családot 1946-ban megfosztották ettől a titulustól. I

rak szabadon engedett 71 kuvaiti hadifoglyot, akiket Bagdad az öböl-háború idején internált - közölte Kairóban Eszmat Abdel Megid, az Arab Liga főtitkára. Elmondta, hogy a Liga és Irak között bonyolult tárgyalások folytak, s remény van arra, hogy Bagdad a napokban további kuvaiti foglyokat bocsát szabadon. S

an Salvadorban bejelentették: elkészült a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) új alapszabálya, mely szerint a kormány ellen hoszszú éveken át harcoló partizánszervezet „demokratikus, pluralista és forradalmi" politikai párttá válik. A tervek szerint szeptember 1 -én hagyják jóvá az új alapszabályt, majd október végéig legalizálják az új pártot. Eddig az időpontig kell az FMLNnek a kormánnyal januárban kötött békeszerződés alapján demobilizálnia 8 ezer fegyveresét.