Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-19 / 195. szám, szerda

MOZAIK i ÚJ SZÓM 1992. AUGUSZTUS 19., KIK KÉRHETNEK KÁRPÓTLÁST A MAGYAR ÁLLAMTÓL? 425644 216468 84284 66444 75312 708876 311871 270857 128880 437703 925581 1216481 13323 781262 606662 175230 109955 258594 496545 765282 568624 240639 251587 528612 124474 176580 565680 828339 638785 6516 160200 21677 I 23408 1380 5616 767 258068 27279 38984 8575 8079 25284 46942 13111 (Folytatás az 1. oldalról) kai okból történt szabadság el­vonásnak minősül. Tehát azok, akik például 1943-ban a doni áttörésnél estek hadifogságba, 1943-tól az 1945. augusztus 1-jéig terjedő időszakra nem kapnak kárpótlást, de az azt kö­vető időszakra már igen. Továb­bi kárpótlási jogcím a deportá­lás, adott esetben a gettó, illető­leg a harcoló alakulatok kötelé­kében politikai, faji, vallási okok­ból elrendelt munkaszolgálat is. Hangsúlyozom, hogy a munka­szolgálatnak megtorló jellegű­nek kellett lennie. Köztudomású, hogy zömmel zsidókat illetve baloldali érzelmű személyeket soroztak be az ilyen munkaszol­galatos alakulatokba. Tehát amennyiben harcoló alakulatok kötelékében teljesítettek mun­kaszolgálatot - frontvonalban voltak -, akkor erre az időtar­tamra lehet kárpótlást kérni. Jár kárpótlás a deportálás teljes idő­tartamára, valamint a gettóban töltött időszakra is. Ugyanakkor a háború utolsó hónapjaiban polgári személyeket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunió­ba. A jogszabály szövege sze­rint ezek a személyek is jogosul­tak kárpótlásra. • Mely időpontig tekinthe­tők magyar állampolgároknak az elhurcoltak? -A párizsi Békeszerződésig, 1947. február 10-ig. • Milyen megítélés alá es­nek a hadifogságba esett, il­letve a Szovjetunióba elhur­colt leventék? -A leventéknek a hadifog­ságba eséstől jár a kárpótlás, mert őket kényszermunkára hurcolták el. Az 1945 utáni idő­szakkal kapcsolatban már ele­nyésző lehet azon jelenleg Csehszlovákiában élő volt ma­gyar állampolgároknak a száma, akik a törvény hatálya alá tartoz­nak, s akikre vonatkoznak a kö­vetkező kárpótlási jogcímek: magyar bíróság általi elítélés 1945-öt követően, magyar közi­gazgatási hatóság internálási vagy kitelepítési határozata, az 1956-os események következ­tében elszenvedett közbiztonsá­gi őrizet. De amennyiben élnek ilyen személyek Csehszlovákiá­ban, ők is beadhatják kérelmü­ket, s természetesen jogosultak kárpótlásra. • Ezekre a jogcímekre hi­vatkozva tehát kárpótlást le­het kérni. Felsorolná most azt is, hogy ki mindenki fordulhat önökhöz kárpótlásért? - A sérelmet elszenvedett személy, tehát az, aki hadifo­goly, málenkij robotos, vagy de­portált volt. Amennyiben már meghalt, a túlélő házastárs a kárpótlás fele összegére jogo­sult. Túlélő házastárs az, aki a sérelem elszenvedésekor há­zasságban élt a sérelmet el­szenvedett személlyel, ha ez a házasság fennállt a sérelmet elszenvedett haláláig. De túlélő házastársnak minősül a jogsza­bály szerint az a személy is, aki a sérelem bekövetkezése idején ugyan nem élt vele házasság­ban, ám ő volt az első feleség, vagy az első férj, akivel a sérel­met elszenvedett később házas­ságot kötött. • Az eddig elmondottakból arra lehet következtetni, hogy nagyon sok a Magyarország határain kívül élö, kárpótlásra jogosult személy... - Nincs felmérésünk arról, hogy közülük hányan élnek Ma­gyarországon, illetve hányan az ország jelenlegi határain kívül. • A bizonyítékok beszerzé­se az utóbbiak esetében bizo­nyára nehezebb lesz. - E téren sajnos, nem tudunk segíteni, a bizonyítékokat min­denkinek magának kell besze­reznie. Amennyiben valaki bör­tönbüntetést töltött magyar bíró­ság döntése alapján, kérnie kell a magyar bíróságtól, hogy az ítéletét utólag nyilvánítsák tör­vénytelennek, semmisnek. A kérés ebben az esetben min­denfajta egyéb bizonyítékot pó­tol. Hadifogság, deportálás ese­tén katonakönyvvel, vagy láger­ből való szabaduláskor kiállított okmányokkal lehet bizonyítani a sérelem megtörténtét. Ha egyáltalán nincs okirat, tanúval­lomás is elegendő. Pontosab­ban, keresni kell olyan fogolytár­sakat, akikkel a sérelmet el­szenvedett együtt volt, s akik rendelkeznek ilyen okiratokkal. • Miként történik a kár­pótlás? - A jogosultság megállapítá­sát követően a kárpótlás kárpót­lási jegy kiadásával történik. Minden szabadságelvonásban töltött hónap 11 ezer forint érté­kű kárpótlási jegyet ér. Magyar­ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé az egyösszegű kárpótlást. A kárpótlási jegy ér­tékpapír, amelyet Magyarorszá­gon föl lehet használni pl. termő­föld, állami- vagy önkormányzati lakás vásárlására, de a kárpót­lási jegyet esetleg el is lehet adni. • Vonatkozik ez a külföldi­ekre is? - Nincs ilyen megkülönbözte­tés. Az élet elvesztése miatt ak­kor jár az egyösszegű egymillió forintos kárpótlás, ha az elhuny­tat magyar bíróság törvénysértő vagy semmis ítélete alapján vé-. gezték ki, vagy büntető eljárás, illetőleg az ítélet végrehajtása során a magyar hatóság szán­dékos közreműködése okozta a halálát. Ilyen esetből becslé­sünk szerint összesen ezer le­het. Az egymillió forintot a hoz­zátartozók - a szülők, a gyerme­kek, és az özvegy - között kell felosztani. Nem tartoznak ebbe a körbe az 1944^15-ben a nyila­sok által meggyilkolt, a németek által elgázosított vagy a szovje­tek által megölt személyek. • Mit tanácsol a kárpótlás­ra jogosultaknak? Utazzanak fel Budapestre a Kecskeméti utcába, s álljanak be a több­órás, kígyózó sorba, vagy elég, ha levélben keresik meg önöket? - A kárpótlási igényeket 1992. november 2-ig lehet be­nyújtani. Azonban a törvény no­vember 2-át követően is hathó­napos határidőt biztosít azok­nak, akik elmulasztották ezt a november 2-ig terjedő határ­időt, s igazolni tudják, hogy eb­ben vétlenek, mert mondjuk sú­lyos betegek voltak. A kárpótlás­ra jogosultaknak nem kell sze­mélyesen felutazniuk Budapest­re. Elég elküldeni a bizonyítéko­kat és a kitöltött formanyomtat­ványokat az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal cí­mére. A nyomtatványok Ma­gyarországon postán, külföldön a magyar nagykövetségeken és a konzulátusokon szerezhetők be. Az egységcsomag tartal­mazza a megcímzett borítékot is. • A bizonyítékokat illetően csak az eredetit fogadják el, vagy a másolat is megfelel? -A másolatokat célszerű hi­telesíteni. A beérkezett kérvé­nyeket folyamatosan dolgozzuk fel. írásban cak azokat értesítjük majd, akiknek az ügyét már elbí­ráltuk, vagy akiknek az ügyében nem lehet döntést hozni, mert az adatok hiányosak. A törvény alapján az elintézési határidő minimum fél év. Én azt hiszem, a kérelmek zömével egy év alatt végzünk. Megjegyzem még, hogy az egységcsomagból fény­másolt, sokszorosított és így ki­töltött, majd beküldött nyomtat­ványokat nem tudjuk elfogadni. • Köszönöm a beszélge­tést! GÁGYOR A L ÍZ ff MOLDOVA ^fm GYÖRGY félelem kapuga A korlátba fogódzkodva kapaszkodott fel a pa­nelház bejárati lépcsőjén, így is meghúzta a bo­káját, a folyosón várt néhány pillanatig, amíg mégenyhülnek a fájdalmai. Belülről Martin hangja hallatszott ki: - Már többször is kértelek, hogy tartsd tiszte­letben a felségvizeimet, és ne szólj bele azokba a dolgokba, melyek kizárólag énrám tartoznak. Legjobb tudomásom szerint nagykorú vagyok és ivarérett. Martinné ugyanolyan élesen válaszolt: - Lehet, de az biztos, hogy nem mindig visel­kedsz ennek megfelelően. Borsos habozott, hogy becsöngessen-e, meg­zavarja a családi veszekedést, de váratlanul kivágódott az ajtó és Martin jelent meg, láthatóan távozni készült. Csodálkozva nézte a folyosón álldogáló fiút, csak sokára ismerte fel: - Ugye, veled beszéltem az előbb? - Igen. - Jobb lett volna máskor találkoznunk, de most már mindegy, gyere be. Rögtön jövök, ülj le addig a konyhában. Borsos helyet foglalt, és körülnézett: a kes­keny lakótelepi konyha falán aránytalanul nagy­nak tűnt a tölgyfából készült szekrénysor - mint­ha eredetileg egy tágasabb helyiségbe szánták volna -, alig hagyott helyet a többi bútornak: az asztalnak és a támla nélküli székeknek. Az egyik polcon fémdobozban, üvegekben és zacskókban valóságos teagyüjtemény sorakozott, a fiú rajtuk levő feliratokat és ábrákat nézegette, mikor bejött Martin, hóna alatt hozva a Borsos verseit tartal­mazó dossziét. Mielőtt leült volna, egy energikus mozdulattal kinyitotta a vízcsapot. - Nem zavar? - Nem nagyon. - Sajnos, csak így lehet kivédeni a lehallga­tást. Igyunk egy csésze teát? - Elfogadom. - Melyikből akarsz? - Nem ismerem ezeket a fajtákat. Maga melyi­ket szereti? Martin türelmetlenül legyintett: - Hagyd ezt a magázást, ne csinálj fegyvert a gátlásaidból! Ha neked úgy könnyebb, igyuk meg a pertut. Borsos nagyot nyelt, sporttáskájából elővette az üveget és az asztalra tette: - Otthon jártam a falumban, hoztam egy kis pálinkát. Martin töltött egy pohárba, megkóstolta: - Utoljára a feleségem szüleinél ittam ilyet, de az nem volt ilyen jó - kiszólt az anyjának -, Living Dead! Igazi szilvapálinkát kaptunk, nem akarod megkóstolni? Martinné kijött, egy biccentéssel üdvözölte a vendéget, aztán átvette a poharat a fiától: - Furcsa ez nálunk: egy zsidó ritkán iszik, de akkor mindig eröset - sört vagy fröccsöt szinte soha. - Szerinted miért alakult így? - Talán a vásározó zsidók szoktak rá, hajnal­ban fáztak, és a sörtől nem melegedtek volna fel. - Sőt, a sok folyadéktól szétfagyott volna a vízvezetékük. Igazad lehet, mert ahogy észak felé haladunk, egyre töményebbet isznak az emberek. Főznél nekünk egy teát, valamilyen gyümölcskeverékből? Martin kibontotta az iratgyűjtő mappa szalag­jait: - Elolvastam a verseidet. - Hogy tetszenek? - Gondolom, nem azt várod tőlem, hogy udva­roljak neked, meg kell mondanom: nagyon rosz­szak. Azt az egyet nem tudtam eldönteni, hogy te vagy tehetségtelen vagy csak ezek az írásaid. - Ezt nem értem, mi a különbség? - Legalább ezer oldalt le kell írni, amíg valaki­ről kiderül, hogy lesz-e belőle író vagy sem, és ezt az ezer oldalt éppúgy nem lehet komolyan venni, mintha a Patyolatszámláidat mutatnád meg - Martin a mellére tette a kezét. - Nézd, én nem vitatom, hogy nem mindenki indul egyenlő esélyekkel, engem, például, szerencsésebb hely­re pottyantott le a gólya, ezen a bizonyos ezer oldalon én már tizennyolc éves koromban túlju­tottam, neked pedig most kell kezdened. De mondd meg: miért pont ebben lenne a Sors igazságos?! Borsos letörten nézett maga elé: - Egyáltalán: érdemes folytatnom? - Megmondom őszintén: nem túl jók az esé­lyeid. Már az alapállásod sem szerencsés: túlsá­gosan natúr módon, „szívből" írsz. Lejárt a nótafák időszaka az egész világon, többé nem lehe' csak úgy énekelgetni bele a világba, mint egy pacsirta. A természetesség ma már rafinált, egyetemi színvonal fölötti műveltség és abszolút szakmai tudás kell hozzá. - Megmondanád, hogy pontosan mire gon­dolsz? Martin kiemelt egy-egy lapot az iratgyűjtőből, és felolvasott néhány hibás ritmusú, vagy sem­mitmondónak ható sort. Borsos megpróbálta fel­jegyezni az észrevételeit, de Martin leintette: - Ne jegyezgess, mert úgy érzem magam, mintha kőbe vésnék a szavaimat, ami fontos, úgyis megragad benned. Különben is, ezeket a verseket rie javítgasd, felejtsd el őket sürgősen, ha látsz a közelben egy bizalomgerjesztő kukát, vágd bele az egészet. De, újra mondom, ez még nem döntö, előfordulhat, hogy te a saját szemé­lyedben nem vagy tehetségtelen. - Csak egyet szeretnék kérdezni: a versírásnál csak a műveltség a fontos? Az érzések nem számítanak? - Én ezt egy szóval sem mondtam, de az érzések, technika nélkül, olyan várhoz hasonlíta­nak, melynek be vannak hegesztve a kapui, és nem tudnak kijönni belőle a katonák - Martin elgondolkodott. - A csúcsok, a nagy odaadások mindig fontosak az embernek, de a realitás igyekszik visszarángatni a csúcsok közeléből. - És ha nem törekszünk a csúcsokra, mi marad nekünk? - Nagyon sok, majdnem minden. Akkor el­kezdheted élni az életet. Nekem az Élet mindig is vándorünnep volt, mint Hemingway mondja - ba­rátok és nők között. Gondolom, neked is az. (folytatjuk) TÖBBLETMAGYARAZAT Nagyon valószínű, hogy Szlová­kia augusztus végéig új alkotmány­nyal büszkélkedhet. Erre mutat a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom lázas igyekezete, a Szlovák Nemzeti Párt túltengő elégedettsége és a Matica slovenská hazafiságtól fűtött nyüzsgése. A szlovák parla­ment bizottságainak többsége már megtárgyalta a kormány által be­nyújtott alkotmánytervezetet, és egész sor módosító javaslattal kie­gészítve a jövő héten összeülő plé­numnak elfogadásra javasolta. Úgy néz ki, hogy minden a DSZM forgatókönyve és ütemterve szerint alakul, s a parlament áldását adja az önálló szlovák állam alkotmányára. AZ sem nagyon kétséges, hogy mi­lyen lesz ez az alkotmány. A magyar parlamenti mozgalmak a bizottsá­gok ülésein is elmondták bíráló véle­ményüket, megfogalmazták javasla­taikat, alapvető elvárásaikat az új alkotmánnyal szemben. Duka Zólyo­mi Árpád az államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bi­zottság alelnöke például a polgári alapelv fontosságát hangsúlyozta, amely az állampolgár szuverenitá­sának elsődlegességét feltételezi. Felrótta a tervezetnek, hogy követ­kezetlen a demokratikus alapelvek betartásának szempontjából. Kifo­gásolta azt is, hogy indokolatlan sietség jellemezte az alkotmányja­vaslat előkészítését és megtárgyalá­sát; hogy egész sor intézmény véle­ményét nem kérték ki a tervezethez, és a közvélemény sem fejthette ki vele kapcsolatos nézeteit. A kisebbségi jogokat garantálni igyekvő magyar javaslatokat a bi­zottságok ülésén sorra elvetették. Nem egyszer az volt az érzésem, hogy az Együttélés és az MKDM módosító javaslatait, egy :két kivétel­lel nem is tanulmányozták át érdem­ben a DSZM és az SZNP honatyái. Azt a politikai felelősségtudatot sem fedeztem fel náluk, hogy de­mokráciát és jogállamot, Európába jutást garantáló, több évtizedre elő­retekintő alaptörvényt fogalmaznak meg. A bizottságok ülései meggyőztek arról, hogy a magyar javaslatokat szélesebb körben, következeteseb­ben kellene a képviselőtársaknak, • a szlovák közvéleménynek magya­rázni, megindokolni. Sok félreértést és felesleges támadást kerülhettek volna el magyar parlamenti mozgal­maink, ha az autonómia, az oktatási és kulturális önigazgatás fogalmával kapcsolatos elképzeléseiket az első kijelentés alkalmával világosan megfogalmazzák és részletesen megmagyarázzák a szlovák közvé­leménynek. Ugyanígy jelentősebb publicitást érdemelt volna ,a kisebb­ségi jogok kódexe és a nemzetiségi tanács fogalma is. A többletmagya­rázat, a párbeszéd csak gyümölcsö­ző lehet. Eredményt, elfogadható kompromisszumot hozhat, a politikai taktika eszközévé válhat. Az MKDM helyesen és célszerűen használja ki erre a célra kéthetenkénti sajtótájé­kozatóit. Az alkotmánytervezet vitája kap­csán érdekesnek tűnhet, hogy amíg a szuverenitási nyilatkozatot megvi­tató parlamenti ülésen a magyar képviselők még foggal-körömmel védelmezték a „nemzeti kisebbség" fogalmat, most már hajlandók azt nyelvi kérdésnek minősíteni és elfo­gadni a „nemzetiségi" jelzőt is, mint alkotmányban használt fogalmat. Ezt az engedményt hasznosabb lett volna már azon az emlékezetes par­lamenti ülésen megtenni. Meglehet néhány plusz szavazatot jelentett volna az előterjesztett magyar javas­lat számára. Ha elfogadjuk, hogy a kisebbségi lét mindig is többletenergiát követelt, akkor a kisebbségi ellenzéki politizá­lásra - főleg a jelenlegi politikai erőviszonyok között - ez többszörö­sen érvényes. (mázsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom