Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-19 / 195. szám, szerda
MOZAIK i ÚJ SZÓM 1992. AUGUSZTUS 19., KIK KÉRHETNEK KÁRPÓTLÁST A MAGYAR ÁLLAMTÓL? 425644 216468 84284 66444 75312 708876 311871 270857 128880 437703 925581 1216481 13323 781262 606662 175230 109955 258594 496545 765282 568624 240639 251587 528612 124474 176580 565680 828339 638785 6516 160200 21677 I 23408 1380 5616 767 258068 27279 38984 8575 8079 25284 46942 13111 (Folytatás az 1. oldalról) kai okból történt szabadság elvonásnak minősül. Tehát azok, akik például 1943-ban a doni áttörésnél estek hadifogságba, 1943-tól az 1945. augusztus 1-jéig terjedő időszakra nem kapnak kárpótlást, de az azt követő időszakra már igen. További kárpótlási jogcím a deportálás, adott esetben a gettó, illetőleg a harcoló alakulatok kötelékében politikai, faji, vallási okokból elrendelt munkaszolgálat is. Hangsúlyozom, hogy a munkaszolgálatnak megtorló jellegűnek kellett lennie. Köztudomású, hogy zömmel zsidókat illetve baloldali érzelmű személyeket soroztak be az ilyen munkaszolgalatos alakulatokba. Tehát amennyiben harcoló alakulatok kötelékében teljesítettek munkaszolgálatot - frontvonalban voltak -, akkor erre az időtartamra lehet kárpótlást kérni. Jár kárpótlás a deportálás teljes időtartamára, valamint a gettóban töltött időszakra is. Ugyanakkor a háború utolsó hónapjaiban polgári személyeket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A jogszabály szövege szerint ezek a személyek is jogosultak kárpótlásra. • Mely időpontig tekinthetők magyar állampolgároknak az elhurcoltak? -A párizsi Békeszerződésig, 1947. február 10-ig. • Milyen megítélés alá esnek a hadifogságba esett, illetve a Szovjetunióba elhurcolt leventék? -A leventéknek a hadifogságba eséstől jár a kárpótlás, mert őket kényszermunkára hurcolták el. Az 1945 utáni időszakkal kapcsolatban már elenyésző lehet azon jelenleg Csehszlovákiában élő volt magyar állampolgároknak a száma, akik a törvény hatálya alá tartoznak, s akikre vonatkoznak a következő kárpótlási jogcímek: magyar bíróság általi elítélés 1945-öt követően, magyar közigazgatási hatóság internálási vagy kitelepítési határozata, az 1956-os események következtében elszenvedett közbiztonsági őrizet. De amennyiben élnek ilyen személyek Csehszlovákiában, ők is beadhatják kérelmüket, s természetesen jogosultak kárpótlásra. • Ezekre a jogcímekre hivatkozva tehát kárpótlást lehet kérni. Felsorolná most azt is, hogy ki mindenki fordulhat önökhöz kárpótlásért? - A sérelmet elszenvedett személy, tehát az, aki hadifogoly, málenkij robotos, vagy deportált volt. Amennyiben már meghalt, a túlélő házastárs a kárpótlás fele összegére jogosult. Túlélő házastárs az, aki a sérelem elszenvedésekor házasságban élt a sérelmet elszenvedett személlyel, ha ez a házasság fennállt a sérelmet elszenvedett haláláig. De túlélő házastársnak minősül a jogszabály szerint az a személy is, aki a sérelem bekövetkezése idején ugyan nem élt vele házasságban, ám ő volt az első feleség, vagy az első férj, akivel a sérelmet elszenvedett később házasságot kötött. • Az eddig elmondottakból arra lehet következtetni, hogy nagyon sok a Magyarország határain kívül élö, kárpótlásra jogosult személy... - Nincs felmérésünk arról, hogy közülük hányan élnek Magyarországon, illetve hányan az ország jelenlegi határain kívül. • A bizonyítékok beszerzése az utóbbiak esetében bizonyára nehezebb lesz. - E téren sajnos, nem tudunk segíteni, a bizonyítékokat mindenkinek magának kell beszereznie. Amennyiben valaki börtönbüntetést töltött magyar bíróság döntése alapján, kérnie kell a magyar bíróságtól, hogy az ítéletét utólag nyilvánítsák törvénytelennek, semmisnek. A kérés ebben az esetben mindenfajta egyéb bizonyítékot pótol. Hadifogság, deportálás esetén katonakönyvvel, vagy lágerből való szabaduláskor kiállított okmányokkal lehet bizonyítani a sérelem megtörténtét. Ha egyáltalán nincs okirat, tanúvallomás is elegendő. Pontosabban, keresni kell olyan fogolytársakat, akikkel a sérelmet elszenvedett együtt volt, s akik rendelkeznek ilyen okiratokkal. • Miként történik a kárpótlás? - A jogosultság megállapítását követően a kárpótlás kárpótlási jegy kiadásával történik. Minden szabadságelvonásban töltött hónap 11 ezer forint értékű kárpótlási jegyet ér. Magyarország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé az egyösszegű kárpótlást. A kárpótlási jegy értékpapír, amelyet Magyarországon föl lehet használni pl. termőföld, állami- vagy önkormányzati lakás vásárlására, de a kárpótlási jegyet esetleg el is lehet adni. • Vonatkozik ez a külföldiekre is? - Nincs ilyen megkülönböztetés. Az élet elvesztése miatt akkor jár az egyösszegű egymillió forintos kárpótlás, ha az elhunytat magyar bíróság törvénysértő vagy semmis ítélete alapján vé-. gezték ki, vagy büntető eljárás, illetőleg az ítélet végrehajtása során a magyar hatóság szándékos közreműködése okozta a halálát. Ilyen esetből becslésünk szerint összesen ezer lehet. Az egymillió forintot a hozzátartozók - a szülők, a gyermekek, és az özvegy - között kell felosztani. Nem tartoznak ebbe a körbe az 1944^15-ben a nyilasok által meggyilkolt, a németek által elgázosított vagy a szovjetek által megölt személyek. • Mit tanácsol a kárpótlásra jogosultaknak? Utazzanak fel Budapestre a Kecskeméti utcába, s álljanak be a többórás, kígyózó sorba, vagy elég, ha levélben keresik meg önöket? - A kárpótlási igényeket 1992. november 2-ig lehet benyújtani. Azonban a törvény november 2-át követően is hathónapos határidőt biztosít azoknak, akik elmulasztották ezt a november 2-ig terjedő határidőt, s igazolni tudják, hogy ebben vétlenek, mert mondjuk súlyos betegek voltak. A kárpótlásra jogosultaknak nem kell személyesen felutazniuk Budapestre. Elég elküldeni a bizonyítékokat és a kitöltött formanyomtatványokat az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal címére. A nyomtatványok Magyarországon postán, külföldön a magyar nagykövetségeken és a konzulátusokon szerezhetők be. Az egységcsomag tartalmazza a megcímzett borítékot is. • A bizonyítékokat illetően csak az eredetit fogadják el, vagy a másolat is megfelel? -A másolatokat célszerű hitelesíteni. A beérkezett kérvényeket folyamatosan dolgozzuk fel. írásban cak azokat értesítjük majd, akiknek az ügyét már elbíráltuk, vagy akiknek az ügyében nem lehet döntést hozni, mert az adatok hiányosak. A törvény alapján az elintézési határidő minimum fél év. Én azt hiszem, a kérelmek zömével egy év alatt végzünk. Megjegyzem még, hogy az egységcsomagból fénymásolt, sokszorosított és így kitöltött, majd beküldött nyomtatványokat nem tudjuk elfogadni. • Köszönöm a beszélgetést! GÁGYOR A L ÍZ ff MOLDOVA ^fm GYÖRGY félelem kapuga A korlátba fogódzkodva kapaszkodott fel a panelház bejárati lépcsőjén, így is meghúzta a bokáját, a folyosón várt néhány pillanatig, amíg mégenyhülnek a fájdalmai. Belülről Martin hangja hallatszott ki: - Már többször is kértelek, hogy tartsd tiszteletben a felségvizeimet, és ne szólj bele azokba a dolgokba, melyek kizárólag énrám tartoznak. Legjobb tudomásom szerint nagykorú vagyok és ivarérett. Martinné ugyanolyan élesen válaszolt: - Lehet, de az biztos, hogy nem mindig viselkedsz ennek megfelelően. Borsos habozott, hogy becsöngessen-e, megzavarja a családi veszekedést, de váratlanul kivágódott az ajtó és Martin jelent meg, láthatóan távozni készült. Csodálkozva nézte a folyosón álldogáló fiút, csak sokára ismerte fel: - Ugye, veled beszéltem az előbb? - Igen. - Jobb lett volna máskor találkoznunk, de most már mindegy, gyere be. Rögtön jövök, ülj le addig a konyhában. Borsos helyet foglalt, és körülnézett: a keskeny lakótelepi konyha falán aránytalanul nagynak tűnt a tölgyfából készült szekrénysor - mintha eredetileg egy tágasabb helyiségbe szánták volna -, alig hagyott helyet a többi bútornak: az asztalnak és a támla nélküli székeknek. Az egyik polcon fémdobozban, üvegekben és zacskókban valóságos teagyüjtemény sorakozott, a fiú rajtuk levő feliratokat és ábrákat nézegette, mikor bejött Martin, hóna alatt hozva a Borsos verseit tartalmazó dossziét. Mielőtt leült volna, egy energikus mozdulattal kinyitotta a vízcsapot. - Nem zavar? - Nem nagyon. - Sajnos, csak így lehet kivédeni a lehallgatást. Igyunk egy csésze teát? - Elfogadom. - Melyikből akarsz? - Nem ismerem ezeket a fajtákat. Maga melyiket szereti? Martin türelmetlenül legyintett: - Hagyd ezt a magázást, ne csinálj fegyvert a gátlásaidból! Ha neked úgy könnyebb, igyuk meg a pertut. Borsos nagyot nyelt, sporttáskájából elővette az üveget és az asztalra tette: - Otthon jártam a falumban, hoztam egy kis pálinkát. Martin töltött egy pohárba, megkóstolta: - Utoljára a feleségem szüleinél ittam ilyet, de az nem volt ilyen jó - kiszólt az anyjának -, Living Dead! Igazi szilvapálinkát kaptunk, nem akarod megkóstolni? Martinné kijött, egy biccentéssel üdvözölte a vendéget, aztán átvette a poharat a fiától: - Furcsa ez nálunk: egy zsidó ritkán iszik, de akkor mindig eröset - sört vagy fröccsöt szinte soha. - Szerinted miért alakult így? - Talán a vásározó zsidók szoktak rá, hajnalban fáztak, és a sörtől nem melegedtek volna fel. - Sőt, a sok folyadéktól szétfagyott volna a vízvezetékük. Igazad lehet, mert ahogy észak felé haladunk, egyre töményebbet isznak az emberek. Főznél nekünk egy teát, valamilyen gyümölcskeverékből? Martin kibontotta az iratgyűjtő mappa szalagjait: - Elolvastam a verseidet. - Hogy tetszenek? - Gondolom, nem azt várod tőlem, hogy udvaroljak neked, meg kell mondanom: nagyon roszszak. Azt az egyet nem tudtam eldönteni, hogy te vagy tehetségtelen vagy csak ezek az írásaid. - Ezt nem értem, mi a különbség? - Legalább ezer oldalt le kell írni, amíg valakiről kiderül, hogy lesz-e belőle író vagy sem, és ezt az ezer oldalt éppúgy nem lehet komolyan venni, mintha a Patyolatszámláidat mutatnád meg - Martin a mellére tette a kezét. - Nézd, én nem vitatom, hogy nem mindenki indul egyenlő esélyekkel, engem, például, szerencsésebb helyre pottyantott le a gólya, ezen a bizonyos ezer oldalon én már tizennyolc éves koromban túljutottam, neked pedig most kell kezdened. De mondd meg: miért pont ebben lenne a Sors igazságos?! Borsos letörten nézett maga elé: - Egyáltalán: érdemes folytatnom? - Megmondom őszintén: nem túl jók az esélyeid. Már az alapállásod sem szerencsés: túlságosan natúr módon, „szívből" írsz. Lejárt a nótafák időszaka az egész világon, többé nem lehe' csak úgy énekelgetni bele a világba, mint egy pacsirta. A természetesség ma már rafinált, egyetemi színvonal fölötti műveltség és abszolút szakmai tudás kell hozzá. - Megmondanád, hogy pontosan mire gondolsz? Martin kiemelt egy-egy lapot az iratgyűjtőből, és felolvasott néhány hibás ritmusú, vagy semmitmondónak ható sort. Borsos megpróbálta feljegyezni az észrevételeit, de Martin leintette: - Ne jegyezgess, mert úgy érzem magam, mintha kőbe vésnék a szavaimat, ami fontos, úgyis megragad benned. Különben is, ezeket a verseket rie javítgasd, felejtsd el őket sürgősen, ha látsz a közelben egy bizalomgerjesztő kukát, vágd bele az egészet. De, újra mondom, ez még nem döntö, előfordulhat, hogy te a saját személyedben nem vagy tehetségtelen. - Csak egyet szeretnék kérdezni: a versírásnál csak a műveltség a fontos? Az érzések nem számítanak? - Én ezt egy szóval sem mondtam, de az érzések, technika nélkül, olyan várhoz hasonlítanak, melynek be vannak hegesztve a kapui, és nem tudnak kijönni belőle a katonák - Martin elgondolkodott. - A csúcsok, a nagy odaadások mindig fontosak az embernek, de a realitás igyekszik visszarángatni a csúcsok közeléből. - És ha nem törekszünk a csúcsokra, mi marad nekünk? - Nagyon sok, majdnem minden. Akkor elkezdheted élni az életet. Nekem az Élet mindig is vándorünnep volt, mint Hemingway mondja - barátok és nők között. Gondolom, neked is az. (folytatjuk) TÖBBLETMAGYARAZAT Nagyon valószínű, hogy Szlovákia augusztus végéig új alkotmánynyal büszkélkedhet. Erre mutat a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom lázas igyekezete, a Szlovák Nemzeti Párt túltengő elégedettsége és a Matica slovenská hazafiságtól fűtött nyüzsgése. A szlovák parlament bizottságainak többsége már megtárgyalta a kormány által benyújtott alkotmánytervezetet, és egész sor módosító javaslattal kiegészítve a jövő héten összeülő plénumnak elfogadásra javasolta. Úgy néz ki, hogy minden a DSZM forgatókönyve és ütemterve szerint alakul, s a parlament áldását adja az önálló szlovák állam alkotmányára. AZ sem nagyon kétséges, hogy milyen lesz ez az alkotmány. A magyar parlamenti mozgalmak a bizottságok ülésein is elmondták bíráló véleményüket, megfogalmazták javaslataikat, alapvető elvárásaikat az új alkotmánnyal szemben. Duka Zólyomi Árpád az államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bizottság alelnöke például a polgári alapelv fontosságát hangsúlyozta, amely az állampolgár szuverenitásának elsődlegességét feltételezi. Felrótta a tervezetnek, hogy következetlen a demokratikus alapelvek betartásának szempontjából. Kifogásolta azt is, hogy indokolatlan sietség jellemezte az alkotmányjavaslat előkészítését és megtárgyalását; hogy egész sor intézmény véleményét nem kérték ki a tervezethez, és a közvélemény sem fejthette ki vele kapcsolatos nézeteit. A kisebbségi jogokat garantálni igyekvő magyar javaslatokat a bizottságok ülésén sorra elvetették. Nem egyszer az volt az érzésem, hogy az Együttélés és az MKDM módosító javaslatait, egy :két kivétellel nem is tanulmányozták át érdemben a DSZM és az SZNP honatyái. Azt a politikai felelősségtudatot sem fedeztem fel náluk, hogy demokráciát és jogállamot, Európába jutást garantáló, több évtizedre előretekintő alaptörvényt fogalmaznak meg. A bizottságok ülései meggyőztek arról, hogy a magyar javaslatokat szélesebb körben, következetesebben kellene a képviselőtársaknak, • a szlovák közvéleménynek magyarázni, megindokolni. Sok félreértést és felesleges támadást kerülhettek volna el magyar parlamenti mozgalmaink, ha az autonómia, az oktatási és kulturális önigazgatás fogalmával kapcsolatos elképzeléseiket az első kijelentés alkalmával világosan megfogalmazzák és részletesen megmagyarázzák a szlovák közvéleménynek. Ugyanígy jelentősebb publicitást érdemelt volna ,a kisebbségi jogok kódexe és a nemzetiségi tanács fogalma is. A többletmagyarázat, a párbeszéd csak gyümölcsöző lehet. Eredményt, elfogadható kompromisszumot hozhat, a politikai taktika eszközévé válhat. Az MKDM helyesen és célszerűen használja ki erre a célra kéthetenkénti sajtótájékozatóit. Az alkotmánytervezet vitája kapcsán érdekesnek tűnhet, hogy amíg a szuverenitási nyilatkozatot megvitató parlamenti ülésen a magyar képviselők még foggal-körömmel védelmezték a „nemzeti kisebbség" fogalmat, most már hajlandók azt nyelvi kérdésnek minősíteni és elfogadni a „nemzetiségi" jelzőt is, mint alkotmányban használt fogalmat. Ezt az engedményt hasznosabb lett volna már azon az emlékezetes parlamenti ülésen megtenni. Meglehet néhány plusz szavazatot jelentett volna az előterjesztett magyar javaslat számára. Ha elfogadjuk, hogy a kisebbségi lét mindig is többletenergiát követelt, akkor a kisebbségi ellenzéki politizálásra - főleg a jelenlegi politikai erőviszonyok között - ez többszörösen érvényes. (mázsár)