Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-15 / 192. szám, szombat

1992. AUGUSZTUS 15. DOKUMENTUM 4 DEVIZATÖRVÉNY (A 228/1992. TT. SZÁMÚ TÖRVÉNNYEL MÓDOSÍTOTT 528/1990. TT. SZÁMÚ TÖRVÉNY, AHOGY ANNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGÉT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELNÖKSÉGE KIHIRDETTE) 28. § Munkatevékenység végzése vagy hivatás gyakorlása indokából külföl­dön tartózkodó devizabelföldi, vala­mint a családtagjai a külföldi tartóz­kodás ideje alatt devizaengedély nélkül vihetik* ki belföldről azokat a valutákat, külföldi fizetési okmá­nyokat, külföldi pénznemre szóló betétkönyveket és külföldi értékpa­pírokat, amelyeket az említett tartóz­kodásuk idején belföldre behoztak. Ezeket az értékeket a behozatalkor kötelesek igazoltatni a vámigazgató­ság szerveivel. 29. § (1) Az olyan devizaértékek kivite­léhez, amelyekre nem vonatkoznak a 27. és 28. § rendelkezései, devi­zaengedély szükséges. (2) A végrehajtási előírás megál­lapíthat további olyan eseteket is, amikor az (1) bekezdés szerinti de­vizaengedély nem szükséges. (3) A Csehszlovák Állami Bank a Törvénytárban kihirdetett intézke­désével megállapíthatja a deviza­eszközök azon maximális összegeit, amelyeket külföldre készpénzben lehet kivinni. 2. SZAKASZ Csehszlovák fizetőeszközök és más csehszlovák pénznemre szóló értékek kivitele és behozatala 30. § (1) Az érvényes csehszlovák bankjegyek és pénzérmék, cseh­szlovák pénznemre szóló fizetési okmányok és értékpapírok kivitele és behozatala, illetve külföldről való átutalása, valamint külföldre való átutalása csak a Csehszlovák Állami Bank engedélyével lehetséges. (2) Devizaengedély nélkül lehet behozni az (1) bekezdésben említett azon értékeket, amelyek a jelen tör­vénnyel összhangban lettek belföd­ről kijuttatva. (3) Devizaengedély nélkül vihet ki a devizabelföldi és a devizakülföldi csehszlovák fizetőeszközöket a végrehajtási előírásban megállapí­tott összegben. (4) A végrehajtási előírás megál­lapíthat további olyan eseteket is, amikor a fenti bekezdésekben emlí­tett értékek kiviteléhez és behozata­lához nincs szükség devizaenge­délyre. Hatodik rész Devizaeszközök és más devizaértékek átutalása 1. SZAKASZ Hagyaték átutalása külföldre 31. § (1)A devizakülföldi devizaenge­dély nélkül utalhatja át vagy viheti ki külföldre a (2) bekezdésben felsorolt feltételek teljesítése mellett. a) az örökölt devizaeszközöket, b) az örökölt csehszlovák fizetőesz­közök devizaellenértékét, c) az örökölt ingatlan eladásával szerzett pénzeszközök devizael­lenértékét, d) a hagyatéki eljárás befejezéséig eladott ingóságokért szerzett pénzeszközök devizaellenér­tékét, (2) A devizaeszközöknek az (1) bekezdés szerinti átutalását vagy kivitelét akkor lehet megvalósítani, ha a) a hagyaték megszerzését az álla­mi közjegyzőség igazolta, jóvá­hagyta vagy megosztotta, és az örökléssel kapcsolatos vala­mennyi illeték meg lett fizetve, vagy b) a hagyaték megszerzését külföldi hagyatéki szerv hagyta jóvá, és c) az átutalás olyan államba történ­ne, amelyben ezek az átutalások belföldre nem esnek korlátozás alá vagy a viszonosságon múlnak; (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételek teljesítése eseté­ben a devizakülföldi ugyanúgy en­gedély nélkül a) átutalhatja külföldre külföldi pénz­nemben az örökölt betétekhez já­ró kamatokat és nyereményeket, b) átutalhatja vagy külföldre kiviheti az örökölt aranyérméket, ameny­nyiben előterjesztette a végrehaj­tási előírásban meghatározott jogi személy igazolását arról, hogy nem történelmi érmékről van szó. (4) Azokban az esetekben, ame­lyekre nem vonatkoznak az (1)—(3) bekezdések rendelkezései, azon tagköztársaság pénzügyminisztériu­mának devizaengedélye szükséges, amelynek területén a hagyatéki eljá­rást lefolytatták. 2. SZAKASZ Tartásdíjak átutalása külföldre 32. § (1) A devizabelföldi természetes személy devizaengedély nélkül de­vizakülföldinek külföldre törvényes tartási kötelezettségét teljesítheti, ha előterjeszti a végrehajtási előírás­ban meghatározott szerv igazolását arról, hogy a) törvényes tartási kötelezettsége fennáll, b) olyan államba vagy olyan állam polgárának teljesít, amely szerző­dő fele a tartásdíj behajtását és átutalását szabályozó nemzetközi szerződésnek, illetve amelyben nem érvényesítenek a belföldre történő tartásdíj-átutalások ese­tén devizakorlátozásokat, vagy amelyben az átutalásokat a vi­szonosság feltétele mellett teszik lehetővé. (2) Az első bekezdés szerinti kö­telezettség a bírósági határozattal vagy a bíróság előtti egyezséggel megállapított összegben teljesíthe­tő. A tartási kötelezettség azon mér­tékét, amely a felek megállapodása alapján teljesíthető és e teljesítés módját a végrehajtási előírás állapít­ja meg. (3) Azokban az esetekben, ame­lyekre nem vonatkoznak az (1) és (2) bekezdés rendelkezései, a devi­zabelföldi csak devizaengedéllyel fi­zethet tartásdíjat devizakülföldinek külföldre. A végrehajtási előírás to­vábbi olyan eseteket is megállapít­hat, amikor ez az engedély nem szükséges. 3. SZAKASZ Egyéb átutalások 33. § (1) A devizabelföldi devizaenge­dély nélkül a) visszafizetheti a devizakülföldi ál­tal devizabelföldinek jogi indok nélkül nyújtott teljesítését, b) fizetheti a külföldön folyó bírósági vagy más jogi eljárással kapcso­latos kiadásokat, ha az eljárás a devizabelföldi ellen vagy a devi­zabelföldi kezdeményezésére in­dult a jelen törvény szerinti köte­lességei teljesítése során, miköz­ben ilyen kiadásoknak számíta­nak a jogi képviselettel kapcsola­tos kiadások is, c) fizethet külföldre, amennyiben er­re a fizetésre a bíróság végrehajt­ható döntése vagy más jogosult csehszlovák szerv végrehajtható határozata alapján köteles, vagy ha erről a fizetésről általánosan kötelező erejű csehszlovák jog­szabály rendelkezik. 8 (2) Azokat az átruházásokat, amelyekre nem vonatkozik az (1) bekezdés rendelkezése, a deviza­belföldi csak a devizaengedély meg­adása után valósithatja meg. A vég­rehajtási előírás további olyan ese­teket is megállapíthat, amikor ez az engedély nem szükséges. Hetedik rész Vagyoni részesedés külföldi vállalkozáson 34. § (1) Devizabelföldinek külföldi vál­lalkozáson való vagyoni részesedé­sére (érdekeltségére) csak a Cseh­szlovák Állami Bank devizaengedé­lyével kerülhet sor, és ezt az enge­délyt a Csehszlovák Állami Bank a Szövetségi Pénzügyminisztérium­mal és a Szövetségi Külkereskedel­mi Minisztériummal való előzetes megállapodás után adja ki. (2) Külföldi vállalkozáson való va­gyoni részesedés alatt a jelen tör­vény alkalmazásában a devizabel­földi vagyoni hányada értendő olyan jogi személyen, amely devizakülföldi vagy a devizabelföldi vagyoni része­sedése devizakülföldi vállalkozáson, ha ehhez a részvételhez a deviza­belföldinek az a joga kapcsolódik, hogy részesedjen a nyereségből, il­letve azon kötelessége, hogy a veszteségen osztozzon. (3) A devizabelföldi a külföldi va­gyoni részesedését devizakülföldire csak a Csehszlovák Állami Bank devizaengedélyével utalhatja át, mi­közben a Csehszlovák Állami Bank ezt az engedélyt a Szövetségi Pénz­ügyminisztériummal és a Szövet­ségi Külkereskedelmi Minisztérium­mal történt megállapodás után adja ki. (4) A Szövetségi Pénzügyminisz­térium, a Csehszlovák Állami Bank és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium végrehajtási előírása meghatározhatja, mikor nincs szük­ség az (1) és (3) bekezdések szerinti engedélyre, és meghatározhatja az ilyen engedélyek kellékeit. Az (1) és (3) bekezdések szerinti devizaenge­délyek helyettesítik a 14. § és a 23. § (3) bekezdése, esetleg a 10. § (2) bekezdése és a 16. § (3) bekezdése szerint megkövetelt de­vizaengedélyeket. Nyolcadik rész Devizakülföldiek számlái 35. § (1) A devizabank a devizakülföldi kérelmére köteles számára kamato­zó számlát nyitni csehszlovák vagy külföldi pénznemben (a továbbiak­ban csak „külföldi számla"). Ez nem érinti a devizabank külön előírás 83 szerinti eljárását. (2) Külföldi számlának tekintendő a) a bankban nyitott betétszámla, ha a számlatulajdonos devizakül­földivé vált, vagy ha ezt a számlát devizakülföldi örökölte, b) a bank által kiadott kötvény, ha a tulajdonosa devizakülföldi, vagy ha a tulajdonosa devizakülföldivé vált, vagy ha azt devizakülföldi örökölte. 36. § (1) A devizakülföldi korlátozás nélkül felhasználhatja belföldi és külföldi fizetésekre azon devizaesz­közöket, amelyek az idegen pénz­nemben vezetett külföldi számláján vannak elhelyezve - kivételt képez a kereskedés [7. § (3) bekezdése]. (2) A devizakülföldi korlátozás nélkül felhasználhatja belföldi fizeté­sekre azokat a devizaeszközöket, amelyek a csehszlovák pénznem­ben vezetett külföldi számláján van­nak elhelyezve. (3) A Csehszlovák Állami Bank devizaengedélye szükséges ahhoz, hogy a csehszlovák pénznemben vezetett külföldi számláról külföldre fizetés történhessen. Az ilyen enge­dély nem szükséges, ha az örökség vagy a tartásdíj (31. és 32. §) átuta­lásáról van szó. A végrehajtási elő­írás további olyan eseteket is megál­lapíthat, amikor devizaengedély nem szükséges. A törvény kilencedik része a de­vizaellenőrzést és az értékek kivite­lének, illetve behozatalának ellenőr­zését szabályozza. Azoknak a sze­mélyeknek, akikre a devizatörvény kötelességeket ró, kötelesek egyben a devizahatósággal is együttműköd­ni, annak felszólítására jelentéseket előterjeszteni, illetve magyarázatot adni olyan körülményekre, amelyek közvetlen vagy közvetett jelentőség­gel bírnak az esetleges devizakövet­kezményekkel járó eset megítélése szempontjából. Kötelesek továbbá a szükséges okmányokat előterjesz­teni, és lehetővé tenni, hogy az ellenőrzést végző devizahatóság betekintést nyerjen a számviteli, nyilvántartási és egyéb okmányokba úgy, hogy ne kerüljön sor a banktitok megsértésére. A devizahatóság a devizabelföldi jogi személyt egy­millió koronás bírsággal sújthatja a törvényben megállapított köteles­ségei megszegéséért. A devizaértékek, csehszlovák fi­zetőeszközök és egyéb csehszlovák pénznemre szóló értékek kivitelének és behozatalának ellenőrzését a vámigazgatóság szervei végzik, mégpedig a személyi szabadság és a levéltitok védelméről szóló előírá­sokkal összhangban. A törvény tizedik része a deviza­szabály-sértésekről és a szabály­sértési eljárásról szól. E szerint devi­zaszabálysértést követ el aki: a) jogosulatlanul vásárol, elad, vált vagy másként kereskedik devi­zaértékekkel (7. §), b) devizabank közvetítése nélkül külföldre fizet és külföldről fizeté­seket fogad el (8. §), c) nem teljesíti bejelentési kötele­zettségét (9. §, 15. §), d) nem teljesíti azon kötelességét, hogy belföldre átutalja a követe­lései kielégítésére külföldön kifi­zetett összeget vagy a külföldi pénzintézetben vezetett számlán levő eszközöket (10. § 16. §), e) nem teljesíti a devizaeszközök letevésére vagy felajánlására vo­natkozó! kötelességét (11. és 17. §-ok), f) devizakülföldivel szemben szer­ződéses kötelezettséget - vállal, külföldön ingatlanokat vásárol, külföldi értékpapírokat vásárol, devizakülfölditől hitelt vesz fel (1Č. és 23. §-ok), g) ingyenesen devizakülföldire átru­házza vagy devizakülföldi javára lemond devizakülföldivel szem­ben fennálló követeléséről vagy külföldi ingatlanjáról (24. §), h) belföldi ingatlant szerez (25. §), i) külföldre átutalást végez [33. § (2) bekezdése], j) külföldi vállalkozáson vagyoná­val részt vesz vagy külföldi va­gyoni részesedését devizakülföl­dire átruházza (34. §), k) devizaértékeket kivisz (27. és 29. §-ok), I) behoz vagy kivisz csehszlovák fizetőeszközöket vagy más cseh­szlovák pénznemre szóló értéke­ket (30. §), m) a vámigazgatóság szervének fel­szólítására nem jelenti be vagy nem mutatja be az értékeket [39. § (2) bekezdése], n) nem működik együtt a devizael­lenőrzést végző szervvel 37. § (3) bekezdése. Az a)-j) pontok alatt felsorolt devi­zaszabálysértések ügyében az ille­tékes helyi közigazgatási szervek, a k), I) és m) pontok alatti szabály­sértések ügyében a vámigazgató­ság szervei, az n) pont alatt említett szabálysértések ügyében pedig a devizahatóságok járnak el. Az em­lített szervek a szabálysértés társa­dalmi veszélyességének figyelem­bevételével figyelmeztetést róhat­nak ki a fent említett szabálysértése­kért, vagy 20 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést a b)-n) pontok alatt említett szabálysértésekért, vagy 50 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést az a) pont alatt említett szabálysér­tésért, és az a), k), I) és m) pontok alatt említett szabálysértések ügyé­ben kimondhatják a dolog elkobzá­sát. A dolog elkobzását önállóan vagy más büntetéssel együtt is ki­mondhatja a szabálysértési ha­tóság. A törvény 46.a §-a szabályozza a gyorsított szabálysértési eljárást (helyszíni bírságolást), amelyben 5000 koronáig terjedő bírság szab­ható ki a fent említett szabálysérté­sekért. A Devizatörvény végrehajtására kiadott 303/1992. Tt. számú rende­let, amely 1992. július elsején lépett hatályba leszögezi, hogy a deviza­belföldi jogi személy a törvény 9. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pont­jaiban említett tényeket azt a hóna­pot követő húsz napon belül köteles bejelenteni, amelyben az adott tény megtörtént. Nem szükséges azon­ban bejelenteni a félmillió koronát meg nem haladó pénzbeli követelé­seket és kötelezettségeket. A végrehajtási jogszabály továb­bá a felajánlási kötelezettség alóli kedvezményeket is megállapít. így például a törvény 11. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti felajánlási kötelezettség nem vonatkozik azok­ra a devizaeszközökre, amelyeket a devizabelföldi természetes sze­mélynek devizabelföldi jogi személy közvetítésével devizakülföldi fizet. A felajánlási kötelezettség nem vo­natkozik azokra a devizaeszközökre sem, amelyeket devizakülföldi jogi személy szerez ajándékozás, örök­lés vagy hagyományozás útján. A végrehajtási rendelet a numiz­matikai társaságok tagjainak is ked­vezményeket biztosít, felmentve őket azon kötelesség alól, hogy az 5000 korona ellenértékét meghala­dó külföldi fizetőeszközöket deviza­számlára helyezzék, de meghatá­rozza egyben a birtokolható azonos névértékű érmék és bankjegyek mennyiségét is. A törvény 20. és 23. paragrafusai­val kapcsolatban a rendelet számos kivételt állapit meg, mikor vállalhat a devizabelföldi természetes sze­mély szerződéssel pénzbeli kötele­zettséget devizakülföldivel szem­ben. Elsősorban a váratlan esemé­nyekkel kapcsolatos szükséges ki­adások köre tartozik a kivételek kö­zé (gépkocsibaleset, megbetege­dés, haláleset külföldön, óvadék le­tétele külföldön stb.). A rendelet által megállapított kivételek alapján évente 5000 korona támogatás nyújtható devizakülföldinek, deviza­belföldi természetes személy által. A csehszlovák fizetőeszközök be­hozatalával és kivitelével kapcsolat­ban a rendelet megállapítja, hogy a devizabelföldi természetes sze­mély devizaengedély nélkül legfel­jebb 1000 koronát vihet ki külföldre. Ezzel szemben a külföldön foglal­koztatott devizabelföldi természetes személy és a belföldön foglalkozta­tott devizakülföldi legfeljebb 300 ko­ronát vihet ki az országból, de azt is csak azzal a feltétellel, hogy azt külföldön nem használja fel és visz­szahozza az országba. A többi devi­zakülföldi legfeljebb száz korona készpénzt hozhat be az országba. Az ezt meghatározó összeg eseté­ben rendelkeznie kell saját állama bankjának igazolásával arról, hogy a csehszlovák koronát a külföldi banktól megvásárolta. Az igazolás­ban szereplő összeget a devizakül­földi az országból legálisan kiviheti, A tartásdíjakkal kapcsolatban a rendelet megállapítja, hogy a devi­zabelföldi természetes személy en­gedély és bírósági határozat nélkül személyenként és havonta legfel­jebb 2000 korona ellenértékű törvé­nyes tartásdíjat fizethet devizakülföl­dinek. (A törvény első részét tegnap kö­zöltük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom