Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-15 / 192. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJszól 1992. AUGUSZTUS 15. MICSODA JOGAIM... Mint az elkoptatott hanglemezről, úgy szól néhány politikusunk szájából a tétel: a szlovákiai magyarság olyan jogokat élvez, amilyen jogokat semmilyen európai ország kisebbsége nem kapott meg. Ejha, mondom én, mert itt élő magyarként legalább tíz területet tudnék felsorolni, ahol nyugodtan elviselném, ha az eddigieknél „több" járna nekem, mint ahogy birkatürelemmel elviselem, hogy a kötelességek terén valóban egyenrangú állampolgár, tisztességes adófizető és a „császár katonája" vagyok. Kisebbségi jogaim vannak. Szépen megfogalmazott dokumentumok rögzítik azokat, még hangzatosabb alkotmánytervezettel megfűszerezve. Mégsem tudok igazán örülni annak, hogy a jelenlegi politikai hatalom - az eddigiektől nem eltérően - azt hangoztatja: nekem, a nem szlovák anyanyelvű kisebbséginek mi mindent ad meg. Bocsánat! Én nem kérem, hogy nekem valamilyen háláért és a lojalitásért valamilyen jogokat adjanak. Ugyebár, én állampolgár vagyok és az én akaratomból (is) létezik kormány, parlament, közigazgatás, helyi önkormányzat stb. Ezzel szemben naponta hallom, hogy milyen nagylelkű az én akaratomból (is) élő hatalom,; az én akaratomból és adómból (is) élő közigazgatás. Nemrég Belgiumban jártam. Az átkos egypártrendszert talán azért is szidhatnám, mert akkoriban nem járhattam ott. Főleg vízum nélkül nem. Belgiumba érve elsősorban az érdekelt, milyen a belga kisebbségi politika. Tudtam, hogy a Belga Királyság vallon és flamand részből áll, hogy az államforma alkotmányos monarchia és föderáció, s azt is tudtam, hogy belgaföldön hatvanezer német él. Hát ezért érdekelt, hogyan s miként élnek. Életem egyik legnagyobb meglepetése volt, amikor megtudtam: Belgiumban nincs nemzeti, nemzetiségi kisebbség! Legalábbis az alkotmány szerint. Amikor rákérdeztem a németekre, mindenki azt mondta, hogy a hatvanezer belgiumi német államalkotónak minősül. Hatvanezer német, a belga lakosság elhanyagolható számarányában, a maga parlamentjével, közigazgatásával; tőszomszédságban a nyolcvanmilliós Németországgal, ahol a német nemzet - természetesen - él önrendelkezési jogával. Ezzel szemben Szlovákiában lépten nyomon azt hallom, hogy a szlovák nemzetnek van csak önrendelkezésre való joga, a kisebbségnek, a nemzetiségnek nincs. S egyébként is: a magyarság az önrendelkezésre való jogát Magyarországon gyakorolhatja. De hol gyakorolhatom az önrendelkezésre való jogomat én, a szlovákiai magyar állampolgár? Kisebbségiként Szlovákiában nem. Magyarországon magyarként talán gyakorolhatnám (utalásokat erre nemegyszer kaptam), de hát nem vagyok magyar állampolgár. Én itt szeretnék élni. Őseim földje tökéletesen megfelel. Ami Belgiumban természetes, itt leányálommá válik. Pedig én kérem az önrendelkezésre való jogomat. Vagyis: nem kérem! Ami létemnél fogva adott, nem lehet kérelem és esedezés tárgya. Nekem - a belgiumi németekhez hasonlóan - jogom van az önrendelkezésre és akit ez bánt, az engem bánt. Politikaiul: diszkriminál. Közben alkotmánytervezetekben ígérgeti: nem akar diszkriminálni. Ez volna a huszonkettes csapdája? Nyugaton a kisebbségeknek csak a jogminimumot garantálják. A nemzeti kisebbségeknek jóformán azt sem, mert ezt a fogalmat hovatovább anakronizmus lesz használni; az állampolgári elv fölöslegessé teszi. Itt viszont megtudom, nekem a legjobb, mert olyan jogaim sehol sem lennének, mint éppen Szlovákiában. Kisebbségiként. No de uraim! Én nem érzem magam kisebbséginek. Én államalkotó vagyok. S leszek mindaddig, amíg a többi államalkotóval együtt vonulok be katonának és fizetek eszméletlen adókat. Micsoda jogaim vannak? Sokfélék. De egyikük sem fogalmazódott meg úgy, mint az államalkotó polgár mássághoz való joga. Jogom van szlovákul tanulni? Miért: csehül, magyarul, angolul, kecsuániul és frízül nincs? Metafizikát sem tanulhatok, mert azt az alkotmánytervezet kisebbségi jogként nem említi? Kérném szépen a jogalkotókat, ne találgassanak ki nekem beteg kritériumok alapján osztogatott jogokat! Inkább a kritériumokon változtassanak egy kicsit. Például azokon, melyek szerint kisebbségi vagyok és (hű) micsoda jogaim vannak... LOVÁSZ ATTILA RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ÉS MOZGÓSÍTÁS Abulfaz Elcsibej azerbajdzsáni elnök tegnap az ország dél-nyugati, Kubatlinszki járásában rendkívüli állapotot hirdetett ki. A RIA orosz hírügynökség jelentése szerint az elnöki rendeletről az éjszaka folyamán tájékoztatott az azeri televízió. Az említett járás az örmény határ mentén fekszik, ahol a múlt hét vége óta heves harcok folynak a támadó azerbajdzsán hadsereg és az örmény hadsereg között. Az elnök azzal indokolta a lépését, hogy ,,normalizálni kell a helyzetet és szavatolni kell a lakosság biztonságát".A közeli Hegyi Karabah parlamentje már csütörtökön kihirdette a rendkívüli állapotot és általános mozgósítást rendelt el. Az ITAR-TASZSZ tájékoztatása szerint Karabah közigazgatási központja, Sztyepanakert tegnap reggeli rakétatámadások célpontjává vált. KABUL VÉRES ÖSSZECSAPÁSOK Tegnap már ötödik napja folytatódtak a rendkívül súlyos harcok a kormányhű mudzsahidek és a felkelő mudzsahid csoportok között. Megfigyelők értékelése szerint a fővárosban, Kabulban az utóbbi 14 évben - tehát beleértve a szovjet megszállás időszakát is - nem voltak ennyire véresek az összecsapások. Például csütörtökön egy rakéta robbant Kabul főterén, ennek következtében 87-en haltak meg, több mint 150-en pedig megsebesültek. Burhanuddin Rabbani ideiglenes afgán államfő, aki az új iszlám kormány élén áll, a tegnapra virradó éjszaka arról számolt be, hogy a halálos áldozatok száma már több százra rúg. Mint ismeretes, hétfőn robbantak ki az újabb összetűzések, amikor a Gulbuddin Hekmatjar vezette szélsőséges fundamentalista Hezbe Iszlami fegyveresei bombázni kezdték a fővárost. Az államfő beszámolt arról, hogy az új iszlám kormányhoz hű csapatok megsemmisítették Hekmatjarék rakétakilövő állásait és nehéztüzérségi fegyvereit. Magát Hekmatjart pedig az afgán muzulmán nép ellenségének nevezte és felszólította az iszlám világ országait, hogy szakíti sák meg vele a kapcsolataikat. Hekmatjar fegyveresei Kabultól délre erősítették meg állásaikat, s állítólag óriási fegyvertartalékokkal rendelkeznek, ezek többnyire amerikai és szaúdi eredetűek. Hekmatjar Pakisztán támogatását élvezi, s a feltételezések szerint még mindig kap fegyvereket a pakisztáni katonai hírszerzésen keresztül. A kabuli rádió azt jelentette, hogy az afgán kormányerők ellentámadása során Hekmatjar csapatai súlyos veszteségeket szenvedtek. A hadsereg több tankot és más nehézfegyvereket iš zsákmányolt tőlük. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala bejelentette, hogy munkatársaikat Kabulból más, biztonságosabb városba evakuálják. Megfogalmazása szerint Kabulban nem lehet dolgozni, mert egyik válság követi a másikat. A menekültügyi főbiztosság több országból foglalkoztat munkatársakat, így például afgánokat is, s az a fö feladata, hogy elősegítse több százezer menekült hazatérését Pakisztánból és Iránból. Diplomáciai források szerint az ENSZ más szervei is elköltöznek az afgán fővárosból, s ez azért érdekes, mert kérdésessé válik, hogy mi lesz Nadzsibullah volt elnökkel, aki az ENSZ egyik kabuli irodájában talált menedéket. ZSIVKOV VISSZAUTASÍTJA A VADAKAT A KÖZEL MÁSFÉL ÉVE TARTÓ PER A VÉGÉHEZ KÖZELEDIK Todor Zsivkov, Bulgária egykori legfelsőbb párt- és állami vezetője tegnap mondta el a szófiai bíróság előtt záróbeszédét, amelyben viszszautasította az ellene felhozott vádakat. Kijelentette azonban, hogy hajlandó vállalni az ,.áldozati bárány" szerepét, ha ezzel hozzájárul a nyugalom megőrzéséhez az országban. A 81 éves Zsivkovot azzal vádolják, hogy hűtlenül kezelte az állami pénzeket, túllépte jogkörét, s ezekért háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Amire azonban még várni kell, mert a feltételezések szerint ítélethirdetésre csak szeptember 4-én kerülhet sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás már másfél éve folyik. Zsivkov mellett az egykori BKP KB PB tagja, Milko Balev ellen is folyamatban van az eljárás. A volt szocialista tábor vezérei közül Zsivkov az egyetlen, aki ellen bírósági eljárás folyik. Ő is mindvégig azzal védekezett, hogy nem a saját meggazdagodása érdekében, hanem a korábbi alkotmánnyal és törvényekkel összhangban cselekedett. Két volt kormányfőt is letartóztattak Bulgáriában: Georgi Atanaszovot és Andrej Lukanovot. Az ellenük felhozott vád: állami pénzeszközök helytelen kezelése. CLINTON FRONTÁLIS TÁMADÁSBAN Bili Clinton, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje csütörtökön Los Angeles-i felszólalásában élesen támadta George Bush elnök külpolitikáját. Clinton azt mondta, Bush külpolitikája elavult, s a korábbi status quot igyekszik támogatni. Bírálta az elnököt azért, hogy nem az Egyesült Államok a hangadó a nemzetközi gazdasági kérdésekben, a környezetvédelmet és az emberi jogokat érintő problémákban. Az arkansasi kormányzó szerint a jelenlegi elnök lassan reagál a katonai stratégia területén változó helyzetre, lassan szervezi át az USA fegyveres erőit. ,,A Baltikumtól Pekingig, Szarajevótól Dél-Afrikáig az elnök mindig előnyben részesítette a status quot a demokratikus változásokkal szemben - inkább az ismert zsarnokok oldalán állt és nem azok mellett, akik megdöntötték őket"- hangsúlyozta Clinton. A Washington Post pénteki értékelése szerint Clinton frontális támadást hajtott végre Bush külpolitikája ellen. EMBERSÉGRE SZÁMÍTOTT? Újabb adatok kerültek napvilágra azokról, akik a belnémet határokon vesztették életüket. Mint kiderült, a korábbi becslésekkel ellentétben jóval többen voltak. Majd négyszázan. Közülük 122-en a berlini falon, az 1961 augusztusában, az épp 31 évvel ezelőtt kutyafuttában felépített, szinte máról holnapra 79 berlini utcát, s a világot megosztó betonmonstrumon át próbáltak menekülni, hátat fordítani a fenemód igazságos rendszernek. Nem adatott meg nekik, hogy belekóstoljanak egy új életbe. Egyszerűen lepuffantották őket. Kommunista atyaúristenek parancsára. Erich Honecker parancsára. A keletnémet terrorállam teljhatalmú, mindig pirospozsgás arcú vezére volt az, aki rezsimje bukása után - hipp-hopp - szerepet váltott, s megrázóan játszotta el a sajnálatra méltó, beteg, ártalmatlan, majd a teljesen megtöri, hontalan öregember szerepét. Talán az emberségre számított? Pont ő, aki emberéletekért Nos, ezúttal hozzá sem volt kegyes a sors. Kikerült az orosz és a chilei védőszárnyak alól, s visszajutott oda, ahová már sohasem akart visszatérni. A „bosszú angyalainak" ölelésébe, ahogy Honecker korábban nevezte a német igazságszolgáltatás embereit. Persze, nem egészen így áll a dolog. Honecker német börtönbe került, hogy onnan német bíróság elé állítsák, német polgárok ellen elkövetett gyilkosságban való részvételéért, s a tisztségével való visszaélésért. Nem politikai tetteiért. Valószínű, hogy az ügyvédek arra a 170 oldalas beszámolóra építik majd a védelmet, amely Honecker és a bonni vezetés 1987-es tárgyalásairól készült. Ebből a dokumentumból pedig kiderül, hogy a nyugatnémet politikusok egyáltalán nem tárgyaltak kritikus hangnemben a keletnémet vezetővel. Akkor nem vádolták semmivel. Nyilvánvaló, hogy akkor ez hasztalan, ésszerűtlen, a békére nézve veszélyes lett volna. Persze, Honekker, mint tipikus kommunista „apparátcsik", aki különös képeket fest a világról, mindent másképp lát. Meggyőződése, hogy valóban ártatlan, hiszen, hogy is lehetne bűnös, ha egész életében „aktívan harcolt a fasizmus ellen, a béke, a nemzetek közötti barátság megszilárdításáért". No, meg parancsot adott: lőjék csak le a menekülőket. Ezt is a szocializmusba vetett hit nevében tette? Védőügyvédjeinek legújabb állásfoglalása szerint Moszkvából jött utasításra... URBÁN GABRIELLA Honecker a bíróság előtt: „Nem én voltam, ő volt... (A Die Welt karikatúrája) NÉHÁNY SORBAN R

ománia kormánya a szeptember 27-re tervezett parlamenti és elnökválasztások előtt nem engedélyezi Mihály volt román királynak a belépést az ország területére. Ezt Genfben közölte az exuralkodó sajtószolgálata. Mihály a brassói polgármester és több más helyi vezető meghívására ma akart Romániába utazni. Az elmúlt napokban jelezte, kész ismét elfoglalni a román trónt, ha erre felkérik őt. J

ames Bakerrel a külügyminisztérium több más vezető képviselője is a Fehér Házba megy, hogy megerősítsék Bush elnök választási csapatát. Erről tegnap tájékoztatott a The Washington Post, amely szerint a változásokra augusztus 24-én kerül sor, vagyis egy nappal azután, hogy Baker hivatalosan is elhagyja a külügyminisztériumot. A napilap értesülései szerint a Fehér Házba érkezik Robert Zoellick, a külügyminisztérium gazdasági tanácsadója, továbbá Dennis Ross, a State Department politikai osztályának vezetője és Janet Mullins, aki a Kongresszussal való kapcsolatokért volt felelős. B

rooklynban az Egyesült Államok szövetségi esküdtszéke azzal vádolta meg Pablo Escobar kolumbiai kokainbárót és a szolgálataiban álló Dandeny Munoz Moskuerát, hogy bombamerényletet hajtottak végre a kolumbiai Avianca légitársaság repülőgépe ellen, amely 1989. november 27-én zuhant le. A 110 áldozat között két amerikai állampolgár volt. N

émetországban tavaly jelentős mértékben erősödött a jobboldali radikalizmus - derül ki az alkotmányvédő szövetségi hivatal adataiból. Míg 1990-ben 32 300 jobboldali szélsőségest tartottak nyilván, tavaly már 39 800-an vallották magukat szélsőjobbosoknak. Összesen 1483 erőszakos bűncselekményt követtek el, az előző évhez képest ötször többet. Rudolf Seiters belügyminiszter csütörtöki bonni sajtóértekezletén közölte, a jobboldali radikálisokhoz tartozik a mintegy 4200 neonáci bőrfejű, akik közül 3 ezren az új szövetségi tartományokban tevékenykednek. Németországban összesen mintegy 6 ezer neonácit tartanak nyilván. D

avid Kaplan, a csütörtökön Szarajevóban lelőtt amerikai tévéproducer volt a harmincadik újságíró, aki 1991 júniusa óta a jugoszláviai harcokban vesztette életét. Milan Panics jugoszláv kormányfő, aki ugyancsak csütörtökön járt Szarajevóban, megdöbbentő információt közölt. Kijelentette: az orvlövészek 500 dollárt kapnak minden lelőtt újságíróért. A miniszterelnök azonban nem nevezte meg a hírforrást. V

iktor Oscsenko orosz diplomata, aki három héttel ezélőtt szökött meg Oroszország párizsi nagykövetségéről, ' Nagy-Britanniában tartózkodik feleségével és lányával együtt. Ezt tegnap erősítette meg a brit belügyminisztérium, ám részleteket nem közölt a diplomata tartózkodási helyéről. A TASZSZ hírügynökség szerint Oscsenko azért szökött a Nyugatra, mert aggódott, hogy rábizonyítják: kettős ügynök volt, aki egy meg nem nevezett nyugati ország, valószínűleg Nagy-Britannia javára dolgozott. A diplomatának augusztus 8-án kellett volna visszatérnie hazájába, ám július 24-én családjával együtt szabadságra ment, s azóta nyoma veszett. A

z év elejétől a Mont Blanc hegyen hatvanhárman vesztették életüket és további ötszáz személy szenvedett sérüléseket. A rendőrség szerint a fő ok a hegymászók tapasztalatlansága. Egyébként van olyan nap, hogy 12 ezer személy is két és fél ezer méterén felüli hegymászó túrára merészkedik. K

ínai rakéta tegnap Föld körüli pályára juttatott egy 7,7 tonna súlyú olasz távközlési műholdat. A sikeres rajtot élőben közvetítette a kínai televízió.