Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-14 / 191. szám, péntek

1992. AUGUSZTUS 1 3. HAZAI KÖRKÉP 4 AGRARÖNVEDELENI Rossz gabonatermés várható az idén - derült ki Peter Baco szlovák mezőgazdasági miniszternek a ked­di kormányülés után tartott sajtóérte­kezletén. Búzából például Szlová­kiában a tavalyihoz képest 400 ezer tonnával kevesebb termett. Az utób­bi hetek száraz időjárása következ­tében a kukoricatermés is várhatóan 200 ezer tonnával kevesebb lesz, sőt ha a szárazság tovább tart, meg­eshet, hogy a várt 800 ezer tonná­nak a felét sem sikerül betakarítani. Mindennek következtében számolni kell azzal, hogy míg tavaly a jelentős termék-felesleg "okozott gondokat, az idén még a hazai ellátáshoz . szükséges mennyiség sem terem meg. A kialakult helyzettel a Szövet­ségi Piacszabályozási Alap hétfői ülése is foglalkozott. Létezik ugyanis egy nemzetközi szerződés, amely szerint hazánk idén háromszázezer tonna kenyérgabonát szállítana Uk­rajnának. Mivel ennek tonnája jelen­leg 130 dollárba (megközelítőlag 4000 koronába) kerül, a cseh válla­latok szeretnék megkezdeni a szállí­tásokat. Peter Baco szerint azonban nincs értelme annak, hogy míg az egyik köztársaságban esetleg hiány van, a másikból exportálják a gabo­nát. A szövetségi alap egyelőre ele­get tett a szlovák miniszter kérésé­nek és az ukrán kivitel engedélyezé­sére szeptemberben térnek csak •vissza. Bár ez esetben is bebizonyoso­dott Csehország és Szlovákia nagyfokú egymásra utaltsága, ez semmit nem változtat azon, hogy á politikai megállapodásoknak meg­' felelően a Szövetségi Piacszabályo­zási Alap októberben megszűnik és szerepét a köztársasági alapok ve­szik át. Bár Baco miniszter szerint továbbra is szükség lesz tevé­kenységük koordinálására, kíván­•csiak leszünk, hogy a maihoz ha­sonló helyzetben miként tudják majd a cseh termelőket rábírni, miszerint az esetleges szlovákiai ellátási ne­hézségek kiküszöbölése érdekében jó pénzért ne adják el külföldre ter­mékeiket. A hétfői tanácskozás másik ered­ménye a hazai szőlőtermesztőknek jelent némi megkönnyebbülést. Ko­rábban ugyanis gyakran megtörtént, hogy az egyes borüzemek olcsó harmadosztályú külföldi borokkal ke­verték a hazai márkás fajtákat, jelen­tős többletbevételre téve szert, mi­közben a hazai szőlő feldolgozása akadozott. Az idén ennek úgy pró­bálják elejét venni, hogy az import szőlőre az eddigi 25 százalékos vám felett a Szövetségi Piacszabályozási Alapba befizetendő újabb 50 száza­lékos kiegyenlítési árpótlékot vezet­nek be. -tl­GYÜMÖLCSSZÜRET - GONDOKKAL A csenkei mezőgazdasági szövet­kezetben a kajszi- és az őszibarack, az alma és a szőlő már évek óta meghatározó bevételi forrást jelent. Az is igaz, a kiöregedett fák pótlása nem olcsó művelet, a szövetkezet dolgozói mégis folyamatosan gon­doskodnak az ültetvények felújításá­ról, újabb fajták meghonosításáról. Vajon miként látja Vass Tibor mér­nök, a gyümölcsészet vezetője a termesztés és értékesítés jelenlegi problémáit? - Vegyük sorjába a dolgokat - mondja. - A belépő költségek növekedése miatt a gyümölcster­mesztés is egyre drágább, ugyanak­kor a gyümölcs értékesítése bi­zonytalan és az árak, is nyomottak, így nagy nyereségről- aligha lehet beszélni. Egyébként a 20 vagon kaj­szibarack termésünkből 15 vagonra valót a dunaszerdahelyi Agrofrigor szerződés alapján vásárolt fel, vi­szonylag elfogadható áron. Viszont most a 15 vagonra tehető ősziba­rackból már nem hajlandó semmi­lyen mennyiséget átvenni. Megtudtam továbbá, hogy az al­matermésük egy részét, mintegy 50 vagonnyit már odahaza, a tárolóhá­zukban raktározzák majd. A szőlőt is öntözik, ami újabb költségtényező. Munkaerőgondjaik viszont nincse­nek, a kajszibarack szedésébe a gé­peket is bevonták. Az „asszonybri­gád" jelenleg az őszibarackot szüre­teli, és a leszedett mennyiséget na­ponta igyekeznek értékesíteni. MÉRI ISTVÁN SZOMBAT ESTE BANZÁJ A FOCIPÁLVÁN BOSZNIÁBÓL NAGYMEGYERRE Július utolsó napján telefaxon Nagymegyerre érkezett a Csehszlo­vák Vöröskereszt szlovákiai hivata­lának elnökétől egy levél, ebben Bohdan Telgársky a köszönet mel­lett a megyeri vállalkozók nemes és Ács Sándor: Zágrábig megyünk a buszokkal a gyerekekért humánus felajánlásának megvalósí­tására tesz ígéretet, csak némi időt kér a hivatalos ügymenet lebonyolí­tására. A nemes fölajánlás pedig nem más, mknt néhány nagymegye­ri vállalkozó ötlete: befogadnának és ellátnának nyolcvan-száz boszniai menekült gyermeket, szükség sze­rint akár jövő nyárig. Augusztus 4-én Nagymegyeren előzetes szerződést kötött a Vörös­kereszt szlovákiai és járási hivatalá­nak három képviselője, valamint a felajánló W. A. W. Kft. nevében Wagner László és Wágner Rudolf. A megegyezés értelmében a kft kö­telezi magát, hogy magára vállal mindennemű szervezést, amely a befogadással együtt jár, tehát az egészségügyi felügyeletet és a szál­lítást, ezen kívül összekötő embert állít a szponzorok és a vöröskereszt munkájának összehangolására, szállást és ellátást nyújt 1993. május 31 -ig a befogadandó személyeknek. A vöröskereszt ugyanakkor köte­lezi magát, hogy megszervezi a ve­szélyeztetett területen az elszállítan­dó személyek objektív kiválasztását, bebiztosítja őket a Humanitás tábor­ba szállítás idejére, megállapítja számukra bizonyos költőpénz kiuta­lásának a lehetőségeit és a jugo­szláviai vöröskereszten keresztül ál­landó kapcsolattartást létesít a me­nekültek és otthonuk között. A vöröskereszt járási bizottsága megszervezi a gyűjtést, a ruhabe­gyűjtést, azonkívül papírzsebkendő­ket és egyéb szükséges egészség­ügyi kellékeket utal át a menekültek­nek. A további részleteket a végle­ges szerződés fogja tartalmazni. Augusztus 10-én kelt az a jegyző­könyv, amelyet a Csehszlovák Vö­röskereszt Szlovákiai Bizottsága hi­vatalának igazgatója és igazgató­helyettese írt horvátországi szolgá­lati útjáról. Zágrábban többek között a menekültügyi hivatal helyi vezető­jével tárgyaltak arról a konkrét nagy­megyeri felajánlásról, hogy nyolcvan személyt ott be tudnának fogadni. Megegyeztek abban, hogy Zágráb nyolcvan menekültet jelöl ki, jórészt hat éven aluli gyermekeket és édes­anyjukat, akik 3-5 napon belül autóbuszokkal ingyenes tartózko­dásra a Csallóközbe indulhatnak. Erről a horvátországi csehszlovák külképviseleti szerveket is értesí­tették. A cég három társtulajdonosával, valamint a szálláshelyet adó nagy­megyeri kemping tulajdonosával be­szélgettünk az ötletről, a megvalósí­tás útjairól, a reakciókról. Szó esett természetesen arról, hogy amennyi­re él az emberekben a segíteni aka­rás igénye, olyannyira eleven ben­nük a gyanakvás és irigység is. Jelentkeztek ugyanis máris további szponzorok, akik különféle felajánlá­sokkal segítik majd a menekülteket és egyre-másra érdeklődnek ma­gánszemélyek, hová vihetik a ruha­neműt, a játékokat. De mint ilyenkor lenni szokott, sokakban rögtön fölme­rül a gyanú, ugyan mi haszna lehet ebből a vállalkozóknak, hiszen azok nem szokták ablakon kihajigálni a pénzüket. Wágner László szerint igenis tőkeerős az erkölcsi hozadék is. Hasznot hoz, noha nem anyagi­akban kifejezhetőt, ha sikerül újra bizonyítani ország-világ előtt, hogy ezen a vidéken több nép él együtt jól egymással, s még az idegennel is jó] fog tudni kijönni. Példát mutatni nem éppen utolsó dolog. Ráadásul nem először fordulnak segítséggel az arra rászorulókhoz. Ács Sándor -S, í ÄW8H®iÍll|Bi! Négyágyas, fürdőszobás, kiskonyhás lakokba várják a boszniai menekül­teket ma is emlékszik első romániai se­gélyútjuk - a legelsők között jártak ott - néhány idegborzolóbb pillanatá­ra. Wágner Rudolf az ellenőrző bizott­ság összetételét ismerteti. Külön bankszámlát nyitna^, a segélyezés­re, a raktárakat és felvevő helyeket pedig az egészségügy, a vöröske­reszt, valamint a városi hivatal mun­katársaiból álló bizottság felügyeli, hogy egy fillér, egy deka, egy darab se kerüljön máshová, csakis a rá­szorulók megsegítésére. Földes Im­re bungalowjait az illetékesek alkal­masnak találták a menekültek szál­lásának, most már csak a táviratot várja az a két autóbusz, amelyik valószínűleg Zágrábig megy a gyer­mekekért és az anyákért. Nagymegyer szerte vörös plaká­tok hirdetik azt a koncertet, amelyet a boszniai menekültek megsegélye­zésére rendeznek. A befolyó haszon útja nem kétséges, a haszon mérté­ke annál inkább, ugyanis viszonylag kevés idő áll rendelkezésre a reklá­mozáshoz. Pedig jó szombat esti láz ígérkezik. A koncerten fellép a me­gyeri Total Chaos is, dobosától, Nagy Attilától érdeklődöm a részletek fe­lől. A kilenc éve alakult, hattagú együttes, mely éppen második ka­zettájának anyagán dolgozik, körül­belül hét órakor lép színpadra, előt­tük játszik a szerdahelyi RAF II, és az ekecsi KGB, utánuk pedig Pestről várják Balázs Fecót, hogy a SEXIT­től kísérve szórakoztassa a rock ra­jongóit. A magyarországi Humor­fesztivál győztesei gondoskodnak a nevettető szövegről. A Total Cha­os dobosa kicsit félti hangszerét, mert mint elmondta, a kidobó hang­szerelést a szervezők adják, a zene­karok a maguk felszerelésével ját­szanak, viszont Nagy Attila nem ép­pen olcsó ütőhangszerén a bőrt min­denki nyűni fogja. De hát itt a föl­ajánlás érdekes, és a boszniai gye­rekek megsegítése mindenki szá­mára egyet jelentett: támogatjuk. Jövő héten tehát alighanem a nagymegyeri termálfürdőben kez­dik megszokni új ideiglenes otthonu­kat a háború dúlta Bosznia kisfiái és kisleányai, összefogás, jószándék és együttérzés fogja őket körülven­ni. BROGYÁNYI JUDIT KORSZAKTEREMTO FOLYAMAT BARTAKOVICS ISTVÁN A WLFD BUDAPESTI KONFERENCIÁJÁRÓL Tegnap ért véget Budapesten a Világliga a Szabadságért és Demokráciáért (WLFD) nemzetközi szervezet konferenciája. A tanácskozáson részt vett Csehszlovákia küldöttsége, Václav Bendának, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája elnökének vezetésével. A rendezők meghívták a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat is, melyet Bartakovics István képviselt a rangos nemzetközi találkozón. Első ízben rendezte meg a WLFD konferenci­áját olyan országban, amely a közelmúltban még a szovjet tömbhöz tartozott. A liga tevékenysége az egész világra kiterjed, így Csehszlovákia is tagja. Az idei konferencia célját a tanácskozás címe: Egyesülés a szabadság és demokrácia kibővítésére is kifejezte - tudtuk meg Bartakovics Istvántól. A világliga alapszabálya szellemében vezető szerepet vállal a világban végbemenő, korszakteremtö folyamatban és már több mint húsz éve küzd a szabadságért és demokráciáért, a korszerű egymás mellett élésért, a jólétért. Amint Bartakovics István elmondta, a konferencia számos egyetemes problémát vitatott meg és külön foglalkozott az egyes régiók sajátságos gondjaival. Nagy érdeklődést váltott ki a táj és a környezetvédelem, a nukleáris fegyvertartás felelőssége és. a segélyforrások fejlesztésének kérdésköre. A világ minden részéről érkező kül­dötteket leginkább a világban végbemenő politi­kai változások foglalkoztatták. Európa és Közép-Kelet-Európa megítélésé­ben két táborra szakadtak a résztvevők. Az egyik szerint Európának kicsi a szerepe a világesemé­nyekben, míg a másik úgy vélekedik, hogy a vi­lágban meghatározó jelentőségük van a kelet­európai változásoknak. Ez az utóbbi csoport rámutatott a kommunizmus újraélesztésének ve­szélyére, mivel szerinte az átalakulás folyamata nem tekinthető befejezettnek. A konferencián Bartakovics István beszámolt a csehszlovákiai változásokról, az ország ketté­válásának lehetőségéről. Ennek kapcsán bemu­tatta a csehszlovákiai magyarság helyzetét, kü­lön megemlítve a magyar püspökség igénylését. Érdeklődést váltottak ki a bősi vízi erőműről mondott szavai. Kérte, hogy a liga küldjön ki egy bizottságot a szörnyszülött megtekintésére, és adjon nemzetközi hangot megállapításainak. ÖSSZEHANGOLT VÉLETLENEK? Egy, ma már divatjamúlt, néhány éve még sokat citált marxista filozó­fus kijelentése volt: a politikának nem erénye az igazmondás. A meg­fogalmazás, persze, annyira általá­nos, hogy bármely világnézetű gon­dolkodó leírhatná vagy használhat­ná ma is, anélkül, hogy, rásütnék "a régi garnitúrának kijáró bélyeget. Á pragmatikusnak, gyakorlatinak ne­vezett politika ma sem igyekszik megfogalmazni és világgá kürtölni elveit - talán azért is, mert híjával van azoknak. Pragmatikus miniszterelnökünk egyes kijelentései azonban így is meg-meghökkentik és elgondolkoz­tatják az egyszerű halandót. Igaz, megszokhattuk, hogy az eredetileg „föderalista", ma „függetlenségpár­ti" Mečiar úr olykor meglehetősen képtelen következtetésekre ragad­tatja magát, melyeknek kevés a kö­zük a valósághoz (lásd: a magyar légierő többet röpköd, akár a NATO légiereje: a szlovákiai magyarok ma­gyar nyelvű személyi igazolványt kö­vetelnek, stb.). Igaz, megszokhattuk már, hogy az elterelő manőverek idején a legegyszerűbb miránk, ki­sebbségiekre mutogatni, mint min­den bajok eredendő forrásaira, s az országos dilemmák ódiumaira. Ezút­tal mégis hetekig tartott a gyorskap­csolású miniszterelnök úrnak, hogy megválaszolja a csehszlovákiai ma­gyarság parlamenti pártjainak ön­rendelkezést célzó törekvéseit. Szó sem lehet róla, mondá a miniszterel­nök, hiszen jól átgondolt, összehan­golt követelésről van szó, amelyet Magyarországról irányítanak. Tekintsünk el talán a rosszízű pár­huzamoktól, s ne firtassuk, miért tartja Mečiar a szlovákiai magyarsá­got csecsemőnek vagy legalábbis imbecillisnek, amely arra is éretlen, hogy saját sorsa fölött elmélázzék és levonjon bizonyos keserű törté­nelmi tapasztalatokból fakadó követ­keztetéseket. Azt sem érdemes fir­tatni, miképpen lehet a népek és nemzetek önrendelkezési jogából pártok önrendelkezési jogát fabrikál­ni. Mégcsak azon se töprengjünk sokat, hogy a szlovák önrendelkezé­si törekvések vajon összefüggnek-e a hon/át, a szlovén, a moldva vagy a gagauz függetlenségi lépésekkel, vagy netán a balti népek „súgtak"' a DSZM-nek. Az olyan pitiáner vélet­lenek pedig, mint teszem azt a So­ros ,Alapítvány körül felmerült né­hány kérdőjel Budapesten, milyen közvetlen impulzusokat adtak egyes román és szlovák sajtótermékeknek, amelyek (természetesen minden összehangoltságot kerülve) egyidő­ben csaptak le Soros György sze­mélyére, már szóra sem érdemesek. Bármily képtelenül hangzik, talán ehhez is Budapestről jött a karmes­teri beintés. Persze, ne várjuk el kormányunk elnökétől, hogy beismeri a világ előtt: a szlovákiai magyarság, éppen a fent említett keserű történelmi ta­pasztalatok okán, önvédelmi reak­cióként (s nem kis mértékben a de­mokratikus átmenetnek köszönhe­tően) próbálja megtalálni helyét az átalakuló térségben, s a polgári tár­sadalmakra jellemző együttélési for­mát keres. Csakhát, nehéz polgárul gondol­kozni ott, ahol nemzetállam készül alakulni, egypárt gyámsággal. KÖVESDI KÁROLY MAGZATELHAJTÁS KÖVETKEZTÉBEN: NAPONTA ÖTSZÁZ ÁLDOZAT Döbbenetes adatokat közöl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy most közzétett jelentése a magzatelhajtás gyakoriságáról a világon. Évente 36-53 millió ter­hességet szakítanak meg művi úton, s ezek közül 20-22 milliót otthon, lakáson, nem steril körülmények kö­zött. Vagyis naponta 150 ezer művi ab-re kerül sor, minden harmadik esetben elemi higiéniai feltételek nélkül. így naponta 500 nő fizet életével a kontár beavatkozásért. A tanulmány évi 500 ezerre be­csüli azoknak a nőknek a számát, akik terhességi vagy szülési kompli­kációk miatt halnak meg. Három­százmillió olyan nő él a világon, aki nem kíván több gyermeket, de a családtervezés legegyszerűbb módjával sincs tisztában. A meddő házasságok száma viszont 60 millió­ra tehető. Meglepő tényként említi a WHO szakértőinek közleménye, hogy az abortuszt liberálisan kezelő országokban nem gyakoribb a művi vetélés, mint abban az 52 ország­ban, ahol az egyetlen engedélyezett indikáció az anya életének veszé­lyeztetettsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom