Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-14 / 191. szám, péntek

1992. AUGUSZTUS 14. iÚJSZÓ i HIREK - VELEMÉNYEK ANYANYELVI KONFERENCIA Az esztergomi tanítóképző főiskolán megkezdődött a VII. anyanyelvi konferen­cia. A háromnapos tanácskozáson, amely a Magyarok Világkongresszusának első előrendezvénye, 26 országból több mint 200 irodalmár, történész, pedagógus, jo­gász és egyházi személyiség vesz részt. Az elhangzó csaknem 100 előadás célja, hogy az öt világrész magyarságának se­gítsen anyanyelve ápolásában, kultúrája megtartásában és magyarságtudata megőrzésében. Megvitatják azt a javaslatot is, hogy a konferenciawáljon le a Magyarok Világ­szövetségéről, s ezentúl önálló társaság­ként működjön. Szlovák Televíziót (elügyelő tanács KŇAŽK0 MEGSZÜNTETNÉ Meg kell szüntetni a Szlovák Te­levíziót felügyelő tanácsot - jelentet­te ki Milan Kňažko, a Szlovák Köz­társaság nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó minisztere. Szerinte á Szlovák Televízió ez* a testületet csak afféle spanyolfalként használta a politikai és a pénzügyi üzelmek elleplezésére. Jobb megoldásnak tartaná, hogy ha a tanács helyébe „a politikai és a kulturális élet 7-9 általános tekintélynek örvendő sze­mélyisége lépne, akikről tudvalevő, hogy apolitikusak". Hozzátette, hogy kinevezésük a parlamentben kapott többségi szavazathoz lenne kötve, így a demokrácia sem szen­vedne csorbát. Marián Kleiss, a Szlovák Televí­zió igazgatója úgy véli, hogy a taná­csot semmiképpen sem pótolhatják a független személyiségek, mert na­gyon nehéz lenne meghatározni, hogy melyik intézmény (és hogyan) állapítaná meg: ki ,.független" sze­mélyiség. Gúnyosan fűzte hozzá, hogy talán,pályázatot kellene kiírni, és a nép választaná meg, kinek is van ott a helye és kinek nincs. Ma­rián Kleiss azt is elmondta, hogy a televízió tanácsa úgy döntött: min­den közjogi méltóságnak tízperces műsoridőt bocsát rendelkezésére, "amit saját belátása szerint használ­hat fel. „Nemcsak a kormányfőnek lenne meg ez a lehetősége, hanem az SZNT Elnöksége tagjainak, a mi­nisztereknek és a főügyésznek is, hetente" - mondotta. SCHWARZENBERG LAKÁS NÉLKÜL DRÁGA MULATSÁG „Normális életre" rendezkedik be a köztársasági elnöki iroda volt ve­zetője, Karel Schwarzenberg. Min­denekelőtt lakás után kell néznie, ami - szavai szerint - még egy volt elnökiiroda-vezetőnek sem olyan könnyű. „Jelenleg pénzszerzésen töröm a fejemet, mert Orlík megtar­tása drága mulatság" - mondotta Karel Schwarzenberg, aki mint is­meretes, a restitúciós törvény alap­ján kapta vissza a dél-csehországi várat, mely továbbra is nyitva áll a nyilvánosság számára. ROKKANTAK SEGÉLYJOGOSULTSÁGA Az 1988/151 -es számú (Törvény­tár 55.) novellizált rendelet szerint az illetékes körzeti hivatal 300 korona segélyben részesíti azokat az egészségkárosodott személyeket, akik mozgásszervi és egyéb segéd­eszközök - a rokkantkocsikat is beleértve - használatára szorulnak. Nekik sokkal gyorsabban használó­dik el a ruházatuk, fehérneműjük, és a fokozott igénybevételnek kitett la­kásberendezések karbantartási költ­ségei is magasabbak. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. augusztus 14-én: Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,23 54,01 Francia frank 5,57 5,64 Német márka 18,88 19,15 Olasz líra (1000) 24,88 25,23 Osztrák schilling 2,69 2,72 Svájci frank 20,90 21,22 VISA-dollár 27,63 28,06 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A MATICA POLITIZÁLNI FOG? (Munkatársainktól) - A. Nagy László, az MPP elnöke tegnapi saj­tótájékoztatóján „önmagáért beszé­lő ténynek" könyvelte el azt, hogy az alkotmánytervezet tárgyalásakor egyetlen lényegi módosító javaslatot sem fogadtak el az SZNT bizottsá­gai. Igy feltételezhető, hogy a képvi­selők az alkotmány elfogadásánál csak a szavazógép szerepét töltik be. Az Együttélés-MKDM klub mó­dosító javaslataival kapcsolatban ki­fejtette, hogy az MPP azokat bizo­nyára máshogyan fogalmazta volna meg, de nagy vonalakban egyetért­het velük. Az elmúlt héten lezajlott Matica slovenská-közgyűlés egyértelművé tette, hogy ez a kulturális, társadalmi szervezet politikai tevékenységet is folytatni kíván. Ez viszont nem egyeztethető össze a parlamentáris demokrácia alapszabályaival - mondta a pártelnök. Az újságírókat figyelmeztette arra, hogy a Mečiar­kormányzat keményen dolgozik az információk szűrésén és világossá vált az is, hogy komoly befolyásra akar szert tenni a tömegtájékoztató eszközökben. Minden kommentár nélkül erre utalnak ugyanis a kor­mányzat lépései és elképzelései a Csehszlovák Televízió, a TA-3 csatorna, a Szlovák Televízió Hír­szerkesztősége vagy legutóbb a Smena napilap kapcsán. SZABAD VÁLASZTÁS HELYETT KÉNYSZERMEGOLDÁSOK? A szlovák alkotmány kormány ál­tal benyújtott tervezete egyszerű gúnyirat, amelyet Vladimír Mečiarra és kormányára szabtak - mondotta többek közt a KDM tegnapi sajtótá­jékoztatóján František Mikloško. Szerinte a KDM-nek sok komoly kifogása van az alkotmánytervezet­tel kapcsolatban és elutasította azt a propagandanyomást, amely sze­rint: aki a szlovák alkotmányt eluta­sítja a szlovák államiságot és az emancipációs folyamatokat támad­ja. A szlovák államiság nem azono­sítható a politikai rendszerrel - tette hozzá a képviselő. A mozgalom képviselői szerint kerülni kell minden olyan megoldást; amely a nemzet szabadságának el­veszítésével járna. Ez alatt Ján Čar­nogurský azt értette, hogy Szlová­kia olyan helyzetbe kerülhet, amikor bizonyos nyomásoknak engedve kell majd döntenie sorsdöntő gazda­sági kérdésekről és a szabad vá­lasztás helyett kényszermegoldáso­kat lesz kénytelen alkalmazni. Milan Rakús, az egészségügyi tárca exminisztere komolyan bírálta a Mečiar-kormányzatot a hatalom magas fokú koncentrációja miatt. A minisztériumban néhány hét lefor­gása alatt ugyanis 88 alkalmazottat menesztettek megalázó feltételekkel és ezek közül csak 10-15 olyan munkatárs volt, akiket annak idején Rakús miniszter alkalmazott. Milan Rakús szerint ilyen jellegű tisztoga­tás csak az 1948-as kommunista hatalomátvétel után volt. (lovász) NEKIK NEM PROBLÉMA EGY NYELVTÖRVÉNY KID0LG0ZASA Derűlátás és a dolgok megfelelő alakulásából eredő elégedettség jel­lemezte a Szlovák Nemzeti Párt teg­napi pozsonyi sajtótájékoztatóját. Jozef Prokeš elnök, az SZNT alel­nöke szinte biztosra vette, hogy a parlament legközelebbi ülésén ál­dását adja az új szlovák alkotmány­ra. Vladimír Miškovský, a párt SZNT-képviselője a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői klubjával megvalósult találkozások­ról tájékoztatott. Majd egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az új nyelvtörvény elfogadásával kapcso­latban erősödik a Matica slovenská és a közvélemény nyomása. Kije­lentette, az SZNP jelenleg nem ren­delkezik egy új nyelvtörvény-javas­lattal, de ,,miből áll egy másfél olda­las törvényt elkészíteni. Az SZNP röpke két hét alatt képes erre." Az Új Szó kérdéseire, mi a kü­lönbség a hivatalos és az államnyelv fogalma között, illetve hogyan viszo­nyulnak a magyar parlamenti moz­galmak javasolta kisebbségi kódex és kisebbségi tanács létrehozásá­hoz, Jozef Prokeš így válaszolt. - A más nyelvekben használatos hivatalos nyelv túlságosan leszűkí­tett fogalom. Léteznek államok, pél­dául Afrikában, ahol van egy állam­nyelv és több hivatalos nyelv. Ez tehát az alapvető különbség. A má­sodik kérdéssel kapcsolatban úgy gondolom, először meg kellene győ­ződni arról, létezik-e ehhez hasonló máshol is, és mennyire igazolódott létjogosultsága. -zsár AZELNEVEZESMARAMULTE A Polgári Demokrata Párt tegnapi sajtótájékoztatóján Váelav Klaus elutasított minden spekulációt és fel­tételezést arra vonatkozóan, hogy a párton belül ellentétek uralkodnak. Szövetségi Gyűlésbeli képviselő­klubjuk dolgozik azon az Írásbeli megegyezésen, amelyet a parla­ment a DSZM képviselői klubjával kötne, hogy egyeztessék lépéseiket, és ne kerülhessen sor összetűzésre. Igen fontosnak minősítette a František Tomášek bíboros te­metése alkalmából a szomszédos országok vezetőivel folytatott be­szélgetéseket. Lech Walesával és Antall Józseffel tárgyalva termé­szetesen szóba került a visegrádi hármak további sorsa: átalakul-e s mikor és hogyan e tömörülés. „A magyar és a lengyel fél folytatni kívánja az együttműködést - mon­dotta a cseh kormányfő -, habár érdeklődésük nem teljesen azonos. A lengyelek nagyobb hangsúlyt fek­tetnek az együttműködés intézmé­nyesítésére, a magyarok velünk összhangban az intézményesítés alacsonyabb szintje mellett foglal­nak állást. Egyetértünk Antall Jó­zseffel, aki politikai klubnak nevezte a varsói hármak tanácskozásait, ami azt jelenti, hogy a három ország legfelsőbb vezetői időnként találkoz­nak, és megvitatják az általuk leg­fontosabbnak tartott témákat. Cseh­szlovákia államjogi elrendezése nem képezheti a visegrádi hármak megbeszéléseinek tárgyát. Ami azonban az elnevezést illeti, ez már kicsit a múlté, jómagam szerdán beszélgetésünk közepette már a vi­segrádi három és fél fogalmat hasz­náltam." Váelav Klaus hétfői budapesti lá­togatása elsősorban állami jellegű, ami nem zárja ki, hogy a két kor­mányfő mint pártelnök is véleményt cseréljen. Kis Éva FÜLEKEN A HELYZET... (Folytatás az 1. oldalról) piaci értéke, mely egy nagyon fontos kiindulópont. Mi a helyzet az értéke­léssel? - Szerény becsléseink, felméré­seink és számításaink szerint a gyár piaci értéke 600 millióra tehető. Ez sem egy végleges adat, hiszen most a besztercebányai UNIÓS Kft. szak­emberei foglalkoznak velünk, illetve a gyár értékének felbecsülésével. Lehet, a hivatalos felmérés szerinti piaci érték még magasabb lesz, ami számunkra is egy kedvező fejle­mény lenne. • Az emberekben, volt dolgozó­ikban viszont ott motoszkál a kér­dés, mikor dől el végleg a gyár sorsa, és mikor indul be újra a ter­melés? - Ezt nehéz lenne pontosan meg­válaszolni, mert sok mindentől függ még. A Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. továbbra sem mondott le rólunk, és egészében érdekli őket a gyár. Való­színűleg hamarosan egy előszerző­dést kötünk velük, ami már bizonyos kötelezettségeket is tartalmazna és kiindulópontul szolgálna a majdani végleges adás-vételi szerződés alá­írásához. Mint már említettem, való­színűleg szeptemberben fut fel a gyár, de csodákat ettől sem kell várni. Kezdetben csak mintegy 500 személyt foglalkoztatunk majd. Vé­gezetül azonban hangsúlyoznám: sok minden függ majd az elkövetke­ző hetek politikai és társadalmi fejle­ményeitől is. POLGÁRI LÁSZLÓ A NEMZETFELFOGÁS ALAPTÉTELE A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA A MAGYAROK III. VILÁGKONGRESSZUSA ALKALMÁBÓL Magyarország szuverenitásának és parlamentáris demokráciájának hely­reállítása után a világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi esemé­nye a Magyarok III. Világkongresszusa. Ennek közeledtével a Magyar Köztár­saság Külügyminisztériuma örömmel és tisztelettel köszönti a szomszédos és a távolabbi országokból, köztük messzi kontinensekről érkező magya­rokat. Kívánja, hogy a találkozó a ma­gyar nemzet előtt álló feladatok szám­bavételével, összehangolásával, a ma­gyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg és hozza közelebb közös céljaink megvalósítását. A magyar nemzetet XX. századi tör­ténelme, a háborúk, a békeszerződé­sek, a gazdasági viszonyok és a külön­féle színű diktatúrák a világ egyik leg­inkább megosztott népévé tették: több mint egyharmada rekedt Magyaror­szág határain kívül, került a szomszé­dos országokban kisebbségi helyzet­be, s több millió él diaszpórában, a vi­lág csaknem valamennyi országában. A magyarság különböző csoportjai az 1992-es Világkongresszuson új tör­ténelmi helyzetben találhatják meg egymást. A sok évtizedes hideghábo­rús és tömbpolitika megszűnésével nincsenek többé egymástól elszigetel­ve, szembenálló politikai és katonai szövetségi rendszerekbe kényszerítve. A nyugati demokráciák hagyományos értékei, az emberi jogok tiszteletben tartása fokozatosan - bár helyenként fájdalmas lassúsággal - hódít teret és válik uralkodóvá remélhetőleg min­denhol, ahol magyarok élnek. Az anyaország, a Magyar Köztársa­ság az emberi jogok és a kisebbségvé­delem mind szélesebb körben teret nyerő alapelveire építve - szomszédai­val és a világ demokratikus államaival fenntartott jó viszony építésének szán­dékával - érez felelősséget a szerte a világon élő magyarok és közössége­ik iránt. Az új demokratikus Magyaror­szág nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tag­jának tekinthetik magukat, akik ma­gyarnak vallják magukat, éljenek a vi­lág bármely pontján. Ez a felfogás a nemzet közösségéből sem eszmei, sem politikai, sem vallásos alapon nem zár ki senkit. A magyar kormány két éve meghirdetett programja a ko­rábbi megosztottság, a korlátozás és szembeállítás meghaladásával segíti, hogy a szerte a világban élő magyarok és közösségeik zavartalanul találkoz­zanak, találjanak egymásra, erősítsék, gazdagítsák önmagukat, egymást és az egyetemes magyarságot. A Magyar Köztársaság Külügymi­nisztériuma külképviseletei útján is ezt a politikát szolgálja. Az állandóan vál­tozó nemzetközi viszonyok között a vi­lág magyarságának sorsát összes­ségében és részleteiben sem veszíti szem elől. Hazája és a külállamok vi­szonyában a helyi magyarság érdekeit kiemelten kezeli. Meggyőződése, hogy a magyar-magyar kapcsolatok zavar­talansága erősíti a külállamokkal való jó viszonyát, a béke és biztonság ügyét. A Magyar Köztársaság Külügy­minsztériuma újólag megerősíti, hogy a világ magyarságának demokratikus szervezetei a magyar diplomácia ré­széről megbízható együttműködésre számíthatnak, amelynek tartalma a szolidaritás, a kölcsönös megbecsü­lés és az önállóság tisztelete. E törek­vések jegyében a külügyminisztérium a most sorra kerülő budapesti összma­gyar találkozó minden résztvevőjének hasznos, gyümölcsöző eszmecserét, sikeres együttműködést és ünnepi él­ményt kíván. (MTI) A FOGLYOKKAL TENYLEG EMBERTELENÜL BÁNNAK (Folytatás az 1. oldatról) Douglas Hogg brit külügyi állammi­nisztert, akinek szarajevói tárgyalá­sait az augusztus 26-án Londonban kezdődő nemzetközi Jugoszlávia­konferencia előkészítésének része­ként minősítik. A Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottsága megerősítette, hogy a Boszniában levő fogolytáborokban ártatlan polgári személyeket. tarta­nak fogva, akikkel embertelenül bánnak. Ezt hangsúlyozza a tegnap délelőtt Genfben közzétett nyilatko­zat. A dokumentum egyben követeli az ilyen gyakorlat megszüntetését célzó intézkedések halaszthatatlan elfogadását. A nemzetközi bizottság álláspontját azután tették közzé, hogy a testület küldöttsége tíz bosz­niai internálótáborban tett látogatást. Pierre Gauthier, a bizottság szóvi­vője Genfben tájékoztatott róla, hogy a küldöttség folytatja a táborok ellenőrzését. Ugyancsak Genfben kezdődött meg az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság rendkívüli ülése, amely valószínűleg határozatban ítéli el az emberi jogok megsértését a volt Jugoszláviában. A résztvevők­nek egyben kérniük kellene az em­beri jogok betartásának azonnali ki­vizsgálását a volt Jugoszlávia köz­társaságaiban. Az úgynevezett Bősznia-Herce­govinai Szerb Köztársaság „Szerb Köztársaságra" változtatta meg ne­vét. Erről a boszniai szerbek parla­mentje döntött. A vonatkozó doku­mentumból kiderült, hogy a „Szerb Köztársaság" határai azokat a terü­leteket zárják körül, „ahol a szerbek többségben vannak és ahol a szerb lakosság népirtásnak van kitéve". Az új köztársaság a pénzügyi és a vámunióról, valamint a közös piac létrehozásáról kíván megállapodást kötni a horvátországi úgynevezett Krajinai Szerb Köztársasággal és a Jugoszláv Szövetségi Köztársa­sággal. Francois Mitterrand francia el­nök kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét a volt Jugoszlávia terü­letén és hangsúlyozta, hogy csakis az ENSZ égisze alatt megszervezett humanitárius támogatás jöhet szá­mításba. Az elnök ezzel a kijelenté­sével nagy meglepetést okozott a jobboldali és baloldali francia politi­kusoknak, akik inkább hajlanak a szerb fegyveresek elleni határozott katonai beavatkozás felé. Nagy-Britannia kormánya meg­ígérte, rugalmasabban fog eljárni a menekültstátusért folyamodó ju­goszláviaiak ügyében. Erről Charles Wardle belügyminiszter-helyettes levélben tájékoztatta Frank Kren­zet, az ENSZ menekültügyi főbiztos­ságának képviselőjét. A kormány igy reagált az éles tiltakozásokra a The Independent című napilap szerdai cikkében, mely szerint Nagy-Britan­nia az év kezdete óta a volt Jugo­szlávia köztársaságaiból menekülő 64 polgártól tagadta meg a belépési engedélyt. A belügyminisztérium előbb megerősítette ezt az informá­ciót, majd később közölte: admi­nisztratív hiba történt, csupán 36 személyt utasítottak ki. Mihalisz Papakonsztantinu gö­rög külügyminiszter tegnap kizárta annak lehetőségét, hogy Görögor­szág részt vesz a Bosznia-Hercego­vina elleni esetleges katonai beavat­kozásban. A görög diplomácia veze­tője kijelentette, hogy „Görögország egyértelműen ellenzi az intervenciót és mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy erre ne kerüljön sor. Nem hisszük, hogy az intervenció meg­oldja a problémát, épp ellenkezőleg, bonyolíthatja a helyzetet." Michal Kováč, a Szövetségi Gyű­lés elnöke a Horvátországban teli magánlátogatása keretében Zág­rábban találkozott Franjo Tudjman elnökkel. A találkozón jelen volt Ro­man Zelenay, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának elnöke és František Lipka nagykővet. A keddi munkaebéden mindenekelőtt a két ország politikai helyzetének alakulá­sáról és a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Jirí Dienstbier volt csehszlovák külügyminisztert javasolta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, hogy legyen azon testület különleges szószólója, amely az egykori Jugoszláviában vizsgálja ki az emberi jogok megsér­tésével kapcsolatos eseteket. Ezt tegnap jelentették genfi diplomáciai források, ahol az ENSZ-bizi ülésezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom