Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-14 / 191. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÖM 1992. AUGUSZTUS 14. MANNA H

a egy nyugati demokráciában nem tetszik a kormány(tagok)nak a tévéműsor, legfeljebb kikapcsolják a készüléket, ahogy azt a Nemzetközi Újságíró Szövetség elnöke is nemrégiben megerősítette. Nálunk, illetve a visegrádi hármaknái: ki-ki a magához legközelebb álló megoldást alkalmazza. Lengyelországban kicserélik - immár ki tudja, hányadszor - a hírműsorok teljes szerkesztőgárdáját, Magyarországon a tévéelnököt kívánják meneszteni, Szlovákiában külön műsoridő dukál a kormánynak. A gyanútlan olvasóban felmerül a kérdés, mit tesz ilyen esetben nálunk a tévétanács, amelynek - a törvény értelmében - kötelessége őrködni a televízió függetlensége felett. A válasz egyszerű: nem túl nagy többséggel, de megszavazza a külön műsoridőt. Annál is inkább, mivel a közelmúltbeli választások eredményeképpen nemcsak a parlamentben, hanem ebben a testületben is hangsúlyeltolódás következett be. Elsősorban azért, mert az SZNT-ben képviselt pártok, mozgalmak száma 11-ről 6-ra csökkent, így az eredetileg huszonegy tagú testület tizenhat tagúra zsugorodott. Következésképpen jelentősen megnőtt az új kormány által frissiben kinevezett három, és a tévéigazgató által jelölt négy tag szerepe. Ehhez járul még a parlamenti „csendes koalíció" jótékony hatása a delegált képviselőkön „keresztül", ami több mint kényelmes többség elérését teszi lehetővé. Az előző tanácsból hatan maradtunk hírmondónak. Első pillanatban jelentéktelen dolognak tűnik a vasárnap esti fő műsoridőben egy negyedóra fenntartása a végrehajtó hatalom képviselői számára. Csakhogy hetente hét napon át szerepelhetnek képviselői sajtókonferenciák, tájékoztatók, interjúk, beszélgetések, viták révén a képernyőn. Tehát a tévézés minden műfajában. Kevés. A nézőnek szózatra van szüksége. Az újságíró ugyanis kellemetlen fajta: kérdéseket tesz fel, netán rákérdez valamire. Ettől újságíró. És ezért kell őt elzárni a kérdezés lehetőségétől. Úgy, hogy nem hívják meg a sajtókonferenciára. Egykor az egyiptomi pusztában bolyongó éhező Mózes népének az Úr mannát juttatott az égből. A hírre éhes néző kinyilatkoztatásokat kap(hat) az éterből. Mint oly sok fórumon az utóbbi időben, a tévétanács legutóbbi ülésén is kiderült, hogy a szlovákiai demokráciának sajátosságai vannak, ezért mélyen demokratikus az igényelt tévéműsor. Nehogy ennek a kis országnak fő specifikuma a nyomor legyen. Mert akkor a mannára újra szükség lehet. A tévétanács határozata végül is sztaniolba csomagolva jelent meg: közjogi méltóságok számára teszi lehetővé ebben a műsorban a szereplést. Egy ősi angol mondás szerint: a puding próbája, hogy megeszik. A vasárnap esti műsorokról egyhamar kiderül majd, a kormánytagokon és a „koalíción" kívül van-e bennük más számára is hely. Netán ellenzéki (vagy kisebbségi) parlamenti képviselő is a képernyőre kerülhet a legközelebbi hónapokban? Mert később már minden bizonnýal késő lesz. OZOGÁNY ERNŐ EREDETI DOKUMENTUMOK A WALLENBERG-KIÁLLÍTÁSON Raoul Wallenberg életét és munkásságát kiállítás mutatja be Budapésten, amelyet néhány nap alatt ezrek tekintettek meg. A kiállítás érdekessége, hogy három magánszemély kezdeményezte létrejöttét. Ember Mária, Bajtay Péter és Sebes József tervezte a bemutatót a svéd diplomatáról, aki a nyilas uralom alatt tízezrek eletét mentette meg Budapesten. A tárlaton diafelvételek mutatják be a Szálasi-uralom retteget napjait és eredeti dokumentumok illusztrál-. ják a Wallenberg által szervezett szövetségi Humanitárius Osztály működését, ahol menleveleket állítottak ki, amelyekkel üldözöttek százai kaptak oltalmat a svéd védelem alatt álló házakban. A kiállításon több olyan dokumentumot is bemutatnak, amelyet eddig a nagyközönség és a történészek sem láthattak. Ilyen Wallenberg naptára és telefonos füzete, ezeket nemrégiben adta vissza a KGB a Wallenberg családnak. Ezek segítségével még pontosabb képet kaphatunk a diplomata budapesti tevékenységéről. Ott van a kiállításon a szovjetek által elhurcolt Wallenberg börtönkartonja is, amely szerint 1945. január 19-én tartóztatták le Budapesten és február 6-án vették nyilvántartásba Moszkvában. Több dokumentum látható Wallenberg sofőrjéről Langfelder Vilmosról, akit vele együtt hurcoltak el. Itt vannak a szovjet börtönökben készült jegyzökönyvek, Wallenberg és Langfelder aláírásával. Fényképek, levélmásolatok sora tanúsítja a kiszabadítására indított nemzetközi tiltakozó akciókat. , A kiállításra több kiadvány is megjelent, az egyikben olvasható Albert Einstein levele Sztálinhoz, amelyben azt kérte, hogy engedjék el Wallenberget. Levelére Einstein . választ nem kapott. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest EVAKUÁLJÁK AZ OROSZ DIPLOMATAKAT KATASZTROFÁLIS A HELYZET KABULBAN Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte, hogy a testület vitassa meg az Afganisztánban kialakult helyzetet - közölte szerdán a. moszkvai külügyminisztérium. A Kabul elleni tüzérségi támadások során ugyanis életét vesztette az orosz nagykövetség egyik munkatársa és további két személy megsebesült. Az orosz külügyminisztérium ezzel összefüggésben adta ki nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozza, a BT-nek ki kell dolgoznia azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik „ legalább az ideiglenes tűzszünetet Kabulban és a külföldi képviseletek munkatársainak evakuálását". Tegnapra virradó éjszaka a Biztonsági Tanács felszólította az afgán kormányt és az. egymással szembenálló felkelő csoportokat, hogy állítsák le a harcokat és tegyék lehetővé Oroszország kabuli nagykövetségének evakuálását. Jurij Voroncov orosz ENSZ-képviselő elmondta, kormánya mintegy száz alkalmazottat és diplomatát akar hazaszállítani Kabulból. Voroncov azt is elmondta az újságíróknak, az orosz vezetés úgy véli, hogy Gulbuddin Hekmatjar fundamentalista egységei szándékosan lövik kabuli missziójukat. Megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak, hogy az oroszok távozása Afganisztánból nagyon emlékeztet az amerikaiak megfütamodására a vietnami Saigonból. Legkevesebb száz ember vesztette életét és több százan megsebesültek a Hezbe Iszlami felkelőinek tegnapi rakétatámadása során. Kabulban katasztrofálissá vált a helyzet: nincs víz, nem működik a közlekedés, a telefonösszeköttetés. Az ENSZ munkatársai óva intenek a kolerajárvány elterjedésétől. HOL LEHET A HÍRHEDT TERRORISTA? A Palesztinai Felszabaditási Front (FLP) abu Abbasz vezette frakciója jelentette be, hogy vezetőjét és néhány testőrét letartóztatták Irakban. Az egyik legveszélyesebb terrorista őrizetbe vételéről szóló állítást azonban nyomban cáfolta az FLP tuniszi vezérkara és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is. Megfigyelők rámutatnak arra, még mindig nem világos, miért tették közzé az első hírt, amely nem felel meg a valóságnak. Egyes források szerint így akarják kicsalogatni abu Abbaszt rejtekhelyéről, mert május óta nem tudni, hol tartózkodik. A közzétett hír nem igaz - mondotta az FLP szóvivője, ám nem tisztázta, hogy az Achille Laura olasz hajó elrablásának szervezőjeként hírhedtté vált abu Abbasz hol tartózkodhat. A letartóztatásról szóló információt Ázzam Ahmed, a PFSZ bagdadi nagykövete is visszautasította. Tájékoztatása szerint Abbasz májusban Tuniszba utazott, a PFSZ központi tanácsának ülésére, ám ezt követően már nem tért vissza Irakba. KIVÁNDOROLNAK A BULGÁRIAI TÖRÖKÖK Mintegy 50 ezer Bulgáriában élő török keres szerencsét a szomszédos Törökországban vagy a még távolabbra eső közel-keleti országokban. A tegnapi bolgár sajtó második exodusról ír, amelyet ezúttal gazdasági okok váltottak ki, ellentétben az 1989-es kivándorlási hullámmal. Akkor a nemzetiségek elnyomása és az erős elbolgárosítás miatt vándoroltak ki tömegesen a bulgáriai törökök. Nagymértékben sújtja a kivándorlás a Krdzsalinszki járást, ahol falvak néptelenednek el. Az egyik bolgár, nemzetiségileg orientált párt azt javasolta, hogy egyes helyeken tartsanak új helyhatósági választásokat, mert a polgármesterek elveszítették szavazóikat. Zseljo Zselev elnök legutóbbi televíziós beszédében pedig különleges beruházási program létrehozását javasolta azokon a területeken, amelyeket az elnéptelenedés veszélye fenyeget. Felhívása azonban inkább csak retorikus, mert erre a célra hiányoznak a pénzeszközök. NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK A KENNEDY-GYILKOSSÁG AKTÁIT Nyilvánosságra hozzák az 1963-ban tisztázatlan körülmények között meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy elnök merényletéről szóló csaknem összes kormánydokumentumot. Erről szerdán döntött az Egyesült Államok képviselőháza. A törvényhozók nemcsak az akták feltárásáról döntöttek, hanem arról is, hogy tovább kell nyomozni az amerikai levéltárakban elrejtett információk után. Az elmúlt hónapban a szenátus hasonló döntést hozott. Mindkét törvényes intézkedés reagálás Oliver Stone 1991-ben készült JFK filmjére, amelyben a rendező megkérdőjelezte a Kennedy-gyilkosság eddigi hivatalos verzióját. N

éhány nappal a republikánusok .elnökjelölő konvenciója előtt egyre nyilvánvalóbb: a boszniai háború meghatározó szerepet fog játszani abban, hogy Busht novemberben újraválasztják-e vagy sem. Az országos pártértekezlet meglepetéseket nem fog hozni, Bush az egyedüli jelölta Fehér Ház újbóli megszerzésére. Amilyen egyértelműen nyerte az elnök az előválasztásokat, annyira furcsa, a hagyományossal is ellentétes, hogy közvetlenül a finis előtt maguk a republikánusok akarják kiütni a nyeregből a saját favoritjukat. Ez érzékelteti: nagy a zavarodottság a republikánusok táborában. Naponta több írás - republikánus szerzők tollából - szólítja fel Busht, hogy jószántából lépjen vissza, tegye nyitottá a houstoni elnökjelölő gyűlést. Régen volt példa arra, hogy hivatalban levő elnök ekkora hátrányba kerüljön demokrata riválisával szemben. Bush sok párthíve azzal érvel, hogy az elnök elvégezte teendőit, most még emelt fővel távozhatna, ugyanis a pártnak sem lenné jó, ha neve az újra nem választott elnökök (például Hoover, Carter) listájára kerülne fel. Egyesek szerint Bush már nem tudja behozni Bili Clinton előnyét. Az arkansasi kormányzó a demokraták egy hónappal ezelőtti országos konvenciója óta szinte diadalmenetben halad az elnöki bársonyszék felé: a népszerűségi listákon 25-30 százalékkal előzi meg Busht. Viszont az elnök bízik abban, hogy megismétlődik az, ami négy évvel ezelőtt történt. Akkor, közvetlenül a demokrata konvenció Után, Dukakis i 5 százalékot vert rá Bushra, aki, persze, maga is tudja, hogy azóta sok minden változott. Négy esztendeje az átlagpolgár a nyolcéves Reagan-korszaknak csak az előnyeit érezte, Bushnak viszont a nyakába zúdultak a reagani gazdaságpolitika negatív következményei. Még egy-két hónappal azelőtt is az volt az általános nézet, ha Bush veszít, akkor a belpolitika, a gazdasági gondok miatt. Ugyanakkor az elnök nagy reményeket fűz James Bakerhez, aki a külügyminiszteri posztot adja fel, hogy Bush kampányfőnöke lehessen. Ma már azonban úgy tűnik, a gazdaság mellett azon a területen is sikerült őt Clintonnak megszorítania, amely Bush igazi erőssége: ez a külpolitika. Arra igazán nem számíthatott, hogy pont e téren kerül kényszerpályára. Mert amit az utóbbi napokban a jugoszláv kérdésben tett, azt nem önszántából csinálta, hanem belekényszerítették. A korábban mindennemű katonai beavatkozást ellenző Bushsal szemben Clinton jól időzítette a bosnyák kártyát. BUSH BAJAI A boszniai haláltáborok kapcsán bűnös tétlenséget rótt fel a kormányzatnak, amelynek cselekednie kellett. A BT amerikai javaslatra döntött a korlátozott katona: beavatkozásról, vagyis a segélyszállítmányok védelméről. Bush a választások előtt semminemű, még ilyen kockázatot sem akart vállalni, de most kénytelen volt feladni eddigi alapállását a délszláv válságban, miszerint a balkáni problémát Európának kell megoldania. A katonai intervenció gondolatát még mindig elveti, de semmi garanciája nem lehet arra, hogy nem kényszerül - akár a NATO keretében - egy még határozottabb beavatkozásra. Ilyen lehetne a légicsapás a szerb légierő és nehéztüzérségi állások ellen. Ugyanis egyre kevésbé meggyőző az az érve, hogy Bosznia egy újabb Vietnam lehetne. Bush pechje az, hogy Európa diplomáciai úton nem tudja, katonai eszközökkel pedig nem akarja megállítani ezt a háborút. Az ENSZ-hez sem lehet vérmes reményeket fűzni, ez Butrosz Ghali főtitkár szavaiból érezhető ki. Az afrikai (egyiptomi) politikus sokkal fontosabbnak tartja az Észak -Dél problémát, a fejlődő országok gondjait. A közelmúltban a brit The Independentnek nyilatkozva azt mondta, fel kell rá készülni, hogy a boszniai háború még nagyon sokáig elhúzódik. Ez nem valami biztató, és érdemes felfigyelni arra a kijelentésére is, amely szerint a regionális konfliktusokat regionális szinten kell megoldani, s a regionális szervezetek álljanak az ENSZ rendelkezésére, nem pedig megfordítva. Tehát, ha a nemzetközi közösségnek komoly lépést kellene tennie, az elsősorban Amerikára várna. Ez lehet az egyik Bushra ható kényszerítő erő, a másik pedig az amerikai sajtó. A The Washington Post szerint a náci korszakra emlékeztet a délszláv „etnikai tisztogatás" és a haláltáborok ügye. A cikkíró szerint a Fehér Háznak tennie kellene valamit a vérfürdő beszüntetésére, s ennek kapcsán Busht a Hitler elől meghátrált Chamberlainhez hasonlította. A The New York Times azt fejtegette, Milosevics annyiban nem Hitler, hogy nem jelent veszélyt egész Európára, de riasztó precedenst teremt. A Magyar Nemzet tudósítója pedig ezt az idézetet ragadta ki a lap vezércikkéből: „Milosevics csupán alsó osztályú Hitler, de a londoni nemzetközi konferenciának nem szabad alsó osztályú Münchenné válnia." Jane Kirkpatrick asszony, aki Reagan idején az USA ENSZ-nagykövete volt, szintén katonai fellépést szorgalmazott, hozzátéve: az ENSZ-nek „fel kellene hagynia a pártatlansággal az áldozatok és kínzóik között". Nagy erkölcsi nyomás is nehezedik tehát Bushra a határozottabb fellépés érdekében. Éppen ezért bírálták, minősítették választási ízűnek a kuvaiti hadgyakorlatot, amellyel az elnök Szaddam Husszeint kívánta figyelmeztetni. A reagálások jelzik Bushnak, a régi, az Öböl-háború dicsőségéből már nem lehet megélni. A lényeg: e pillanatban nemzetközi katonai intervenció nem várható, ugyanakkor az is igaz, hogy a helyzet az egyik napról a másikra változhat. Ha ugyanis Butrosz Ghalinak lenne igaza és a boszniai háború még sokáig elhúzódna, az mindenképpen Bush ellen is adu lenne a novemberi elnökválasztáson. MALINÁK ISTVÁN KITUNO ZENEKAROK A SZŐGYÉNI Augusztusban fellépnek a Nyugat-Európát is megjárt T-Model, Set és Cherry's együttesek. A LEGKÖZELEBBI PROGRAMOK: aug. 14 (péntek) Set és erotikus show aug. 15 (szombat) Dynastia 21 (péntek) Cherry's 22 (szombat) Cargo JÓ MULATÁST KÍVÁN A RENDEZŐ FENTA-X ÚP-1461 NÉHANY SM8AN O^addam Husszein iraki elnök a tegnapra virradó éjszaka hadat üzent a spekulánsoknak és a tisztességtelen hivatalnokoknak, bár ezzel elriaszthatja azokat a szállítókat, akik az ENSZ.szankciók ellenére élelmiszert exportálnak Bagdadnak. A Szaddam által jóváhagyott intézkedések tükrözik, hogy Iraknak mekkora gondot okoz az embargó. A világszervezet által Irakra kirótt szankciók a múlt héten léptek harmadik évükbe. Megfigyelők emlékeztetnek arra, a közelmúltban 24 bagdai kereskedőt végeztek ki, mindegyiket különböző spekulációkkal vádolták. M

oszkvában az orosz hírszerzés közölte: Párizsból eltűnt az orosz nagykövetség egyik munkatársa, akit azzal gyanúsítottak, hogy egyes nyugati hírszerző szolgálatokkal működött együtt. Az orosz hírszerzés sajtóosztályának ezt a nagyon szokatlan nyilatkozatát az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentette meg. A dokumentum szerint Viktor Oscsenko jelenleg családjával együtt NagyBritanniában tartózkodik. Azért menekült oda, mert félt attól, hogy felelősségre vonják. N

ew Yorkban a Biztonsági Tanács szerdai ülésén meghosszabbították . a Líbia elleni szankciókat. Az ENSZ Közgyűlése 120 naponként szokta felülvizsgálni, a sajat szankcióit. A Líbia elleni intézkedések esetében a BT megállapította, nincs ok azok enyhítésére vagy eltörlésére. Líbia továbbra sem hajlandó kiadni azt a két állampolgárát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők robbantották fel 1988ben a PanAm gépét Skócia fölött. K

hieu Samphan, a kambodzsai vöras khmerek vezetője azzal fenyegetőzött, hogy erőszakot fognak alkalmazni az országban élő vietnami származásúak ellen, ha az ENSZ békefenntartó csapatai nem utasítják ki őket Kambodzsából. Tegnapi nyilatkozatában azt állította, a békeerőknek meg kellene érteniük, mennyire sürgető ennek a kérdésnek a megoldása, mert a vietnami telepesek Hanoi stratégiai tervének a részét képezik. E ten/ célja pedig Kambodzsa bekebelezése. M

iután megszűnt a kétpólusú vi!4g, az ENSZ is feléledt tetszhalott! állapotából, s egyre szaporodnak a világszervezethez érkező segélykérések. A korlátozott anyagi eszközök miatt. azonban nem tudnak mindegyiknek eleget tenni. Az ENSZ jelenleg 12 konfliktus megoldásával foglalkozik, s ezek nagymértékben leterhelik a szervezet kasszáját. Butrosz Ghali főtitkár a legutóbb például azt kérte, hogy hozzák létre az ENSZ gyors reagálású katonai egységeit, amelyek konfliktusmegelőző szerepet tölthetnénék be. Egyelőre csak Fransiaország ígért ezer katonát. Ugyanis egyik ország sem nyúl szívesen a zsebébe. A világszervezetnek egyre több pénzre lenne szüksége, a kiadásokat például az is növeli, hogy amíg a BT egy-két évvel ezelőtt kéthetente egyszer ülésezett, most már majd minden nap tanácskozik. O™erdán a moszkvai rendőrség rohamosztagosai (OMOŇ) léptek fel a tüntető külföldi diákok ellen. Azért tiltakoztak, mert egyik kollégájukat, egy 19 éves zimbabwei fiatalt kedden lelőtt egy moszkvai milicista. Szerdán a Lumumba Egyetem többnyire színes bőrű diákjai elbarikádozták a diákszállóhoz vezető utakat. Beverték a kirakatokat, felgyújtották az utcai árusok bódéit és szétvertek néhány gépkocsit. A moszkvai ügyészség már megkezdte az eset kivizsgálását. A hivatalos változat szerint a milicista önvédelemből lőtte le a diákot.