Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-13 / 190. szám, csütörtök

1992. AUGUSZTUS 13. .őjszá. SZNT-BIZQTTSÁGOK AZ ALKOTMÁNYRÓL LESZAVAZZÁK A MAGYAR JAVASLATOKAT HIREK - VELEMENYEK Tegnap megkezdték a szlovák parlament bizottságai a Szlovák Köztársaság alkotmányjavaslatának véleményezését. Munkatársaink három bizottság tanácskozásán vettek részt. •A külügyi- bizottság ülésére Milan Kňažko, a kormány alelnöke, az alkotmánytervezet előterjesztője jó félórás késéssel érkezett, ezért nélküle kezdték elemezni a tervezetet. Bár Anton Hrnkónak, az SZNP képviselőjének indítványát a szlovák nemzet államalkotó szerepének rögzítésére elvetették, mégis megszavazták, hogy az ^első fejezetben a „mi, a Szlovák Köztársaság lakosai" meghatározás helyett a „szlovák nemzet" kerüljön. Csáky Pál, az MKDM képviselője javasolta, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival külön fejezet foglalkozzon. Javaslatát csupán a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői támogatták, így végül a bizottság nem fogadta el. Vitát váltott ki a hivatalos nyelv használatára vonatkozó meghatározás is. Az SZNP képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy az államnyelv fogalom kerüljön az alkotmányba, de a bizottság a vita után az eredeti meghatározás - a hivatalos nyelv - mellett döntött. D.T. Az SZNT államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bizottságának ülésén Katarína Tóthová igazságügyminiszter indokolta a kormány alkotmányjavaslatát. A tervezet fejezetenkénti elemzése során a két magyar képviselő kivételével alig akadt honatya, aki az Együttélés és az MKDM javaslatait támogatta volna, igy nem volt esély arra, hogy az alkotmány bevezetőjében helyet kapjon a nemzetiségek önigazgatási joga, a 6. cikkelyben pedig az a lehetőség, hogy a nemzetiségek szabadon használhassák anyanyelvüket a hivatalos kapcsolatokban. Úgyszintén elvetették a nemzetiségek és etnikai csoportok azon jogát illető javaslatot, hogy az anyaországgal együttműködjenek és nemzetközi kapcsolatokat tartsanak fenn. A honatyák nem adták áldásukat arra a magyar javaslatra sem, hogy a nemzetiségek jogaival külön fejezet foglalkozzon az új alkotmányban. Szavazattöbbséggel elfogadták viszont, hogy a tervezetben használatos hivatalos nyelv kifejezést az államnyelv fogalma váltsa fel. -zsár Furcsa helyzet állt elő az SZNT művelődési, tudományos, és kulturális bizottsáVÁRJÁTÉKOK KRASZNAHORKÁN (Munkatársunktól) - Két magánvállalkozó: Jaroslav Bradáš és Ľubomír Kis e hét végén - péntektől vasárnapig - megrendezi a krasznahorkai várjátékokat. A fanfarral és a királyi csapat bevonulásával kezdődő ünnepség minden bizonnyal érdekes látványosság lesz. A várjátékokon a középkori harcosok és lovagok ügyességét, harci szokásait korhű öltözékben a Moravia Magna csoport mutatja be, mely az opavai és a brünni fegyverforgatókat tömöríti. De a lovagi tornán a régi harcművészet pozsonyi és kassai ifjú hagyományápolói is bemutatkoznak. A háromnapos rendezvény során az Íjászok is bemutatják tehetségüket. Ezenkívül számos meglepetés várja a nézőket. A rendezők a várjátékokra díszvendégként állítólag a Lichtensteinben élő Andrássy grófot is meghívták. (k-gy) ÖLT A VILLÁM Tragikus következménye volt a kedd esti zivatarnak Kassán. A tízperces eső nem hozta meg a várt enyhülést és csapadékot, a villám viszont kioltotta egy tizennégy éves kislány életét, aki a kutyáját sétáltatta egy kis parkban. A meteorológusok szerint nem volt szó rendkívüli zivatarról, és a pusztító villám sem volt rendkívül erős. Először egy fába csapott és onnan érte el a kislányt, aki a helyszínen meghalt. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. AUGUSZTUS 13-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.27 54.05 Francia frank 5.57 5.64 Német márka 18.84 19.11 Olasz líra (1000) 24.89 ' 25.24 Osztrák schilling 2.68 2.71 Svájci frank 20.91 21.23 USA-dollár 27.68 28.11 gában az alkotmánytervezet megvitatása során. A kormány által beterjesztett javaslat ugyanis nélkülözte a törvény által megkövetelt írásos indoklást. Egyes képviselők efölött megpróbáltak - apróbb mulasztásnak tekintve - átsiklani. Magához az alkotmánytervezethez Milan Kňažko tűzött bevezető magyarázatot, amely - a preambuiumról lefolyt vitára reagáló észrevételeivel együtt - Ladislav Kvasnička (KDM) szerint ugyancsak híján volt a szakmai hozzáértésnek. Bauer Edit az Együttélés nevében az alkotmánytervezet újbóli vitárabocsátását indítványozta, tekintve, hogy hosszabb időre szóló alapvető dokumentum kerül elfogadásra. A javaslat eleve elutasítással találkozott. Egyébként a magyar képviselők valamennyi javaslatát szinte önműködően szavazta le a többség. Štefan Kvietik, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője a preambulum deklarációjában a „mi Szlovákia polgárai" helyett a „mi a szlovák nemzet" megszólítást követelte. Hosszas vita után a bizottság tagjai megszavazták, hogy az alkotmányban a hivatalos nyelv helyett az államnyelv kifejezés szerepeljen. Ladislav Ballek (DBP) kifogásolta a preambulum történelmi visszapillantásának érzelmi túlfűtöttségét. A szünetben sikerült Ladislav Ballekkal szót váltani: • Mi motiválta a fenntartását: Személyes ódzkodás a pátosztól, vagy egyéb aggályok is? - Szerintem semmi szükség a csehországi és a délről várható esetleges érzékenységek felborzolására, sőt mi több, a felesleges vitákba sodró hevületre. Az alkotmányban az értelem a meghatározó. • A szlovák nemzet emancipációs törekvéseinek történelmi tehertételei kaptak megfogalmazást. - Éppen ezért ezeknek a kérdéseknek történelmi tanulmányokban a helyük. Az alkotmány a jövőbe mutat. (kiss) AGGÓDNAK A PALESZTINOK, ÖRÜLNEK AZ IZRAELIEK BUDAPESTNEK NINCS JOGI INDOKA A SZERZŐDÉSBONTÁSRA (Folytatás az 1. oldalról) nak elnöke sajtónyilatkozatában, amint azt levelében ön is megemlíti, arra való hajlandóságát fejezte ki, hogy tárgyalni kezdjenek a műszaki pótmegoldáson folytatott munkák beszüntetésének feltételeiről. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya megismerkedett a Magyar Köztársaság kormányának 1992. május 16-i nyilatkozatával, és felhatalmazott annak tolmácsolására, hogy a CSSZSZK kormánya megerősítve álláspontját, azon a véleményen van, hogy a Magyar Köztársaságnak nincs jogi indoka a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről a CSSZSZK és az MNK által kötött, 1977. szeptember 16-án Budapesten aláírt szerződés és a többi ezzel összefüggő dokumentum egyoldalú felbontására. Ezért a magyar kormány azon döntésének, hogy hatálytalanítja az 1977. évi szerződést és az összes vele kapcsolatos dokumentumot, nincs olyan jogi hatása a CSSZSZK-nak és az MNK-nak a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről 1977ben elfogadott szerződésének és a vele összefüggő többi megállapodásnak az érvényességére, mint ahogyan azt a Magyar Köztársaság kormánya feltételezi, r A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya a magyar kormány vonatkozó dokumentumainak alapos és sokoldalú áttanulmányozása után fenntartja azt a jogot, hogy részletesen állást foglaljon nemcsak a Magyar Köztársaság kormányának egyes érveivel kapcsolatban, hanem azon károk megtérítésének kérdésében is, amelyek a CSSZSZK-nak amiatt keletkeznek, hogy a Magyar Köztársaság nem teljesítette és nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tekintettel arra, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is érdekelt abban, hogy a vízlépcsőrendszer problémája tovább ne éleződjön, s a CSSZSZK és az MK kétoldalú vagy sokoldalú párbeszéde ne szakadjon félbe, megbízta a CSSZSZK külügyminiszterét, ismételten kérjen segítséget az Európai Közösségek Bizottságától az ésszerű kompromisszum megtalálásához. Meggyőződésem, hogy jóakarat és együttműködési szándék esetén a kialakult helyzet tárgyalások útján megoldható az 1977. évi szerződés és más ezzel összefüggő dokumentumok alapján. A csehszlovák fél készen áll, hogy a maximumot megtegye az ilyen tárgyalások sikere érdekében. Fogadja őszinte tiszteletemet. A JÖVŐBE VETETT HIT SZIMBÓLUMA VOLT (Folytatás az 1. oldalról) redménye egy olyan, a Rossz elleni lázadás volt, mely emberarcúságával az egész világ csodálatát kiérdemelte. Miroslav Vlk II. János Pál pápa üzenetét is felolvasta a jelenlevőknek. A szentatya apostoli áldását adta a prágai érsekségre és mindazokra, akik fájlalják František Tomášek halálát. A gyászmisén, melyet a Cseh Televízió és Rádió jóvoltából élö adásban a nem prágai hívők is figyelemmel kísérhettek. A már említett politikusokon és magas rangú egyházi méltóságokon kívül jelen volt Helmut Kohl német szövetségi kancellár, Antall József, Magyarország miniszterelnöke, Thomas Klestil, Ausztria köztársasági elnöke, Lech Walesa, Lengyelország köztársasági elnöke, Jan Stráský szövetségi kormányfő, Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Milan Uhde, a CSNT elnöke, Vladimír Mečiar szlovák kormányfő, Ivan Gašparovič, az SZNT elnöke és Paskai László bíboros, esztergomi érsek is. (kluka) NEM HIVATALOS TÁRGYALÁSOK A prágai érseki palotában nem hivatalos megbeszéléseket folytattak Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Németország vezető személyiségei, akik részt vettek Tomášek bíboros temetésén. Lech Walesa lengyel elnök a palotából távozva megerősítette, hogy Jan Stráský csehszlovák miniszterelnökkel, Václav Klaus cseh és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökkel, Helmut Kohl német kancellárral és Antall József magyar miniszterelnökkel ' folytatott eszmecserét. A megbeszélések tárgyáról nem közölt részleteket. Lech Walesa lengyel elnök megegyezett Jan Stráskýval és Václav Klausszal, hogy mielőbb találkozniuk kellene a visegrádi hármaknak. Amint a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója megtudta, Václav Klaus ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy a visegrádi hármaknak a jövőben négy állam szövetségévé kellene válniuk. Václav Havel is találkozott a lengyel, magyar, német és osztrák vezető politikusokkal. Amint elmondta, valamennyien meghívták országaikba és kifejezték reményüket, hogy az államrendezés kérdése békésen oldódik meg. A gyászszertartáson részt vett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttsége is. Tagjai Sárközy Klára, Bábi Péter, Hornyák János és Bartakovics István, a Szövetségi Gyűlés képviselői voltak. A temetés után a küldöttség tagjai több külföldi vendéggel, így többek között Paskai László bíborossal, Ivan Gašparovičcsal, az SZNT elnökével, Václav Haveľvolt köztársasági elnökkel, Václav Klausszal, a cseh kormány elnökével és Antall Józseffel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével is tárgyaltak. A Jasszer Arafat vezette PFSZ tegnap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Izrael érdekeit védi és akadályokat gördít a közel-keleti békefolyamat útjába azzal, hogy kész kormánygaranciákat adni a zsidó állam számára nyújtandó 10 milliárd dolláros hitelhez. A PFSZ Tuniszban közzétett nyilatkozata megállapítja: a hitelgarancia ellentétes Washington azon felelősségével, amelyet a közel-keleti államokkal szemben visel, s ráadásul az USA patronálása alatt folynak az arab-izraeli tárgyalások. Mint ismeretes, Jicchak Rabin izraeli kormányfő és George Bush keddi tárgyalásain született a megállapodás a hitelgaranciáról, amelyet a PFSZ „nagy aggodalommal nyugtázott, különösen azért, mert az izraeli kormány mindeddig nem állította le a települések építését a megszállt palesztin és arab területeken, beleértve Jeruzsálemet és környékét is." A nyilatkozat végezetül megállapítja: „Mindez arra ösztönzi Izraelt, hogy folytassa földünk megszállását, és a dél-libanoni palesztin táborok elleni agressziót." A PFSZ-szel ellentéteben az izraeli pénzügyi körök természetesen nagy megelégedéssel nyugtázták az amerikai elnök döntését. Úgy értékelték, hogy Washington megbízik Tel Aviv gazdaságpolitikájában. Elutasító álláspontra helyezkedtek viszont a keményvonalas izraeliek, mondván: ez veszélyes precedenst teremthet a gazdasági segítség fejében tett politikai engedményekhez. EVAKUÁLJÁK A SZARAJEVÓI GYEREKEKET ÉS ANYÁKAT (Folytatás az 1. oldalról) ENSZ-ben. Arról szeretné meggyőzni a világszervezetet, hogy Jugoszlávia hat pontban már teljesítette a BT-szankciók eltörlésének a feltételeit. Egyelőre tehát nem tudni, hogy mikor hol lesz Panics, mert igaz, hogy jól bírja az utazást, de csodákra ő sem képes. A boszniai szerbek, akikre rendkívül erős nyomás nehezedik, megígérték, készek együttműködni az ENSZ-szel annak érdekében, hogy ne kerüljön sor nemzetközi intervencióra. Az úgynevezett Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság parlamentje Banja Luka-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy akadályozza meg a katonai intervenciót és azt a vérontást, amely az intervenciót követi. A dokumentum ígéretet tett arra, nem fogják akadályozni a humanitárius konvojok mozgását, az úgynevezett haláltáborokat pedig megnyitják a nemzetközi ellenőrök előtt. Mindez azt jelenti - így a nyilatkozat -, hogy „humanitárius okokkal nem lehet majd indokolni a katonai intervenciót". Dobrica Csoszics, az új Jugoszlávia államfője azt javasolta, hogy a Nobel-díjas Elie Wiesel vezesse azt az ENSZ-bizottságot, amely a szerb internáló táborokban elkövetett állítólagos bűntetteket fogja kivizsgálni. Csoszics a Zsidó Világközösséghez intézett levelében tagadta a szerbek kegyetlenkedéseiről szóló állításokat. Egyidejűleg bejelentette, levelet írt Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárnak is, akinek szintén javasolta, hogy Wiesel, a náci koncentrációs táborokat megjárt világhírű író álljon az említett bizottság élére. Simon Wiesenthal, a világhírű bécsi Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója ugyancsak elutasította, hogy a Bosznia-Hercegovinában felállított fogolytáborokat a náci koncentrációs táborokhoz hasonlítsák. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt áclította, hogy ezzel a zsidók szenvedését bagatellizálnák el. Helmut Kohl német kancellár tegnap ismét megerősítette: Németország nem küld katonákat az egykori Jugoszlávia háborús területeire. Ugyanakkor síkraszállt a humanitárius segélyek növelése mellett. Hasonló szellemben nyilatkozott Klaus Kinkéi külügyminiszter a Berliner Kurier című lapnak adott interjújában. Ö felszólította a nemzetközi közösséget, határozottan ítélje el a szerb expanziót és ne ismerje el a szerb területek erőszakos növelését. Jerko Doko bosnyák védelmi miniszter viszont az ARD német televíziónak adott interjújában azt kérte, hogy a Nyugat katonai úton mérjen csapást a szerb agresszorra. Szerinte nem lenne szabad, hogy a Boszniának nyújtott segítség csupán a humanitárius konvojok katonai védelmére korlátozódjon. ÚJABB EMBERRABLÁSOK GRÚZIÁBAN Zugdidi nyugat-grúziai városban a megbuktatott Zviad Gamszahurdia elnök hívei elrabolták Roman Gvencadze belügyminisztert és David Szaliradzét, a nemzetbiztonsági tanács elnökének segédjét. Ezt a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával közölte az Iprinda grúz hírügynökség. A két politikus Zugdidiben a különböző fegyveres csoportok képviselőivel tárgyalt a tbiliszi államtanács augusztus 4-i, a nemzeti megbékélésre felhívó manifesztumáról. Párbeszédet folytattak az egy hónappal ezelőtt elrabolt miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Kavszadze szabadon bocsátásáról is. Egyébként a tárgyalásokon részt vett a június 24-i sikertelen puccskísérlet napokban szabadon bocsátott vezetője, Valter Szurgaja is. A helységbe, ahol a megbeszélések folytak, fegyveresek hatoltak be, túszul ejtették a két említett politikust és tíz más személyt. A grúz belügyminisztérium képviselői szerint a túszok valószínűleg Abháziéban, a Galini járás területén vannak. Eduard Sevardnadze, az államtanács elnöke az üggyel kapcsolatban kijelentette: a kormány mindent megtesz azért - beleértve a fegyveres erő alkalmazását is hogy a fogva tartott személyeket kiszabadítsa. KARABAHI HÁBORÚ AZERBAJDZSÁN OROSZ TISZTEKET TOBOROZ Azerbajdzsán a területén állomásozó orosz hadsereg tisztjeit zsoldosokként alkalmazza a karabahi háborúban. A Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap tegnapi cikke szerint a rosszul fizetett orosz tisztek akár 50 ezer rubelt is kaphatnak, ha egy hónapig részt vesznek a karabahi hadműveletekben. A cikk szerint az orosz tiszti kar rendkívül súlyos helyzetbe került Azerbajdzsánban. Állandó támadásoknak vannak kitéve, a támadók természetesen ily módon akarnak fegyvert zsákmányolni. Az orosz csapatok ellátása nagyon rossz, ráadásul a tiszteknek gondot okoz családjuk elszállítása, ami nagyon sokba kerül. Azerbajdzsán állítólag megsérti azt a megállapodást is, amely szerint fokozatosan át kellene adnia az egykori szovjet hadsereg fegyvereit, felszerelését. Az azeri fegyveres erők önkényesen, erőszakkal elveszik azokat a fegyvereket, amelyekért az orosz tisztek tartoznak felelősséggel.