Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-09 / 160. szám, csütörtök

KIVÁNDORLUNK A XXI. SZÁZADBA Németek és magyarok e századi tragédiája mégis közös lett végül, de egyben - némi szófacsarással - kölcsönös. Azaz: helyzetüket súlyosbította, hogy egyáltalán nem figyeltek egymásra... (5. oldal) FELFÜGGESZTETTÉK JUGOSZLÁVIA TAGSÁGÁT Tegnap, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki csúcsértekezletének előestéjén az EBEÉ úgy döntött, hogy ideiglenesen kizárja Jugoszláviát soraiból. Martin Vukovich osztrák diplomata - Ausztria volt az egyik kezdeményezője e lépésnek - elmondta, hogy a határozat tegnap máris életbe lépett, s október 14-ig tart. Azt követően az EBEÉ 51 tagállamának egyöntetű határozatot kell hoznia arról, hogy a kizárást meghosszabbítják-e vagy sem. Ez az intézkedés azért is nagyon lényeges, mert a holnap kezdődő EBEÉcsúcs fö témája nyilvánvalóan a volt Jugoszláviában uralkodó helyzet lesz. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! MOST MÁR JÓ LESZ BESZÁLLNI A vagyonjegyes privatizáció második fordulójának indulásáról szóló írás a 4. oldalon olvasható. További szereplők: álmos Európa, bamba diplomaták és a leföl hajókázó VI. flotta. kezdjük el most történeUG tünket, amelynek részletei nagyjából ismertek, a vége azonban még nem. Tehát: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Szerbia. Ennek a Szerbiának létezett egy kényszerképzete, hogy ő alkotta meg Jugoszláviát. S volt egy álma: a Nagy-Szerbia. Történt egyszer, évekkel ezelőtt, hogy Belgrádban összejöttek a nagytudású és jóérzésű szerb akadémikusok, megtárgyalni a honi dolgokat. Annál is inkább, mert azok egyszerűen aggasztóan alakultak: Tito már rég halott, s az ország még mindig egyben, Ante Markovics kormánya látványosan megfékezte a vágtázó inflációt, a pultok roskadoztak a külföldi árutól (rendkívül egészségtelen konkurenciát teremtve a hazai termékeknek), Csütörtök, 1992. július 9 - Mi az, ami idehozza az embereket? - kérdezem Reiter György mérnöktől, aki családjával együtt kezdettől fogva minden nyáron itt van. - Számomra azért fontos ez a művelődési tábor, mert úgy érzem, hogy identitástudatom megerősítéséhez is hozzájárul. Én Kassán lakom, ahol a népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csak az öt százaléka magyar, tehát szlovák környezetben kell élnem. Úgy vettem észre, az ide járó embereknek is egyre fontosabb, hogy évente legalább egyszer találkozzunk, és elbeszélgessünk közös dolgainkról. -Az idei műsorból mi érintett meg leginkább? -A rendezők a körülményekhez képest most is jó előadókat hívtak meg. Az eddig elhangzott elődások közül leginkább dr. Páricsi K/Woradjunktus előadása a polgárok megannyi devizával rendelkeztek s oda utaztak a nagyvilágban, ahová akartak. S mit ad Isten, még a privatizáció is beindult. Mindezt a bölcsek nem nézhették tovább tétlenül, s az esetleges további katasztrófát megakadályozandó úgy döntöttek, elérkezett a nemzeti identitás órája. S kimondták a jelszót: ,,Minden szerb egy hazában!" Mivel az akadémikusok errefelé írástudók, elképzelésüket meg is fogalmazták. A mű elkészült, már csak a elme hiányzott. Odabiggyesztették hát fölülre: Memorandum. Éppen ez idő tájt vált egyre népszerűbbé Szlobodan Milosevics, Szerbia Kommunista Szövetségének elnöke. - Tetszik nekem ez a Memorandum - mondta halkan, de erélyt növelő meggyőződéssel Milosevics. - Te is tetszel nekünk - mondták még halkabban, szinte a háttérből, szerényen mosolyogva az akadémikusok. A demokráciára Ára 2,80 korona fogott meg: azokat a megoldási lehetőségeket vázolta fel, amelyek megvalósításával a közép-kelet-európai térségben rendezni lehetne a nemzeti kisebbségek helyzetét. Sok rációt látok ebben, amit a kettős állampolgárságról mint lehetőségről kifejtett. Úgy vélem, valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy számunkra, szlovákiai magyaroknak, ugyanakkor a magyarországi szlovákoknak is nem a kettős állampolgárság bevezetése lenne-e jobb, mint a területi vagy a közigazgatási autonómia. - Van-e valamilyen kritikus észrevételed a táborral, a láborozókkal kapcsolatosan? - Érezhető különbség van a tíz évvel ezelőtti és a mai táborozók között. Akkor valahogy nagyobb volt az összetartás, jobb volt a közösségi szellem - és nem mutatkoztak generációs különbségek. igencsak hajlamos nép pedig már igencsak nehezen tűrte vezér nélkül, Milosevicstól sem állt távol a teljhatalom, így az ábra gyorsan összeállt. A vezér határozottan egészséges és jó étvágyú volt. Először lenyelte Koszovót, az egyik tartományt, aztán meg a Vajdaságot. Mélységesen elítélendő, hogy erre sokan kezdtek másként gondolkodni. Az étvágy és a demokratikus centralizmus azonban nem tűri meg ezeket az egészségtelen mellékízeket az étlapon. A központi étteremben csak egyféleképpen fűszerezik az ételeket. Akinek más a szájíze, innen ki van rúgva, s egyen ott, ahol tud. Hatalmas tisztulási hullám árasztotta el Szerbiát: hosszas, de legalább kellemes és szeplőtelenül elvszerű pártülésektói volt hangos az egész köztársaság, s a hajnalig tartó disputák nyomán százával-ezrével zárták ki a kellemetlenkedő gyomrúakat. Az ország (úgy hívták: XLV. évfolyam, 160. szám Most sajnos a fiatalok eléggé félrevonulnak, még az előadásokat sem hallgatják meg. Vajon mi lehet az oka ennek a „félrevonulásnak", mit mondanak erre a fiatalok? Schuszter Viktorral, Lukács Zsolttal, Síllíng Istvánnal a tábor bejárata előtt, egy büfé melletti asztalnál beszélgetek. Lukács Zsolt: - Én ott voltam az előadáson. Hallgattam vagy egy félóráig, de aztán felálltam, eljöttem, mert nem kötött le. Én a bodrogközi borkóstolóra sem mentem el, és az erdélyi paródia sem érdekel. -Pedig tavaly még rendezőként is bekapcsolódtál a tábor műsorának szervezésébe... - Igen, megcsináltuk azt, ami nekünk tetszik. Tavaly Gál Attila, azelőtt Schuszter Viki képzőművészeti munkáiból csináltunk kiállítást meg hasonlókat. Az idén befizettem, itt vagyok, nem szervezkedem. - Most mintha kevesebb fiatal jött volna el Somodiba; szerintetek mi lehet ennék az oka? - Az, hogy ez egy családi tábor, nem pedig ifjúsági. A fiatalok oda mennek, (Folytatás a 2. oldalon) Jugoszlávia) többi része megszeppenve figyelte a történéseket, s mindmáig elítélendő módon nem rokonszenveztek az itt zajló demokratikus folyamatokkal. Nosza, azonmód szabadcsapatok szerveződtek, hogy elvigyék az igazságot Horvátországba és Szlovéniába, ám e két köztársaság keményen elutasította a hittérítés eme módját. Ekkor került veszélybe a minden szerb egy hazában zengzetes elve. És szinte magától adódott az egyetlen logikus és becsületes megoldás: ha a jószándékú hittérítők nem jutottak el Zágrábba és Ljubljanába, majd eljutnak a katonák. E

bben is csak a nagylelkűség kitapintható jelét láthatjuk, az igazság és a demokrácia nem rekedhet meg Szerbia határainál, részesülniük kell azokból másoknak is. Szlovéniában azonban a hadiszerencse meglehetősen elpártolt a Jugoszláv Néphadseregnek nevezett katonai társulattól. Hát menjenek a szlovének isten hírével, mondták erre nagyvonalúan, ám a horvátokat nem lehet csak úgy egyszerűen meglátogatni, az jóval nagyobb falat, s a tankokkal való szomszédolást nem árt ideológiailag is megalapozni. „Az ország más részeiben veszélyben a szerbség " - hangzott az új jelmondat, melynek látnokisá(Foíytatás a 3. oldalon) ALACSONYABB ÁRAK, NAGYOBB KAPACITÁS A gabonatermelök azonban, úgy tűnik, bíznak a felvásárló adott szavában. Erre a tavalyi év tapasztalatai is egyértelműen utalnak. (6-7. oldal) M0RAVČÍK MAGABIZTOS (Munkatársunktól) - „A magyarkérdésnek különösen nagy jelentőséget fogunk tulajdonítani, mivel - a szomszédos országokkal való jó viszony kialakítására irányuló folyamat keretében - külpolitikánk egyik kulcskérdéséről van szó" - jelentette ki tegnap Prágában egy, Vladimír Mečiar néhány nappal ezelőtt elhangzott, magyar vonatkozású megjegyzésével kapcsolatos véleményét firtató kérdésre adott válasza bevezetőjeképpen Jozef Moravčík (DSZM) szövetségi külügyminiszter. A kérdés Vladimír Mečiar a párizsi Le Monde-ban megjelent interjújának azon részére vonatkozott, melyben a szlovák kormányfő azt állítja, hogy Magyarországnak forgatókönyve van a határain túl élö magyar kisebbségek által lakott területek annektálására. A külügyminiszter a továbbiakban elmondta, hogy az ún. magyarkérdés Szlovákiában sajátos jelentőségű, éspedig elsősorban a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, melyek védelme Szlovákiában szerinte enyhén meghaladja az európai normát. ,,Ami a Szlovákiában élö nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) APROPÓ AZ ÚJ VEZÉNYSZÓ: HASRÁÁÁ...ESS?! Mit ád Isten, a képviselő is ember. Megéhezik, megszomjazik és ilyenkor (a sokkal roszszabbul fizetett) újságíróhoz hasonlóan, betér egy szolid, csendes helyre, hogy megvacsorázzon. A szövetségi kormány alelnöke és a szlovák parlament elsó embere is igy cselekedett a minap, amikor meglátogatta a pozsonyi Bajkál vendéglőt. És láss csodát: a vendéglő tulajdonosa nem esett hasra! Nem hozta ki a kocsma tiszteletbeli krónikáját, nem hívta ki a pozsonyi pletykalapok riportereit, sőt: nem eléggé elítélhető módon közölte a becses vendégekkel, hogy a záróra rájuk is vonatkozik; este nyolckor rendezniük kell a számlát... Eddig rendben is lenne minden, ha a Koridor című kormánylap - Ladislav Gross úr glosszájával - kedden nem tért volna vissza az esetre, és a személyzet viselkedését megalázóan tiszteletlennek tartva föltette a költői kérdést: vajon a pincérek így viselkedtek volna-e Ignác Janákkal vagy Vasil Bil'akkal is? Nos, glosszán kívül, szabadjon megválaszolnom e költői kérdést. Valóban nem így viselkedtek volna. Helyüket, munkájukat és nyugalmukat féltve röpködtek volna a kommunista nagyfőnökök igényeit kielégítendő. Milan Čič és Ivan Gašparovič urak viszont demokratáknak mondják magukat, így nem hiszem, hogy ők is elvárták a győzelmi indulót, a vörös futószőnyeget és a több nyelven beszélő társasági hölgyeket. Ha a tollforgató kolléga hiányolja e módszereket, javasolom: nyisson kocsmát és ott a pártállamból átmentett szokásokkal azt ugrálja körül, akit csak akar. Szülővárosomban ezt úgy mondják: Újra itt a hasraesés ideje. BUMM! -lovászJÖVŐ HÉTEN A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSBAN: KEDDEN KORMÁNYPROGRAM-TERVEZET, PÉNTEKEN SZUVERENITÁSI NYILATKOZAT . Tegnap összeült a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, és jóváhagyta a jövő kedden kezdődő plenáris ülés napirendjét, melynek legfontosabb programpontja a szlovák kormány programnyilatkozata lesz. Az elnökség javaslatot tett a CSSZSZK kormánya elnökének mint az Államvédelmi Tanács elnökének, hogy az SZK Államvédelmi Tanácsa élére Vladimír Mečiar szlovák kormányfőt nevezze ki. A testület továbbá úgy döntött, hogy a parlament harmadik ülését július 17-ére hívja össze. Programján szerepel majd Szlovákia szuverenitásának deklarációja. A tervezetet addig a bizottságokban vitatják meg. Tegnap néhány SZNT-bizottság is ülésezett, amelyekről munkatársaink az alábbiakban számolnak be. ELVETETTÉK AZ ÖNIGAZGATÁS GONDOLATÁT A SZNT államigazgatási, helyi latkozatának javaslatáról tárgyalt, önkormányzati és nemzetiségi bi- Tanácskozásán a kormányprogram zottsága is a kormány programnyi- (Folytatás a 2. oldalon) Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár a hét legfejlettebb Ipari ország tegnap befejeződött csúcstalálkozóján. Híranyagunk a 2. oldalon. Telefoto: ČSTK/AP ÜLNEK, GONDOLKODNAK, VARNAK VALAMIRE PILLANATKÉPEK EGY NVÁRI TÁBORBÓL SAKKJÁTSZMA JUGOSZLÁ VIÁBAN VEZÉRCSEL. TÖRTÉNET A KOMMUNISTA VEZÉRRŐL, AZ IDŐSÖDŐ ELNÖKRŐL, AZ AMERIKAI NAGYBÁCSIRÓL, VALAMINT A BESZOLGÁLTATÁSRA KÉSZÜLŐ ÁLDOTT NÉPRŐL Az égiek eddig valahogy kegyeikbe tartották a somodi művelődési tábort, mert tizenegy éven át július első tíz napja mindig napfényes volt, de az idén megváltozott a helyzet - éppen a táborépítés idején eredt el az eső, és vált borongóssá sokak hangulata is. Szerencsére a rövid záporok azért a somodi erdei rét szerelmeseinek kedvét nem tudták elvenni.