Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-09 / 160. szám, csütörtök

1992. JÚ LIUS 9. . ÚJ SZÓ, HÍ REK - VÉLEMÉNYEK KEDDEN KORMÁNYPROGRAM-TERVEZET, PÉNTEKEN SZUVERENITÁSI NYILATKOZAT koncepcióját, főleg a nemzetiségi politikát illetően, Roman Kováč mi­niszterelnök-helyettes indokolta. El­mondta, hogy a kabinet legfonto­sabb feladatának tartja a gazdaság hanyatlásának megállítását és a fej­lesztés megindítását. Halasztást nem tűrő tennivalónak mondta a ré­giók fejlesztését, amelyet egy külön tanács irányít. A nemzeti kisebbség töretlen fejlődését szerinte az állam­hatalom decentralizálása, az önkor­mányzatok nagyobb jogkörökkel va­ló felruházása segítené leginkább elő. Hangsúlyozta: alapelvnek tart­ják, hogy a kisebbségeknek szava­tolják kultúrájuk fejlődésének és mű­veltségi szintjük emelésének feltéte­leit s természetesen az anyanyelvi oktatást is. A kormány fokozottab­ban ellenőrzi majd a nemzetiségek­nek nyújtott pénzbeli támogatás me­rítését.' Elmondta, hogy van tudomá­suk esetekről, amikor a nemzetisé­geknek szánt pénzeszközök nem jutottak el az eredeti címzetthez. Duka Zólyomi Árpád, az Együtt­élés és a bizottság alelnöke kemény bírálattal illette a kormányprogram­javaslatot. Általánosnak mondta, "melynek hangneme és szelleme a letűnt^ársadalmi rendszerre emlé­keztet. Nézete szerint sokkal konk­rétabban kellett volna megfogalmaz­ni a nemzetiségek jogait, és név A HADSEREG KETTÉOSZTÁSÁRÚL NEM VOLT SZŰ A Csehszlovák Hadsereg rediszloká­lásáról és átszervezéséről tárgyalt tegnap Prágában az Államvédelmi Tanács, mely­nek elnöke Jan Stráský szövetségi mi­niszterelnök, alelnöke Rudolf Filkus mi­niszterelnök-helyettes. Jan Čadek altá­bornagy, a tanács titkára a sajtóiroda munkatársának kérdésére határozottan cáfolta, hogy a tanácskozáson szó lett volna a Csehszlovák Hadsereg esetleges kettéosztásáról is. MORAVCÍK MAGABIZTOS (Folytatás az 1. oldalról) kisebbségek jogainak respektálását illeti, erről a kérdésről bármilyen nemzetközi fórumon hajlandók va­gyunk tárgyalni, és ha szükség len­ne rá, hajlandók lennénk egy függet­len vizsgálóbizottságot is fogadni, amely meggyőződhetne arról, hogy betartják-e Szlovákiában az európai kisebbségvédelmi normát avagy sem" - hangsúlyozta Jozef Mo­ravčik. A sajtótájékoztató során a külügy­miniszter - talán mondanunk sem kell, hogy Magyarországgal kapcso­latban - hangot adott annak a meg­győződésének is, hogy az, ha az anyaország kívánja védeni a határa­in túl élő kisebbségeinek az érdeke­it, olyan konfliktusokhoz vezethet, amilyenek jelenleg Jugoszláviában vannak. (kajó) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában A faulkneri szörnyvilág című cikkbe a nyomda hibájá­ból sajnálatos értelemzavaró hiba csú­szott. Az utolsó előtti bekezdés utolsó mondata helyesen így hangzik: Vajon ebben a helyzetben nem jelent-e a tehe­tetlenség érzésével szembeni egyéni erő­forrást a múlt átkainak hátborzongató faulkneri megélése? VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem ÉRVÉNYBEN: 1991. JÚLIUS 9-ÉN Eladási árfolyam 1 egységre, koronában . DEVIZA VALUTA Arígol font 53,93 54,71 Francia frank 5,58 5,68 Német márka 18,78 19,05 Olasz líra (1000) 24,82 25,17 Osztrák schilling 2,66 2,69 Svájci frank 20,83 21,15 USA-dollár 27,80 28,22 szerint utalni a nemzetközi egyez­ményekre. A javaslat mulasztása­ként rótta fel: nem abból a tényből indul ki, hogy Szlovákia több nemze­tiségű köztársaság, és nem célozza meg a szlovák nemzet s a nemzeti kisebbségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Dobos László képviselő (EPM) szintén bírálta, hogy a programja­vaslat általános, kevés konkrétumot tartalmaz. Javasolta, hogy a bizott­ság támogassaa kulturális és okta­tási önigazgatás megteremtését a nemzetiségek számára. A javaslat viharos visszhangot váltott ki. Az ellenérvek közül a legjellemzőbbek voltak, hogy az ilyen önigazgatás nagyon erős negatív befolyással lenne a belpolitikai helyzetre, és hogy Magyarországon kívül más ál­lam egyébként sem tudná elfogad­ni. M.L. AZ ANYANYELVI OKTATÁS MÁSODLAGOS? - a szlovák nyelvnek, mint állam­nyelvnek a tökéletes elsajátítására és ugyanakkor támogatja az anya­nyelvi oktatást. A bizottság magyar nemzetiségű tagjai (Bauer Edit - Együttélés és Fóthy János - MKDM) rámutattak arra, hogy az érvényes törvény hivatalos nyelvről beszél, az államnyelv fogalma mind ez ideig tisztázatlan. Felhívták rá a figyelmet, hogy a nyilatkozatban fordított a sorrend: az anyanyelvi oktatás - amit az emberi szabad­ságjogokról szóló alkotmánytörvény eleve szavatol - tulajdonképpen a szlovák nyelv elsajátítása mellett másodlagos szerepet kap. A szöveg módosítására tett javaslat, amelyet a két magyar képviselőn kívül csak a Demokratikus Baloldal Pártjának két bizottsági tagja és a DSZM-hez tartozó bizottsági alelnök támogatott - abszolút kisebbségben maradt. Milyen érzéssel távoznak a bizottság első vita-üléséről - kérdezem a két magyar képviselőt. B. E.: Mit mondjunk. A programnyilatkozat nind egészében, mind részleteiben belső ellentmondásokkal terhes. A vita során pedig a nemzetiségeket érintő kérdésekben inkább a szűkkeblűség kerekedik felül. F. J.: A dokumentum megítélésem szerint úgymond bőmellényű, többet Ígérget, mint. ami az adott feltételek közepette teljesíthető. Ugyanakkor viszont a nemzeti kisebbsé­gek szükségleteit roppant óvatosan, a kötelezettségvállalást szinte megkerülve érinti. B. E.: Persze, itt még tovább szaporodnak a tanácstalanságot előidéző ellentmondá­sok. A vitában közvetlenül a miniszterhez fordultam: számol-e a kormány a nemzetiségi oktatásügyre kiterjedő önigazgatással? Úgy tűnt, megértéssel fogadja a kérdést, a perspektívákat az önkormányzati elvek egészének kikristályosodásától tette függővé. Épp így a miniszterhelyettes is bólogatott, amikor a nemzetiségi kulturális életben kívánatos önigazgatási elemek felkarolását szorgalmaztam. A vitában viszont mindez a többség elutasításával találkozott. Mi lesz egyáltalán az elfogadott javaslatok sorsa? F. J.: Ne feledjük, a nyilatkozat végül is kormánydokumentum, tehát kormánypárti politikai érdekeket tükröz, javaslatainkhoz a kormányzat ebből kiindulva viszonyulhat. A miniszter minden esetre úgy nyilatkozott, hogy a kormány igényli észrevételeinket, igyekszik figyelembe venni azokat úgy, hogy a hét végén elkészülő végleges szövegben is nyomuk legyen. (k-s) Az SZNT környezetvédelmi bizott­sága tegnap Rózsa Ernő (Együttélés) elnök vezetésével tartott ülésén meghall­gatta Jozef Zlocha környezetvédelmi mi­niszter beszámolóját a következő válasz­tási időszak _ legfontosabb feladatairól ezen a téren. Közöttük szerepelt a kör­nyezetkímélő technológiák és mezőgaz­dasági termelési módok bevezetése, illet­ve a természeti források felhasználásá­nak és védelmének különválasztása. A bizottsági ülés ezután a kormány prog­ramnyilatkozatával foglalkozott. Juraj Plesník (DBP) szerint az előző választási időszak alatt nem sikerült alapvető javu­lást elérni a környezetszennyezés meg­akadályozása terén. Nagyra értékelte, hogy az új kormány ökológiai beállítottsá­gú piacgazdaságot szeretne kialakítani. Kétségbe vonta viszont, hogy sikerül elő­teremteni a célok eléréséhez szükséges pénzt. Köteles László (Együttélés) kifogá­solta, hogy a kormány fontos céljának tekinti a bősi vízi erőmű befejezését, pe­dig az nem oldja meg az energiaellátási gondokat, ráadásul veszélyezteti a föld alatti vizek minőségét és a környékén élő embereket. Ebből azután nagy vita kere­kedett, amelyet azzal zártak le, hogy a bizottság a közeljövőben meghallgatja a bősi kérdéssel foglalkozó szakemberek véleményét. -tl­xxx Az SZNT külügyi bizottsága, melynek Ivan Laluha (DSZM) az elnöke, foglalko­zott a magyar Országgyűlés külügyi bi­zottságának korábbi nyilatkozatával, hogy a szlovákiai magyarságnak joga van au­tonómiát kérni. Ivan Laluha javasolta, hogy a bizottság a kisebbségi kérdést vitassa meg az Együttélés és az MKDM képviselői klubjával, illetve hogy a témáról tárgyaljanak az Európa Parlament illeté­kes bizottságával is. BEFEJEZŐDÖTT A HETEK CSÚCSÉRTEKEZLETE ERŐTELJES GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST! AKCIÓTERV A KELET-EURÓPAI ATOMERŐMŰVEK BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA Münchenben tegnap gazdasági nyilatkozat elfogadásával ért véget a világ hét legfejlettebb államának csúcsértekezlete. A dokumentum egyik része támogatja a piacgazda­ság felé tartó közép-kelet-európai államokat. Üdvözöljük a közép-kelet-európai államok előrelépését a politikai és gazdasági reformok terén, valamint bekapcsolódásukat a világgazda­ságba - írja a nyilatkozat, amelyet a vendéglátók nevében Helmut Kohl német kancellár hozott nyilvá­nosságra. Elmondotta, hogy energi­kusan kell folytatni ezt az irányvona­lat, s a hetek országai e téren már széles körű támogatást nyújtottak az érintetteknek, s még jobban meg­nyitják előttük piacaikat. A doku­mentum megerősíti a hetek azon elhatározását, amely szerint még az idén megállapodást kívánnak elérni a GATT keretében. Mint ismeretes, az új megállpodásról folytatott tár­gyalásokat már hónapok óta nehezí­tik az USA és az Európai Közössé­gek közötti viták a mezőgazdaság dotálásáról. A volt Szovjetunió térségével fog­lalkozó rész hangsúlyozza, a hetek készek együttműködni az ott létrejött új államokkal. A G 7 tudatában van annak, hogy az ilyen irányú fejlődés milyen történelmi lehetőségeket nyújt, s érdeke a makroökonómiai stabilizáció ebben a régióban. A he­tek az Oroszországnak nyújtandó pénzügyi segélyt ahhoz a feltételhez kötik, hogy Moszkva és a többi utód­állam csökkentse katonai kiadása­it. Felszólították az érintetteket, hoz­zanak radikálisabb intézkedéseket a piacgazdaság megteremtése ér­dekében. Támogatásukról biztosí­tották azt a programot, amelyet Oroszország a Nemzetközi Valuta Alappal közösen dolgozott ki, s amelynek keretében az egykori Szovjetuniónak 24 milliárd dolláros segélyt kellene kapnia. A G 7 csoport vezetői elfogadtak egy úgynevezett sokoldalú akcióter­vet, amellyel hozzá akarnak járulni az atomerőművek biztonságának ja­vításához a szovjet utódállamokban és egész Közép-Kelet-Európában. Ezért egy pénzalap létrehozását ájánlják azon intézkedések finanszí­rozására, amelyek mögött nem áll­nak kétoldalú programok. A doku­mentum konkrét összeget nem említ. Borisz Jelcin orosz elnök, aki . kedden délután érkezett Münchenbe és a hét vezetővel vacsorázott, teg­nap reggel Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Theo Waigel német pénz­ügyminiszter a találkozó után el­mondta, Jelcin egyetért azzal, hogy az orosz adósságok törlesztése fel­függesztésének kérdését ne a mos­tani csúcstalálkozón vitassák meg, hanem konkrétan Oroszország hite­lezőivel, az úgynevezett párizsi klubba tömörült nyugati bankárok­kal. Mint ismeretes, Jelcin kétéves halasztást szeretne, s azt mondotta, hogy ez Oroszország számára fon­tosabb a 24 milliárdos segítségnél is. Jelcin tegnap Max Streibl bajor tartományi kormányfővel is találko­zott, akinek azt mondotta, hogy Oroszországban a nukleáris veszély felszámolásához legalább 40 milli­árd dollárra volna szükség. Ezt az orosz elnök szóvivője közölte az újságírókkal, hozzátéve: Streibl azt mondotta Jelcinnek, hogy Bajoror­szág és a német szövetségi kor­mány 13-14 milliárd márkát volna hajlandó adni az orosz atomerőmű­vek biztonságosabbá tételére. Jelcin szerint viszont a Nyugat alábecsüli a kérdés megoldásának költségeit. George Bush amerikai elnök a csúcstalálkozó utáni sajtóértekez"­leten azt nevezte a háromnapos fó­rum legfontosabb eredményének, hogy a résztvevők egyetértettek ab­ban, erősíteni kell a gazdasági nö­vekedést a világban, és megálla­podtak, hogy segíteni kell Oroszor­szágnak az atomerőművek bizton­ságosabbá tételében. Hozzátette: lehet, hogy a világban nem lesz elég pénz arra, hogy az orosz gazdasá­got külföldi segélyek útján lendítsék fel. . Elégedetten szólt arról, hogy egyetértésre jutottak a harcoló Ju­goszláviába irányuló humanitárius segélyek biztosításában. Egyidejű­leg megerősítette, nincs szándéká­ban amerikai csapatokat küldeni a volt Jugoszláviába. MOLDOVA ELLENŐRZÖTT TŰZSZÜNET Újabb tűzszüneti megállapodás született a Dnyeszter mentén. Az azonnali fegyvernyugvásról szóló rendeletet a tegnapra virradó éjsza­ka írta alá Tiraszpolban a Dnyeszter mentiek honvédelmi főnöke, Stefan Kicak, a 14. orosz hadsereg pa­rancsnoka, Alekszandr Lebegy, valamint Pavel Criange, a moldovai védelmi miniszter első helyettese és Vlagyimir Szemjonov, az orosz el­nök megbízottja. A tegnap éjféltől érvénybe lépett tűzszüneti megálla­podás szerint a délelőtt folyamán minden nehézfegyverzetet ki kellett vonni a harci állásokból, és átcso­portosítani az előre kijelölt területek­re. A felek kimondták, hogy a diver­záns csoportoknak is vissza kell tér­niük alakulataikhoz. Az okmányt aláíró felek képvise­lőiből vegyes csoportokat alakítanak a tűzszünet ellenőrzésére. Az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentjének sajtó­osztálya tegnap reggel arról tudósí­tott, hogy a térségben egész éjszaka folyamán viszonylagos nyugalom volt, csak szórványos lövöldözése­ket lehetett hallani. ÜLNEK, GONDOLKODNAK, VÁRNAK VALAMIRE (Folytatás az 1. oldalról) ahol otthon érzik magukat - mondja Ho­bó, alias Silling István. - Mi az, ami irritál titeket? Schuszter Viktor: - Nem tudok azonosulni azzal, ahogy a tábor honatyái táboroznak itt. Képzeld, még áramot is bevezettek a sátraikba, elhozták otthonról a színes televíziójukat, a hűtőszekrényüket, villannyal világíta­nak, és felháborítja őket, ha mi esetleg a pázsiton egy hálózsákban, a szabad ég alatt alszunk. -És titeket is felháborít az ó összkom­fortjuk? - Nem, csinálják, végül is az ő dolguk - mondja vállat vonva Lukács Zsolt, majd hirtelen feláll az asztaltól, és elindul vala­hová. Nem messze a tábor bejárata után, az árnyékot adó diófák alatt Demeter Ferenc és Stefán Olga kihálja a szepsi Püski Könyvesbolt áruit. -Milyen a forgatom? - kérdezem tőlük. -A magyarországi folyóiratokból vá­sárolnak, de a könyvekből még alig ad­tunk el valamit, pedig hétfő óta itt vagyunk - mondja Demeter Ferenc. - Azt hittük, hogy legalább a lányok fognak vásárolni, de nem úgy néz ki. -Valami fáradtság vagy közöny (?) lett úrrá az embereken - jegyzi meg Stefán Olga. - Az előadásokra még úgy­ahogy elmennek, de aztán mindenki csak leül a sátra elé, és csak úgy van magá­nak. Jóformán még a szomszédját sem veszi figyelembe. Ölnek, gondolkodnak, várnak valamire. - Mire? -Talán arra, hogy valaki egybehív bennünket, hogy kölcsönösen bemutat­kozzunk és elbeszélgessünk. Eddig még közös tábortűz sem volt, pedig az talán összehozhatná az embereket. Valahogy most nincs lelke ennek a tábornak. Per­sze az is lehet, hogy az volt sok, ami az utóbbi időszakban ránk rakódott, és hát a holnap, az ország bizonytalanságának 3 súlya is ránk nehezedik... - Bármennyire is nehéz, nem szabad letargiába esnünk - vélekedik Pribék Gá­bor, aki ezúttal egy nap késéssel érkezett Somodiba, de csak azért, mert Východ­nán volt, ahol a szólótáncosok országos versenyén vett részt, amelyet megnyert. -Az volt ott a legnagyobb élmény a számomra, hogy odajött hozzám egy fiú, aki közölte, hogy ő a Szlovák Nemzeti Párt tagja, de a gömöri tánc, amit táncol­tam, annyira tetszett neki, hogy szeretné, ha megtanítanám rá. - És hol volt könnyebb táncot tanítani, Východnán vagy itt Somod i ban? - Ez lényegében egyforma. A dunán­túli ugrós, valamint a gömöri lassú és gyors csárdás alapmotívumait vagy húsz kezdő itt Somodiban is megtanulta, holott csak kétszer volt táncház. Igen, Pribék Gábornak igaza van: nem szabad letargiába esnünk. Én hiszem, hogy Somodiban végül is megrakják azt a tábortüzet - és ehhez a tüzet akár a mai előadások és műsorok is fellobbanthatják, hiszen Sütő András szellemiségét művei­vel Bánffy György színművész hozza el Somodiba, és olyan előadó méltatja a kortárs magyar irodalom eme egyénisé­gét, mint Czine Mihály. Ezekre a délutáni órákban kerül sor, de azt is érdemes kiemelni, hogy délelőtt Kary József tart előadást a testkontrollról, és lapunk sport­rovatának vezetője, Tomi Vince dedikálja a Bajnokok és legyőzöttek című kötetét, melyet a nyári olimpiai játékokról irt. SZASZÁK GYÖRGY Kiegészítő, módosító javaslatok kísérték a programnyilatkozatnak a Szlovák Nemzeti Tanács művelő­dési, tudományos és oktatásügyi bizottságában történt megvitatását is. Számos elhangzott megállapítás­ra közvetlenül reagált Dušan Slo­bodník, az SZK oktatási és művelő­désügyi minisztere, Ivan Mjartan, a tárca miniszterhelyettese. A bizott­ság tagjai a dokumentumtervezetet - indítványaik figyelembe vételével számolva - két tartózkodás mellett támogatják. A fontos elvi észrevéte­lek, főként alternatív esetekben, szavazás eredményeként fogalma­zódtak meg. Igy született többek között állásfoglalás arról, hogy a bi­zottság jóváhagyja a programnyilat­kozatnak a nemzetiségi oktatásügy­re vonatkozó kitételeit. Ezek szerint a kormány a nemzetiségileg vegyes területeken megteremti a feltételeket - valamennyi iskolatípust beleértve BŐS BEFEJEZÉSE ELSŐRENDŰ CÉL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom