Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-30 / 178. szám, csütörtök

TENEK AZ OLÜMPOSZON? ... miért is szeretné a szlovák Olümposz a görög drámákat, I a magyar kisebbséget? Miért is részesítene minket felemelő, megtisztító erkölcsi élményben? (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1992. július 30. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 178. szám AMI JÓ, AZ NEM JÓ Cirka kétezer pedagógus kellene az ezredfordulóig, hogy ne dögöljön be a magyar iskolák hálózata, s még csak egy magyar kart sem sikerült létrehozni Nyitrán. (5. oldal) AZ ALKOTMÁNYTERVEZETRŐL AUGUSZTUS 25-EN Vladimír Mečiar szlovák kormányfő tegnap átnyújtotta az SZNT Elnöksé­gének a Szlovák Köztársaság alkotmánytörvény-tervezetét. A dokumentu­mot a közeljövőben az SZNT politikai klubjai és bizottságai vitatják meg. A politikai klubok augusztus 10-éig, az SZNT bizottságai pedig augusztus 20-áig terjesztik elő észrevételeiket. A Szlovák Nemzeti Tanács a tervek szarint augusztus 25-én fog az alkotmánytervezettel foglalkozni. Az SZNT Elnöksége úgy határozott, hogy négy, szakemberekből álló kormánybizottságot hoz létre, amely a cseh partnerekkel fog tárgyalni. Az ötödik, 13 tagú parlamenti bizottság elnökévé Augustín Marian Húskát választották meg. A bizottság hat tagja a DSZM, három a DBP, kettő a KDM, egy-egy pedig az SZNP és a magyar koalíciós pártok soraiból kerül ki. ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY VÁLNI! DE HOGYAN? (Munkatársunktól) - A föderáció megszűnésének módjáról és vagyo­nának elosztásáról szóló alkotmány­töfvény alapelveit szeptember 2-ai ülésünkön fogjuk megvitatni - jelen­tette ki a szövetségi kormány tegna­pi ülését követő sajtótájékoztatón Jan Stráský, hozzáfűzve még: nincs kizárva az sem, hogy a vagyon­elosztásit egy külön alkotmánytör­vény fog rendelkezni. A szövetségi miniszterelnök a to­vábbiakban elmondta, hogy a tegna­pi ülés legfontosabb napirendi pont­ja a szövetségi szintű központi ál­lamigazgatási szervek rendszeréről szélé alkotmánytörvény-javaslat megvitatása volt, azaz konkrétan a kormány programnyilatkozata azon pontjának a realizálása, mely­ben néhány szövetségi szintű köz­ponti államigazgatási szerv likvidá­lásáról van szó. A törvényjavaslatot ugyan még nem hagyták jóvá, „de a következő, augusztus végi ülésün­kön biztosan jóváhagyjuk" - hang­súlyozta Jan Stráský. Annyit azon­ban előzetesen elárult a kormányfő, hogy a likvidálásra itélt közlekedési és postaügyi minisztériumok hatás­köreit és néhány dolgozóját a gaz­dasági minisztérium, a külkereske­delmi minisztérium, hatásköreit és néhány munkatársát a külügymi­nisztérium, a pénzügyminisztérium (Folytatás a 2. oldalon) MEGNYÍLT A GENFI MENEKÜLTÜGYI KONFERENCIA MÁR KÉT ÉS FÉL MILLIÓAN HAGYTÁK EL OTTHONUKAT Genfben tegnap 36 ország rész­vételével nemzetközi konferencia kezdődött Jugoszlávia humanitárius megsegítéséről. A konferenciát Ogato Szadako, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosa hívta össze azu­tán, hogy a hónap elején látogatást tett a volt Jugoszlávia köztársasága­iban és saját szemével győződhetett meg a problémák méreteiről. Nem­zetközi szervezetek adatai szerint az egykori Jugoszláviában már két és fél millió ember kényszerült ottho­na elhagyására, ami azt jelenti, hogy a második világháború óta nem árasztotta el Európát ilyen nagy me­nekülthullám. A menekültek leg­gyakrabban Nyugat-Európába pró­bálnak eljutni, de nem mindenütt fogadják őket szívesen. Míg Német­ország már több mint 200 ezer em­bert fogadott be, addig Franciaor­szág és Nagy-Britannia csak 1100-1100 menekültet. Magyaror­szágon - hivatalosan - 60 ezren, Ausztriában 50 ezren, Svédország­ban 44 ezren leltek ideiglenes ott­honra. A menekültügyi főbiztosnak az idei évre kb. 100 millió dollárja van a dél-szláv menekültek megsegíté­sére, ennek az összegnek több mint egyharmada az Európai Közössé­gek tagországaiból származik. Ez azonban túl kevés, amit az a tény is bizonyít, hogy például a horvát kor­mány havonta kb. 50 millió dollárt fordít a területére menekült 600 ezer ember megsegítésére. A konferenciát megnyitó beszé­dében Ogato asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy ami most a volt Jugoszláviában történik, az a kelet­európai problémák jéghegyének csak a csúcsa. A főbiztos határozot­tan elutasította az „etnikai tisztoga­tások" politikáját, amelyet a harcoló felek folytatnak az egykori Jugoszlá­via területén. Átfogó humanitárius ellenoffenzívára szólította fel a világ közvéleményét, rámutatva, ez az utolsó esély a délszláv válság meg­oldására. Nagy várakozás előzte meg Mi­lan Panicsnak, az új Jugoszlávia (Folytatás a 2. oldalon) (A Nový čas karikatúrája) A FORRÓ DRÓT JÓ ÖTLET, A NYITOTT LAKTANYA FÖLÖSLEGES VLADIMÍR MEČIAR VÁLASZOL AZ ÚJ SZÓ KÉRDÉSEIRE Forródrót létrehozásáról Pozsony és Budapest között egyezett meg kedden Pozsonyban Vladimír Mečiar szlovák kormányfő és Katona Tamás, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a két miniszterelnöki hivatal között tervezett közvetlen vonal létrehozásáról, Vladimír Mečiar a következőt válaszolta lapunknak: - Jó ötletnek tartom, mert mind­két oldalon sok a dezinformáció, a félreértés. A közvetlen kapcsolat egyszerűbbé teszi a kommunikációt, amely ha közvetítve van, sok félre­hallást vagy igaztalan állítást tartal­maz. Vegyük például az egyes lapo­kat és a Magyar Televíziót, amelyek olyan kijelentéseket adtak a szám­ba, amiket én soha nem mondtam. És ezekre reagált hivatalosan a ma­gyar kormány. Ha ez így menne tovább, akkor á sajtó félretájékozta­tásának köszönhetően megromol­hatna a kapcsolat a két kormány között. * • A magyar fél még Ján Čarno­gurský miniszterelnöksége idején javasolta a szlovák vezetésnek az ún. nyitott laktanyák megteremté­sét. Mi a véleménye a javaslatról, elfogadja-e kabinetje az aján­latot? - Nem. Mert milyen célt szol­gálna? • A nyitott laktanyáknak az len­ne a lényege, hogy a másik or­szág betekinthessen, mi folyik a laktanyákban a közös határ mentén, egy bizonyos meghatáro­zott mélységben... - Igen, de ez mire szolgálna? A magyar fél 100 kilométeres mélységet javasolt, mindkét ország esetében. Tehát ők voltaképpen Szlovákia északi határáig eljutná­nak, mi legfeljebb Magyarország kö­zepéig. Ez semmilyen célt sem szol­gálna. • Tehát ön szerint nincs ér­telme? - Nem, nincs értelme. • Elfogadta a budapesti meg­hívást. Mikor kerül rá sor? - Érdekünk, hogy a legrövidebb időn belül. A részletkérdéseket pro­tokollszinten kell még egyeztetni. G. A. EGY KORMÁNYDÖNTÉS VISSZHANGJA NEM TÖRŐDÜNK BELE A szlovák kormány keddi ülésén elutasította négy dél-szlovákiai Mormányzat helységnév-változtatási igényét. Valamennyi esetben népszavazást is rendeztek a kérdésben: Párkány, Gúta, Köbölkút és fordoskedd lakossága amellett foglalt állást, hogy településük kapja rlssza eredeti, vagy legalább az eredetihez közel álló nevét. Megkérdez­lik az érintett községek vezetőit, hogyan fogadták az elutasító döntést. Kürti Endre, Gúta alpolgármes­tere: -Nehéz véleményt mondani er­lól. Ennyit ér a mi demokráciánk. Egyelőre még nem foglalkoztunk az üggyel, de biztos nem hagyjuk eny­nyiben az egészet, bár kevés a re­mény, hogy a döntést meg lehet másítani. Erkölcsi kötelességünk, hogy amit lehet, azt megtegyük. Eb­bút is egyértelműen nemzetiségi kérdés lett, pedig nem arról van szó. Szlovák lakosaink többsége a Kólá­mét akarja, ez tény, de azt hiszem ab megértéssel, toleranciával meg tótunk volna egyezni. A demokrá­cia irányába kellene haladnunk, de A NYÁRASDI ÉS VÁSÁRÚTI VÍZFERTŐZÉS NYOMÁBAN AZ ÜDÜLŐ VOLT A „TETTES"? Mindig kellemetlen, ha egy település ivóvízellátásában problé­mák merülnek fel, és ez ilyenkor, nyáron, hatványozottan érvényes. Márpedig éppen a kánikula legforróbb napjaiban történt ilyesmi a Dunaszerdahelyi járás két községében, Nyárasdon és Vásárúton. Miről is van szó? - A faluban - alig néhány ház kivételével - vezetékes ivóvíz van - mondja Krascsenics Péter, Nyá­rasd polgármestere. - Közös háló­zatunk van Vásárúttal, a vízforrás - egy 60 méter mély, 100 l/sec. kapacitású kút - a két község között található. Namost: Van Nyárasdon, illetve a határában a Kis-Duna part­ján egy problematikus épület. Volt az már pionírtábor, SZISZ-üdülő, aztán évekig be volt zárva, éppen az ivóvíz miatt. Jelenleg az SZK Bel­ügyminisztériumáé, amely az idén úgy döntött: a szezonra üzembe he­lyezi. Ennek érdekében hozzáláttak a vízvezetékrendszer megépítésé­hez, és elkészülte után rákötötték a falusi hálózatra, ezt követően a pozsonyi Kerületi Higiéniai és jár­ványtani Intézetnél megvizsgáltatták a vizet, ahonnan váratlan eredmény érkezett: mikroszkopikus élőlénye­ket - amőbákat - találtak. Ennek következtében július 13-ától korlá­tozták a vízhasználatot a két köz­ségben, ami azt jelenti, hogy ivóvíz­ként, ill. főzés, mosogatás céljaira nem lehet használni, és pl. mosásra is csak 20 perces forralás után java­solt. A járási vízművek dolgozói ha­ladéktalanul hozzáláttak a hálózat fertőtlenítéséhez, amely eddig két (Folytatás a 3. oldalon) BERD-HITELEK CSEHSZLOVÁKIÁNAK Az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (BERD) ezen a héten összesen 19 millió dollár értékben két hitelt hagyott jóvá celluláris mobil hálózat és nyilvános adatbank-renj­szer kiépítésére a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságban. Ezt a BERD csehszlovák képviselete tegnap erősítette meg a Csehszlo­vák Sajtóiroda londoni tudósítójá­nak. A hitelek lehetővé teszik a hír­közlési hálózat rövid időn belüli tö­kéletesítését. Amire azért van szük­ség, mert a számítástechnika egyre nagyobb méretű bevezetése foko­zott követelményeket támaszt a te­lekommunikációs rendszerrel szemben. A BERD ugyancsak jóváhagyta, 12 millió dollár értékben, annak a hi­telnek az első részét, amely 15 ke­let-európai ország - Csehszlovákiát is beleértve - számára lehetővé te­szi műholdak segítségével a csatla­kozást az Eurovíziós Hálózathoz. A hitel teljes nagysága 15 millió dollár, s lényegében minden állam egymilliót kap. GÖMÖRBEN A HÉTVÉGÉIG ARATNAK (Munkatársunktól) - A Rimaszombati járás 37 mezőgazdasági szövetkezeté­ben és 11 állami gazdaságában 21 ezer hektár gabona, 9 ezer hektár olaj-, illetve hüvelyes növény betakarítását kell elvé­gezniük az aratóknak, akik előrelátható­lag e hét végén fejezik be a nagy nyári munkát. Persze vannak, akik már pontot tettek az idei aratás végére, mint pl. bottovói, szentkirályi, méhi és a lénártfalai szövetkezetek, de finiseinek a Bátkai Ál­lami Gazdaság és a Pol'noriso állami vállalat gabonatábláin is. Sajnos, a szárazság miatt kevés a jó minőségű gabona. Sörárpából pl. nincs első osztályú és a kenyérgabona minősé­ge sem éri el a tavalyiét. A kenyérgabona tonnájáért egységesen 3000 koronát kí­nálnak (a sikértartalom 25 százalékos) ami, úgy tűnik, a termelők számára nem elfogadható ár. Az idei aratás kellemes meglepetése, hogy a magángazdálkodók - Anton Kovalčlk, Molnár Tibor, Deme Zoltán, Auxt Ferenc és mások - szép eredményeket értek el parcelláikon. P- L. . Nyár. Erős, fárasztó, izzasztó, vakí­tó, lehengerlő, felhőkergető, ,, vizel­sz ívó" nyár. Tóparton, lakótelepen, négy fal közt, tengernél, hegyekben, síkságon, réten és erdőszélen: nyár. Árnyékban is pokol. (Gyökeres György felvétele) ha egy népszavazás eredményét megkérdőjelezik, visszautasítják, ez nem abba az irányba mutat. Lakosa­ink többsége már belefásult a hosz­szú huzavonába, azt tartja: úgyis az lesz, amit a hatalom akar. Kovács Ferenc, Köbölkút pol­gármestere: - Lakosságunk el van keseredve, de számítottunk az elutasításra, mert ettől a kormánytól nem vártunk mást. Foglalkoztunk azzal a gondo­lattal, hogy az alkotmánybírósághoz fordulunk, ám annak jövője már any­nyira bizonytalan, mint a föderációé. Mire panaszunkról tárgyalna, addig­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom