Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-03 / 155. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. JÚLIUS 3. BUSH-MIJAZAVA TÁRGYALÁSOK JAPÁN NAGYOBB NEMZETKÖZI SZEREPRE VÁGYIK George Bush amerikai elnök és Mijazava Kiicsi japán kormányfő tegnap Washingtonban megállapodott abban, hogy Japán a jövőben nagyobb , szerepet fog játszani a nemzetközi politikában. Nem sikerült azonban teljes mértékben áthidalni a két ország közötti kereskedelmi ellentéteket. „Többet kell tennünk" - mondotta az amerikai elnök azt követően, hogy a Fehér Házban kb. egy órát tárgyaltak vendégével. Hasonlóképpen, mint a januári tok-iói látogatás során, Bush elnöknek most sem sikerült meggyőznie a japánokat arról, hogy lényegesen növeljék az amerikai importot. „Emlékeztetni szeretnék arra, érdekünk, hogy több amerikai gépkocsi, gépkocsi-alkatrész, félvezető kerüljön a japán piacra" - mondotta Bush Mijazavának a megbeszélések után. Az Egyesült Államok azonban üdvözölte a japán kormányfő ígéretét, miszerint kabinetje erőfeszítéseket tesz a stagnáló japán gazdaság felélénkítésére. Az USA ugyanis ettől reméli az amerikai termékek iránti nagyobb keresletet. Ami a külpolitikát illeti, George Bush ugyancsak üdvözölte a japán parlament nemrégi döntését, mely szerint a japán katonák a jövőben részt vehetnek a nemzetközi békeakciókban. Eddig ugyanis a japán alkotmány ezt tiltotta. Mijazava a továbbiakban elmondta, Japán azt tervezi, hogy „nagyobb felelősséget és szerepet" vállal a nemzetközi életben. Hozzáfűzte azonban, hogy Tokio szorosan együttműködik majd Washingtonnal. Mijazava tegnap Washingtonból Londonba repült, onnan tovább folytatja útját Münchenbe, ahol részt vesz a hét legfejlettebb ipari ország csúcstalálkozóján. Tegnapra virradó éjszaka további öt személy vesztette életét a Dnyeszter bal partján és kb. 40 megsebesült a Dnyeszter menti szeparatisták és a moldován rendőrök közti összecsapásokban. A felek egymást teszik felelőssé az összecsapások kiprovokálásáért. Eddig minden közvetítés kudarcot vallott, így a moldovai, az oroszországi, az ukrajnai, a romániai vöröskereszt és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselői szerdán Ogyesszában tanácskoztak a harcok térségébe irányítandó sürgős humanitárius segély megszervezéséről. A felvételen a benderi harcok egyik áldozata. LENGYELORSZÁG ELFOGYOTT PAWLAK TÜRELME? WALESA TÁMOGATÁSÁBAN TOVÁBBRA IS BÍZHAT NÉHÁNY SORBAN MEGNYÍLT (Folytatás az 1. oldalról) főváros lakosságának. Ezt az ÉKbizottság szóvivője közölte Brüszszelben. A horvát fővárosból, Zágrábból már több repülőgépet indítottak, de tegnap délutánig, tekintettel a rossz összeköttetésre, a Közösségek bizottsága nem tudta megerősíteni megérkezésüket Szarajevóba. Mint ismeretes, az EK-országok kedden állapodtak meg abban, hogy öt francia és egy brit gépet küldenek Szarajevóba, s ezek összesen 610 tonna élelmiszert és gyógyszert visznek a bosnyák fővárosba. Olaszország várja az ENSZ végső döntését, de már elkészítette azt a tervet, amely szerint eljuttatja humanitárius segélyét a szarajevói lakosságnak. Olasz külügyi források szerint a hadműveletben két C-130-as típusú óriás teherszállító repülőgép és nyolc G-222-es típusú gép venne részt. A római kormány fontolóra vette azt a lehetőséget, hogy Kanada rendelkezésére bocsátja az adriai tengerpartnál levő Gioia del Colle katonai támaszpontot. Az ottawai kormány ide szeretné áthelyezni 24 darab F-18-as harci repülőgépét, hogy a közvetlen közelből védelmezhesse a szarajevói repülőtéren levő katonáit. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár szerdán este kétnapos látogatásra . Londonba érkezett, ahol a jugoszláviai válságról folytat tárgyalásokat John Major kormányfővel és Douglas Hurd külügyminiszterrel. Ugyanerről a problémáról tárgyal lord Carringtonnal, a Jugoszlávia-konferencia elnökével. Belgrádban tegnap hivatalosan befejeződött a vasárnap megkezdődött kormányellenes nagygyűlés. ErErich Honecker, a volt NDK vezetője egyetértett azzal, hogy elhagyja Chile moszkvai nagykövetségét, ahol több mint egy évvel ezelőtt talált menedéket. Erről a Komszomolszkaja Pravda orosz napilap tájékoztatott James Holgerre, a chilei elnök különmegbizottjára hivatkozva, aki jelenleg Moszkvában tartózkodik. Holger információját orosz külügyi források is megerősítették. Végre meg akarjuk oldani az ügyet - mondotta az egyik diplomata. A Komszomolszkaja Pravda szerint Honecker beleegyezett több feltétel teljesítésébe is, ezekről azonban a lap nem tesz említést. A LÉGIHÍD ről a tiltakozó akció fő szervezője, a Szerbia Demokratikus Mozgalmának (DEPOS) tanácsa döntött. Vladeta Jankovics, a DEPOS szóvivője szerdán este közölte a nagygyűlés résztvevőivel: a szervezők úgy döntöttek, felszólítják a szerb rádió és televízió vezetőségét, hogy a televízió második műsora egyenes adásban közvetítsen a nagygyűlésről. így a média révén megkezdődhetne a politikai párbeszéd a kormánnyal az ellenzék összes követeléséről. Röviddel a bejelentés el-' hangzása után a legkitartóbb tüntetők közölték, ennek ellenére folytatják akcióikat, egészen az előterjesztett követelések teljesítéséig. Mint ismeretes, az ellenzék követeli Szlobodan Milosevics elnök és Radoman Bozsovics kormányfő lemondását, továbbá a parlamenti választások kiírását és a sajtószabadságot. Dobrica Csoszics, kis Jugoszlávia elnöke Milan Panicsot, a szerb származású amerikai kereskedőt javasolta a kormányfői tisztségbe - jelentelte szerdán este a jugoszláv elnök sajtószolgálata. A szerb-Crna Gora-i Jugoszlávia új alkotmánya szerint azonban ezt a tisztséget egy montenegrói képviselőnek kellene betöltenie, mert az elnök a Szerb Köztársaság állampolgára. Ennek ellenére a Crna Gora-i kormányfő kijelentette, kész támogatni a szövetségi elnök döntését. Szerda éjféltől Ausztria vízumkötelezettséget rendelt el a szerb és a Crna Gora-i állampolgárokkal szemben. Kivételt csupán a háború sújtotta területekről érkező menekültek képeznek - tájékoztatott az osztrák külügyminisztérium. ILYEN MÁR VOLT! A hivatalos algériai hírügynökség közölte, hogy a szerdán eltemetett Mohamed Budiaf elnök gyilkosa az algériai elhárítás alhadnagya volt. Annabában, a kulturális központ megnyitásakor a merénylő egysége volt felelős az elnök biztonságáért. Hasonlóképpen zajlott le az Anvar Szadat egyiptomi elnök elleni merénylet is, annyi különbséggel, hogy akkor a gyilkosok a díszszemle katonái között voltak. A VILÁGSAJTÓBÓL Egy éven belül egész Oroszországban bevezethetik a jegyrendszert az alapvető élelmiszerekre - figyelmeztetett tegnapi számában a KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA című orosz napilap. Ezt csak a külföldi hitelek akadályozhatják meg, melyekből gabonát, húst, tejet, vajat és más élelmiszert kellene vásárolni. A lap szerint ez az előrejelzés teljesen reális, mivel csak az elmúlt télen az Oroszországi Föderációban 25 százalékkal csökkent a hús, 20 százalékkal a tej és 10 százalékkal a tojás termelése. Csökkent az állatállomány, s a tavalyi termés az egyik legalacsonyabb volt az elmúlt 10 év során. Némi javulást csak az Waldemar Pawlak lengyel kormányfő tegnap a szejm ülésének kezdetén bejelentette, feladja az új kormány összeállítására tett erőfeszítéseit és arra kéri az elnököt, hogy mentse fel őt e feladat alól. A parlament vezetősége azonban ezt a kijelentést nem fogadta úgy, mint lemondási kérelmet. Wieslaw Chrzanowszki, a szejm elnöke tegnap a Lech Walesa államfővel megtartott varsói találkozója után közölte: az elnök ellenzi Pawlak lemondását. Ami a kormány összeállítását illeti, úgy véli, hogy a miniszterelnök lehetőségei még nincsenek kimerítve. Ez azt jelenti, hogy Waldemar Pawlak misszióját Haim Herzog izraeli államfő tegnap megbízta Jicchak Rabint, a Munkapárt elnökét az új kormány megalakításával - jelentette be tegnap az izraeli rádió. Az alkotmány értelmében a választásokban győztes pártvezérnek három hét áll rendelkezésére a koalíciós kormány létrehozásához. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Rabin, az 1967-es, úgynevezett hatnapos háború hőse már 1974-ben és 1977-ben is miniszterelnök volt. Kabulban tegnap a hadsereg hadműveletet indított, melynek az a célja, hogy kiszorítsák a fővárosból a kormányellenes felkelőket, A hadsereg parancsnoksága közölte, hogy az akcióba mintegy 1500 mudzsahidet vontak be, akiket a különböző felkelő frakciókból, valamint a korábban a Moszkva-párti rezsimhez lojális, s immár az iszlám kormány oldalára átállt egységekből toboroztak. A kabuli televízói tegnapra virradóra közölte: a kormány megbízta eredményezne, ha az idei termés 20-30 százalékkal lenne magasabb, de ilyen ugrásra Oroszország egyszerűen képtelen. Oroszország mezőgazdasága a lap véleménye szerint a jelenlegi „különös piacra" fizet rá. Ennek a furcsa piacnak az a lényege, hogy az ipari termékek árát felszabadították, de a mezőgazdasági vállalatoknak még mindig az állam diktál. Ennek következménye, hogy a mezőgazdasági vállalatok 20-30-szorosan drágábban vásárolják az ipari termékeket, mint korábban, ugýanakkor a tej, a hús és a tojás felvásárlási ára csak a korábbi 4-5-szöröse. A kolhozok, a szovhozok és a farmerek kifogytak a pénzből, az állami dotációk pedig túl alacsonyak. meghosszabbítják - mondotta Chrzanowski. Megfigyelők szerint a kormányfő tegnapi fellépésének az volt a célja, hogy egyértelmű elnöki támogatást szerezzen és több időt a reformokat támogató három párt koalíciójával folytatott tárgyalásokra. A koalíció eddig nem volt hajlandó elállni követeléseitől, hogy beleszólhasson a jövendőbeli kormány gazdaságpolitikájába. Nemhivatalos és egymásnak ellentmondó információk szerint a koalíció állítólag már megegyezett a miniszterelnökkel az új kabinet összetételében. A helyzet tehát egyáltalán nem világos. A 120 tagú knesszetben a Munkapártnak 44 mandátuma van. A párt vezérkara már eddig is tárgyalt a baloldali Merec blokkal, amelynek 12 mandátuma van és a jobboldali Comet párttal, amely 8 képviselői helyet szerzett. Ez összesen 64 mandátum, bár az új parlamentben 75 képviselő javasolta, hogy az elkövetkező négy évre Rabin alakítson kormányt. a belügy- és a védelmi minisztérium egységeit, hogy Kabulban reggel közösen kezdjék meg a tisztogató hadműveletet. Kommentátorok úgy vélik, az akció után dől el, hogy a fővárosban a fegyveres milíciák lesznek hatalmon, vagy végre sikerül rendet teremteni. Kabul a 14 évig tartó polgárháború után idén áprilisban került a mudzsahidek kezére, azóta harcolnak az egymással szembenálló frakciók. Becslések szerint jelenleg mintegy 25 ezer fegyveres van Kabulban. Jelzi a lap, hogy a kormány egyszerűen zsákutcába jutott. Ha felszabadítaná a mezőgazdasági termékek árait is, akkor ezzel szociális robbanást okozna. Az ipari területeken azonban az is tiltakozásokat váltana ki, ha a hatóságok teljes mértékben dotálnák a mezőgazdaságot, mivel ezt csak úgy tudnák megoldani, ha jelentős összegeket vonnának el a városoknak szánt pénzből. A Komszomolszkaja Pravda leszögezi: az eredmény mindkét esetben azonos lenne - tömeges sztrájkok, az ipari termelés megbénulása. Ez pedig Jelcin és Gajdar egész, árliberalizálási koncepciójának összeomlását jelentené. Annál is inkább, mivel ezt amúgy sem kíséri a gazdaság liberalizálása. U

krajna parlamentje szerdán ratifikálta a hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződést - jelentette be tegnap kijevi sajtókonferenciáján Borisz Taraszuk külügyminiszter-helyettes. A képviselők egyben megerősítették a FÁK májusi taskenti csúcsértekezletén született megállapodást, melynek értelmében a volt szovjet köztársaságok területén alkalmazni fogják a hagyományos fegyverekről szóló szerződést. A

lbániában újabb menekülési hullám tört ki. A még mélyebb gazdasági és szociális válság elől emberek ezrei, köztük nagyon sok nő és gyerek próbál elmenekülni. Dracs és Vlora kikötőkben szerdán ismét megrohamozták az ott horgonyzó hajókat. A kikötőbe vezető utakat azonban a rendőrség elbarikádozta és megakadályozta a hajófoglalást. Az AFP hírügynökség szerint súlyosabb incidensek nem történtek, de például Dracs utcái zsúfoltak, az emberek ott várakoznak a menekülés lehetőségére. B

orisz Jelcin orosz elnök szerdán aláírta azt a rendeletet, melynek célja az állami vállalatok privatizálásának meggyorsítása. A dokumentum nem vonatkozik a mezőgazdasági állami vállalatokra, melyekből négy hónapon belül részvénytársaságokat akarnak csinálni. J

ohannesburgtól délre, a Boipatong nevű néger negyedben június 17-én elkövetett mészárlásért a zulu munkások a felelősek, akik az Inkatha mozgalom közeli munkásszállójában élnek. Erre a következtetésre jutott a vizsgálat, amelyről Christo Davidson őrnagy, a vizsgálat vezetője számolt be tegnap. Kijelentette, egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az említett munkásszálló lakói támadták meg Boipatongot és a szomszédos települést, minek következtében összesen 41 ember vesztette életét. W

ashington korlátozza Oroszország támogatását, ha Moszkva egy éven belül nem módosítja lényegesen álláspontját a baltikumi csapatkivonás kérdésében. A kedvező fejlemények elmaradása esetében az Egyesült Államok csak h'u' manitárius segélyt folyósít Moszkvának. A szenátus ezt a határozatot szerdán 92:2 arányban hagyta jóvá, míg korábban 60:35 arányban eluta-' sította a határozat radikálisabb változatát, amelyben semmilyen időpont sem szerepelt. E

dward Djerejian amerikai külügyminiszter-helyettesre hivatkozva közölte tegnap egy egyiptomi napilap, hogy kiutazási vízumot kapott az Egyesűit Államokba az első 528 szíriai zsidó. A zsidók emigrálásáról idén áprilisban született megállapodás Washington és Damaszkusz között. Szíria állítólag a többi zsidó kiutazását sem fogja akadályozni, bárhová emigrálhatnak, kivéve Izraelt. K

áosz uralkodik a francia utakon. A legrosszabb a helyzet a Párizs-Lyon autópályán és a még délebbre fekvő útszakaszokon, továbbá a Párizs—Lille autópályán is. A csehszlovák turistákat is érdekelheti az a hír, mely szerint gyakorlatilag csak egy autópálya járható, mégpedig a Saarbrücken-Párizs szakasz. Az utakat elsősorban kamionok zárják le, a gépkocsivezetők ily módon tiltakoznak a szerdán életbe lépett új rendelet ellen, amely szerint a gépkocsivezetői jogosítvány „hat pontot ér". A közlekedési kihágásokat megfelelő pontszámmal büntetik, s ha mind a hat elfogyott, a gépkocsivezetőt új vizsgára kényszerítik. • N

émetország egész területén a rendőrség szerdán razziát rendezett egy stuttgarti cég építkezésein, mivel az kelet-európai munkásokat alkalmaz illegálisan. Csak Berlinben 21 lengyel illegális munkást tartóztattak lé. A hasonló razziák már tavaly kezdődtek. Az illegális munkáltatás ugyanis 50 milliárd márka kárt okozott Németországnak. HONECKER-ÜGY VÉGRE LEZÁRUL? IZRAEL RABIN ALAKÍT KORMÁNYT KABUL TISZTOGATÓHADMŰVELET