Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-29 / 177. szám, szerda

1992. JÚLIUS 29. .ÚJ szói DOKUMENTUM A NÉP SZAVA... ... nem Isten szava ugyan, de a politikusoknak mindenképpen számolniuk kell vele - jelentette ki tegnap Prágában a Szövetségi Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete sajtótájékoztatójának bevezetőjeképpen Bohumil Jungmann, az intézet igazgatója annak kapcsán, hogy legfrissebb, a lakosságnak az államjogi elrendezéssel kapcsolatos nézeteit firtató felméréseik első részeredményeinek múlt heti közzététele után néhány politikus a nyilvánosság előtt is hangot adott a nemtetszésének. A július 2-a és 9-e között, azaz még Václav Havel lemondása és Szlovákia szuverenitásának kikiáltása előtt végzett felmérés eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szándékai, illetve az ország lakosságának az akarata között több ponton sincs átfedés. Elég, ha csak azt , vesszük, hogy míg a PDP és a DSZM vezetői között legutóbb kötött politikai egyezményben az aláíró felek leszögezik, hogy kezdeményezni fogják egy, a föderáció megszűnésének módjáról és vagyonának az elosztásáról szóló alkotmánytörvény elfogadását, addig - legalábbis az emiitett felmérések alapján - az ország lakosságának többsége (Csehországban a megkérdezettek 75, Szlovákiában pedig 49 százaléka) még mindig a közös állam valamilyen formában való megőrzésének a híve. A felmérések eredményei közül figyelemre méltónak számít az is hogy Csehországban a lakosság 82, Szlovákiában pedig 84 százaléka véli úgy, hogy a közös állam jövőjéről nem a politikusoknak, hanem az állampolgároknak népszavazással kell dönteniük, éspedig a megkérdezettek többsége szerint minél hamarább. A kérdésre, hogy kit tart a legmegfelelőbb személynek a szövetségi, a cseh, illetve a szlovák köztársasági elnöki posztra, a csehországi megkérdezettek döntő többsége az első két posztra Václav Havelt, a szlovákiai megkérdezettek legtöbbje pedig az elsőre Václav Havelt, a harmadikra viszont Vladimir Mečiar személyét jelölte meg. (kajó) KEZDŐDIK A NAGYTAKARÍTÁS (Munkatársunktól) - A magyar koalíció egyértelmű választási győzelméről megfeledkezve július második hetében Rimaszombatban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetes megbeszélések és nézetegyeztetések után tanácskoztak a járás politikai, gazdasági helyzetéről. Közleményük szerint komplex elemzést végeztek az egyes részlegek szerkezeti felépítését és személyi á'lományát illetőleg azzal a céllal, hogy az irányítási struktúrák ,,tökéletesítése" által biztosítsák a szlovák kormány programnyilatkozatának teljesítését. A járási hivatal több részlegén, az egészségügyben, a járási iskolaügyi hivatal s a regionális földtani és információszolgáltatási központ élén terveznek személycseréket. A gazdaságfejlesztés terén a regionális politikai tervek átdolgozását, a vállalkozások hatékonyabb támogatását és a térség vonzóbbá tételét hangsúlyozták. A nagy változásokat Ígérő és kezdeményező, választási sikerüket lépten-nyomon hangsúlyozó helyi politikusok egyébként a sajtó képviselőivel sem bánnak kesztyűs kézzel. A Gemerské zväzky című szlovák nyelvű járási lap főszerkesztőjét tendenciózus tájékoztatással vádolják, és kifogásolják a lapszerkesztés színvonalát, a magyar nyelvű Gömöri Hírlap esetében pedig a nyelvtörvény be nem tartása a vád. Észrevételeiknek és kifogásaiknak nyomatékot adva a Rimaszombati Városi Hivatal által kiadott lapok közös szerkesztőségi tanácsának sürgős összehívását szorgalmazták. (polgári) A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE (A dokumentum első részét tegnapi számunkban közöltük.) A szociális jogokat illetően a tervezet leszögezi, hogy az állampolgároknak eltartójuk elvesztése, munkaképtelenségük és öregségük esetében megfelelő anyagi ellátáshoz van joguk, és mindazoknak, akik Szükséget szenvednek, joguk van az alapvető életszükségleteik biztosításahoz szükséges támogatáshoz. Az alkotmánytervezet szerint mindenkinek joga van egészsége védelméhez. Az állampolgároknak pedig a társadalombiztosítás alapján alkotmányos joguk van - a törvény által megállapított feltételek alapján - az ingyenes egészségügyi ellátáshoz. A házasság és a család a törvény védelme alatt állnak. A tervezet szerint szavatolva lenne a gyermekek és fiatalkorúak, valamint a várandós nőknek különleges védelme. A házasságban és a házasságon kivül született gyermekeknek egyenlő jogaik vannak. A gyermekekről való gondoskodás és nevelésük a szülök joga, amelytől csak kivételes esetekben, azaz törvény alapján és bírósági határozat alapján foszthatóak meg. A gyermekekről gondoskodó szülőknek állami támogatáshoz lenne joguk. A művelődéshez való jogot illetően a tervezet leszögezi, hogy az iskolalátogatás a törvény által megállapított ideig kötelező, az állampolgároknak pedig joguk van az ingyenes oktatáshoz az alap- és középiskolákban, illetve az állampolgár képességei és a társadalom lehetőségei szerint a főiskolákon, egyetemeken is. Egyéb, mint állami iskolákban a műveltség térítés ellenében nyújtható. Az alkotmánytervezet szavatolja a tudományos kutatási és a művészeti tevékenység szabadságát is. A továbbiakban a környezetvédelem alapvető szabályozását állapítja meg a tervezet. Alanyi jogként állapítja meg, hogy bárki környezetvédelmi intézkedések meghozatalát követelheti, illetve időben és teljes tájékoztatást kapjon a környezetvédelem helyzetéről. Az alkotmánytervezet fokozott figyelmet szentel a bírósági és egyéb jogi oltalomhoz való jognak. Részletesen lebontja a hasonló témájú sokoldalú nemzetközi emberi jogi egyezmények szabályait: a független és pártatlan bírósághoz való fordulás jogát, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatához való jogot, az ügyvédi jogsegélyhez, a tanúvallomás megtagadásához, a nyilvános bírósági tárgyaláshoz, az ártatlanság vélelmezéséhez stb. való jogot. HARMADIK FEJEZET Területi önkormányzat A tervezet szerint a területi önkormányzat alapja a község, amelyet a területén állandó lakóhellyel rendelkező személyek képeznek. A község jogi személy, amely az SZNT törvényével megállapított feltételek alapján önállóan gazdálkodik a saját vagyonával és pénzeszközeivel. Törvény állapítja meg azt is, mely adók és illetékek képezik a község bevételeit, mivel a község elsősorban a saját bevételeiből finanszírozza a saját szükségleteit. A községnek a közös érdek tárgyát képező ügyek ellátása céljából jogában áll más községekkel társulni. A helyi önkormányzat ügyeiben a község önállóan határoz, kötelességeket és korlátozásokat csak törvény állapithat meg számára. Az említett ügyekben a község lakosai határoznak a községi gyűléseken, helyi népszavazással vagy községi szerveik révén. A községre átruházható a helyi államigazgatás egyes feladatainak ellátása is. Az átruházott államigazgatási feladatok finanszírozását törvény szabályozza. Törvény szabályozza a felsőbb szintű területi egységek önkormányzatát és szerveit is. NEGYEDIK FEJEZET Gazdaság A Szlovák Köztársaság gazdasága a szociálisan és környezetvédelemre orientált piacgazdaság alapelvein nyugszik. Az állam védi és támogatja a gazdasági versenyt. Az állam az árképzésbe csak a törvény által meghatározott elkerülhetetlen mértékben avatkozhat fbe, főként a stratégiai nyersanyagok, a lakosság alapvető szükségletei árainak és a viteldíjak meghatározásánál. Az állam létrehozza a jegybankját. Az SZK területe vámterület. Az adók és illetékek államiak és helyiek, miközben adókat és illetékeket csak törvénnyel vagy törvény alapján lehet kivetni. ÖTÖDIK FEJEZET Szlovák Nemzeti Tanács A Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Köztársaság egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve, amelynek 150 képviselője van, akiknek megbízatása négy évre szól. A képviselők a megbízatásukat a saját lelkiismeretük és meggyőződésük szerint gyakorolják, miközben nem érvényesül az imperatív (kötött) mandátum, a választók tehát nem kötelezhetik képviselőiket utasításokkal. A képviselőket általános, egyenlő éš közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Képviselővé az SZK olyan állampolgára választható meg, aki választási joggal és az SZK területén állandó lakóhellyel rendelkezik. A tervezet a továbbiakban meghatározza a képviselői mentelmi jog szabályait, illetve hogy a képviselői funkció, mely egyéb funkciókkal összeegyeztethetetlen. így például a képviselő nem lehet egyidejűleg a köztársaság elnöke, a kormány tagja, bíró, ügyész, hivatásos katona, a rendőri testület tagja stb. A képviselő interpellálhatja a kormány tagját vagy más központi államigazgatási szerv vezetőjét. Az interpellációra adott válaszról vita folyik, amelyet bizalmi szavazással is össze lehet kapcsolni. Az SZNT ülései nyilvánosak. Zárt ajtók mögött a parlament csak a törvény által meghatározott esetekben tanácskozhat, esetleg akkor, ha az SZNT háromötödös szótöbbséggel úgy határoz. Ugyanígy háromötödös szótöbbség szükséges az alkotmánytörvények elfogadásához vagy módosításához és a hadüzenet megszavazásához. Az SZNT-vel szemben törvénykezdeményezési joga van a köztársasági elnöknek, a parlamenti bizottságoknak, a képviselőknek és a kormánynak. Az SZNT élén annak elnöke áll, akit valamennyi képviselő többségének szavazatával választanak meg. Az SZNT elnökét az alelnök helyettesíti. Az SZNT elnökségét az elnök . és az alelnökök alkotják, ez a szerv irányítja és szervezi a parlament tevékenységét. HATODIK FEJEZET Népszavazás Népszavazással (referendummal) lehet határozni a más állammal való kötelékbe lépésről vagy az ilyen kötelékből való kilépésről, alkotmánytörvény vagy törvény elfogadásáról és egyéb fontos közérdekű kérdésekről. Nem lehet népszavazásra bocsátani a második fejezet szerinti alapvető jogokat és szabadságokat, adókat, elvonásokat és az állami költségvetést. A népszavazáson az SZK minden állampolgára részt vehet, aki választhat az SZNTbe. A népszavazást a köztársaság elnöke hirdeti ki, mégpedig az SZNT határozata alapján vagy akkor, ha petícióval azt legalább 300 ezer állampolgár kéri. A népszavazás eredménye akkor érvényes, ha a népszavazáson a jogosult választók többsége részt vett és a határozat elfogadása mellett a résztvevők többsége szavazott. A népszavazással elfogadott törvényeket főként népszavazással lehet módosítani vagy megszüntetni. Az SZNT a népszavazással elfogadott törvényt csak a hatályba lépésétől számított három év után módosíthatja. HETEDIK FEJEZET A köztársaság elnöke A köztársaság elnöke (államfő) a funkciója gyakorlásáért az SZNTnek tartozik felelősséggel. A parlament választja őt titkos szavazással ötévi idöiarmra. A köztársasági elnök megválasztásához valamenynyi képviselő háromötödének szavazata szükséges. A köztársasági elnök a tervezet szerint a szokásos államfői funkciókkal rendelkezik, azaz képviseli az SZK-t külső kapcsolataiban, nemzetközi szerződésekről tárgyal és ratifikálja azokat, összehívja a parlament üléseit és befejezettnek nyilvánítja azokat, kinevezési, és visszahívási jogkörrel rendelkezik, kitüntetéseket adományoz, kegyelmi jogot gyakorol stb. A tervezet ezenkívül lehetővé teszi számára, hogy az SZNT-t feloszlassa, hogy a kormány programnyilatkozatáról háromszor megismételt szavazás után sem kap a kormány bizalmat, vagy ha alkotmánytörvény-tervezetről háromszor megismételt szavazás után sem kerül sor annak elfogadására. Az elnöki jogkört erősíti az is, hogy a parlamentnek a már elfogadott törvényt megjegyzésekkel visszaadhatja. Az SZNT visszahívhatja az elnököt funkciójából, ha az elnök a Szlovák Köztársaság szuverenitása vagy területi integritása elleni, illetve demokratikus alkotmányos rendszere eltávolítására irányuló tevékenységet folytat. A köztársasági elnököt csak hazaárulás miatt lehet büntetőeljárás alá vonni. Ilyen esetben a parlament emel vádat és az alkotmánybíróság ítélkezik. NYOLCADIK FEJEZET Kormány Az SZK kormánya a végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve. A kormány az elnökből, alelnökökből és miniszterekből tevődik össze. A minisztereket távollétük idején államtitkárok helyettesítik, akik viszont nem tagjai a kormánynak. A kormány elnökét a köztársaság elnöke nevezi ki, az alelnököket és minisztereket a kormányfő javaslatára, az államtitkárokat pedig a kormány javaslatára nevezi ki az államfő. A kormány tagja nem végezhet fizetett foglalkozást, nem vállalhat más, fizetett hivatalt, nem folytathat vállalkozói tevékenységet és nem lehet olyan jogi személy szervének tagja, amely vállalkozói tevékenységet folytat. A kormány tagja csak az SZK állampolgára lehet. A kormány a funkciója gyakorlásáért az SZNT-nek tartozik felelősséggel, amely bármikor bizalmatlanságot szavazhat meg neki. Ha az SZNT bizalmatlanságot szavazott meg a kormánnyal szemben, vagy elutasította a bizalom megszavazására irányuló kormányjavaslatot, a köztársasági elnök a kormányt visszahívja. Az SZNT bizalmatlanságot szavazhat meg a kormány egyes tagjának is, akit ilyen esetben a köztársasági elnök szintén visszahív. Ha az SZNT a kormányfőnek szavaz meg bizalmatlanságot, a köztársasági elnök visszahívja öt, és ilyen esetben az egész kormány megbukik. A tervezet ugyanakkor erőteljesen védi a kormányt. Ha ugyanis az SZNT hat hónapon belül kétszer, vagy megbízatási időszaka folyamán háromszor szavaz meg a kormánynak bizalmatlanságot, a köztársasági elnök a parlamentet feloszlatja. KILENCEDIK FEJEZET Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal az SZNT szerve, amely az SZK költségvetési eszközeivel történő gazdálkodást ellenőrzi. A parlament egyéb feladatokkal is megbízhatja. A hivatal élén az elnök áll, őt és az alelnökeit az SZNT választja. A hivatal elnökének és alelnökének funkciója összeegyeztethetetlen az állami szervekben, a területi önkormányzat szerveiben, valamint .a vállalkozó szervezet irányító és tanácsadó szerveiben viselt funkcióval. TIZEDIK FEJEZET Alkotmánybíróság Az SZK Alkotmánybírósága a Szlovák Köztársaság alkotmányossága védelmének független bírói szerve. Az alkotmánybíróság dönt főként a magasabb és az alacsonyabb szintű jogszabályok összhangjáról, az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait sértő egyes határozatok elleni panaszokról, a központi államigazgatási szervek közötti hatásköri vitákról, a népszavazás eredménye elleni panaszokról, politikai pártok és mozgalmak alkotmányosságáról stb. A- tervezet a továbbiakban meghatározza, kinek a javaslatára indít eljárást az Alkotmánybíróság és milyen jogkövetkezményei vannak, ha határozatában megállapítja, hogy az egyes jogszabályok között nincs összhang. Az Alkotmánybíróságnak 10 bírája van, akiket hétévi időtartamra az SZNT választ. Az alkotmánybírák közül elnököt és alelnököt úgyszintén a parlament választ. A továbbiakban a tervezet az alkotmánybírák választhatóságának feltételeit és jogállásuk alapelveit határozza meg. TIZENEGYEDIK FEJEZET Bíróságok Az SZK-ban a törvénykezést független és' pártatlan bíróságok végzik. A tervezet ezzel kapcsolatban azonban a bírákat nem korlátozza úgy, mint az alkotmánybírákat, akik nem lehetnek politikai pártok vagy mozgalmak tagjai. Bíróságok határoznak a polgárjogi, a kereskedelmi jogi és a büntetőjogi ügyekben, illetve felülvizsgálják az államigazgatási szervek határozatainak törvényességét. Az ítéletet a Szlovák Köztársaság nevében hirdetik ki és mindig nyilvánosan. A bírósági szervezet gyakorlatilag változatlan marad, továbbra is járási, kerületi bíróságok, katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság működik. A bírákat az SZNT választja a kormány javaslatára, meghatározatlan időre. A löíjfelsőbb bíróság elnökét és alelnökeit az SZNT a legfelsőbb bíróság bírái közül választja, ötévi időtaHamra, mégpedig legfeljebb két egymást követő időszakban. TIZENKETTEDIK FEJEZET Ügyészség Az ügyészség fő feladatai közé a tervezet szerint a vádhatósági szerepkör betöltése tartozik. A vádemelés előtt az ügyész ügyel arra, hogy büntetőeljárás a törvénnyel összhangban történjen, a bíróság előtt pedig a vádló szerepét tölti be. Polgári peres eljárásban az ügyész csak akkor léphet ilyen eljárásba vagy kezdeményezhet ilyen eljárást, ha azt számára a törvény lehetővé teszi. Az ügyészség felügyeli továbbá az államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek tevékenységének törvényességét is. Az ügyészség élén a legfőbb ügyész áll, akit a parlament javaslatára a köztársasági elnök nevez ki és hív vissza. TIZENHARMADIK FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések A javaslatnak ez a része egyértelműen a közös állam felszámolására irányul. Mindazok a jelenlegi alkotmánytörvények, törvények és egyéb általánosan kötelező erejű jogszabályok csak annyiban maradnak érvényben, amennyiben összhangban vannak a szlovák alkotmánnyal. Ugyanakkor valamennyi jogszabály értelmezése és alkalmazása is összhangban kell hogy legyen az alkotmánnyal. Ez a fejezet állapítja meg, hogy a Szlovák Köztársaságot kötelezik a CSSZSZK által megkötött és ratifikált nemzetközi szerződések, főként a polgári, politikai gazdasági, szociális és kulturális jogok területén. Az SZK-t kötelezik a CSSZSZK által ratifikált nemzetközi szerződések a kölcsönök és hitelek területén is, de csak azon összegig, amelyet az SZK ténylegesen elfogadott. Ugyanez vonatkozik a gazdasági jellegű nemzetközi kötelezettségekre is. Az alkotmánynak a tervezet szerint 1992. október 1 -jén kellene hatályba lépnie.