Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1992-07-29 / 177. szám, szerda
HIREK - VÉLEMENYEK .ÚJ szól 1992. JÚLIUS 29. SZEREPCSERE A pártvezérek akaratát lelkiismeretesen végrehajtó hivatalnokokként mutatkoztak be a nemzeti parlamentek elnökei hétfői találkôzójukon. A kollektív államfői testületek elnökeiben fel sem merült a kétség, vajon Klaus és Mečiar megállapodása kötelezi-e őket. Megegyeztek hát abban, amiben inkább a parlamenti határozattal meghatalmazott kormányfőknek kellett volna megállapodniuk. Meghökkentő szerepcsere ez. A törvényhozók végrehajtják, amiben a végrehajtó hatalom legfelsőbb képviselői állapodtak meg. Persze, a jobboldali cseh PDP magatartásán nem lehet csodálkozni. Egyszerűen megunták azt az örökös csatározást, vitatkozást, ami óhatatlanul (vagy éppen óhajtottan) lassította a gazdasági reform gyors végrehajtását, melyet pedig egyébként még 1990-ben az ország mindkét része megszavazott. Megunták a két választás közti években, hogy a reform törvényeinek meghozatalát minduntalanul fékezte egyrészt az államjogi berendezkedésről folyó vita, másrészt pedig a szlovákiai képviselők jelentős részének a reformok végrehajtását objektíve lassító értelmezése. Mečiarék választási győzelme után pedig teljesen nyilvánvalóvá vált számukra, hogy alig akadna olyan törvény, amelyet a szövetségi parlament el tudna fogadni, alig akadna olyan kérdés, amelyben meg tudnának állapodni. A szlovák képviselők szerint például a csehek nagylelkűen szavazhatnak (szavazhatnának) meg jogokat a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, ha ők a saját hárommilliós német kisebbségüktől a háború után már megszabadultak. A csehek pedig azzal nem értenek egyet, hogy a szlovák képviselők le akarják szorítani az adók mértékét, ami nézetük . szerint a gazdasági versenyben való egyenlő részvétel lehetőségét kérdőjelezné meg. Ilyen és hasonló ellentmondásos érdekek mellett növekedett Szlovákiában a munkanélküliség, Csehországban pedig az eredményesen vállalkozók száma. Immár egyértelművé vált, a csehek (sikereiken felbuzdulva is) tovább akarnak lépni a gazdasági kibontakozás terén, Szlovákia fölösleges kolonccá vált számukra. Gazdaságilag és politikailag egyaránt. Hiszen egy újabb magyarellenes szlovák nyelvtörvény és Mečiar sorozatos magyarellenes megnyilatkozásai pillanatnyilag nemcsak Szlovákiát minősítik, nemcsak a szlovákoknak és az itt élő magyaroknak okozhatnak kárt, hanem a szlovák-magyar viszonyban „teljesen vétlen" cseheknek is. Mindezek után nem csoda, hogy a csehek, akik nem is ígérgették a népszavazást, ugyancsak ódzkodnak tőle, Mečiarék pedig, habár megígérték a referendumot, utólag kitalálták az eső után köpönyeg féle népszavazást - a visszafordíthatatlanul elhatározott kérdésről. Ám nem éppen mellékes kérdés, mi lesz akkor, ha a szlovákiai népszavazás a közös állam fenntartása mellett dönt - visszafogadnak-e a csehek, visszaállítható-e a közös állam. Jl _ Uhde-Gašparovič páros minduntalanul a felosztás „alkotMZ mányos útját" emlegette. Tehetik, hiszen senki sem néz utána, mennyiben áll összhangban az alkotmánytörvényekkel a felosztás négy módozata közül a népszavazáson kívüli három. Az alkotmányos út emlegetése mindinkább üres frázispufogtatás. Az alkotmánytörvényekben ugyanis hiába keresnénk az Uhde-Gašparovič megállapodás szerinti bizottságok létrehozatalának és működésének jogi alapjait avagy az ország szétverésére irányuló egyoldalú lépéseket igazoló cikkelyeket. Ilyen körülmények között viszont ugyanazok az okok, amelyek az ország széthullásához vezetnek, gyakorlatilag megvalósíthatatlan vágyálommá teszik a vámunió és egyéb föderációpótló viszonyok működtetését. FEKETE MARIAN ÉS GYŰLNEK AZ ÜRES ÜVEGEK (Folytatás az 1. oldalról) - A palackok viszont egyre gyűlnek: a feldolgozóknál, a kereskedőknél és nem utolsósorban a fogyasztóknál. - Igen, egyre több halmozódott fel. A töltőüzemeknek át kellett venniük a gyártóktól, mert szerződésük volt, ellenkező esetben megbüntették volna őket. A kereskedők viszont megtehetik, hogy nem váltják viszsza, elutasítják a fogyasztókat, ezért maradnak az üvegek náluk. -Amit elmondott, ezek tények. De hogyan lehetne megoldani az üvegügyet? - A kereskedelem azzal érvel, hogy nem raktározhatja a palackokat, mert bizonyos tőkéjét lekötné és a banknak kamatot kell fizetni. Viszont a bank még mindig állami, tehát irányítható volna, csak valakinek kezébe kellene vennie az ügyet. - Az állami kereskedelemhez viszont az üzlethálózatnak csupán 20 százaléka tartozik... - Ez igaz. De ha vállalkozó volnék, bérelnék egy csarnokot és ott felhalmoznám az üvegeket. Valamilyen módon biztosan el lehetne érni, hogy a bank ne büntesse a megoldásra törekvőket. - ön szerint az államnak kellene beavatkozni? - Igen. - Tulajdonképpen már beavatkozott: megszüntette azt a törvényt, amely a kereskedőket a palackok visszaváltására kötelezte. - Ezt se nekem róják fel! A felügyelőség nevében véleményeztük a kereskedelmi törvényt, amely szerény megállapításom szerint nemigen nevezhető fogyasztói beállítottságúnak. Alig említi a vevőt a piac résztvevőjeként, arról pedig már nem is szólva, hogy a gyakorlati kérdésekkel egyáltalán nem foglakozik. Kezdeményeztem, hogy tartalmazza a fogyasztói érdekvédelmet, de sajnos ezt a törvényalkotók nem vették figyelembe. - Tehát a törvényből is kimaradtunk. De legyünk konkrétak: én, a fogyasztó, mit tegyek, ha a konyhám, az erkélyem tele van üres üvegekkel és csak annyit váltanak vissza a szomszéd boltban, amennyiről cédulám van. ~ - Ebben nagyon nehéz tanácsot adni. De talán nem árulok el titkot, hogy a sörös üvegeket én sosem váltottam vissza itthon, a szomszédos országokban ínindig többet kaptam értük. - Nem hinném, hogy ez mindenki számára elfogadható út, a fogyasztó tehát kilátástalan helyzetbe került... - Ráadásul még vele fizettetik meg a bérleti díjat is, tehát mintegy kölcsönadja a pénzt a kereskedőknek az üvegekért. - Van valamilyen hatásköre a kereskedelmi felügyelőségnek, beavatkozhat? - A ránk vonatkozó törvény szerint csak a kereskedelem bizonyíthatóan helytelen eljárása miatt büntethetünk. A palackügy viszont nem a kereskedők ügyé. Legtöbb vállalat és magánkereskedő legalább azokat az üvegeket visszaváltja, amelyeket tőle vettek meg, s ezzel bezárul a kör. - Valóban nincs más megoldás, csak mérgünkben összetöri az üvegeket? - Már írtam a belügyminiszternek, hogy az államigazgatási szervek is próbáljanak megoldást keresni, hisz ők is felelősek a lakosság ellátásáért. Tudom, ez nem teljesen az ő asztaluk: ott kell kiküszöbölni a gondot ahol keletkezett. A palackok gyártóinál, azoknál, akik a termékeiket az üvegekbe töltik és a forgalmazóknál. Az üres üvegek nem maradhatnak örökre a fogyasztó nyakán. DEÁK TERÉZ TANÁCSKOZOTT AZ RMDSZ VEZETŐSÉGE MÉG NINCS DÖNTÉS A RENDKÍVÜLI KONGRESSZUSRÓL A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetősége szerint a román kormány azon döntése, hogy leváltja Kovászna és Hargita megyék magyar nemzetiségű prefektusait és helyükre román nemzetiségű személyeket nevez ki, teljesen indokolatlan és sérti a magyar kisebbség jogait. Az RMDSZ ezért újra határozottan tiltakozik az erdélyi magyar kisebbséget diszkrimináló intézkedés ellen és követeli annak azonnali hatályon kívül helyezését. Az RMDSZ OV szombaton Brassóban tárgyalt és külön határozatban foglalt állást az ügyben. A szövetség vezetősége felhívta a két székelyföldi megye lakosságát, hogy ezen a héten állandóan viseljen fehér vagy sárga kokárdát, szimbolikusan jelezve ezzel, hogy Romániában a magyarság még mindig csupán másodosztályú állampolgárnak számít. Időközben a magyarság képviselői újra tárgyalnak a bukaresti kormánnyal. Ha ezek a tárgyalások nem hoznak eredményt, akkor fontolóra veszik másfajta tiltakozó akciók megszervezését is. A vezetőségi ülés résztvevői megtárgyalták az RMDSZ Maros megyei szervezete által kidolgozott tanulmányt is, amely a rendszerváltást kővető két és fél éves időszakban a romániai magyarokat ért sérelmekkel foglalkozik és elemzi azokat. Az elnökség a dokumentumot elfogadta. Egyebek közt szó van benne az ismert marosvásárhelyi eseményekről (1990 március), az iskolaügyről stb. Az elnökség részletesen tárgyalt arról is, hogyan vonják be a szeptember 27-ére kiírt parlamenti és elnökválasztást megelőző kampányba az Erdélyen kívül élő magyarságot. Ezzel kapcsolatos hír, hogy a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funart, a magyarellenességéről hírhedt kolozsvári polgármestert választotta meg hivatalos elnökjelöltjévé. A nacionalista párt vezetősége a hét végén Marosvásárhelyen ülésezett. A magabiztos Funar a gyűlés után úgy nyilatkozott, hogy esélyesnek érzi magát, mert célja, Nagy-Románia megvalósítása állítólag egybeesik a román nép nagy többségének elképzeléseivel. Azt is kijelentette, hogy szerinte az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, ezért második fordulóra is szükség lesz. Ebben pedig Funar - ahogy mondta - számít a magyarok szavazataira is. Az RMDSZ vezetősége egyébként még ezen az ülésen sem döntött a rendkívüli kongresszus dátumáról. Csupán abban egyezett meg, hogy azonnal a választások után, valószínűleg október közepén, Kolozsvárott összeül a küldöttek országos tanácsa, mely az RMDSZ-parlament szerepét tölti be. Részletesen megtárgyalja a szövetség helyzetét, valamint a további tennivalókat, mégpedig a választások eredményeinek tükrében. A következő elnökségi ülést augusztus 22-ére Kolozsvárra hívták össze. KOKES JÁNOS BAGDAD NEM NYERT CSATÁT VÁLTOZATLANUL ÉRVÉNYBEN MARADNAK A SZANKCIÓK Bár Bagdad meghátrált és hétfőn kompromisszummal zárult Irak és az ENSZ vitája, a Biztonsági Tanács mégis úgy döntött, továbbra is érvényben maradnak az Irak elleni szankciók, mert a testület egyáltalán nem elégedett a tűzszüneti feltételek betartásával. Mint ismeretes, Bagdadban hétfőn közölték, hogy már beengedik a mezőgazdasági minisztérium épületébe az ENSZ katonai szakértőit. Jósé Louis Jesus kapverdi diplomata, aki ebben a hónapban a BT elnöki tisztét betölli, hétfő esti tájékoztatójában nem említette az ENSZ-megfigyelők körüli háromhetes huzavonát. Bush amerikai elnök szintén közölte, a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Szaddam Husszein hatalmon lesz. Hozzá kell tenni, Szaddam távozása a szankciók feloldásának nem legális feltétele. Nyilvánvaló, hogy az amerikai elnöknek sem tetszik a hétfői kompromisszum, ugyanis Bagdad kikötötte: amerikai szakértők nem léphetik át a minisztérium küszöbét, csak más országbéliek. A kompromisszum ellenére a BThez közelálló források jelezték, a tanács nemcsak azzal elégedetlen, ahogy Irak viszonyult a megfigyelőkhöz, de még több mást is kifogásolt magatartásában. így például a felkelő kurdok elleni blokádot, a síiták elleni támadásokat, az iraki-kuvaiti határ mentén húzódó demarkációs vonal elutasítását és annak a megállapodásnak az elvetését, amely szerint Irakban szabadon mozoghatnának az ENSZ járőrei és a humanitárius dolgozók. Rolf Ekeus ENSZ-megbízott máris megérkezett Bagdadba, hogy a megfigyelők munkáját vezesse. Mint ismeretes, Irak hajthatatlansága miatt a szakértők egy csoportja kénytelen volt elhagyni az országot. Azt azonban nem közölte, hogy a „semleges" katonai szakértők mikor léphetnek be a mezőgazdasági minisztérium épületébe, bár egy meg nem nevezett bagdadi személyiség azt mondta, hogy amikor csak akarnak. George Bush, akit állítólag fellelkesített e Szaddam elleni legutóbbi siker, hétfőn felszólította az amerikai választókat, hogy az ő jelöltségét támogassák. Ugyanakkor az amerikai elnök valószínűleg elégedetlen eddigi kampányával, s a Wisconsin állam egyik nyomdaipari központjában megtartott beszédében a saját külpolitikai sikereit helyezte előtérbe, mondván, ezek miatt is megérdemli, hogy még négy évig a Fehér Házban maradjon. ,,Ha a késő éjszakai órákban a Fehér Házban megszólal a telefon és külpolitikai válságról szól a hír, az amerikaiaknak biztosaknak kell lenniük abban, hogy a férfi, aki felemelte a kagylót, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik ahhoz, hogy helyesen döntsön." Tegnap délután kaptuk a hírt, hogy ismeretlen fegyveresek hétfőn megtámadtak a kurdok által ellenőrzött Szulejmanija észak-iraki városban az ENSZ-erők laktanyáját, ahol csehszlovák katonák is vannak. A hírt független források még nem erősítették meg. Dzsalal Talabani, a kurdok vezetője azt állítja: bizonyítékai vannak arra, hogy a támadásokat az ENSZ és a segélyszervezetek munkatársai ellen az iraki titkosrendőrség hajtja végre. Bagdad azzal utasítja el a felelősséget, hogy ezeket a területeket nem ellenőrzi. MEGKÖTIK JELCIN KEZÉT Az orosz parlamentben tegnap tájékozódó jellegű vita kezdődött a Kuril-szigetekről. Mint ismeretes, ez a probléma jelenti a legnagyob gondot Oroszország és Japán kapcsolataiban. A Kuril-szigetcsoporthoz tartozó négy kis szigetet a Szovjetunió a második világháború után annektálta, s Tokió az igazság nevében most visszaköveteli azokat. Tekintettel arra, hogy az orosz parlament tavaszi ülésszaka már véget ért, a tegnapi vita nem volt hivatalos jellegű, a képviselők nem fogadhattak el kötelező érvényű dokumentumot. A konzervatív honatyák azt követelik, hogy Borisz Jelcin, aki szeptember 13-14-én tesz hivatalos látogatást Japánban ; ne vitassa meg ezt a kérdést vendéglátóival annak előtte, hogy a parlament elvi állásfoglalást tesz közzé. A konzervatívok ugyanis egyértelműen Oroszország területi integritásának a hívei, s nem akarják visszaadni a szigeteket. NÉHÁNY SORBAN T allinnban hétfőn lövöldözés tört ki észt és orosz katonák egy csoportja között. Állítólag egy orosz tiszt és egy polgári személy súlyos sérüléseket szenvedett. Az orosz és az észt források egyetértenek abban, az incidenst az idézte elő, hogy az észtek egyik alakulata elfoglalt egy objektumot, melyet korábban a szovjet, most pedig az orosz kontingens használ. I rán visszaadta Kuvaitnak azt a hat utasszállító repülőgépet, melyet Irak az Öböl-háború idején iráni területre menekített. A teheráni kormány közölte, még folynak a tárgyalások arról, mennyit fizessen Kuvait a gépek karbantartásáért. Diplomáciai források szerint Irán kb. 90 millió dollárra tart igényt. A hmed Sah Maszud afgán védelmi miniszter újságírók előtt elmondta, az ország új iszlám kormányának nincs pénze a biztonsági szervek tagjainak fizetésére. Ebből az alkalomból felszólította a nemzetközi közösséget, mielőbb nyújtson támogatást országának. Hangsúlyozta, a segítségre most van szükség, nem pedig majd akkor, ha Kabulban már nyugalom lesz. A fővárosban a múlt héten is heves összecsapások voltak a rivális' frakciók között. A békét csak a biztonsági erők próbálhatnák meg helyreállítani, de nekik meg nem tudnak fizetni. P jotr Aven orosz külkereskedelmi miniszter a Komszomolszkaja Pravda című napilapnak adott nyilatkozatában azt mondta, a köztársaság külkereskedelmében változatlanul az olajnak jut a főszerep. Az orosz export 64 százalékát jelenleg is az olaj és a földgáz képezi, bár az utóbbi évben a kivitt mennyiség 30 százalékkal csökkent. Ennék következményeként 15 százalékkal visszaesett az orosz import is. B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács egyhangú jóváhagyásával úgynevezett technikai missziót indít Szomáliába. A misszió feladata lesz a helyzet tanulmányozása, s ennek alapján tesz majd javaslatot arra, milyen módon nyújthatna a világszervezet segítséget a háború és éhínség sújtotta, kormányozhatatlanná vált kelet-afrikai országnak. R ichard von Weizsäcker német államfő tegnap aláírta a művi terhességmegszakítás liberalizálásáról szóló, sokat vitatott törvényt, amely az ország egész területére érvényes. Annak ellenére, hogy a parlament mindkét háza jóváhagyta már a törvényt, aláirta a kancellár és az államfő is, majd csak akkor lép hatályba, ha jóváhagyja az alkotmánybíróság is. A karlsruhei bíróságnak meg kell még vitatnia 241 kereszténydemokrata képviselő és a bajor kormány fenntartásait a törvénnyel szemben. L egkevesebb 350 személy vesztette életét, amikor megpróbált elszökni az egykori NDK-ból - jelentette be a határincidénsek kivizsgálásával foglalkozó különbizottság. Ez a szám közel a duplája a korábbi adatoknak, s nem kizárt, hogy a végső adat még ennél is magasabb lesz. KIRÁLYI VACSORA II. Erzsébet brit királynő trónralépésének 40. évfordulója alkalmából hétfő este ünnepi vacsorát rendezett a londoni Spencer House-ban. A vacsorán a jelenlegi kormányfő vett részt, a volt miniszterelnökök, valamint Fülöp herceg, a királynő férje, Károly herceg és felesége, Diana, s végül Peter Ustinov, a-híres színész és rendező. Megjelent a vacsorán lord Callaghan, aki 1976-1979-ben volt kormányfő, Margaret Thatcher, aki 1979 és 1990 között volt a Downing Street 10 lakója, sir Edward Heath (1970-1974) és lord Wilson, aki kétszer is, 1964-1970-ben és 1974-1976-ban állt a kormány élén. Rossz egészségi állapotára való tekintettel nem jelenhetett meg lord Home, aki 1963-1964-ben volt kormányfő. Az elhunyt sir Anthony Edent (1955-1957) felesége képviselte. A díszes társaságot Peter Ustinov szórakoztatta, felidézte a volt uralkodók megjegyzéseit kormányfőikről, illetve a kormányfők vélekedését az uralkodókról. Egyébként az a szokás, hogy a miniszterelnök a királynőt hetente tájékoztatja kormánya politikájáról. Ezek a megbeszélések szigorúan zárt ajtók mögött zajlanak.