Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-23 / 172. szám, csütörtök

1992. JÚLIUS 23. HIREK - VELEMENYEK iUJSZÖM OROSZ-UKRAN VITA INCIDENS A FLOTTÁNÁL KÜLÜGYMINISZTERBŐL KAMPÁNYFŐNÖK BAKER A KÖRÚT UTÁN A FEHÉR HÁZBA KÖLTÖZIK NÉHÁNY SORBAN A fekete-tengeri flottához tartozó egyik hajó kedden felvonta az ukrán lobogót és a krími Donuszlav támaszpontról manőverezési gyakorlat ürügyén kihajózott Ogyessza irányába. A Szevasztopol közelében lévő támaszpont elhagyásáról azért döntöttek a matrózok, mert még januárban hűségesküt tettek Ukrajnának. Egész kis hadművelet indult a hajó elfogására

1! a Krímből hajókat és repülőgépeket indítottak visszahozására, s kijevi döntés alapján Ogyesszából is elindítottak három hajót a menekülők fogadására. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség kedA litván parlament a keddi, a tettlegességeket sem nélkülöző incidens után szavazattöbbséggel megválasztotta a köztársaság új miniszterelnökévé a 32 éves Alexandras Abisalát, aki Gediminas Vagnorius helyére lép. Abisala, aki fizikus, 67 szavazatot kapott, öten ellene voksoltak, 22-en pedig tartózkodtak. Az új miniszterelnök felszólította az eddigi kormányt, kövesse Vagnorius példáját - tőle a parlament a múlt héten vonta meg a bizalmat - és testületileg mondjon le, hogy mielőbb a parlament elő terjeszthesse kabinetje összetételét. den a késő esti órákban már arról számolt be, hogy a szökevények megérkeztek Ogyesszába, s az ukrán szervek megkezdték a tárgyalásokat a matrózokkal. Borisz Kozsin, az ukrán flotta admirálisa közölte, hogy az ukrán zászlót a tengerészek saját elhatározásukból vonták fel. Ukrajnának is érdeke az incidens elsimítása, hiszen az orosz és az ukrán elnök június végén megállapodott arról, egyik fél sem tesz egyoldalú lépéseket a vita tárgyát képező fekete-tengeri flottával kapcsolatban. Abisala jelenleg pártonkívüli, korábban a Sajudis mozgalom egyik* vezére volt. Ugyanúgy Landsbergis parlamenti elnök hívének tartják őt, mint elődjét. Helyi megfigyelők Landsbergis népszerűsége csökkenésének tartják Vagnorius távozását, amelyet a parlamenti balszárny ért el, felróva neki átgondolatlan gazdasági reformjait és hajlamait a tekintélyuralomra. Meg kell jegyezni, hogy az új kormány csak október 25-ig lesz hivatalban, akkor parlamenti választásokat tartanak Litvániában. Érdekes kijelentést tett Avigdor Kahalani nyugalmazott tábornok, Rabin Munkapártjának képviselője a Golan-fennsík volt katonai parancsnoka. Azt mondta, Izraelnek vissza kellene adnia a stratégiai fontosságú terület egy részét Szíriának, a békéért cserébe. Hozzáfűzte, nem híve a Golan kiürítésének, de meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat azoknak a métereknek és kilométereknek a visszaadásáról, melyekről Rabin beszél! a júniusi választások előtt, amikor a Golarion járt. A tábornok javasolta, Szíria vonja vissza a Golan közvetlen térségéből gépesített hadosztályait, ezután az izraeli hadsereg is feladná jelenlegi állásai egy részét. Nem tudni, hogyan vélekedik Damaszkusz erről az ajánlatról, hiszen James Baker amerikai és Faruk Sará szíriai külügyminiszter tegnap reggel megtartott tárgyalásairól nem közöltek részleteket. Az azonban már köztudott, hogy a szíriai politikusok többsége nagyon szkeptikusan viszonyul Izrael újkeletű béketörekvé^ seihez. Baker kedden este érkezett meg Damaszkuszba Ammanból, de',az eredeti tervekkel ellentétben nem találkozott Hafez Asszad elnökkel, mivel az anyja halála miatt az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani a megbeszélést. Ezért Baker tegnap rövid látogatásra Kairóba utazott, hogy tárgyaljon Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, s esetleg a libanoni külügyminiszterrel is. A tervek szerint e rövid kitérő után visszautazik Damaszkuszba, hogy Asszad elnöknek átadja Jicchak Rabin izraeli kormányfő személyes levelét, amelyben javaslatot tesz a Golan kérdésének mielőbbi rendezésére. Az oldal zárásáig nem kaptunk hírt arról, nem történt-e az utolsó pillanatban ismét módosítás Baker programjában. Talán nem véletlen, hogy az Amnesty Az ENSZ-felügyelők tegnap Bagdadban a mezőgazdasági minisztérium épülete elől visszamentek a szállodájukba - közölte a Reuter hírügynökség szemtanúkra hivatkozva. Mark Silver, a csoport vezetője a CNN-nek kedden adott nyilatkoztában azt mondta, tekintettel a minisztérium előtt folyó tüntetésekre, emberei könnyen veszélybe kerülhetnek. Az irakiak agresszivitása egyre növekszik, a rendfenntartó erők pedig semmilyen intézkedést sem tettek a szakértők védelmére. A felügyelők július 5-től törekedtek arra, hogy bejussanak az épületbe, ahol International emberjogi szervezet éppen tegnap tette közzé Londonban jelentését arról, hogy a szíriai börtönökben politikai foglyok ezrei vannak. Közülük sokat megkínoztak, egyesek bele is haltak a kínzásokba. Bár az elmúlt év végén és az idei év elején kb. 2 ezer politikai foglyot váratlanul szabadon bocsátottak, még mindig ezrek vannak a börtönökben bírósági ítélet nélkül. A térséggel kapcsolatos az a hír is, amely szerint tegnapra virradó éjszaka az izraeli alakulatok lőtték a Hezbollah nevű síita szervezet által elfoglalt dél-libanoni falvakat. A fundamentalista Hezbollah fegyveres úton akarja elérni az izraeli katonák távozását Dél-Libanonból, ahol a zsidó állam egy ütközőzónát alakított ki északi határai védelme érdekében, a szélsőségesek támadásaival szemben. A napokban a libanoni fegyveresek megtámadták az izraeli egységeket. Izrael ezt a támadást torolta meg azzal, hogy ágyútüzet zúdított az úgynevezett biztonsági övezeten túl fekvő falvakra. Míg James Baker a Közel-Keleten igyekszik javítani a békés rendezés esélyeit, a Fehér Ház képviselői és Bush elnök választási tanácsadói bejelentették: Baker a jövő hónapban a Fehér Házba költözik, hogy átvegye az elnök politikai főtanácsadójának, s egyben kampányfőnökének posztját. A republikánus párt forrásai szerint két változat lehetséges: Baker vagy lemond külügyminiszteri tisztségéről, vagy formálisan szabadságra megy, hogy ideje legyen az elnöknek dolgozni. A The New York Times című napilap értesülései szerint Bush azt tervezi, hogy legalább a novemberi elnökválasztásig Lawrence Eagleburgert, Baker egyik helyettesét nevezi ki a külügyek irányítójává. megbízható információk szerint az iraki fegyverkezési programokról őriznek dokumentumokat. Abdal Amir Anbari iraki nagykövet New Yorkban, az ENSZ székházában kijelentette, a világszervezet ellenőreit semmi esetre sem engedik be a mezőgazdasági minisztérium épületébe, s Bagdadnak ezen az álláspontján Irak esetleges bombázása sem változtat semmit. A nagykövet azt állította, hogy tekintet nélkül a tüntetésekre, a szakértők személyes biztonsága garantált. B

onnban a német kormány kedden jóváhagyta az €urópai Unió létrehozásáról szóló maastrichti szerződéseket, valamint a parlament elé terjesztette azon alkotmánycikkelyek módosító javaslatait, amelyek a jövőben rendezni fogják Németország és az egyesült Európa konpetenciáit. Helmut Kohl kancellár a jelenlegi megbízatási időszak legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy a bonni parlamentben keresztülmenjenek az EK-szerződések. Annak ellenére, hogy a közelmúltban Dániában a lakosság elutasította , Maastrichtot, az EK többi tagállama még az idén ratifikálni kívánja az említett európai dokumentumokat. H

árom román politikai párt - a kormányzó Nemzeti Megmentési Front, az ellenzéki Demokratikus Konvent koalíció és a Román Környezetvédő Mozgalom - megállapodott abban, hogy az elnökválasztás esetleges második fordulójában a jelenlegi államfő, Ion llliescu ellenfelét fogják támogatni. Ezt Petre Roman, a Front elnöke jelentette ki bukaresti sajtóértekezletén. Roman ezt a paktumot „ideológiai keretmegállapodásnak", nevezte, amely egyelőre nem jelent szorosabb választási koalíciót. Mint ismeretes, Romániában szeptember 27-én tartják az elnök- és parlamenti választásokat. N

ew Yorkban a Biztonsági Tanács keddi határozatában elitélte a kambodzsai vörös khmereket, akik nem hajlandók együttműködni az országban állo másozó ENSZ-erökkel (UNTAC). Az UNTAC"feladata a szembenálló kambodzsai csoportok lefegyverezése, a végrehajtó hatalom átvállalása és az, hogy elvezesse az országot a jövő év tavaszán esedékes első szabad parlamenti választásokig. A testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely követeli: minden kambodzsai erő és a szomszédos államok is teljes ménékben működjenek együtt az ENSZ-csapatokkal. A vörös khmerek nem hajlandók átadni fegyvereiket, azzal az indoklással, hogy Kambodzsában még mindig vannak vietnami katonák. Ezt Hanoiban tagadják és a brit nagykövet is azt mondotta tegnap, hogy a vörös khmerek semmivel sem tudják bizonyítani állításukat. P

eru fővárosában, Limában a tegnapra virradó éjszaka újabb bomba robbant, több ember megsérült. Egy másik pokolgépet egy autópályán robbantottak fel, ott is voltak sebesültek. A rendőrség szerint a merényleteket a Fényes Ösvény .maoista terrorszervezet követte el. Egyébként tegnapra ez az ultrabalos szervezet általános sztrájkot hirdetett Alberto Fujimori elnök kormánya ellen, s írásos körlevélben figyelmeztette az egyes szerkesztőségeket: fegyvert fognak használni mindazokkal szemben, akik munkába lépnek. N

émetország egyik keleti tartományában, Szászország-Anhaltban kedden hadgyakorlatot tartottak az ott állomásozó szovjet csapatok. A katonák világító lőszert használtak, s leégett egy 50 hektáros erdő. Stendal város rendőrfelügyelője elmondotta, többször is. figyelmeztették az orosz tiszteket, ebben a nyári kánikulában függesszék fel a gyakorlatokat, de mindig azt a választ kapták tőlük, hogy semmi baj sem fog történni. H

a Románia továbbra is szigorúan tiszteletben tartja a Szerbia és Crna Gora ellen elrendelt ENSZ-embargót, akkor belátható időn belül enyhíthetik vele szemben a nyugati csúcstechnológiák exportját ellenőrző COCOM-listát. Ez azon a tanácskozáson hangzott el, amelyet illetékes amerikai szakemberek folytattak a román kormány képviselőivel Bukarestben. Robert Price, az amerikai külügyminisztérium COCOM-hivatalának igazgatója kijelentette, hamarosan eljön az az idő, amikor nem lesz akadálya annak, hogy Románia részt vegyen e nemzetközi intézmény munkájában. Bukarest nagy érdeklődést tanúsít a nagyteljesítményű számítógépek, valamint korszerű radarrendszerek behozatala iránt. D

él-Korea egyetért azzal, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a területén állomásozó 39 ezer amerikai katona fenntartásának költségeihez. A szöuli védelmi minisztérium szóvivője tegnap bejelentette, a jövő évtől Dél-Korea 22 százalékkal, tehát 220 millió dollárra emeli hozzájárulását. A végleges döntés ez ügyben októberben várható. EMELKEDŐBEN CLINTON CSILLAGA A Harris intézet által kedden közzétett legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint Bili Clinton kormányzó, a demokraták elnökjelöltje 30 százalékkal vezet George Bush elnökkel szemben. Ha most tartanák az elnökválasztást, akkor Bush a szavazatoknak mindössze 33 százalékát szerezné meg, míg az arkansasi kormányzó 63. százalékot kapna. A Harris intézet szerint a számításokban a hibalehetőség nem több, mint pluszmínusz 3 százalék. Figyelembe véve, hogy két héttel ezelőtt még Clinton és Bush fej-fej mellett haladt, s a kormányzó múlt szombaton is „csak" 20 százalékkal vezetett, ez a számadat népszerűségének óriási növekedését mutatja. Ugyanakkor nem kizárt, hogy Clinton ezt az előnyét olyan gyorsan el is veszítheti, mint amilyen gyorsan megszerezte. Előretöréséhez nyilvánvalóan hozzájárult Ross Perot, a texasi milliomos múlt heti visszalépése, valamint az a hatalmas választási show is, amely a múlt héten zajlott a Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusa címén. Bush hasonló showja, vagyis a republikánusok elnökjelölő konvenciója csak augusztusban lesz, s majd ezután lehet komolyabban felmérni, hogy a két jelölt közül melyik is az esélyesebb. George Bush addig sem tétlenkedik, hanem mindenekelőtt Clinton gazdaságpolitikáját bírálja, mondván, az félrevezető és téves. Véleménye szerint a demokraták programja káros lenne az ország gazdaságára, adóemeléshez és a költségvetési hiány növekedéséhez vezetne. IRAK TOVÁBB PACKÁZIK AZ ENSZ-SZEL P

ár nap múlva nemzetközi menekültügyi konferenciát rendeznek Genfben. A volt Jugoszláviában dúló háború megállítása mellett ez vált kontinensünk egyik legfontosabb nemzetközi - a Jugoszláviával szomszédos országokban pedig belpolitikai - problémájává. Hiszen például Magyarország már régen túllépte a kormány által a menekültek megsegítésére kiutalt egymilliárd forintos összeget, jelenleg a költségek 1,68 milliárdnál tartanak. Elsősorban a leggazdagabb országok azok, amelyek eddig vajmi keveset tettek. Érdekes módon a Magyarországnál, Horvátországnál és Szlovéniánál sokkal jobb helyzetben lévő országoknak egyáltalán nem voltak erkölcsi aggályaik akkor, amikor a vízumkényszer bevezetésével lezárták határaikat a menekültek előtt.. Valószínű, és bízni is kell benne, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban nem lesz olyan fontos nemzetközi fórum, amelyen fel ne vetnék a menekültkérdést. A múlt hét végi bécsi Közép-európai Kezdeményezés (a volt Hexagonale) csúcsértekezletén ez a téma szintén minden mást háttérbe szorított. Nem véletlenül, hiszen a nyolcakra bővült KEK minden tagja közvetlenül is érdekelt, a legkevésbé talán Lengyelország és Csehszlovákia. Jól ismertek a számadatok is. A délszláv háború. következményeként 2 millió ember kényszerült otthonának elhagyására. Magyarországon a táborokban hivatalosan 50 ezer menekültet tartanak nyilván, de a becslések szerint a rokonoknál, ismerősöknél tartózkodókkal együtt a számuk jóval meghaladja a százezret. Ausztriában szintén félszázezerre tehető menekült van, Horvátország 650 ezer boszniait, Szlovénia pedig 70 ezret fogadott be. Az igazán gazdagok közül Németországot kell megemlíteni, ahová több mint egy év alatt hozzávetőleg 170 ezren menekültek Jugoszláviából. De egyedül Magyarország az, amely még nem vezette be a vízumkényszert. Nyugat-Európa mindeddig nem megoldani akarta a menkültkérdést, hanem védekezett ellene, s ezzel a legsúlyosabb terheket a horvátokra, szlovénekre és a magyarokra hárította. Antall József kormányfő ezért hangsúlyozta az EBEÉcsúcson' is a közös teherviselés fontosságát. A bécsi KEK-csúcson pedig éppen magyar kezdeményezésre esett sok szó arról, hogy a volt Jugoszlávia területén létre kell hozni az úgynevezett biztonsági övezeteket,^-valamint arról, hogy a bosnyák menekültek számára közös finanszírozással Horvátország területén állítanának fel egy sátortábort, akár százezer ember számára is. EXODUS Ami természetesen csak kényszermegoldás, el lehet képzelni, mit jelentene azoknak a szerencsétleneknek, akiknek akár egy telet is ott kellene kihúzniuk. De még mindig jobb a semminél. A bécsi Die Presse a múlt héten élesen bírálta azokat, akik többet tehetnének, így például Svájcot, a Benelux-államokat és különösen a leggazdagabbakat, az USA-t és Japánt, amelyek csak távolról szemlélik az eseményeket. E lap szerint a humanitárius segítségnek az a hátországa, amelyet eddig Horvátország, Magyarország, Ausztria és Szlovénia alkotott, a pénz es főleg az elszállásolási kapacitások miatt szétesett. A határokon ugyanakkor újabb menekültek tízezrei várnak bebocsáttatásra. Természetesen a probléma nem egyszerű. Egyesek szerint különbséget kell tenni azok között, akik tényleg a golyózáporból menekülnek, valamint azok között, akiket a szerbek útlevéllel ellátva ,, csak" kitelepítenek otthonaikból, néhány kilós csomaggal. Mintha ezek a szerencsétlenek, akiket 'mindenüktől megfosztottak, nem a háború áldozatai lennének. A földönfutók szemében nem érv az, hogy az ő befogadásukkal csak a szerbeket bátorítanák az ilyen kitelepítés folytatására, arra, hogy egész régiókban erőszakos úton változtassák meg a lakosság etnikai összetételét. Világosan kell látni, a második világháború óta nem volt ilyen nagy méretű exodus. Ezt a problémát két-három ország, de még tíz sem tudja megoldani, világméretű segítség kell. Hozhat ideiglenes enyhülést Kohl német kancellár legutóbbi bejelentése, hogy ötezer nőt és gyereket befogad vízum nélkül, továbbá az EK-nak az a hétfői döntése, amellyel 170 millió dolláros segélyalapot létesítenek a boszniai menekültek számára. Azért csak átmeneti enyhülést, mert egész Boszniában újult erővel dúl a háború, ez a gyakorlati válasz arra, hogy vasárnap életbe kellett volna lepnie a tűzszünetnek. A harcok fokozódása pedig a menekültek számának a növekedését is magával hozza. Ezért Genfben egészen új alapelveket kellene leszögezni a menekültekkel kapcsolatban, de a legfontosabb a tényleges közteherviselés. Itt kell megjegyezni, fontos szerepe van az időtényezőnek, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy esetenként sok idő telik el, amíg egy EK-határozatból konkrét pénz lesz. Joggal el lehet várni a leggazdagabbaktól, hogy megnyissák bugyellárisukat. De még ez is kevés, a határokat is meg kellene nyitni, mert tíz- és százezreknek kell szilárd fedél a fejük fölé. Az ember nem tud meghatódni az olyan egyszeri akcióktól, amilyen az a minapi londoni bejelentés volt, hogy NagyBritannia hajlandó befogadni pár száz boszniai gyereket. Egyetlen kormány sem gondolhatja, hogy ennyivel megnyugtathatja rossz lelkiismeretét. N

agyjából ennyi tartozik majd Genfre, pontosabban ennyit tehetne a menekültkonferencia. De a problémát ezzel nem oldották meg. És nem is fogják mindaddig, amíg Nyugat-Európa és az Egyesült Államok képtelen véget vetni a háborúnak. MAUNÁK ISTVÁN CSÖKKEN LANDSBERGIS NÉPSZERŰSÉGE W KORMÁNYFŐ LITVÁNBÁBAN