Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-21 / 170. szám, kedd

HIREK - VELEMENYEK 1992. JÚLIUS 21. PARLAMENTI VÁLASZTASOK ROMANIABAN SAJÁT JELÖLTEKKEL INDUL AZ RMDSZ Saját jelöltekkel, önálló listákkai indul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szeptember 27-re kiírt általános parlamenti választásokon Erdély azon részein, ahol többség­ben él a magyarság. Ezt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke jelentette be hivatalosan az elmúlt hétvégén Bukarestben megtartott sajtóérte­kezletén. döntést a Szövetség elnöksége hozta, mely a sajtóérte­kezletet megelőzően ülésezett. Azo­kon a vidékeken, ahol kisebb a ma­gyarok száma, az RMDSZ az ellen­zéki Demokratikus Konvent jelöltjeit fogja támogatni. A parlamenti választásokkal egyi­dőben lezajló elnökválasztáson pe­dig a Szövetség a Demokratikus Konventbe tömörült 17 ellenzéki po­litikai párt, mozgalom és szervezet, köztük az RMDSZ közös jelöltjét, a. Bukaresti Egyetem rektorát, az 54 éves Emil Constantinescu pro­fesszort fogja támogatni. Constanti­nescu a Polgári Szövetség mozga­lom elismert politikusa, és jelöléséről nemrégiben döntött a Konvent veze­tősége, többségi szavazással. Az elnökségi ülés döntött az RMDSZ választási kampányának stratégiájáról, taktikájáról és egyéb, ezzel összefüggő kérdésekről. Az RMDSZ szenátor- és képvise­lőjelöltjeinek névsorát egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. Nem titok, hogy a jelöltlisták körül elég sok vita van, része a Szövetségen belül folyó, egyre élesebb pozíció­harcoknak, politikai polarizációnak. A jelenlegi parlamentben az RMDSZ-nek 12 szenátora és 29 képviselője van, s döntö többségük újra be szeretne kerülni a törvényho­zásba. A magyarság egy része vi­szont elégedetlen a magyar szená­torok és képviselők tevékenységé­vel és változásokat követel, mégpe­dig a radikálisabb érdekvédelem irá­nyába. Hasonló nézetének adott hangot az elmúlt héten Tőkés Lász­ló püspök is, aki Temesvárott kije­lentette: nincs megelégedve azzal, ahogy az RMDSZ a magyarság ér­dekeit védi. Szerinte a Szövetség­nek politikailag rugalmasabban és erőteljesebben kellene támogatnia a romániai demokratikus politikai irányzatokat is. Tőkés azt is leszö­gezte, hogy következetesebben kell megtisztítani az államapparátust a régi pártkáderektől, ami azonban nem jelentheti semmiféle társadalmi csoport kollektív diszkriminációját. Tőkés szerint a jelenlegi romániai posztkommunista rendszer képtelen az ország és a társadalom, ezen belül a romániai magyarság problé­máinak megoldására. Erre akkor nyílna lehetőség, ha a Demokratikus Konventnek sikerülne megnyernie a szeptemberi választásokat - hangsúlyozta a püspök. Az ismert erdélyi politikus, Király Károly szerint ez a hatalmi harc volt az, ami miatt el kellett halasztani az RMDSZ május végére tervezett rendkívüli kongresszusát. Király, akit a parlament kizárt soraiból, mert 1991 decemberében politikai okok miatt nem vett részt az új román alkotmányról való szavazáson, egyébként már bejelentette: a szep­temberi választásokon újra jelölteti magát. Szükséges megemlíteni, hogy az RMDSZ alapító tagja a Demokrati­kus Konventnek, amely igen sikere­sen szerepelt a fébruárban megtar­tott helyhatósági választásokon, és többször is kiállt a magyarok mellett, még ha nem is mindig egyértelmű­en. A magyarok miatt a Konventet azonban rendkívül heves naciona­lista támadások érik, ezért az RMDSZ döntését, hogy önálló lis­tákkal indul azokon a helyeken, ahol szinte biztos a siker, megfontoltnak kell minősíteni. Ráadásul ez a forma már jól bevált a februári helyhatósá­gi választásokon is, és megfelel mindkét fél érdekeinek. Az RMDSZ számol azzal, s vannak bizonyos ezt érintő belső megegyezések is a Konventen belül, hogy ha győz a demokratikus ellenzék, akkor ja­vulhat a romániai magyarság hely­zete. Másrészt, ha a demokratikus ellenzék saját soraiban tudhatja az RMDSZ-t, akkor ez szinte egymillió biztos szavazatot jelent. Ez pedig egyáltalán nem csekélység. Megfigyelők véleménye szerint az 1 elnökválasztás legnagyobb esélye­se ismét Ion Iliescu, az eddigi ál­lamfő. Helyzete azonban most már távolról sem biztos. A mélyülő vál­ság miatt egyre csökken a kormány­körök népszerűsége és növekszik az ellenzék támogatóinak tábora. Az elmúlt hétvégének az érde­kessége, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt Hohenzollern Mi­hályt, a volt román királyt választot­ta elnökjelöltjének. A párt küldöttsé­ge még a napokban felkeresi Mihályt svájci lakhelyén, és megtárgyalja vele az ügyet. Bukaresti vélemények szerint nincs nagy esélye annak, hogy Mihály elfogadná a jelölést. Másrészt a szükséges „papírjai" sincsenek rendben. Az elnökjelölt­nek ugyanis állandó romániai lak­hellyel és román állampolgársággal kell rendelkeznie, ez pedig Mihály­nál még mindig politikai-diplomáciai vita tárgya. KOKES JÁNOS, Bukarest-Prága BAKER SZERINT IZRAEL KOMOLYAN GONDOLJA A TELEPÜLÉSPOLITIKA MÓDOSÍTÁSÁT Az izraeli látogatáson tartózkodó James Baker amerikai külügymi­niszter vasárnap másfél órás tárgya­lásokat folytatott az új kormányfővel, Jicchak Rabinnal, aki arról tájékoz­tatta vendégét, hogy az arab orszá­gok elutasították a kétoldalú cserelá­togatásokra vonatkozó javaslatát. „Meggyőződésem, hogy nagyon hasznos, ha az egymással hadiálla­potban lévő országok vezetői talál­koznak és személyesen törekednek ennek az állapotnak a beszünteté­sére" - mondotta az izraeli kor­mányfő, hozzátéve, nem túl lelkesítő dolog, hogy az arabok negatívan reagáltak a javaslatára. Baker megígérte, tájékoztatni fog­ja az arab vezetőket arról, Izrael komolyan gondolja, hogy korlátozza a megszállt területeken a zsidó tele­pülések építését. Az amerikai diplo­mácia vezetőjének erre a kijelenté­sére reagált tegnap az egyiptomi államfő politikai szóvivője, mondván: az arab országok objektív álláspont­ra helyezkedtek az Izraellel való vi­tájukban és eltökélt szándékuk, hogy a béke felé haladjanak. Minden arab állam, a palesztinok is, tudato­sítják a béke jelentőségét. Baker Izrael után Jordániát, Szí­riát, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot keresi fel. Ez utóbbi vendége lesz ma Jicchak Rabin is. BAGDAD KIHÚZHATJA A GYUFÁT AZ ENSZ-KÉPVISELÖK MÉG MINDIG NEM JUTOTTAK BE A MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMBA Bagdadban tegnap többezres tö­meg tüntetett a mezőgazdasági mi­nisztérium épülete előtt. A résztve­vők sértegették a ENSZ katonai megfigyelőit, akik már két hete vár­nak arra, hogy beengedjék őket a minisztériumba, ahol állítólag az iraki rakétaprogramról rejtettek el dokumentumokat. Ezek a szakértők vizsgálják ki, hogy Irak megtartja-e az öböl-háború végén kötött tűzszü­net feltételeit. A tüntetők egyik vezére, Fazl Mahmud Kharib figyelmeztette a megfigyelőket, nem biztos, hogy féken tudja tartani a tüntetők harag­ját. Kijelentette, véget kell vetni Irak megalázásának, mert az iraki dolgo­zók már elvesztették türelmüket. Bagdad mindeddig elutasította a megfigyelők belépését a miniszté­riumba, mondván, hogy ott nincse­nek titkos katonai anyagok. Vasár­nap azonban, miután Rolf Ekeus ENSZ-megbízott tárgyalásokat foly­tatott egy iraki képviselővel, Bagdad jelezte, esetleg hajlandó lenne „semleges" országok képviselőit beengedni a minisztériumba. Szulejmanija észak-iraki város­ban, az ENSZ által használt épület előtt a világszervezet gépkocsijában felrobbant egy bomba - közölte az egyik kurd hazafias szervezet helyi képviselője. Egyéb részletek nem ismeretesek, de nagyon valószínű: az iraki szervek akarják megfélemlí­teni az ENSZ munkatársait. NINCS VAKÁCIÓJA A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM POLITIKAI KÉPVISELETÉNEK 1992. július 20-án az MKDM vezető­sége a mozgalom titkárságán a vendégek sorát fogadta. Bugár Béla, az MKDM elnöke a két politikai szubjektum választások utáni el­ső hivatalos találkozóján fogadta A. Nagy Lászlót és Tóth Károlyt, az MPP veze­tőit. A Magyar Kereszténydemokata Moz­galom politikai felelősségvállalásának, valamint parlamenti képviseletének tuda­tában folytatni kívánja kapcsolatait a par­lamenti képviselet nélkül maradt demok­ratikus erőkkel, közülük is elsősorban a magyar politikai pártokkal és mozgal­makkal. Hogy az alapvető kérdésekben is eltérő nézetek mellett lesz-e folytatása a találkozónak, erre majd a további meg­beszélések adnak választ. Még a délelőtti órákban az MKDM vezetősége vendégül látta V. M. Poljako­vot, az Orosz Föderáció konzulját. A to­vábbi vendég Jean Guequinou, Francia­ország nagykövete volt. A diplomatákat érdekelte a jelenlegi politikai helyzet érté­kelése az országban élő kisebbségek szemszögéből, a szövetségi államforma fennmaradásának lehetősége, valamint a mozgalom politikusainak állásfoglalása Szlovákia szuverenitásának deklarációjá­ról. Sajnálattal közölte az MKDM vezető­sége, hogy Szlovákiában a meghatározó politikai erők nem a polgári jogok elfoga­dására helyezik a hangsúlyt, hanem egy nemzetállam építését tűzték ki célul. A nemzeti kisebbségek helyzetének ala­kulása kapcsán elhangzott, hogy az MKDM parlamenti képviselői, mint a ki­sebbségi nemzet legitim politikai képvise­lete, lehetőségeihez mérten szorgalmazni fogja a nemzeti kisebbség jogainak tör­vénybe és alkotmányba való iktatását. Az MKDM sajtószolgálata O rszágok szétszakadására nincs előregyár­tott recept. Nincs forgatókönyv, ame­lyet pontról pontra teljesítve, „alkotmá­nyosan" végeznének a politikusok, mert egyetlen alkotmány sem születik a bomlás és a leépülés érdekében. Nem is számol azzal. Rosszabbik esetben fegyverekkel, véres konfliktusokkal zaj­lik a dolog, mint már sokfelé a környezetünkben. Talán Csehszlovákia lesz a kivétel, reméli az ember. Mégis, péntek óta némi döbbenet uralkodik Szlovákiában. Elsősorban, és érthetően, a szlová­kiai magyarok körében, de ugyanez mondható a nemzet tagjairól is, a szlovákokról, akik közül talán sokan most kezdenek igazán észbe kapni. Pedig, úgymond, nem történt semmi különös, semmi előre nem látható. Csak egy politikai aktus, amely logikus folytatása volt a csinnadrat­tás választási kampánynak - mármint a győztesek részéről. Csupán egy politikai deklarációt foga­dott el a parlament, halljuk jobbról, balról, amelynek nincs jogi vonatkozása. Ügymond. Na és, persze, mondják bújtatott mosollyal és rosszul palástolt megelégedéssel egyesek, az is várható volt, hogy Havel elnök lemond. Úgymond, okos, államfőhöz és saját emberi kvalitásaihoz méltó megfontoltsággal. Semmi különös, hiszen, úgymond, tisztjét átveszi a szövetségi parlament elnöksége, az a fórum, amely tétlenül nézi az ország felszámolását, na és, persze, a szövetségi kormány, amelynek szerepe talán csak önmaga előtt tisztázott. Civilizált módon darabolják az országot, ter­mészetesen a nemzet nevében. A szlogen isme­rős, a végrehajtók nemkülönben. Amikor Szlová­kia új vezetői, a nép új élcsapata (csupa megrög­zött demokrata, az átkos pártállamtól elnyomott, agyonsanyargatott ember) kiadta a spontán tűzpa­rancsot, megengedte az általános örvendezést, az ember azt várta, tízezrek gyűlnek az örömtüzek köré. Tanulságos volt látni a Kassa fölött össze­gyűlt tömeget - talán tizenöt-húsz ember téblá­bolt a máglya körül. Hogy egyebütt mennyien voltak, nem láthattuk, arról lemaradt a televízió. Pedig alig hihető, hogy a szlovákság ne örülne annak, ha Európa és a világ független, felnőtt nemzetként fogadná be őket, a nemzetek önren­delkezésének megfelelően. És mégis, savanyú a szőlő. Nem minden tanulság nélkül való az sem, hogy a hatvannyolcas „meghívólevelet" épp most sike­JÁTÉKA TŰZZEL rült megtalálniuk a moszkvai elvtársaknak. Csu­pán emlékeztetőül: Bil'ak elvtársék is a nép nevé­ben leveleztek és hívtak össze fegyveres szeán­szot, úgymond, az internacionalista egység meg­mentésére. Az is elgondolkoztató, amit Kňažko úr mon­dott egy alkalommal: a nép majd megtudja, ki a barátja, s nagyon fog csodálkozni. Némileg hátborzongató, hogy a kormány szándékait álom­jósoktól vagy kuruzslóktól várhatja a polgár, mert élcsapata rejtélyeskedik. • Igaz, legalább a kormányprogram világos volt, a maga ködfel­hőibe burkolva kimondta, hogy az állam igenis rá szándékszik telepei' .1 a gazdasági reformokra. Nem úgymond, hanem valóban. Merthogy parlamentáris demokráciában élünk, mondja az új parlament és az új kormány, amely most már azt tesz, amit csak jólesik neki, hisz olyan jól működik a hármasfogat, mint a paran­csolat. Teheti, demokratikus szavazásban nyerte el a hatalmat. Igaz ugyan, a képviselők visszahív­hatatlanok, s most máé a vakok számára is látható, miért nem sikerült Havel elnök javaslatát elfogadtatni a kombinált választásokról. Az új honatyák csak mozgalmuknak és vezérüknek tartoznak elszámolással, nem azoknak, akik a parlamentbe juttatták őket. Na de úgy „kell nekünk, ezt akartuk. Ezt akartuk? Igaz, mandátumukat a törvényhozásra kapták, nem az ország lebontására, de hát ki néz ilyen kicsiségre. Igaz, a szlovákság több mint fele nem jó hazafi, mert nem rájuk voksolt. Mi, magyarok, pedig, jobb ha nem ugrálunk, mert a mi képvisele­tünk nem legitim, a miniszterelnök szerint, hiszen a jó magyarok az ő mozgalmában találtatnak. Majd kiderítik, honnan a csudából oroztak össze kétszázharmincezer szavazatot az Együttélés és az MKDM képviselői. Ha szlovák lennék, valószínűleg tiltakoznék a nemzeti érzelmeimmel való hazardírozás ellen dehát én csak egy magyar vagyok, én legfeljebb a magyar honvédelmi miniszter némely kijelenté­seiért szívhatom a fogam, vagy Csurka úr gilisztá­zásáért. Egyébként is, tartsam a szám, és ne keltsem Szlovákia rossz hírét a világban, hisz semmi közöm ehhez az országhoz, azon kívül, hogy adófizetője vagyok s a véletlen folytán itt találtam születni. ľ ártok tőle, hogy a fönt említett döbbenet kissé tovább fog tartani, minta pünkösdi királyság, mert ha ilyen kardinális kér­dést, mint az ország szétszerelése, népszavazás nélkül el lehet végezni, akkor a nép nevében és megkérdezése nélkül bármit lehet. Amíg a nép ki nem józanodik. De hiszen majd az új parlament megszavazza, ki a nép és mi a feladata, hiszen ez egy demokratikus választáson nyert demokrati­kus parlament, teli demokratákkal. KÖVESDI KÁROLY NÉHÁNY SORBAN V áclav Klaus cseh kormányfő az ausztriai Zell am Seeben vasár­nap nemhivatales találkozót tartott Franz Vranitzky kancellárral. Az osztrák kormányfő aggodalmának adott hangot, nehogy a csehszlová­kiai fejlemények is egy jugoszláviai típusú viszályhoz vezessenek. Klaus szerint nálunk teljesen mások a feltételek, más az emberek menta­litása. V ladimír Dlouhý, a cseh kormány ipari, illetve kereskedelmi és idegenforgalmi tárcájának irányítója 48 órás látogatáson tartózkodik Lon­donban, melynek során 25 találko­zója lesz a brit és nemzetközi vállal­kozói és pénzügyi körök képviselői­vel. Dlouhý vasárnap este érkezett meg a brit fővárosba, s nyomban ezután találkozott Jaques Attalival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével, akit tájékoztatott a jelenlegi csehszlovákiai fejlemé­nyekről. K arel Pezl altábornagy, a Cseh­szlovák Hadsereg vezérkari fő­nöke vasárnap óta ugyancsak Nagy-Britanniában tartózkodik. Teg­nap találkozott vendéglátójával, Ri­chard Vinzent tábornaggyal, a brit vezérkari főnökkel. Megbeszéléseik a két ország fegyveres erői közti sokoldalú együttműködés fejleszté­sét érintették. Pezl tábornokot dél­után fogadta Malcolm Firkind védel­mi miniszter, ötnapos látogatása során a csehszlovák vezérkari főnök találkozik a brit védelmi minisztérium további vezetőivel is, és ismerkedni fog Nagy-Britannia védelmi politiká­jával. J ohn Major brit kormányfő Hoszni Mubarak elnök meghívására ok­tóber végén Egyiptomba látogat. A MENA hírügynökség szerint Major kifejezésre juttatta kívánságát, hogy részt vehessen az EI-Alamein-i csa­ta 50. évfordulójának ünnepségein. Az egyiptomi vezetőkkel emellett tárgyalásokat folytat a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti ren­dezésről. Ö rményország vasárnap offenzí­vát indított Hegyi Karabahban, Mardakert körzetében. Az örmények elfoglalták a stratégiai jelentőségű Aterk falut. A jereváni védelmi mi­nisztérium közleménye szerint meg­öltek több mint 80 azerit és 50-et foglyul ejtettek. A forrás szerint az örmények vesztesége 8 halott és 30 sebesült. A harcok Mardakert körze­tében tegnap is folytatódtak. V ytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke hétfőre virra­dó éjszaka közölte a televízióban, hogy ma hivatalosan is beterjesztik a parlamentben Alexandras Abisala eddigi tárcanélküli miniszter kineve-' zését a kormányfői posztra. Megfi­gyelők szerint Abisala - akit ugyan­úgy, mint Geddiminas Vagnorius ed­digi miniszterelnököt, Landsbergis elkötelezett hívének tartanak - a parlamentben megkapja a szük­séges szavazattöbbséget. K im Dal Hjon észak-koreai miniszterelnök-helyettes, aki a gazdaságirányítás fő felelőse, teg­nap Szöulban tárgyalt dél-koreai partnerével, akinek javasolta a két ország közti kereskedelem felújítá­sát. Ez az indítvány azt jelzi, hogy talán kimozdul a holtpontról a két Korea párbeszéde. A kapcsolatok befagyasztását a nukleáris kérdések körüli vita okozta. L ettország tegnap bevezette saját pénznemét, a lett rubelt, amely ezentúl az egyedüli törvényes fizető­eszköz a köztársaságban. Az orosz rubelt ezután külföldi pénznemként kezelik. A volt szovjet köztársaságok közül - Észtország után - Lettor­szág a második, amely elhagyja az úgynevezett rubelövezetet. B erlinben vasárnap este 79 éves korában elhunyt Heinz Galins­ki, a németországi zsidó közösség vezetője. A múlt hónapban esett át szívműtéten, s azóta sem épült fel. K uvaitban elfogtak öt ügynököt, akik Iraknak dolgoztak, bomba­merényľeteket hajtottak végre. A rendőrség robbanóanyagokat ta­lált náluk, valamint dokumentumo­kat, amelyek bizonyítják: az egy ku­vaiti és három iraki állampolgár, va­lamint egy hontalan arab az iraki kormány utasításai alapján hajtotta végre a merényleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom