Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-14 / 164. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. JÚLIUS 14. II. JÁNOS PÁL KÓRHÁZBAN MAGVAR HADERŐ: A HETVENES ÉVEK SZÍNVONALÁN Rómában a Gemelli-klinika orvosai megkezdték a vizsgálatokat annak érdekében, hogy megállapítsák, II. János Pál pápa bélpanaszainak okait. A pápát vasárnap este szállították a klinikára, pontosan a sebészeti osztályra, úgyhogy az olasz sajtó a műtéti beavatkozás lehetőségét sem zárja ki. Az osztály vezetője, Francesco Crucitti sebészprofesszor, aki 1981 -ben márkétszer operálta a pápát. Először az ellene elkövetett május 13-i merénylet után, amikor a revolvergolyók a hasán és a kezén találták el II. János Pált. A műtétek jól sikerültek és 21 A közmondás azt tartja, rablóból lesz a legjobb pandúr. Nos, ez időnként fordítva is érvényes: a pandúr olykor rablóvá vedlik. A legfrissebb bizonyíték. A múlt héten a pozsonyi Fórum-szállóban letartóztatták Wolfgang Schmuscht, német playboyt, fekete serifeink egykori nagyfőnökét, a CBS, azaz a Civil Biztonsági Szolgálat részvénytársaság csehszlovákiai vezérigazgatóját. A fekete ruhás, jól felszerelt és felfegyverzett, elegáns bőrdzsekikben járó és Mercedeseken száguldó magánrendőrök tevékenységéről annakidején az Új Szó is közölt riportot. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy - most ismét közmondással élek - nem minden arany, ami fénylik, és a Nyugaton jól bevált magánrendőrök itthoni változata valahogy nem az igazi. Volt egy-két botrányszagú akciójuk. Némelyiküket korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel vádolták. Később közvetlen főnöküket, Tibor Redekyt, aki kezdett belátni a kulisszák mögé, elég furcsa körülmények közt menesztették. A civil biztonsági szolgálat müncheni központjának dolgozói sem estek fejük lágyára és hamar észrevették, hogy Schmusch úr - annakidején ő proponálta, hogy hazánkban is helye van a fekete serifeknek, - szénája nincs teljesen rendben. A németek 1990-ben eladták a CBS licencét Csehszlovákiának és a maszek rendőrség megszervezésével a kezdeményező Schmusch urat bízták meg. Ő csak erre várt. Igazán „nagyvonalúan" kezelte a gondjaira bízott márkát. Az előzetes kimutatások mintegy három miinap után elhagyhatta a klinikát, de június 20-án ismét be kellett szállítani, mert valószínűleg a vérátömlesztés során mérgezést kapott. Ekkor 55 napot töltött a Gemelli-klinikén. Római jelenlések szerint nem valószínű, hogy az elkövetkező 48 órában jelentést adnának ki a pápa egészségi állapotáról. Joaquin Navarro Valis, a pápa szóvivője azt mondta, nem zárható ki, hogy a jelenlegi komplikációk a 11 esztendővel ezelőtti sebesüléssel függnek össze. Bejelentette, II. János Pál tervezett találkozóit nem törölték el, hanem csak elhalasztották. lió márka sikkasztásról tanúskodnak. Az ellenőrzések során fény derült arra, hogy a bérelt gépkocsik költségeit a „boss" egyszerűen elfelejtette törleszteni. A lakbért sem fizette. Az újoncok kiképzésére szánt összeg nagy részének is nyoma veszett, ráadásul a drága egyenruháknak csaknem a fele eltűnt. Schmusch úr állítólag nemcsak a bőrdzsekikkel üzletelt, hanem a szolgálati gépkocsikkal is. A 15 Mercedesből hétnek lába kelt. A buliba a főnök néhány munkatársát is bevonta. A 45 éves playboy letartóztatásában volt egy kis pikantéria is. Amikor a bűnügyi rendőrség bekopogott kedvenc szállodája, a Fórum egyik elegáns lakosztályába, félreérthetetlen helyzetben találták 18 éves pozsonyi barátnőjével, így a rendőrfőnök a legkisebb ellenállásra sem volt képes. (A jól informáltak állítólag azt is tudják, hogy Schmusch úr pozsonyi szeretője többszörös milliomos.) A volt igazgatónál két pisztolyt találtak, egyik nem volt nyilvántartva. Wolfgang Schmusch a németországi bíróság előtt felel majd tetteiért. (ov) Hűvös mértéktartással tudósított a magyar sajtó Vladimír Mečiar múlt heti nyilatkozatáról. A híren túl jobbára a prágai lapok kommentárjait vette át. A nyilatkozat katonai vonatkozásait a honvédelmi minisztérium sem véleményezte. A lapok emlékeztettek rá, nemrégiben Für Lajos honvédelmi miniszter miskolci beszédét egy lényeges félmondat nélkül ismertették a határokon túl. Egy magát megnevezni nem akaró vezető tisztviselő elmondta, a haderőcsökkentési tárgyalásokon úgy állapították meg a hadsereg fegyverzetére vonatkozó kvótákat, hogy azokkal képtelenné tegyék a csapatok támadó hadműveleteit. Magyarország - ellentétben szomszédaival - már a rendszerváltás előtt e kvótákra csökkentette haderejét. Honvédelmének költségvetése 1988-tól az inflációt sem követi. Az utolsó jelentősebb technikai korszerűsítés hét éve történt, 122 és 152 mm-es önjáró lövegek rendszerbeállításával. A szárazföldi csapatoknak mindössze két igazán közép-európai színvonalú dandárja van; a BMP-1 -es páncélosokkal felszerelt szombathelyi Savaria és a T-72-es típusú harckocsikat hadrendben tartó tatai Klapka György. A magyar honvédség volt az, amely a térség országai közül elsőként és mindmáig egyedüliként szerelte le a legnagyobb tűzerejű hagyományos támadófegyvereit. A 90 A VILÁGSAJTÓBÓL Európában a békét és biztonságot most nem a kommunizmus, hanem annak az öröksége fenyegeti - írta tegnapi számában a THE TIMES című brit napilap. Egész Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban terjed a nacionalista fanatizmus, a xenofóbia és a gyűlölködés. Az emberek gondolkodásában felelevenednek a régi konfliktusok, sérelmek, igazságtalanságok és jogtalanságok. A biztonság most már nem a Kelet és a Nyugat közötti hatalmi egyensúly kérdése, hanem attól függ, van-e kollektív eltökéltség az etnikai gyűlölködés démonainak ártalmatlanná tételére. E téren az EBEÉ csak keveset tehet, ez egy nehézkes szervezet, amely 52 országot tömörít és csak a konszenzus alapján képes cselekedni. A The Times szerint ezzel szemben az EBEÉ-nek olyan regionális fórumként kellene fellépnie, amely tárgyal a békét fenyegető minkilométer hatótávolságú FROG és a 300 km-es Scud rakétákat szétszerelték. A 3 ezredből álló légierő Mig 21, Mig 23 elfogó vádászait és a kevés számú Szuhoj felderítő vadászbombázót csak úgy tudják még 1995-ben is üzemben tartani, ha a pilóták nem repülnek heti két óránál többet. Egy NATO pilóta persze kétszer-háromszor ennyi időt tölt a levegőben. A honvédség szeretett volna vásárolni a volt NDK néphadseregének készleteiből. Minőségi fejlesztést ezek a fegyverek sem hoztak volna, inkább a meglévők hadrafoghatóságát akarták velük biztosítani. Országgyűlési képviselők is láthatták a múlt év, novemberében Siklóson: a határőrség segítségére Rétságról leküldött hét páncélozott szállító harcjárműből négy egyhetes járőrszolgálatot sem bírt ki. Ismeretes, a német kormány nem járult hozzá a hetvenes évek technikai színvonalát képviselő eszközök eladásához. Megjelent a magyar lapokban: a volt varsói szerződésbeli fegyvertársak közül éppen a cseh és a szlovák hadiipar mérnökeivel marad meg a legjobb fejlesztői együttműködés. Egy teherautóról indítható, kooperációban kikísérletezett felderítő robotrepülőgépet pár hónapja Tökölön próbáltak ki - eredménynyel ... V. PAIZS GÁBOR, Budapest den veszélyről és eldönti, hogy mely szerv - a NATO, az ENSZ, Nyugateurópai Unió vagy az Európai Közösségek - a legmegfelelőbb fórum, amelynek reagálnia kell az eseményekre. A lap egyébként úgy véli, hogy 1975 óta a mostani helsinki EBEÉ-csúcs volt a legsikeresebb. Külön idézte Václav Havelt, aki olyan diplomáciai eljárást sürgetett, amely lehetővé tenné a konfliktusok megelőzését, s mint mondotta, meg kell teremteni a megállapodások elfogulatlan és külső ellenőrzését abban az esetben, ha az érintett felek nem bíznak meg egymásban. A The Times véleménye szerint Bosznia-Hercegovina esetében minderre már' későn van. Ugyanakkor Jugoszlávia azon területeit illetően, ahol még nincs háború, így például Koszovo és Macedónia esetében Európa kollektív módon léphetne fel. Angazsálhatná magát Csehszlovákia kettéválásában is, valamint az orosz katonák Baltikumból történő kivonása terén. Úgyszintén foglalkozhatna annak a 25 millió orosznak a sorsával, akik az Oroszországi Föderáció területén kívülre kerültek. ÉDES ÉLET 3 MILLIÓ MÁRKÁBÓL RABRUHA VÁR A SERIFEK NAGYFŐNÖKÉRE? Prikler László illusztrációs felvétele L

ord Carrington több mint nyolc hónapja közvetít a jugoszláv válságban, s egyes hírek szerint már ö is fel szeretné adni. Az Európai Közösségek megbízásából először Horvátországot és Szerbiát békítgette, s kétségkívül nagy érdemeket szerzett abban, hogy Horvátországba küldték a kéksisakosokat. Carringtonnak, aki tegnap cáfolta, hogy lemond közvetítői szerepköréről, most az lenne a feladata, hogy BoszniaHercegovinában próbálja tartósabb tűzszünetre rábírni a leieket. Én mégsem csodálkoznék azon, ha a neves brit diplomata komolyan foglalkozott volna a távozás gondolatával. Neki, aki tisztában van a kulisszatitkokkal, igazán nincs oka a túlzott derűlátásra. Mert mit tehet egy diplomata, akinek csak diplomáciai eszközök állnak a rendelkezésére, ha a világ hatalmasságai, akiknek összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeik vannak, szintén nem tudnak vagy éppen nem akarnak tenni. Ezzel lényegében sommáztam véleményemet az utóbbi két hét három kiemelkedő jelentőségű eseményéről. A délszláv háború kirobbanását meg lehetett volna akadályozni, de a Nyugat aludt, elszalasztotta a lehetőséget, tévesen értékelte a Balkánon zajló folyamatokat. Washington nagyon sokáig mosta kezeit, s szüntelenül azzal érvelt, hogy az európaiaknak maguknak kell megoldaniuk a gondjaikat. De az EK Carrington minden részleges eredménye ellenére is csúfos kudarcot vallott. Ezt a június végi lisszaboni EK-csúcs is bizonyította. Aprócska előrelépés volt, hogy ott mondták ki először: katonai erővel is biztosítani kell a humanitárius segélyek eljuttatását Szarajevóba. Viszont a nyugateurópaiak korábban elhatározott közös külpolitikájának a csődje volt, hogy Mitterrand Lisszabonból váratlanul Szarajevóba utazott. Sokan agyondicsérték a francia elnököt személyes bátorságáért, de minek? Mire volt ez jó? Propaganda volt Mitterrand-nak a szeptemberi népszavazás előtt. Hiszen még a francia állami televízió kommentátora is azt mondotta, az elnök útja nem jelenti azt, hogy Párizs felmondaná a Franciaország és Szerbia közötti hagyományos barátságot, pedig a korábbiaktól eltérően akkor már Mitterrand is Szerbiát nevezte a háború fő felelősének. Az oly sokat emlegetett katonai beavatkozás kapcsán pedig Helsinkiben Mitterrand még egyértelműbbé tette a dolgot, amikor azt mondta, nem áll szándékában csapatokat küldeni Jugoszláviába. Lisszabon után következett a múlt hét elején a háromnapos müncheni G 7-csúcs. Igaz, nem Jugoszlávia volt az elsődleges téma, de foglalkoztak vele is. TerméSOK HŰHÓ SEMMIÉRT? szetesen keményen elítélték Belgrádot, kimondták azt is, hogy nem tekintik Jugoszlávia jogörökösének és emberbarát módon sajnálták a menekülteket is, meg a szerbek által körülzárt bosnyák főváros lakosságát is. A hetek nyilatkozata semmivel sem mondott többet a lisszaboninál, csupán - egy nyugati szakértő szerint - „határozottabban fogalmazott". Bush elnök Münchenben (két nap múlva pedig Helsinkiben) egyértelműen értésre adta: szó sem lehet arról, hogy csapatokat küldjön Boszniába. Amit az amerikai delegáció egyik névtelenségbe burkolózó tagja úgy fogalmazott meg, hogy az USA érdekei a Balkánon nem olyanok, mint az öbölben voltak. Ez világos beszéd. Több német, brit és francia lap is feltette a kérdést, szükség van-e egyáltalán a G 7-re, hiszen lényegi kérdésekben nem döntöttek, amit pedig kimondták, ahhoz egyáltalán nem volt szükség ekkora cirkuszra. A The Independent szerint a hetek konkrét eredményt utoljára 1979-ben tudtak felmutatni, amikor az olajválság enyhítésére tettek közös lépéseket. A Le Quotidien de Paris szerint München lényege a sok húhó semmiért. Igaz, hogy a lap a világgazdasági problémákra és Oroszország megsegítésére gondolt, de ugyanez érvényes a balkáni válság kezelésére is. Nem hiszem, hogy a világ hatalmasságai ne látnák: a boszniai háború annyira embertelen, kegyetlen, hiszen fö célja a polgári lakosság kiirtása a területszerzési ambíciók miatt, hogy ezt csak katonai úton lehet megállítani. Aki ez esetben a katonai megoldást elveti, az nem ad esélyt a békének, nem ad esélyt a polgári lakosságnak a túlélésre. Ezért egy nemzetközi fórum sikerének - meggyőződésem szerint - egyetlen alapvető kritériuma van: képes-e a háborúnak véget vetni. Münchenből az urak - a japán kormányfő kivételével - Helsinkibe utaztak, az EBEÉ-csúcsra. Itt több mint ötven állam és kormányfő gyűlt össze, de nem kétséges: a müncheni hatalmasoké volt a döntő szó. A délszláv válság bizonyítja a legjobban, hogy az EBEÉ eddigi biztonsági struktúrái kudarcot vallottak, ezért Helsinki fő feladata a válságok megelőzését és kezelését szolgáló új mechanizmusok létrehozása volt. Az optimisták szerint az elfogadott határozatok, az új intézmények a jövőben talán meg tudják akadályozni az új háborúk kirobbanását. Legyen nekik igazuk. De olyan döntés itt sem született, amellyel a már most is folyó háborúnak véget lehetne vetni. Ezt az alapvető kritériumot Helsinki sem tudta teljesíteni. F

élreértés ne essék, nem vitatom el az EBEÉcsúcs jelentőségét. Nagyon fontos előre gondolkodni, előre tervezni, azok, akiknek van okúk tartani a jövőtől, tudják, mennyire fontos például az, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét most már a biztonságpolitikai tényezők közé sorolták és az EBEÉ-nek lesz kisebbségi kérdésekkel foglalkozó főbiztosa. Mégis hiányérzete van az embernek. Szarajevóban még mindig lőnek. Európa még mindig nem tudja megoldani a konfliktusait, Amerika pedig még mindig nem akarja. És az sem biztos, hogy az elkövetkező hónapokban a kelet-európai folyamatok az optimisták elvárásai szerint fognak zajlani. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN V

alószínűleg szeptember elejére írja ki a libanoni kormány a Szíria segítségével és egyetértésével megrendezendő általános választásokat. Ezt az Al-Hajat című kairói napilap közölte meg nem nevezett libanoni kormányforrásokra hivatkozva. Ezek szerint a választások gyakorlati kérdéseiről és az időpontról is a jövő héten kezdődnek a tárgyalások. U

sztad Farid új afgán kormányfő első hivatalos beszédében az egységre szólította fel az egymássá! szemben álló frakciókat. Mint mondotta, a béke alkothatná az alapot az igazságos iszlám kormány számára. Hozzáfűzte: a kabinet elsődleges feladata, hogy megoldja a vallási, nyelvi és regionális problémákat, amelyek veszélyeztetik az afgán társadalmat. J

asszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke állítólag 500 milliótól 1 milliárd dollárig terjedő kölcsönt adott Szaddam Husszeinnek - tájékoztatott tegnap az Al-Ahram című napilap palesztin forrásokra hivatkozva. Az említett források szerint Irak ezzel a kölcsönnel próbálja áthidalni az ENSZ-szankciók okozta nehézségeket. Arafat azután döntött, hogy megkapta Husszein elnök levelét, amelyben felvázolta az Irakban kialakult nehéz helyzetet. B

ili Clinton, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje egyre népszerűbb - derült ki a legújabb közvélemény-kutatás eredményeiből, melyeket a demokraták New York-i jelölőkongresszusának előestéjén tettek közzé. A megkérdezettek többsége ugyan George Bush jelenlegi elnököt támogatta (36 százalék) ám Clinton lett a második (32 százalék), s Ross Perot csak a harmadik helyen végzett (26 százalék). Három héttel ezelőtt még Clinton volt a harmadik. T

egnapra virradó éjszaka három bomba robbant az észak-írországi Belfastot az írországi Dublinnal összekötő vasúti csomóponton. A rendőrség szerint a robbanás nem követelt áldozatokat és személyi sérülés sem történt, ugyanis a függetlenségért harcoló fr Köztársasági Hadsereg telefonon figyelmeztetett a merényletre. B

ordeaux-ban vasárnap fejeződött be a kormányzó Francia Szocialista Párt kongresszusa. A háromnapos tanácskozás konkrét eredményei: az új alapszabály jóváhagyása, a jövő évi parlamenti választások keretprogramjának kidolgozása. A résztvevők egyben felhívásban fordultak a franciákhoz, hogy az őszi népszavazáson mondjanak igent az európai politikai, gazdasági és pénzügyi unióról szóló maastrichti szerződésre. A kongresszus sikert hozott Michel Rocard volt kormányfőnek, őt nevezték ki a szocialisták és az egész baloldal „természetes" elnökjelöltjének. L

ibanonnak nem kell tárgyalnia Izraellel, mert a két ország közötti vitát már megoldotta az ENSZ 425. számú határozata, amely felszólítja a zsidó államot, hogy feltételek nélkül vonja ki csapatait az ország déli részéről. Ezt Uszam Baz, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjének politikai tanácsadója jelentette ki Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Faruk Sara szíriai külügyminiszter és Jasszer Arafat hétvégi konzultációi után. Mint mondotta, Izraelnek ki kell vonulnia DélLibanonból, tekintet nélkül a szíriai katonai jelenlétre Libanonban. A

lekszandr Ganyicsot, Oroszország delhi nagykövetségének első titkárát, aki a múlt héten rejtélyes módon eltűnt az indiai Himalájában, visszaküldték hazájába és a jövőben valószínűleg már nem tartanak majd igényt diplomáciai szolgálataira - közölte az orosz nagykövetség munkatársa. Ganyicsot az indiai rendőrség háromnapos nyomozása után Manali turisztikai központ közélében találták meg, azóta ott bujkált, hogy magyarázat nélkül elhagyta a képviseleti hivatalt. Ganyics elmondta, azért ment a hegyekbe, hogy pihenjen.