Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-03 / 129. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK «ÚJSZÓM 1992. JUNIUS 3. MA NYÍLIK A KÖRNYEZETVEDELMI VILÁGKONFERENCIA (Folytatás az 1. oldalról) csak egy csoda akadályozhatja meg a ku­.darcát. Kétségtelen, hogy Rióban komoly viták lesznek és súlyos vádak fognak elhangzani egyes országok, mindenek­előtt az Egyesült Államok és Nagy-Britan­nia címére. Ez a két ország és néhány további, fejlett állarri máris bejelentette, nem írják alá azt a megállapodást, amely az állat- és növényfajok kihalásának meg­akadályozását tűzte ki céljául. Márpedig az aláírásra kerülő öt dokumentum közül a klimáróf szóló keretmegállapodás mel­lett éppen ez a dokumentum az, amely jogi szempontból kötelező. Az a kifogá­suk, hogy a szerződés nem védelmezi eléggé intellektuális tulajdonukat, amely-' lyel a génsebészet terén rendelkeznek. George Bush amerikai elnök egy lát­ványos gesztussal próbálta elejét venni annak a kritikának, amelynek Rióban min­den bizonnyal ki lesz téve: bejelentette, hogy 100 millió dollárt fordítanak a trópusi esőerdők megmentésére. A környezetvé­dő mozgalmakat azonban aligha elégíti ki ez a gesztus, hiszen éppen a múlt hónap­ban engedélyezte az eddig védett ameri­kai erdők további kitermelését. Az iparilag fejlett országok ellenzik az említett szerződésnek azt a tézisét is, miszerint a génsebészet alapjában véve veszélyes, s hogy különleges intézkedé­sekkel kell megakadályozni a mestersé­gesen létrehozott fajták elterjedését a szabad természetben. NÉPSZAVAZÁS DÁNIÁBAN MAASTRICHTRÓL Dániában tegnap népszavazást tartot­tak az ún. maastrichti szerződésről, mely­nek alapján az évtized végéig az Európai 'Közösségeken belül létre kellene hozni a gazdasági, a valuta- és a politikai uniót. Megfigyelők nagy figyelmet szentelnek a szavazásnak, mert véleményük szerint az eredmény nagymértékben befolyásol­hatja az európai integráció további fejlő­dését. Az Associated Press hírügynökség azt írta: ha Dánia esetleg elutasítaná a dokumentumot, akkor ez nagy megráz­kódtatást okozna a nyugat-európai tizen­kettek számára. Jacques Delors, az EK­bizottság ' elnöke kijelentette, ebben az esetben a többi 11 tagállamnak új szerző­dést kellene kötnie. A dán parlament (Folketing) ugyan jó­váhagyta a maastrichti szerződést, de a képviselőknek kevesebb, mint öthatoda voksolt a dokumentum mellett. A törvény értelmében ezért kellett megrendezni az népszavazást. KANADAI—AMERIKAI—MEXIKÓI KÖZÖS PIAC Valószínűleg már júliusban aláírják az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada kö­zötti közös piac létrehozásáról szóló záró­dokumentumokat - tájékoztatott a mexi­kói sajtó és az El Nueva Herald című miami napilap Bili Richardsonra, az amerikai Kongresszus demokrata párti képviselőjére hivatkozva. Feltételezhető, hogy a Kongresszus az év végéig jóvá­hagyja a megállapodást. A világ eddigi legnagyobb közös piacá­nak létrehozása előtt még több vitás prob­lémát kell megoldani, ilyenek például az egyes árucikkek exportjával és importjá­val, valamint a vámakadályok leküzdésé­vel kapcsolatos kérdések. Bár mindhárom érdekelt ország stabil érdeklődést tanúsít a megállapodások mielőbbi megkötése iránt, Mexikóban a kisebb vállalkozók at­tól tartanak, hogy könkurencia-képtele­nek lesznek a nyílt piacon. NAGYKÖVETCSERE HONECKER MIATT Clodomiro Almeyda, Chile moszkvai nagykövete hétfőn elhagyta az orosz fő­várost - közölte a Reuter hírügynökség Almeyda titkárára hivatkozva. Enrique Silva Cimma chilei külügyminiszter már áprilisban tájékoztatott arról, hogy levált­ják Almeydát. De visszautasította azt a véleményt, miszerint azzal összefüg­gésben hozták a döntést, hogy Erich Honecker, a volt NDK legfelsőbb vezető­je Chile moszkvai nagykövetségén tartóz­kodik. A santiagói kormány valószínűleg még e héten végső döntést hoz Honecker sorsáról. A külügyminiszter hétfőn kijelen­tette, csütörtökön találkozik James Blair­rel, Németország különleges megbízatá­sú követével és Patricio Aylbin államfő­vel, s a tárgyalások során meg kellene hozni a döntést. CSÓKKENT A MAGYAROK SZÁMA (Folytatás az 1. oldalról) Domokos Géza egy magánbeszélge­tés során Bukarestben elmondta, hogy az 1990 májusában megtartott parlamenti választásokon a Romániai Magyar De­mokrata Szövetségre leadott szavazatok alapján a szövetség vezetősége is ezt a kisebb számot tartotta reálisnak. Mind­emellett tény, hogy az idei népszámlálás körül volt éppen elég bonyodalom, visz­szaélési kísérlet, mégpedig a magyarok kárára. Nem tudni, milyen módon befolyá­solta mindez a végeredményt. Összeve­tési lehetőséget majd az anyanyelvi rubri­ka is szolgáltatni fog. Az sem ismert továbbá, hogy a mintegy 50 ezerre be­csült moldvai csángó magyar közül há­nyan is jelentkeztek magyarnak. A ma­gyarság számának csökkenéséhez azon­ba bizonyára hozzájárult az a több tízezer személy, aki a súlyos nemzetiségi elnyo­más elől még a Céausescu-diktatúra utol­só éveiben külföldre, elsősorban Magyar­országra menekült. A nagy arányú kivándorlás miatt rend­kívüli mértékben csökkent a németek szá­ma: az 1977-es 1,6 százalékról 0,5 szá­zalékra. A cigányok a lakosság 1,8 száza­lékát teszik ki. Ez a szám is erősen kérdéses. Nagy részük bizonyára román­nak, más részük pedig magyarnak vallot­ta magát. Érdekes számunkra a lakosság vallási hovatartozás szerinti megoszlása: 86,8 százalék vallotta magát ortodoxnak, ami gyakorlatilag román nemzetiséget is jelent. A katolikusok a lakosság 5, míg a protestánsok a lakosság 3,5 százalékát teszik ki. Legtöbbjük magyar nemzetisé­gű. Zsidó vallásúnak-nemzetiségűnek 9107 személy vallotta magát. A bukaresti izraeli nagykövetség adatai szerint 1945­ben Romániában még 400 ezer zsidó élt. Azóta sokan meghaltak vagy kiköltöztek Izraelbe. Mint ismeretes, a Kárpátok Gé­niusza ezzel is üzletelt. A népszámlálás hivatalos végeredmé­nyét a jövő év elejéig kell közzétenni. KOKES JÁNOS 40 MILLIÓ SZADDAM MEGDONTESERE Az amerikai Kongresszus képvi­selőházának bizottsága jóváhagyta a javaslatot, hogy 1993-ban 40 millió dollárt fordítsanak Szaddam Husz­szein iraki elnök megdöntésére - tá­jékoztatott tegnap a The New York Times. Idén 15 millió dollárt szánnak erre a célra. A lap kormányforrásokra hivat­kozva közölte, hogy a bizottság az említett összeget hírszerzési tevé­kenységre szavazta meg. Amint a Kongresszus is jóváhagyja az összegét, akkor a pénzeszközöket a jelenlegi program bővítésére, az Irakban működő ellenzéki csoportok és egyének támogatására fordítják. George Bush elnök 1991 májusá­ban írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi Szaddam Husszein rendszerének destabilizálását és a diktátor megdöntéséért harcoló iraki erők támogatását. HAJSZÁLON MÚLT... Csak nem nyugszik a francia jobboldali ellenzék, minden eszközt és alkalmat kihasznál arra, hogy lejárassa, végleg megsemmisítse a kormányzó szocialistákat. Örültek is Cresson miniszterelnök-asszony bukásának. De jött Pierre Bérégovoy, aki új, életképes, a korábbinál közkedveltebb kabinetet tudott összehozni - a jobboldaliak bánatára. Nekik, tehát, egyelőre nem marad más hátra, minthogy folytassák a buktatási kísérleteket. A legutóbbi, a hétfő esti nem jött be, hiszen a parlamenti képviselők - igaz, csak hajszálon múlt - bizalmat szavaztak a kormánynak. Ezúttal a jobboldal a hazai agrárlobby elégedetlenségét próbálta kijátszani, azt vetette a kormány szemére, hogy előzetes konzultációk nélkül Brüsszelben áldását adta az Európai Közösségek új mezőgazdasági politikájára, amely jelentős mértékben (30 százalékkal) megkurtította a hazai parasztok állami támogatását. Csupán három szavazaton múlott a konzervatívok győzelme. A nagy nyertes most mégis Bérégovoy, akinek Cressonnal ellentétben sikerült bebizonyítania, hogy a kom­munisták támogatása nélkül is képes Franciaország kormányzására. És ami a bizalmi szavazáson ugyancsak világossá vált: a konzervatív ellenzék képtelen egységes álláspontra helyezkedni. A felhívások, érvelések, győzködések ellenére hétfőn jó pár centrista és független honatya voksolt a szocialista kormány mellett. Ritka momentum a politikában, hogy a kommunisták a jobboldaliak, a konzervatívok pedig a szocialisták erőfeszítéseit támogatják. (ug) NÉHÁNY SORBAN K abul központjában tegnap ismét har­cok voltak. Szemtanúk szerint a vá­rosban pánik tört ki, az emberek menekül­tek az egymással szemben álló afgán frakciók közötti erőszak újabb hulláma elől. Tegnap reggel Kabul nyugati elővá­rosaiban is lövöldözés volt és gránátrob­banásokat lehetett hallani. Négy személy vesztette életét. Jól informált források kö­zölték, hogy a múlt hónapban kötött tűz­szünet ellenére az Iszlám Szövetség és az Iszlám Forradalmi Szövetség tagjai között robbantak ki az összecsapások. I zrael tegnap reggel ismét síita falvakat bombázott Dél-Libanonban. Biztonsági források arról is tájékoztattak, hogy az izraeliek a Bekaa-völgybe is felderítő re­pülőgépet küldtek. Bejrúti jelentések sze­rint az izraeliek és a Dél-libanoni Hadse­reg a biztonsági övezet határán fekvő Kabrika falut lőtték. Eddig nem derült ki, hány személy vesztette életét. Közben Damaszkuszból Bejrútba érkezett Ali Ak­bar Velajati iráni külügyminiszter, aki a li­banoni vezetőkkel az Irán-párti Hezbollah elleni izraeli támadásokról folytat tárgya­lásokat. B orisz Jelcin orosz elnök az orosz gyerekek egészsége érdekében sürgős intézkedésekre szólított fel - tájé­koztatott az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség. Ugyanis az adatok szerint a gyere­keknek csak a négy százaléka teljesen egészséges, többségük alultápláltságban szenved. Jelcin azt is megerősítette, hogy Oroszországban tovább csökken a nép­szaporulat, ám növekszik a gyermekha­landóság. Egyben figyelmeztetett rá: te­kintettel Oroszország gazdasági nehéz­ségeire, megvalósíthatatlanok a gyerme­kek védelmét szolgáló széles körű prog­ramok. A továbbiakban elmondta, az Altá­jon egyre több gyermek születik pigment­hiánnyal. Ezt a jelenséget egyelőre nem lehet megmagyarázni, ám valószínű, hogy a szomszédos szemipalatyinszki ke­rületben évtizedek óta végrehajtott atom­kísérletekkel függ össze. S antiago de Chilében befejeződött a tizenhárom latin-amerikai államot és az Európai Közösség országait tömörí­tő úgynevezett Riói Csgporí miniszteri konferenciája. Ezen a résztvevők úgy ha­tároztak, hogy az EK a következő három év során legkevesebb egymilliárd dolláros hiteleket nyújt Latin-Amerika államainak. Az EK továbbá" 8 millió dollárt ruház be Közép-Amerika mezőgazdasági termelé­sének tökéletesítése céljából. A mexikói sajtó közlése szerint a vonatkozó megál­lapodást Mexikóban írták alá az EK és a közép-amerikai országok képviselői. Kedves Választópolgárok! TISZTELJÉK MEG JELÖLTJEINKET BIZALMUKKAL Szavazzanak a hármas koalícióra! rs. Ilii B UGAR Béla a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom elnöke m DURAY Miklós az EGYÜTTELES elnöke POPELY Gyula Magyar Néppárt elnöke Ú P-1054 Szavazzon a biztonságra! . illSlÍM Tisztelt barátaim! Talán már csak az Önök szavazata hiányzik ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyarság parlamenti képviselethez jusson. Arra kérem Önöket, hogy családjukkal együtt menjenek el szavazni! Szavazzanak arra a magyar pártra, amelynek a legnagyobb az esélye bejutni a parlamentbe. Ez a Magyar Polgári Párt;! Dr. Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes Szavazzon a három -es szavazólappal! UP-1052 I Magyar Polgári Párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom