Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-03 / 129. szám, szerda

1992. JUNIUS 3. .ÚJ SZÓ* HIREK - VÉLEMÉNYEK TILTAKOZÁS A Szövetségi Külügyminisztérium eré­lyes hangon tiltakozott amiatt, hogy - vé­leménye szerint - a Magyar Televízió beavatkozik a csehszlovákiai választási kampányba. Teszi mindezt úgy, hogy aránytalanul nagy teret biztosit az Együtt­élés Politikai Mozgalomnak, illetve elnö­kének, Duray Miklósnak; a mozgalom és elnöke ezt a lehetőséget önmaga népsze­rűsítésére, valamint más politikai szubjek­tumok elleni támadásokra használja fel. A tiltakozó jegyzéket átadták a magyar sajtóattasénak, azzal a kéréssel kiegé­szítve, hogy hasonló témájú műsorokat csak a csehszlovákiai választások után sugározzon aJVIagyar Televizió. xxx • ,,A magyarországi tömegtájékoztató eszközök etikátlan módon beavatkoznak a csehszlovákiai választási kampányba" - áll egyebek között annak a tiltakozás­nak a szövegében, amelyet tegnap adott át Pavol Demeš, az SZK külkapcsolatok­kal megbízott minisztere a pozsonyi ma­gyar főkonzulnak. „Egyetlen politikai mozgalmat, ezen belül egyetlen szemé­lyiséget favorizálnak, ez pedig a hármas magyar koalíció, illetve Duray Miklós." Demeš kiemelte, hogy a tiltakozást nem valamelyik párt - konkrétan: a Magýar Polgári Párt - kezdeményezte, hanem a Szlovákiai Választási Bizottság. A mi­niszter külön rámutatott a Magyar Rádió és Televízió jelentős befolyására, amely elsősorban Dél-Szlovákiában lehet kiha­tással a választások eredményeire. „Ez pedig - szögezi le a tiltakozó nyilatkozat - nem áll összhangban a demokratikus európai országok gyakorlatával." AZ ALAKULATOKNÁL IS SZAVAZNAK A KATONÁK Az egyes pártok és politikai moz­galmak listáin megjelentek hivatá­sos katonatisztek nevei is. Szlováki­ában 18-an indulnak „harcba" a vá­lasztópolgárok szavazataiért. Töb­bek közt ezt tudhattuk meg tegnap Jozef Tuchyňa altábornagytól, a Keleti Katonai Parancsnokság pa­rancsnokától, aki hangsúlyozta: ezek a katonák megsértették a vé­delmi törvényt s számolniuk kell az­zal, hogy a hadsereg megválik tőlük. A hadsereg mindent megtett azért, hogy az alapszolgálatosok él­hessenek választási jogukkal. A vé­delmi miniszter parancsa értelmé­ben a fegyelmi büntetésben lévő alapszolgálatos katonákat június 4-íg szabadon engedik, a büntetés maradékát pedig elengedik. A harci és védelmi készültség nem gyöngül­het meg, ezért a hadsereg vezetése nem számít arra, hogy nagyobb számban engedélyezze a katonák hazautazását. -a­INKÁBB NE UTAZZUNK (Folytatás az 1. oldalról) niában kedvezőek az üdülési feltéte­lek. Semmiképp sem ajánlatos az átutazás Dél- és Kelet-Horvátorszá­gon, Bosznia-Hercegovinán, Kraji­nári és Koszovón. Relatív a nyuga­lom a Vajdaságban, Macedóniában, itt viszont az üzemanyag- és gyógy­szerhiány kritikus. A Szabadka-Uj­vidék-Belgrád-Nis tranzitútvonal még járható. -gyor­A Szövetségi Távközlési Minisztérium közleménye szerint a volt Jugoszláviába címzett nemzetközi expressz és légipos­tai küldeményeket mától nem vesznek fel a csehszlovákiai postákon. A tilalom az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Jugoszlá­via ellen hozott szankciók részét képezi, és visszavonásáig érvényes. A térségbe irányuló egyéb postai küldeményekre semmiféle korlátozás nem vonatkozik. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. június 3-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,71 53,50 Francia frank 5,35 5,43 Német márka 17,99 18,27 Olasz lira (1000) 23,88 24,24 Osztrák schilling 2,56 2,59 Svájci frank 19,76 20,09 USA-dollár 29,05 29,46 HOGYAN VÁLASZTUNK KOZTARSASAGI ELNÖKÖT? Mint ismeretes júliusban elnökválasz­tásra kerül sor Csehszlovákiában. A Szö­vetségi Gyűlés már nem kevesebb, mint 18 jelöltet tart nyilván, ám hozzá kell tenni azt is, hogy ezek többsége önjelölt. Ko­molyan csak azok a személyek jöhetnek szóba, akiket politikai pártok, parlamenti klubok vagy képviselők javasolnak. Az elnökválasztás egyébként kétfordulós lesz, amennyiben az első fordulóban va­lamelyik jelölt nem szerez háromötödös többséget. A második fordulót az ezt követő 14 napon belül kell lebonyolítani, ós P7en már csak az a két ielölt indulhat aki az első fordulóban a legtöbb szavaza­tot kapta. Közülük az győz majd, amelyi­kük megszerzi a Szövetségi Gyűlés kép­viselői több mint felének a szavazatát. Amennyiben a második forduló sem hoz­na eredményt a választásokat két hét múlva - új jelöltekkel - megismétlik. Ha pedig - bár ez már csak elméleti lehető­ség - még ezt követően sem sikerülne megválasztani az új elnököt, Václav Havel a posztján maradna, ám legkésőbb csak október 5-éig. Az elnök jogkörét ezt köve­tően a szövetségi kormány venné át. MILYEN LESZ A JÖVŐNK? A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGÁNAK FELHÍVÁSA Nem politikai, hanem szakmai szervezetként arra kényszerülünk, a csehszlovákiai magyarság felnőtt tagjaihoz forduljunk, azzal a kérdéssel, hogy a soron következő választásokon részvételükkel bizonyítsák, nem mindegy számukra, hogyan alakul kisebbségünk jövője. Az elmúlt évtizedek szomorú tapasztalatai, a kisebbségi sors megélt traumái (s ez utóbbiak közül az elmúlt két esztendő negatív tapasztalatai sem kivételek!) arra figyelmeztetnek bennünket, jogaink érvényesítése, életünk mássá formálása szempont­jából egy pillanatig sem lehet mellékes, hogyan élünk politikai jogainkkal. Az idei választásoknak rendkívül nagy a tétje. Arról van szó: lesznek-e magyar képviselők a szövetségi állam és a köztársaság parlamentjében. Pártjaink, mozgalmaink politikai tevékenységéből az elmúlt hónapokban hiányzott az egységre törekvés s a demokrati­kus jogok érvényesítése távolról sem volt olyan, mint ahogy azt 1989 novembere után elképzeltük. A megélt „veszélyhelyzetek" azonban arra figyelmeztetnek bennünket: Van veszíteni valónk! Nemcsak kisebbségi jogaink érvényesítésében, hanem a demok­ratikus szabadságjogok kiteljesítésében is. Kérésünk ezért nyilvánvaló: a magyar lakosság minél nagyobb számban vegyen részt a választásokban. Adja le a szavazatát arra a politikai mozgalomra vagy pártra, melytől sorsa jobbrafordulását várja. Tegyük meg a magunk részéről, amit megtehe­tünk. Előlegezzük azt a bizalmat, mely majd arra ösztönzi a képviselőket, hogy ne csak „beüljenek" a parlamentbe, hanem népeink javát is szolgálják. Mégpedig az eddiginél eredményesebben. A Csehszlovákiai Magyar írók Társaságának Választmánya (Folytatás az 1. oldalról) Vállalat, a bősi községi önkormányzat, illetve néhány más vállalat szimbolikus összegért megkapja a Hydrostav bősi építési telepéhez, valamint néhány más létesítményhez kötődő telket, és ezeken a továbbiakban gazdasági vállalkozások­ba kezdjen. Az ülés szünetében tartott sajtóérte­kezleten Ján Čamogurský kitért a kor­mánytagoknak a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó fizetésemelésére is. Szerinte erre azért volt szükség, mert az állami alkalmazottak bérrendezésének következtében több esetben előfordult, hogy a miniszterhelyettes fizetése meg­haladta a miniszterét. A szlovák kormány­fő bruttó fizetése egyébként így 32 ezer koronára, a minisztereké pedig 25 ezer koronára nőtt. SZTRAJKOLO MINISZTEREK A szlovák kormány ülése tegnap dél­után félbeszakadt, és a további munkát ma délutánra halasztották. -tl­A Danubiaprint állami vállalat dolgozói hevesen tiltakoznak a szlovák kormány azon döntése ellen, amely lehetővé tette a vállalat közvetlen megvásárlását az Is­ter kft. számára. A szakszervezet képvi­selője kijelentette: a kormány nem írt ki versenytárgyalást, amint azt az ipari mi­nisztérium javasolta, és önkényes dönté­se következtében érvényét vesztette a vállalat idei kollektív szerződése is. A privatizációs minisztérium ráadásul egyértelmű törvénysértést követett el - mutatott rá az üzemi szakszervezet elnöke, és az SZK Főügyészségének be­avatkozását kérte. ALAHUZUNK VAGY KARIKAZUNK? (Folytatás az 1. oldalról) kázható be. Hogyan élhet tehát elsőbb­ségi szavazataival? Mindkét információnak utánanéztünk. A hibás tájékoztatásért nem a szerkesztő­ségünk felel, mivel ezek a félretájékozta­tások egy párt politikai hirdetéseiben vol­tak közölve, amelyeket nem áll módunk­ban megmásítani. A választási törvények teljesen egyér­telműen rendelkeznek arról, hogy azon a szavazólapon, amelyet a választópolgár a szavazófülkébe lépve a hivatalos borí­tékba tesz, legfeljebb négy jelölt sorszá­mát lehet bekarikázni, s ezzel legfeljebb négy képviselőjelöltre elsőbbségi szava­zatot leadni. A törvény megállapítja egy­ben azt is, hogy a választópolgár a szava­zólapokon más módosítást nem eszkö­zölhet. Azaz, nem húzhatja alá a jelöltek nevét, nem húzhatja át a neki nem tetsző jelöltek nevét vagy sorszámát, nem vál­toztathatja meg a sorrendet a számok átírásával stb, A fentieket figyelembe véve a helyes eljárás az, ha az ember először kiválaszt­ja azt a három szavazólapot, amelyet a szavazófülkében majd betesz a hivata­los borítékba. Mind a három-szavazóla­pon azonban (külön-külön) kiválaszthatja azt - a szavazólaponként legfeljebb - négy jelöltet, akiknek elsőbbségi szava­zatot akar adni, s akiknek a neve előtt álló sorszámot bekarikázza. A három szava­zólapon tehát együttesen 12 név sorszá­ma karikázható be, de ügyelni kell arra, hogy egyik szavazólapon se legyen négy sorszámnál több bekarikázva, (fekete) A Jugoszlávia elleni BT-szankciók után A KATONAI BEAVATKOZÁS LEHETŐSÉGÉRŐL A Bosznia-Hercegovinából tegnap reg­gel érkezett hírek arról tanúskodtak, nem tartják tiszteletben azt a túzszünetet, amelynek hétfőn este 18 órakor kellett hatályba lépnie. Szarajevóban egész éj­szaka lövöldözések voltak és folytatódtak a harcok a köztársaság keleti részén is. A zágrábi rádió a szerb erőket vádolta a harcok kirobbantásával, röviddel azu­tán, hogy a túzszünetnek meg kellett volna születnie. A rádió szerint a szerb erök aknavetőket, ágyúkat és tankokat is bevetettek. Természetesen a szerb fél a muzulmán erők szándékos provokációi­ról tájékoztatott. Továbbra is eredménytelenek a tár­gyalások a szarajevói repülőtér blokádjá­nak feloldásáról. A konfliktusban érdekelt felek mindegyike igyekszik előnyöket sze­rezni a maga részére. Zsákutcába jutottak a tárgyalások a Tito laktanya evakuálásá­ról is, bár Bosznia-Hercegovinában ez az utolsó katonai objektum, ahol még ju­goszláv katonák vannak. A hivatalos hírek szerint a hadsereg elutasítja a kivonulás feltételeit. A katonai iskolák diákjainak és a polgári személyeknek ugyan engedé­lyezték a távozást, de csak azzal a felté­tellel, ha a laktanyákból nem viszik el a nehézfegyvereket. John Galvin tábornok, a NATO-erök főparancsnoka, aki június 23-án nyugdíj­ba vonul, nyilatkozott a jugoszláviai kato­nai beavatkozás lehetőségéről. Kijelen­tette, figyelembe kell venni, hogy a játsz­mában nemcsak egy játékos vesz részt, így az eseményeket nehéz ellenőrizni. Ezzel együtt az Egyesült Államokban - a Szerbiával szembeni gazdasági és politikai szankciók elrendelése után - folytatódnak a viták a katonai lépésekről is. A The New York Times ezzel össze­függésben azt írta, az USA a szankciókat előnyben részesíti a katonai beavatko­zással szemben, bár csak nagyon keve­sen hisznek abban, hogy a megtorló in­tézkedések észretérítik Belgrádot. Ezzel együtt a Pentagon nem sieti el a Szerbia elleni katonai akciókat. Az amerikaiak állítólag attól tartanak, olyan helyzetbe •kerülhetnek, mint 1983-ban Bejrútban. A választások évében a kormány nem engedheti meg magának, hogy amerikai állampolgárok esetleg külföldön essenek el Leslie Gelb, New York-i kommentátor szerint azonban - és ez nemcsak az ô véleménye - a szankciókat katonai akcióknak is ki kellene egészíteniük, mi­vel a szerb vezérek azért olyan magabiz­tosak, mert úgy vélik, a Nyugat nem fog velük szemben katonailag fellépni. Az amerikai Kongresszusban egyelőre az a vélemény van túlsúlyban, hogy a kato­nai hadmüveletekkel feltétlenül várni kell mindaddig, amíg nem lesz világos, milyen hatást értek el a gazdasági és politikai szankciók. Egy következményről máris be lehet számolni: tegnaptól Szerbiában 100 szá­zalékkal drágultak az olajszármazékok. A 86 oktános benzin literje 660 dinár, a 96 oktánosé pedig 750 dinár. A gázolaj, fajtájától függően 584, illetve 594 dinár. Az áremelést hivatalosan a dinár árfolya­mának csökkenésével indokolták, bár a feketepiacon éppen hogy emelkedett a dinár árfolyama. Szakértők szerint egy, maximum két hónapig lesz még normális élelmiszer-ellátás, azután nyilvánvalóan elkerülhetetlenné válik a jegyrendszer be­vezetése. Dubrovnik polgármestere még hétfőn közvetve felszólította George Bush ame­rikai elnököt, hogy irányítsa a 6. flottát a jugoszláv tengerparthoz. Az UNESCO főigazgatójától pedig azt kérte a polgár­mester, hogy ez ügyben ő is kérjen segít­séget az amerikai elnöktől Dubrovnik megmentése érdekében. A polgármester szerint abból lehet kiindulni, hogy az ENSZ Alapokmányának 42. cikkelye fel­jogosít a katonai erődemonstrációra vagy a blokádra az agresszorral szemben. Jirí Dienstbier csehszlovák külügymi­niszter szerint nem biztos, hogy a Jugo­szlávia elfen életbe léptetett ENSZ­szankciók elérik céljukat. Ez azonban nem jelenti azt - tette hozzá —, hogy hazánk nem fogja támogatni és érvénye­síteni ezeket a szankciókat. ,,A világ nem­zeteinek egyértelmű tiltakozásáról van szó azzal szemben, ami ma az egykori Jugoszláviában történik" - jegyezte meg. Egyben elutasította azt a véleményt, mi­szerint Csehszlovákia , .engedékeny poli­tikát" folytatna Jugoszláviával szemben. Martin Palouš külügyminiszter-helyet­tes szerint a szankciók következtében érzékeny anyagi veszteségek érnek majd néhány hazai üzemet. Mindennek ellené­re azonban egyetlen üzem vagy vállalat részéről sem tapasztalható közvetlen til­takozás a szankciók ellen. A pénzügy­minisztérium egyébként tervbe vette a szóban forgó veszteségek pontos fel­mérését. NYÁRI EGYETEM PEDAGÓGUSOKNAK Sajtótájékoztatón számolt be tegnap a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetségének elnöke azokról a kezdemé­nyezésekről, amelyekkel a fenyegető pe­dagógushiány megoldására törekszenek. Pukkai László elmondta, hogy a hazai intézmények nem tanúsítottak megértést a probléma iránt, ezért a régióhoz közeli magyarországi felsőoktatási intézmé­nyekhez fordult, ahonnan ideiglenes és áthidaló megoldásként a következő segít­ség érkezett: 1992 szeptemberében Kas­sán, Komáromban és Dunaszerdahelyen beindul az alsó tagozatos pedagógusok levelező képzése, mégpedig oly módon, hogy áz említett városokban úgynevezett konzultációs központokat állít föl a sáros­pataki Comenius Tanítóképző, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző és a soproni Óvónőképző Főiskola. Az SZMPSZ elnöke arról is tájékozta­tott, hogy június végétől Deákiban meg­rendezik a hazai pedagógusok nyári egyetemét, ahová a magyar-, matemati­ka, fizika, kémia és történelem szakos pedagógusok jelentkezését várják még. A szakok szerint öt-öt napos továbbkép­zés kiadásait a szövetség szponzorok segítségével állja. Körülbelül tíz jelentke­ző számára van még hely az erdélyi pedagógus-vándortáborban, kivált ma­gyar szakosok köréből. A nyári egyetem szívesen várja a kö­zeli települések és a környék pedagógu­sait is - a fent jelzett szakosítással valamint az 1-4-es tanítók és az óvónők közül kikerülő érdeklődőket. Érdeklődni és jelentkezni a szövetség címén lehet (Zväz maďarských pedagógov na Slo­vensku, 815 75 Bratislava, Nám. 1. má­ja 10-12. Telefon: 07/53394, 07/52807). (b. j.) ÁTVILÁGÍTÁS - pozitív eredmeny nelkul A Csehszlovák Sajtóiroda értesülései szerint a hazai magyar választási szubjektu­mok jelöltjei egyetlen olyan bizonylatot sem kaptak, amely valamelyikük átvilágításának pozitív eredményét igazolta volna. E hírnek abból a szempontból van jelentősége, hogy az Elkötelezett Párton Kívüliek Klubja a választási törvény megsértésével vádolja azokat a pártokat és mozgalmakat, amelyek nem hozták nyilvánosságra jelöltjeik átvilágításá­nak eredményét. MAGYARELLENES SORTŰZ A SZLOVÁK LAPOKBAN Közeledik a hidegfront és a választások napja, Jerguš Ferko nem érzi magát a bő­rében, nem tudja hozni igazi formáját. A Koridor keddi számában csupán három jerguš-féle „magyar-barát" írást sikerült becsempésznie, ami messze elmarad a múlt heti szerdai csúcsteljesítménytől, amikor is öt írás elemezte a dél-szlovákiai magyarok összeférhetetlenségét, a szlo­vákság ellen elkövetett pimaszságaikat és az államalkotókat sértő nemzeti büsz­keségét. Jerguš Ferko lapja most éppen a posztkommunista pártot kívánta magyar pártként bemutatni, merthogy Koridor címoldalán közölt nagy kép szerint, még a magyarokat nem túlzottan szívelő Peter Weiss értelmiségi jóképűsége is csak ma­gyarul adható el: „Lehetőséget a ráter­mettségnek." A Szlovák Nemzeti Párt jelölőlistáján szereplő Vladimír Repka ezt úgy kommentálja, hogy a lehetőséget az államalkotó nemzetnek kell megkapnia (mit ér a tehetség...?). Ugyanebben a számban Jerguš Ferko szlovák környe­zetvédőként is bemutatkozik, amikor megfogalmazza a dél-szlovákiai üveg­házelméletet (lásd forrósodó hangulat, s a környezetkárosító elemek likvidálása című jelszavakat a környezetvédelem szótárában). Igaz, nemcsak - a szlovákok környe­zetét a magyarokkal szemben védő - Jer­guš Ferko ment át kemény magyarellenes tüzérségi támadásba éppen a választá­sok előtt. A Nyugat-szlovákiai kerületben megjelenő Hías ľudu szintén elsütötte patronjait. A Nový čas pedig a pozsonyi magyar könyvesbolt évtizedes hagyomá­nyának fenntartása mellett kiállókat osto­- rozza, s azt a megállapítást, hogy Dobos László magyaros-Szlovákságát a szegény szlovákok képtelenek megérteni, még az enyhébb érvelések közé sorolhatjuk. A magyar könyvesbolt felszámolásáról döntő Zemková polgármesternő is szót kapott (a cikkíró mellett és Dobossal el­lentétben). A kedves funkcionáriusasz­szony azt állítja, hogy ő nem magyarelle­nes beállítottságú, mivel magyar lenne az anyanyelve, habár ő már nem tud ma­gyarul. Ezt a játékot már eljátszotta egy másik lap belpolitikai rovatvezetője is - Klára Grossmanová. Ő is védekezett azzal, ne tekintse őt sovinisztának senki, mert az anyanyelve magyar volt. Ez azonban nem akadályozta meg őt még a keddi szám szerkesztésekor sem, hogy legalábbis a címadásban valamiféle garázda indiá­nokkal teli vadnyugathoz ne hasonlítsa Dél-Szlovákiát. A szlovák lapok immár egyértelműen arra törekednek, hogy a szlovákiai ma­gyarokat ellenségként állítva be - ráve­gyék a szlovák választókat: menjenek el szavazni. Ellenségképek fogalmazása nélkül kérem, kérjük ezért önöket, tisztelt olvasóink MENJENEK EL SZAVAZNI! FEKETE MARIAN OSZTRÁK UP PROVOKÁCIÓJA? A Der Standard osztrák napilap tegnap azt állította, hogy Václav Klaus állítólag felajánlotta Vladimír Mečiarnak, a DSZM elnökének, a csehszlovák államfői posz­tot, vagyis azt, hogy legyen Václav Havel utódja. A lap szerint Mečiar azt mondta, hogy visszautasította az ajánlatot. A Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilat­kozatában Václav Klaus kijelentette: a Der Standard félretájékoztatott, az állí­tás teljesen valótlan. Klaűs úgy ítélte meg, hogy irányított választási provokációról van szó, amelynek eredetét nem Ausztri­ában, hanem Csehországban kell keres­ni. Bohuš Géci, a DSZM elnökének szó­vivője is nyilatkozott ez ügyben, tagadta, hogy Klaus felajánlotta volna Mečiarnak az államfői tisztséget. A Der Standard címére pedig megjegyezte: nehéz érté­kelni vagy bírálni az ilyen híreket, mert a lap azt nem közölte, mikor és hol hangzott el az állítólagos ajánlat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom