Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-24 / 147. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK TÚJSZÓM 1992. JÚNIUS 29. PARLAMENTI VALASZTASOK IZRAELBEN Tegnap tartották Izraelben az előrehozott parlamenti választásokat. Több mint 3,4 millió szavazásra jogosult polgárra hárult az a feladat, hogy megválassza az egykamarás izraeli parlament 120 képviselőjét. A mostani választásokat nemcsak Jeruzsálemben tartják sorsdöntőnek, hanem a külföldön is, hiszen az egyik legfontosabb tét az arab-izraeli tárgyalások, ezen keresztül a közel-keleti béke sorsa. A két fő politikai erő, a jelenleg kormányon lévő Likud-tömb és az ellenzéki Munkapárt közötti erőviszonyok kiegyensúlyozottak, úgyhogy még tegnap sem merte senki megjósolni, hogy ki fog kormányt alakítani. Még az sem biztos, hogy a győztes alakít kormányt, mert a fő szempont az lesz, hogy a két nagy közül melyik tud megbízható koalíciós partnereket szerezni. Ezúttal bonyolítja a helyzetet, hogy nem tudni, kire fog szavazni a több százezernyi orosz zsidó. Felvételünkön Jicchak Rabin, a Munkapárt régi-új vezetője, az utolsó választási gyűlésen. MOLDOVA: KITARTÓ PRÓBÁLKOZÁSOK A RENDEZESRE A Dnyeszter menti Benderiben megsértették a tüzszünetet, amelyben egyes források szerint hétfőn este telefonon állapodtak meg Oroszország, Románia és Moldova elnökei. A Reuter hírügynökség szerint tegnap öt órával a megegyezés után a város ismét tüzérségi harcok helyszínévé vált. A moldovai és a Dnyeszter menti fegyveres erők közötti összecsapások akkor újultak ki, amikor a kozákok csapatai és a többi orosz egység a Dnyeszteren át Tirasžpol felé indult. Hétfőn a Fehér Ház is foglalkozott a Dnyeszter menti konfliktussal. Mariin Fitzwater elnöki szóvivő hangsúlyozta: a moldovaiak és a Dnyeszter bal partján élő orosz ajkú lakosság közötti vitát békés eszközökkel kell rendezni. Fitzwater elmondta: a szovjet utódállamokban működő amerikai nagykövetségek kapcsolatban állnak a konfliktusban résztvevő összes féllel. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár ugyancsak hétfőn kezdett konzultációkat a konfliktusban résztvevő felekkel. Arról folytattak tárgyalásokat, van-e lehetőség arra, hogy tényfeltáró missziót küldjenek a harcok helyszínére. A főtitkár felszólította az érintett feleket, hogy tekintsenek el az erőszaktól és szigorúan tartsák tiszteletben a kisebbségek jogaikat. Az Ion Iliescu vezette román védelmi tanács hétfői bukaresti rendkívüli ülésén a Dnyeszter menti helyzet alakulásával összefüggésben több intézkedést foganatosított. Ezt tartalmazza az a hivatalos közlemény, amelyet hétfőn este hoztak nyilvánosságra a román fővárosban. A tanács aggodalmát fejezte ki Borisz Jelcin orosz elnöknek és Alekszandr Ruckoj alelnöknek a lehetséges katonai beavatkozással kapcsolatos kijelentései miatt. A legjelentősebb román politikai pártok is élesen elítélték „Moszkva imperialista politikáját". Követelték, hogy Iliescu elnök azonnal kezdjen közvetlen tárgyalásokat Borisz Jelcinnel az orosz egységek kivonásáról a Dnyeszter partjáról. OROSZ-UKRAN CSUCSTALALKOZO ! Ill A KRIM KÉRDÉSÉT MEGKERÜLTEK ÖSSZETŰZÉSEK OSZTANKINÓBAN t JELCIN MA SEVARDNADZEVAL TALÁLKOZIK Katonapolitikai és gazdasági kérdések széles köréről kezdett tegnap tárgyalásokat az oroszországi Dagomiszban Leonyid Kravcsuk ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök. Kettejük munkareggelije után csatlakoztak hozzájuk a parlamenti elnökök és a kormányfők is, majd pedig négyszemközti megbeszélést folytattak'. Vjacseszlav Kosztyikov, orosz elnök szóvivője arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az orosz-ukrán csúcs végén komplex politikai szerződést írnak alá. A pénzügyi kérdések mellett Moszkva tisztázni akarja Ukrajna viszonyát a Független Államok Közösségéhez, hiszen Kijev a FÁK-tagországok közötti szerződések 40 százalékát nem írta alá, s hozzávetőleg 10 százalékkal szemben a fenntartásait hangoztatta. Természetesen a vagyonelosztás problémái is teritékre kerültek. Kosztyikov külön kihangsúlyozta: Oroszország azt szeretné, ha Ukrajna ratifikálná a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló megállapodást, valamint az atomsorompó-szerződést, továbbá jó lenne, ha Ukrajna területéről ez év végéig kivonnák az atomfegyvereket. Szóba kerültek az egyes válsággócok is, főleg a Dnyeszter menti háború. Jelcin a tanácskozás bevezetőjében elmondta, hogy ma már nem fog Kravcsukkal találkozni, s valószínű, hogy Eduard Sevardnadzeval folytat tárgyalásokat, akit szintén Dagomiszba várnak. Kosztyikov szóvivő a délutáni órákban arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a két államfő a négyszemközti találkozón megegyezett a komplex katonai szerződés előkészítéséről. Ez az orosz-ukrán dokumentum alapjaiban új lesz, hasonló azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek Oroszország, valamint Kirgizia és Kazahsztán között születtek. Hozzátette még, hogy a Krím-félsziget kérdése nem szerepelt a tegnapi megbeszélések napirendjén, a fekete-tengeri flotta ügye azonban igen. Moszkvában hétfőn este az Osztankino tévékomplexumnál a Dolgozó Oroszország mozgalom több ezer híve tüntetett. E mozgalom valamiféle keveréke a nacionalistáknak és a kommunistáknak, s tekintettel arra, hogy a különleges belügyi alakulatok autóbuszokkal és vízágyúkkal vonultak fel, a demonstráció résztvevői nem támadták meg a tévétornyot. Az esti akciónak előzményei voltak: a kora reggeli órákban szintén tüntettek a tévé mellett, s akkor az OMON alakulatai közbeléptek. A tüntetők később azt állították, hogy halálos áldozatok is voltak. Ez ellen tiltakoztak este a vörös zászlók alatt felvonulók. A Reuter tudósítója azt írta, hogy a helyszínről véres tüntetőket vezettek el. A moszkvai rendőrség szóvivője azt közölte, hogy 13 rendőr és 14 tüntető sebesült meg, de a halálos áldozatokról szóló híreszteléseket később Moszkva főügyésze cáfolta. A szovjet utódállamok hitelezői hétfőn este szeptember 30-ig hosszabbították meg a törlesztésekre elrendelt moratóriumot. 18 nyugati ország, vagyis az úgynevezett párizsi klub képviselői hétfőn a francia fővárosban tárgyaltak, s mély aggodalommal szóltak a volt szovjet adósságok törlesztésének késéséről. Ugyanakkor hangsúlyozták, ennek a kérdésnek a megoldása alapvető jelentőséggel bír az újabb kölcsönök odaítélése szempontjából. Megelégedéssel nyugtázták, hogy intenzív tárgyalások folynak Oroszország és más utódállamok, valamint a nemzetközi Valuta Alap között. Az előbb már említettük Jelcin és a grúz elnök, Eduard Sevardnadze mára tervezett találkozóját. Egy New Yorkból érkezett hír szerint a Biztonsági Tanács a tegnapra virradó éjszaka grúzia ENSZtagságáról, valamint a karabahi helyzetről tárgyalt - nem sok eredménnyel. A BT elnöke újságíróknak azt mondta, hogy a karabahi problémát a tanács az EBEEre bízza. Nem zárta ki viszont azt a lehetőséget, hogy a jövőben a világszervezet megfigyelőket vagy békeeröket küld az örmények és azeriek között folyó háború térségébe. Ami a másik témát illeti: mindenki azt várta, hogy a BT javasolni fogja az ENSZ-közgyúlésnek Grúzia felvételét, de Tbiliszi kérelme végül is ellenállásba ütközött, ezért nem tudtak dönteni. A világszervezet főtitkárának szóvivője azt mondta, egy ország ellenezte Grúzia ENSZ-tagságát. Diplomáciai források közölték, hogy Oroszországról van szó, az orosz diplomaták viszont nem voltak hajlandók nyilatkozni. Észak-Oszétia felszólította Jelcint és Sevardnadzet, biztosítsák „harmadik erő" telepítését a grúzok és oszétok közötti konfliktus térségében. Ahsarbek Glazov, az észak-oszét parlament elnöke Vlagyikavkazban kijelentette: egyetértünk az orosz hadsereg, a FÁK-csapatok vagy ENSZ-kontingens kiküldésével is, csak minél előbb sor kerüljön rá. Röviden még egy válsággócról: az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a tegnapra virradó éjszaka az örmény csapatok átfogó offenzívába kezdtek az örmény-azeri határ egész vonalán. Az első beszámolók sok áldozatot és jelentós anyagi károkat említettek. N

éhány hónapos szenvedélyre, igazi balkáni indulatokban, huzavonákban és színpadias fordulatokban bővelkedő vita után a napokban végre megemberelte magát a román törvényhozás és szeptember 27re kiírta a Ceausescu-rezsim bukását követő második szabad parlamenti és elnökválasztásokat. Jellemző az országban uralkodó zilált állapotokra, hogy ez a döntés akkor született, amikor a szenátorok és képviselők már egy hónappal „túlteljesítik" az eredetileg maximálisan két évben megállapított mandátumukat. Szeptemberig - persze, ha biztosan akkor lesznek a választások - pedig még ráhúznak jó három hónapot, mert hiszen a parlamenti tagok fizetése Romániában sem kicsi, s jól jön a számos más kedvezmény is. Ezért tehát érthető, hogy miért nincs az érintetteknek túlságosan nagy kedvük megválni parlamenti bársonyszéküktől, főként ha a legtöbbjük tudja, nincs semmi esélye az újraválasztásra. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy csak „emberi gyarlóság" rejlik a román parlamenti és elnökválasztások kiírása körüli bonyodalmak, visszásságok mögött, melyek - ahogy arra Theodor Stolojan kormányfő figyelmeztetett - ismét ártottak Románia amúgy sem túl nagy nemzetközi tekintélyének. Politikai megfigyelők véleménye szerint a feszültségek legfőbb oka az, hogy a soron következő választások dátuma igen komolyan beleszól azok kimenetelébe is. A két rendkívül nagy: hatalmon marad-e a Ion Iliescu jelenlegi államfő köré felsorakozó, a rendszerváltást követő két és fél év tapasztalatai alapján nyilvánvalóan a szocialista évtizedek különböző rangú nómenklatúrájára támaszkodó-építkező mérsékelten reformista vonal, vagy pedig sikerül győzniük a radikálisabb reformokat, változásokat követelő liberális, demokratikus ellenzéki erőknek, hogy Romániáéi 9Bórosabban felzárkózzon Európához. Mint ismeretes, az 1990. május 20-án megtartott első szabad választásokon a Nemzeti. Megmentési Front és Ion Iliescu kiütéses győzelmetarattak. Azóta az országban elmélyült a gazdasági és társadalmi válság, az infláció elérte a 600 százalékot, a politikai helyzet továbbra is igen labilis, s Bukarest nemzetközi megítélése sem igen jó, minek következtében nagyot esett a NMF népszerűsége. A korábban szuverén módon egyedül kormányzó párt az idén tavasszal két szárnyra szakadt. A párton belüli pozícióharcot Ion Iliescu és Petre Roman közt a volt kormányfő nyerte meg, ezért a konzervatívabb elnöki irányvonal képviselői kiváltak és megalakították a Demokratikus Nemzeti Megmentési Frontot. A szakadást természetesen mindkét szárny ROMÁNIA: POZÍCIÓHARCOK nagyon megsínylette. Iliescuék azonban abban bíznak, ha sikerül időt nyerniük, akkor a kezükben lévő államapparátusra támaszkodva pártjukat újra vezető pozícióba tornászhatják fel. Ennek első feltételét, a választások elhalasztását, már keresztülvitték. A rendkívül ambiciózus Roman a tavaly szeptemberi zavargások következtében a legfelsőbb politikai körökön kívül rekedt. Ráadásul most két tűz közé került, és láthatóan csak engedmények árán tud továbbra is részt venni a nagy játszmában. Roman azonban realista, s alapvető célja, hogy megakadályozza egykori főnöke, jelenlegi első számú ellenfele, Iliescu elnök újraválasztását. Köztudott, hogy az elnöki posztra Roman is fente a fogát. Belátta azonban, hogy nincs esélye és ezért bejelentette: pártja az ellenzék közös jelöltjét fogja támogatni. A mai román ellenzék legbefolyásosabb erői a Demokratikus Konventbe tömörültek, s a parlamenti és elnökválasztásokon közös jelölteket akarnak indítani. Ez a taktika a februári helyhatósági választásokon már bevált, és most, a parlamenti választásokon is sikert remélnek tőle. Más kérdés, hogy a tömörülés nagyon heterogén, és győzelme esetén nagyon sok belső problémát kell majd leküzdenie. Nehéz lesz közös jelöltet találni az elnöki posztra is, mert Iliescu győzelmi esélyei, populista politikájának köszönhetően, továbbra is eléggé reálisak. Az ellenzék vezérpolitikusait pedig több minden elválasztja egymástól. Tagja a Konventnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. Emiatt a demokratikus ellenzéket kemény bírálatok érték és érik a román nacionalista erők részéről. Miután a Konvent nagy többsége kiállt az RMDSZ mellett, és továbbra is soraiban akarja látni a magyarokat, kilépett a koalícióból a Nemzeti Liberális Párt. Tekintettel a bonyolult helyzetre és az erdélyi realitásokra, az RMDSZ úgy döntött, hogy a többségben magyarlakta vidékeken saját szenátor- és képviselőjelölteket állít. Ezeket a Demokratikus Konvent is támogatni fogja. Ott, ahol kisebb a magyarok száma, az RMDSZ a Konvent jelöltjének támogatására hívja fel tagjait. A párhuzamosan lezajló elnökválasztáson pedig a magyarok a Konvent jelöltjét fogják támogatni. A romániai politikai élet harmadik legbefolyásosabb csoportosulása a nacionalista pártokból tevődik össze, elsősorban a Romania Mare Párt és a Román Nemzeti Egységpárt támogatóiból. Ez a csoportosulás szintén belső ellentétekkel küzd, de nem kizárt, hogy egészében vagy részben összefog az Iliescu-vonallal. A tárgyalások már folyamatban vannak. Ha ez a koalíció megszületne, nagyon megnehezülne a demokratikus ellenzék helyzete. A nacionalisták az elnöki posztra egyelőre nem hivatalosan Mircea Druc volt moldován kormányfőt javasolták. Druc esélyeit azonban a megfigyelők nem tartják nagynak. Inkább szimbólikus figura, aki Moldova és Románia egyesítésének problémájára hivatott felhívni a figyelmet. Romániában tehát megkezdődött a hatalmi harc újabb szakasza. Nem kétséges, hogy forró lesz a nyár. KOKESJÁNOS NÉHÁNY SORBAN J

ól informált bonni forrásokra hivatkozva tegnap közölte a DPA hírügynökség, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) júliusi helsinki csúcstalálkozóján mint vendég részt vesz a japán küldöttség is. A hírügynökség közlése szerint a vendéglátó Finnország ezzel a meghívással tett eleget az Európai Közösségek kérésének. Az EK úgy véli, hogy az 52 tagú EBEÉ keretében is hatékonyabbá kell tenni a párbeszédet Japánnal. W

aldemar Pawlak lengyel kormányfőnek pénteken kell előterjesztenie javaslatát az új kabinet összetételére. Az exkommunisták kivételével ebben állapodtak meg a fő lengyel politikai pártok képviselői a Lech Walesa elnökkel megtartott hétfői találkozón. A hírt a lengyel televízió közölte azzal, hogy az egyes pártok közötti ellentétek megmaradtak. Pawlak június 5-e óta próbálja összeállítani az új kormányt. Eddig ugyan nem sikerült megalakítania a kormánykoalíciót, amelynek stabil szavazattöbbsége lenne a parlamentben, ám nincs kizárva, hogy a törvényhozásban megszerzi a támogatást a kisebbségi kabinet létrehozására. J

avier Solana eddigi spanyol iskolaügyi miniszter lesz az utódja Francisco Fernández Ordónez külügyminiszternek, aki június 12-én egészségügyi okokból lemondott tisztségéről. Ez derült ki a Madridban közzétett tegnapi kormánynyilatkozatból. Javier Solana 1982 óta tevékenykedik a spanyol kabinetben, a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt szűkebb vezetőségének a tagja. Az új iskolaügyi miniszter Alfredo Perez Rubalcaba. Solana eddigi helyettese lesz. G

eorge Bush amerikai elnök hétfőn érvénytelenítette az Egyesült Államok és Románia közötti kereskedelmet korlátozó intézkedéseket. Az elnöki döntést a Kongresszus vitatja meg. Bush a törvényhozó testület tagjaihoz intézett levelében rámutatott arra, hogy a határozat bővíti a Romániában vállalkozói tevékenységet folytató amerikai cégek jogait. T

egnapra virradó éjszaka az Európai Közösségek mezőgazdasági reformpolitikájával elégedetlen francia parasztok barikádokat emeltek a Párizs körüli utakon, de nem sikerült teljes mértékben eltorlaszolni a fővárosba vezető utakat, mint ahogyan az szándékukban volt. Néhány helyen indicensre került sor, az egyik összetűzés során hat rendőr és egy tüntető könnyebb sérülést szenvedett. A tiltakozó akciót a francia parasztok egy részét tömörítő radikális Vidéki Koordináció szervezi. Tagjai elutasítják az EK közelmúltban jóváhagyott mezőgazdasági reformpolitikáját, mert szerintük ez a parasztok szociális helyzetének romlásához vezet. B

aloldali partizánok, valószínűleg a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (FLN) tagjai hétfőn az észak-kolumbiai Arauta államban bombázták az ország legfontosabb kőolajvezetékét. A támadás következtében tűz ütött ki és 957 600 liter kőoláj ömlött a folyókba és az őserdőbe. A rendőrség szerint a tűz miatt egyelőre nem lehet megkezdeni a vezeték kijavítását. Az FLN 1986 óta ismételten támadja a 800 kilométeres vezetéket, így akarja rákényszeríteni a kormányt arra, hogy államosítsa az olajipart és zárja ki a külföldi részvényeseket. V

icám mexikói városban a rendőrség egy kisebb személyszállító repülőgép átkutatása során több mint fél tonna tiszta kokainra bukkant - tájékoztatott tegnap a HFP hírügynökség a mexikói főügyész irodájára hivatkozva. A 496,6 kiló kokain szállítói, akik King Air típusú kétmotoros repülőgépen illegálisan repültek át a mexikói terület felett, leszállás során tüzet nyitottak az ügyészség gépeire, hogy megakadályozzák azok landolását. A kábítószeren kívül a rendőrség két gépkocsit, több puskát és 150 töltényt kobozott el, a csempészeknek azonban sikerült elmenekülni. W

ashingtoni jelentések szerint az Egyesült Államokban az 1990-es évhez képest 9,9 százalékkal csökkent az alkoholfogyasztás miatt okozott közlekedési balesetek száma. Az amerikai közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint két éwel ezelőtt 22 ezer balesetet regisztráltak, tavaly 19 900-at. Ugyancsak csökkent a halálos áldozatok száma. A minisztérium ezt a csőkkenést az alkoholellenes kampánnyal hozza összefüggésbe.