Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-19 / 143. szám, péntek

1992. JÚNIUS 17. t ÚJSZÓ M HAZAI KÖRKÉP A HELYTÁLLÁS ELISMERÉSE ' Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében 1956-os emlékérmet adományozott halála után Kalász Józsefnek, a Magyarország sorsát és történel­mét meghatározó dicsőséges forra­dalom alatt tanúsított példamutató helytállásáért. Az emlékérmet Vára­di Lajos, a pozsonyi főkonzulátus konzulja tegnap adta át a kitüntetett Egyházasbáston élő özvegyének, -r FÖLDÜGYBEN K. K., Dunaszerdahely • A mezőgazdasági szövetkezettől visszaigényelt földemet szerelném ki­mérettetni a Geodéziával. Kérdésem, ki téríti a ki mérési illetéket? Én, vagy a szövetkezet? ' - Amennyiben nem pótföld kimérésé­ről van szó, akkor az ön által befizetett földkimérési illeték bizonyos részének megtérítését kérheti az államtól, éspedig a Területi Földügyi és Tájékoztató Szol­gálatnál (Regionálna Pozemková a Infor­mačná Služba). G. P., Ipolyság • Szüleinknek két hektár szántó­földjük volt. Már meghaltak, örökösö­ket nem jelöltek meg. A földet a szövet­kezet használja. Mi, a gyermekeik örö­kölhetjük a szántót? Az egyik öcsém 1956-ban külföldre távozott, azóta Ka­nadában él, ottani állampolgár. Ő jogo­sult az örökségre? Édesanyámat idős korában haláláig én ápoltam. Kérdem: Jogos vagyok-e, mint örökös édes­anyám után az anyai részre? - Ha a szülei halála utáni hagyatéki eljárásban az említett mezőgazdasági földterület nem szerepelt, kérheti, hogy az illetékes államjegyzőség tárgyalja újra az ügyet, mint póthagyatékit. Hogy a hagya­téki eljárás során nem tárgyaltak a földről, az még nem jelenti azt, hogy a 229/1991 Tt. sz. törvény, értelmében a potenciális örökösök nem érvényesíthetik jogukat. Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás ideje alatt az örökös külföldön él és a tartózkodási helye ismert, ugyan­olyan módon örököl, mint a többi jogosult, ha a végrendeletben erről nem intézked­tek másképp. Ha tehát a testvére külföl­dön él, a hagyatéki eljárás során megha­talmazás alapján képviseltetheti magát. Az utolsó kérdéséből nem világos, mi­lyen „anyai részre" tart igényt. Ugyanis, ha több örökös van és végrendeletet nem hagyott az elhalálozott, a törvény szerint minden testvér egyforma részt örököl. Dr. HÁJOS ZOLTÁN, Dr. D. D. FINTOR „TÖBB" A SEMMINÉL A minap egy mamutvállalat kisü­zemmé törpülése és magánvállalat­tá vedlése alkalmából módom volt találkozni az új vezérigazgató úrraI. Amikor megtudta, hogy az Új Szó szerkesztőségéből vagyok, úgy rea­gált; ,,Az nem baj, sót jó. Az itt élő magyaroknak végre meg kell ma­gyarázni hogy szlovák nyelvtudás nélkül semmire se mennek. Vállala­tomnál is több jó szakember dolgo­zik, de fontos tárgyalásokra nem küldhetem őket, mert sokszor és sok mindent félreértenek. És nem is ve­szik komolyan őket. Nem vagyok soviniszta, nem én, hiszen alkalma­zottaim (építőipar) nagy része a csallóközi magyar. Rosszul be­szélnek szlovákul, de én sohasem nevetem ki őket. Még szerencse, hogy a gyerekeiket egyre többen szlovák iskolába íratják. Megértet­ték, hogy különben az ivadékaik itt aligha boldogulhatnak." Kényszeredetten, de udvariasan egymásra mosolyogtunk. Ő balra, én jobbra mentem. Magamban pe­dig azt dünnyögtem: a semminél több, hogy hiányos nyelvtudásuk mi­att nem neveti ki munkásait; mert az is előfordulhatna, hogy azok az ő ar­rogáns magatartása miatt - munka­nélküliség ide vagy oda -, hátat fordíthatnának neki. És akkor mihez kezdene a nagy terveivel, miként gyarapítaná magánvállalata tőkéjét és saját zsebének tartalmát? (ozo) A KULTÚRA SZABADLÁBON (Munkatársunktól) - ,,Azt már tu­dom, mit fogok csinálni, de nem tudom, miből fogok élni" - jegyezte meg némi derültséget fakasztva La­dislav Snopko leköszönő kulturális miniszter tegnapi sajtótájékoztatója végén az újságíróknak. Snopko, aki a jelenlegi kormány „legrégebbi" minisztere (1990 márciusában vette át a tárca vezetését Ladislav Chudík után), eredményesnek nevezte a két évet, hiszen az alapvető célkitűzé­seket sikerült megvalósítani, azaz, „szabadlábra helyezni" Szlovákia 271 kulturális intézményét, magya­rán, kivonni őket az állam felügyele­te alól. A tárca másik szándéka az volt, fejtette ki Ladislav Snopko, hogy átmenetileg meg kell tartani a regio­nális kulturális hálózatot, mielőtt a régiók és önkormányzatok meg­erősödnének, s az új területi elren­dezést követően tisztázódik a hely­zet. Az átépítés két éve alatt a kultu­rális intézményeknek sikerült kiala­kítaniuk a saját profiljukat, megala­kult a Pro Slovakia alap, amely konkrét terveket támogat, sikerült feloszlatni a művészeti szövetsége­ket, amelyek uniókba és asszociáci­ókba folytak át, a tárca ki tudta védeni a pravoszláv és a görögkeleti egyház közti esetleges súrlódásokat az ország keleti részén. Ami viszont már nem kifejezetten a kulturális minisztérium feladata: új törvényt kell hozni a műemlékvédelemre, rendezni az egyházi tulajdonviszo­nyokat, az új pozsonyi nemzeti szTn­ház építését befejezni, és egyebek közt szembenézni a könyvterjesztés áldatlan állapotával. A nemzetiségi kultúrát érintő kér­dést érintve Snopko elégedettségét fejezte ki, hogy ezen a téren sikerült konszenzust kialakítani, s többek közt támogatni a magyar, ukrán és egyéb lapokat, kiadókat. Ladislav Snopko, akit a kulturális sajtó néhány képviselője sokat kriti­zált, sajnálattal konstatálta, hogy nem sikerült kulturális lobbit kialakí­tania, sőt, az újságírókkal is keve­sebbet találkozott a kelleténél. A mérlegvonás után azonban érez­hetően ott lógott a levegőben a ki nem mondott kérdés: mi jön ezután? Snopko lakonikus fogalmazásában talán ez is benne van: alapvető vál­tozások előtt állunk. (k-y) Ml FOGLALKOZTATJA A RENDŐRÖKET? BŰNCSELEKMÉNYEK, PÉNZMOSÁS, AUTÓLOPÁSOK (Munkatársunktól) - Ladislav Pittner, a Szlovák Köztársaság bel­ügyminisztere tegnapi sajtóértekez­letén köszönetet mondott ugyan az újságíróknak eddigi munkájukért, de különösképpen nem búcsúzkodott. Inkább a tényekre, az ország belbiz­tonsági helyzetének elemzésére he­lyezte a hangsúlyt. Megjegyezte: nagy gond, hogy nincs jogi norma, amely alapján a kisprivatizáció folya­mán, az árverések résztvevőit és a kezdő vállalkozókat nem kötelez­hetik arra, hogy beszámoljanak pén­zük eredetéről. A Szlovák Köztár­saságban 27 olyan esetet vizsgáltak ki, amelyek az árverésekkel kapcso­latos lefizetésekkel, megvesztegeté­sekkel. és a különböző törvénytelen pénzügyletekkel függnek össze. Negyvenhat esetben foglalkoztak a be nem vallott adókkal - az összeg meghaladja a 70 millió koronát. Megnövekedett a színesfémlopások száma is: a 478 rajtakapott több mint 14 millió korona kárt okozott. Štefan Lastovka szlovákiai rend­őrparancsnok az év első öt hónapjá­nak bűnügyi statisztikáját ismertette. Ez idő alatt 37 910 bűncselekményt követtek el, a rendőrség ezek 43 százalékát felderítette. A 3426 erő­szakos cselekedet 86 százalékának tettesét megállapították. Az év elejé­től tegnapig 41 gyilkosság történt, ezek közül 37 esetben megtalálták az elkövetőt. A rendőrfőnök szólt arról is, hogy nagy figyelmet szentelnek a kábító­szerek hazánkon keresztül való szállításának. Szorosan együttmű­ködnek a környező országok rendőr­ségeivel. A magyarországi kollégák­kal való kapcsolatuk eredményessé­gét egy közelmúltban leleplezett esettel igazolta: körülbelül 5 kg he­roint sikerült egy csempészbandától elkobozniuk. Az autótolvajok elsősorban a kül­földi márkás kocsikát tulajdonítják el, de nem vetik meg a Favoritokat sem. Jelenleg 1200 eltűnt autót ke­resnek a rendőrök. És hogy a továb­bi „divatos" bűnügyeket se hagjyuk szó nélkül: növekszik a pénzhamisí­tások száma, de nem csupán a ke­ményvalutát hamisítják, hanem az 1000, illetve az 500 koronás bankó­kat is. Immár 380-ra emelkedett a Nyugat-Európába elhurcolt lányok száma és sajnos, a bűncselekmé­nyek e fajtája tovább terjed. Felmerült a rendőrök által elköve­tett törvénysértések kérdése is. A belügyminiszter elmondta: előfor­dultak megvesztegetések és az ár­verésekkel kapcsolatos információk megszerzéséért is kaptak néhányan igen csábító ajánlatokat. Ezért a rendőrségen belül létrehoztak egy csoportot, amelynek az a feladata, hogy leleplezze a kollégák törvény­ellenes lépéseit. D. T. VALLALK0Z0K ÉS IPAROSOK VÉLEMÉNYE (Munkatársunktól) - A Csehszlo­vák Vállalkozók, Iparosok és Föld­művesek Pártjának vezetői tegnap Prágában újságírók előtt ismertették a jelenlegi belpolitikai helyzettel kap­csolatos állásfoglalásukat. Ennek a pártnak több szlovákiai városban is vannak irodái, s a válsztások előtt jó kapcsolatokat tartott fenn pl. a De­mokrata Párttal és a PDU-val. A párt vezetői ma úgy látják, ne­hezen tartható meg a közös állam, és Szlovákia önállósulása esetén komoly problémát jelent majd a dél­szlovákiai magyar etnikum kérdése. Egyetértenek azzal, hogy a föderá­ció megszüntetétésnek egyedüli al­kotmányos útja a népszavazás. Ha szétesne az ország, akkor új parla­menti választásokat kellene kiírni, s az addig az ország ügyeit intéző szövetségi kormány feladata csupán a szétválás gyakorlati előkészítése lenne. A Csehszlovák Vállalkozók, Iparo­sok és Földművesek Pártja nem ért egyet a DSZM javaslatával, hogy meg kellene szüntetni a szövetségi tévé- és rádióadást. A párt elnöke, Rudolf Baránek elmondta azt is, hogy az államjogi berendezkedésről folyó tanácskozások káros hatást gyakorolnak a két országrész közti vállalkozói kapcsolatok fejlődésére. Jelezte, hogy az új cseh kormányt Václav Klausszal az élen támogatni kívánják, különösen a privatizálás erőteljes folytatásában. Ugyanakkor elutasítják a Szlovákiában kezde­ményezett új privatizációs módsze­reket, közöttük az ún. lízingmőd­szert, valamint az alkalmazotti rész­vényekre épülő rendszert. (sm) A KOČKA EL VAN VETVE Nyilatkozatháborúk, időpontok megváltoztatása, egymásra való mutogatás után megszületett az első, várva várt erödmény. A Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom közötti tárgyalások harmadik fordulójáról Vladimír Mečiar a győzelem érzé­sével távozhatott. Ezúttal - legalábbis látszólag - a cseh fél enge­dett ... A gyanú, amely szerint a DSZM ugyan nem mondta ki nyíltan, de mégis az önállósulás programját nyújtotta választóinak -, beigazo­lódni látszik. Ugyanakkor a cseh fél számára elfogadhatatlan bármi­lyen félmegoldás. Amennyiben Szlovákia nem óhajt föderációban élni, akkor önállósulnia kell! Egy héttel ezelőtt még hittük: „csak" arról van szó, kinek a kezé­ben marad a Fekete Péter. A megbeszélések után kiderült, mégsem erről van szó, és nem is az egymásra mutogatásról. Úgy tűnik: mindkét tárgyalópartner az engedményeivel eljutott addig a határig, amelyet választási programja lehetővé tett. Klausék korántsem azért engedtek szerdán Prágában, mert gyöngék. Számukra ugyanis nem jelent tárgyalási alapot egy olyan gazdasági és védelmi unió, amely két különböző gazdasági helyzetű ország között jön létre, hiszen erre a csehek kimutathatóan ráfizethetnének. Az értékrendek különböző­sége végre láthatóvá válik. Az egyik oldalon a gazdasági jólét az elsődleges; Klaus a „bigott" pénzügyi szakember, ezzel nyerte meg választói bizalmát. A másik oldal számára az egyre erősödő szlovák emancipációs törekvés a" legfontosabb. Ezt meglovagolva, június elején még úgy is szavazatokhoz lehetett jutni, hogy a választópolgár tudta: a gazdasági helyzet bizonyára rosszabb lesz. Szövetségi szinten megalakult tehát a „felszámolás kormánya"? Bár ezt sem Mečiar, sem Klaus nem fogalmazta meg igy, a végered­mény mégis már előre látható. Ugyan miért alakítana Václav Klaus cseh kormányt, ha bízna a működőképes föderációban? Vajon miért döntöttek úgy a tárgyalások során, hogy 1993-ban a szövetségi költségvetés konföderációs elveken alapul? Ez azt jelenti: nem léteznek közös források, mindkét tagköztársaság saját költségvetését dolgozza ki. És a közös szervek - úgymond - eltartásához, befizet­nek egy fiktív államkasszába. Minden jel tehát a .válásra mutat. Nagy valószínűséggel beváltak azok aggodalmai, akik a választások után a föderáció szétesését jósolták. Ugy látszik, megszűnik egy hetven éves valóság, és erről fanyarul csak azt mondhatjuk: ez a vég kezdete. A kocka el van vetve... Hogy milyen következményekkel, az „csupán" idő kérdése. És talán a konfliktusokat kizáró politikai kultúráé is... LOVÁSZ ATTILA „Szerkesztő úr, hányszor mondjam: én nem feudális, én föderális miniszter vagyok..." (Juraj Mertuš rajza) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 10517/91 Budai Ferenc, 1902. VI. 19., Reste, meghalt (Kijev) . 10592/91 Bačkôr Zoltán, 1925. VIII. 1., Komárom, meghalt (Szevasztopol) 10593/91 Bernáth István, 1915. I. 2., Rozsnyó, meghalt (Dnyepropet­rovszk) 10594/91 Blyšťan Štefan, 1921. X. 7., Rimakokova, (Novorosszijszk) 10595/91 Bogár Martin, 1908. XI. 5., Negyed (Kujbisev) 10596/91 Boris Péter, 1922. XII. 15., Felsőlánc (Kirov) 10597/91 Buróci András, 1919. VII. 20., Szkáros (Dombasz) 10667/91 Balogh János, 1912. V. 1„ Tardoskedd 10688/91 Bara József, 1922. II. 5., Tardoskedd (Verhni) 10669/91. Básti Pál, 1920. IV. 9., Óbást, meghalt (Kijev) 10673/91 Bordás János, 1911. II.. 24., Királyhelmec, meghalt (Szambor) 10740/91 Balász Sándor, 1922. II. 17., Gesztöd, meghalt (Fogsani) 10744/91 Balogh György, 1905. III. 3., Veskóc, meghalt (Szambor) .10745/91 Bača Ladislav, 1912. IX. f., Čelary (Nyizsnij Tagil) 10746/91 Bahurek Imre, 1921. VI. 1.. Vágtornóc 10770/91 Bernáth Bertalan, 1913. I. 4., meghalt (Szojva) 10771/91 Bezányi József, 1914. V. 11., Zsére meghalt 10772/91 Bielik László, 1920. V. 1., Cseke, meghalt 10803/91 Bokros István, 1921. XII. 23., Egyházkarcsa (Csekinov) 10804/91 Bognár János, 1923. XI. 5,, Egyházkarcsa, meghalt (Kali­nyingrad) 10805/91 Buday István, 1912. V. 30., Egyházkarcsa (Szaratov) 10806/91 Balogh János, 1911. XI. 6.. Nagysalló meghalt 10807/91 Balog János, 1913. I. 1., Kassa (Szambor) 10858/91 Balázs László, 1925. II. 19., Királyhelmec (Szambor) 10859/91 Bagi Mihály, 1902. X. 1., Jóka, meghalt (Ukrajna) 10867/91 Berky Antal, 1910. VII. 29., Uzapanyit, meghalt (Dombasz) 10868/91 Bréda József, 1922. V. 31., Bárt, meghalt (Szibéria) 10988/91 Benkő Árva, 1903 Kiskövesd, meghalt (Dombasz) (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom