Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-19 / 143. szám, péntek

5 GAZDASÁG 1992. JÚNIUS 19. smtmmmmmmmmmma IDEGNYUGTATÓ - FÖLDTULAJDONOSOKNAK RECEPT A SOMORJAI KÉK DUNÁBÓL - Ideges, kedves földtulajdonos? Már,hogyne lenne! Hiszen ha eddig nem indították útjára, rövidesen megkapja a kezdősebességet. „Kirepül", no nem a föld vonzásából, hanem a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjában jogosult személyek sorából, mert április helyett augusztusban vagy szeptemberben sem tudja felmutatni a szükséges okiratokat. A szövetkezet vezetői majd sajnálkozva tördelik kezüket - akinek nem inge, ne vegye magára -, nem tehetnek semmit, ha nincs geodéziai parcellaazonosítás, nem adhatnak vagyonrészt. Parcellaazonosítás a szövetkezetben Sajnos, amit mondanak, igaz, csak az indoklás sántít, mármint az, hogy nem tehetnek semmit. A vagyoni betét nagyságának kiszámításához, akárcsak a bérleti díj megítéléséhez valóban kell az azonosítás, de a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége, elnöke (ha akarja) a geodéziával együttműködve néhány hét alatt valamennyi földtulajdonos számára megszerezheti. Aki ezt nem hiszi, az látogasson el a somorjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezetbe. Nem véletlen a somorjai ajánlat. A szövetkezet hét település határában gazdálkodik, és 2350 hektár területével tizenhárom kataszteri egységben érdekelt. Az 1040 jogosult személy közel fele földtulajdonos. Az elmúlt évtizedekben három jogi személy közötti földcserékkel a szövetkezet területe többször módosult, és a másutt is létesült utakon, kanálisokon s széltörő erdősávokon túl a kataszteri parcellák százait szeli ketté a Duna-csatorna. Aki ért hozzá, az tudja, aki nem, az higgye el: parcellaazonosítás szempontjából a somorjai szövetkezet nehézségi csúcs. Ennek ellenére a Kék'Dunában valamennyi földjével jogosult személynek megvan a parcellaazonosítása. Úgy, hogy a többség nem a geodéziában, hanem a szövetkezetben kapta meg. Utánozni szabad, söt ... Minek az eredménye, kinek az érdeme, hogy a somorjai szövetkezetben érdekelt földtulajdonosok nyugodtan alhatnak? Annak, hogy a szövetkezet vezetősége, Móricz Zoltán elnökkel az élen idejében belátta, más világot élünk, a tulajdont és a tulajdonost tisztelni kell. Nem hangzatos szólamokkal, hanem konkrét tettekkel. Ezek összességéből állt össze az a bizonyos idegnyugtató (helyzet). A somorjai eljárást valamennyi mezőgazdasági szövetkezetben, sőt állami gazdaságban is (a bérleti díj kapcsán) lehetne utánozni. Mindössze három dolog kell hozzá. Egy: a kataszteri terület telekkönyvi kivonata; kettő: a kataszter komplex azonosítása; három: egy jó idegzetű munkaerő. Tehát semmi rendkívüli. A telekkönyvi kivonatok a mezőgazdasági üzemek kilencven százalékában megvannak, ha mégse, beszerzésük nem okoz problémát. Ezzel párhuzamosan néhány hét alatt a Geodézia illetékes járási központja képes elkészíteni a kataszter komplex azonosítását. Az egyszerű és gyors eljárás lényege, hogy a fekete színű kataszteri térképekre kék színnel rávetítik a jelen helyzetet, vagyis az ingatlan-nyilvántartó térképeket. Ha e két dolog megvan, akkor már csak az a bizonyos munkaerő kell, aki a telekkönyvi kivonatok és a kombinált telekkönyvi - kataszteriingatlannyilvántartó térképek alapján minden egyes földtulajdonossal sorra veszi: hol van őseinek parcellája, azok hányadát örökölte, a föld hány százalékát foglalja el csatorna stb., amit - ha nevetséges áron is - korábban már kifizettek. Útilapu nélkül Nem cél, nem is lehetséges az ügymenet részletes leírása, viszont egy megszívlelendő tanács mindenképpen helyénvaló. Abból a mezőgazdasági szövetkezetből, ahol a jogosult személyek egy részének (esetleg többségének) még mindig nincs meg a szükséges geodéziai parcellaazonositása, szervezzenek sürgősen egy tanulmányutat a somorjai szövetkezetbe. Móricz Rozáliától pontosan megtudhatják, miként kell és lehet augusztus-szeptemberre emberien és útilapu nélkül megoldani a földtulajdonosok gondját. Ha majd Somorján járnak, mást is észrevehetnek. Érdemes felfigyelni azokra az értesítőkre, amelyeket a transzformációba jelentkezett, de nem jogosult személyeknek küldtek. Nem fennhéjázó elutasítások ezek, hanem segítő és útbaigazító válaszok. A szövetkezetben vették a fáradságot s megnézték, hogy a náluk nem jogosult személy földjét melyik jogi személy használja. Ezt megírták az érintettnek, hogy tudja, hova forduljon! Három formanyomtatvány is van Somorján, amit szintén a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek figyelmébe ajánlok. Mindhárom a konfiskált földekkel kapcsolatos. Az egyiken értesítik az érdekeltet, hogy tulajdona, amivel a transzformációba jelentkezett, konfiskált föld, ezért (pontos és részletes leírás következik, hogy melyik törvény melyik paragrafusa szerint hol, mit intézzen el) legkésőbb 1992. december végéig szólítsa fel a szövetkezetet, hogy adja ki az ingatlant. Erről egy másik formanyomtatvány szerint szerződést kötnek, de csak azt követően, hogy a konfiskált föld tulajdonosa az ugyancsak kezébe adott formanyomtatvánnyal elmegy a földhivatalba, és ott elintézi a törvényben előírtakat. Soha többé Miért, kinek mondtam el mindezt? Természetesen nem a Kék Dunában érdekelt földtulajdonosoknak, hiszen ők a szövetkezet nekik nyújtott segítségéről tudnak. Nem is dicshimnuszként, mert a somorjaiakat az a 31 305 korona értékű vagyonrész dicséri igazán, amit a napokban minden egyes jogosult személynek felajánlottak megvételre. Vajon Szlovákiában hány mezőgazdasági szövetkezet tud felkínálni legalább ennyit? Azért adom közre a somorjai példát, mert még mindig nincs későn. Augusztusig, szeptemberig (feltéve, hogy érvényben marad a transzformációs törvény) azokban a mezőgazdasági szövetkezetekben is megoldhatják a földtulajdonosok problémáját - a geodéziai parcellaazonosítást -, ahol eddig nem sokat törődtek gondjukkal. Persze elképzelhető, hogy azokat, akik segíthetnének a földtulajdonosoknak, egy ilyen pozitív példa sem hatja meg. Annál inkább, mivel tudják, a transzformációs törvény egyetlen állami szervet sem jogosít fel arra, hogy közvetlen vagy akár közvetett módon beleszóljon a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjába. Azt sem írja elő a törvény, hogy a szövetkezet vezetősége, elnöke köteles segíteni a parcellaazonosításban. Ha akar, segít, ahogy azt Somorján és másutt is megtették, viszont ha érdekeik úgy kívánják (vagy egyszerűen csak úgy teljes a boldogságuk), akkor a földtulajdonosokért semmit sem tesznek. Megoldásként csak egyetlen lehetőség kínálkozik, a transzformációs tanács, amely már kezdeményezheti a somorjaihoz hasonló parcellaazonosítási eljárást. Ha elutasítják, a polgármester és a régióban érdekelt, nem transzformációellenes álláspontot képviselő politikai pártok és mozgalmak helyi csoportjaival - mondjuk falugyűlésen - szintén hathat a földtulajdonosok érdekei ellen cselekvőkre. Ahány lehetőség, annyit kell(ene) megpróbálni, mert úgy igaz, hogy most és soha többé. Aki augusztus-szeptember végéig (a jogosult személyek második közgyűléséig) nem nyújtja be a geodéziai azonosítást, az a szövetkezet működése alatt létrejött vagyon nevesítéséből végérvényesen kimarad. Egyelőre ez a lényeg, még akkor is, ha a választásokban győztes politikai kezdeményezés egyes képviselőinek kijelentése szerint néhány, köztük a föld- és a transzformációs törvény novelláját fogják javasolni. EGRI FERENC eredményét? A válasz: természetesen, hiszen minden törvény szerint történt... íme, a törvényesség felügyelője! A megválasztott transzformációs tanács némely helyen azonnal megtartotta első ülését, és a mezőgazdasági szövetkezet segédletével meg is választotta maga köréből az elnököt és az alelnököt. Míg máshol elhalasztották pár nappal későbbre. Talán ez utóbbi fogadható el jobbnak, mivel - s főképpen nagyobb létszámú tanácsnál - a megválasztott elöljáróság tagjai alig ismerik egymást. Semmiképpen sem tudtam egyetérteni azokkal a határidőkkel, amelyekkel a vélt tulajdonosok tulajdonjogi igazolásuk beterjesztését zárolják. Volt eset, hogy a közgyűlés napjával akarták zárni a rendezés állapotát, máshol június közepéig, de augusztus is szerepel több helyen. Bizony, nagyon igazságtalan lenne, ha a tulajdonjogi bizonylatok hiányában ilyen korán kizárnák a reménykedő, s nem a maguk hibájából fonák helyzetbe jutottakat. Igaz, a törvény végső határideje viszont szorító.:. A felsoroltakból okulni kell. Főképpen ott lehet még hasznos a tanulságok levonása, ahol megismétlődik az első közgyűlés. A legtöbb kiváltó ok éppen a gyűlés rossz előkészítése volt. Ugyanis az összejövetel sok helyütt nem a jogosult személyek közgyűlésének a légkörét tükrözte, hanem az egykori szövetkezeti taggyűlését. Legyen figyelmeztető az is, hogy a jogosult személyek semmiben sem állíthatók kész tények elé, mindenről a közgyűlés dönt. Ezt a transzformációs tanácsnak is így kell majd tudomásul vennie a további közgyűléseken, melyek összehívásáért, előkészítéséért és levezetéséért már testületileg ő felel. BARTAKOVICS ISTVÁN mérnök, a Szövetségi Gyűlés képviselője PENGEVÁLTÁS A NAGYOKKAL Hazánkban a lassan kialakuló gazdasági verseny tisztaságát a köztársasági monopolellenes hivatalokon kívül a pozsonyi székhelyű szövetségi gazdasági versenyhivatal is ellenőrzi. Hozzá tartozik a szövetségi vagyon részét képező vállalatok magatartásának és a külföldi tőke részvételével létrejövő közös vállalatoknak a megvizsgálása. Mint ismeretes, az egyik szigorű követelmény a kartellszerződések megakadályozása, hogy a piacon uralkodó vállalatok közös megegyezés alapján ne játszhassák ki a vásárlókat, és ne juthassanak meg nem érdemelt előnyökhöz. A legtöbb esetben az ilyen egyezségnek nincs írásos nyoma, így felderítésük nagyon nehéz. Napjainkban például azt vizsgálják, nem kötött-e árkartellt a csehországi Rakonát megvásárló Procter and Gambel és a pozsonyi Palma új tulajdonosa, a Henkel. Sokan ugyanis a mosóporok árának hirtelen és gyanúsan egységes emelkedése mögött ilyet vélnek felfedezni. A mindössze 15 hónapja létező hivatalnak, persze, azért már kézzelfogható eredményei is vannak. A Csehszlovák Légitársaság és a Slov-air például tavaly augusztusban hivatalos szerződést kötött, hogy belföldi járataikon egyforma díjszabást fognak alkalmazni. A hivatal ezt kartellmegegyezésnek minősítette, és rámutatott arra, hogy külföldön csak a nemzetközi járatokon van ilyen gyakorlat, országon belül szerződéses árak érvényesek. A piacon elfoglalt monopol-, illetve domináns helyzettel való visszaélések egyébként is sok vita forrásai. Több panasz érkezett a nemšovái Skloobalra, amely nem volt hajlandó kis tételű megrendeléseket vállalni. így például a kassai Frucona, a liptószentmiklósi Saint Nicolaus, a mikulovi Víno és a pozsonyi Vinárske závody kénytelenek voltak a szükségesnél jóval nagyobb mennyiségű csomagolóanyagot rendelni. A hivatal megállapította, hogy a Skloobal gyakorlatát nem indokolják sem a hazai előírások, sem pedig az alkalmazott technológiai eljárások. Ez esetben nem került sor a büntetésre, mert a vállalat elismerte hibáját, és azóta nem gördít akadályt a kis megrendelések teljesítése elé. Hosszú évtizedek után leszállt a magas lóról a prágai Motofechna is. Kiderítették ugyanis, hogy több mint 70 terméket kizárólag teljes készletben hajlandó árusítani annak ellenére, hogy a vásárló ezeknek bizonyíthatóan csak egy részét tudja felhasználni. A döntés értelmében ezentúl tilos csak ily módon árusítani ezeket az árufajtákat. Hazánkban évek óta a társasági öszszejövetelek kedvenc itala a Fernet Stock likőr. Az óriási érdeklődés miatt fellépő hiányt a gyártó a pilzeni likőrgyár arra használta fel, hogy csak úgy szállította a szóban forgó árut, ha más terméket is vásároltak tőle. A tájékunkon általában már csak Romániában ismeretes árukapcsolás keretében egy rész Fernettel két rész egyéb ital járt. Végül is rövid, de intenzív elméleti vita után a vásárlókhoz hasonlóan a vállalat vezetősége is elismerte, hogy említett terméke semmi mással sem pótolható. Ez azt jelentette, hogy megkötésükkel visszaéltek a piacon elfoglalt helyzetükkel. A versenyhivatal legújabban a Škoda gyárba, a leghatalmasabb kelet-nyugati közös vállalatba „kötött bele". Azt vizsgálja, hogy ez a piacon - legalábbis a kisemberek számára - monopolhelyzetben levő vállalat jogosan emelte-e gépkocsijainak árát. A gyanút a Cseh Monopolellenes Hivatal azon felismerése is fokozta, hogy a beszállítók sem emelték lényegesen áraikat. Imrich Flassik miniszter, a hivatal elnöke szerint az óriásvállalat egyáltalán nem vette jó néven ezt az érdeklődést. Ez egyrészt különféle magas helyekről érkező nyomás formájában nyilvánult meg, másrészt a vállalat képviselői (főként a németek) a tárgyalásokon meglehetősen arrogánsan viselkedtek. Az első pengeváltás a Škoda számára 6 milliós büntetéssel járt. A figyelmeztetés úgy tűnik, hatott, mivel a gyár vezetői által azóta kiadott közlemény sejtetni engedi, hogy a jövőben valószínűleg nem gördítenek akadályokat a hivatalok által kért adatok kiadása elé. -tlAMI FÉLREMAGYARÁZHATÓ... AVAGY MIÉRT KERÜL KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBE A JOGOSULT SZEMÉLY Mindig igaznak tartottam a törvényalkotás jelmondatát: minden törvény annyit ér, amennyi abból megvalósítható. A megállapítás azonban nenri minden esetben igazolódik. Lám, a transzformációs törvény! Meggyőződésem, hogy ez a törvény többet ér és többet jelent, mint ahogy az az egyes mezőgazdasági szövetkezetek ún. transzformációs közgyűlésén érvényesül. Nézzük, mi hiba lehet e törvény szellemében? Szerintem semmi. Szinte sugározza a jogosult személyek státuszát személyileg, bizottságban és közgyűlési szinten egyaránt. Mégis az ellenkezője tapasztalható - a jogosult személy kiszolgáltatottsága. Pontosabban - semmibe vevése akár egyénenként, akár választott bizottsági tagként, akár a közgyűlések nagy fórumában. Hát akkor mégiscsak hiba van a törvényben? E tekintetben nincs. Más szabály igazolódott: a gyakorlati hatalom törvénnyel szembeni fölénye. Mindenekelőtt a jogosult személyek részéről tapasztalt törvényismeret-hiány okozza ezt. Ez tette lehetővé helyenként a törvény szándékos félremagyarázását. Legtöbb esetben a közgyűlést már mindjárt a megnyitáskor félbe lehetett volna szakítani. Ugyanis a paragrafus csak azt határozza meg, hogy ki hívja egybe a közgyűlést, de a gyűlés vezetéséhez már nem adja meg a jogot az összehívásért felelősnek, Igaz, azt sem mondja ki, hogy ki vezesse, ki legyen a gyűlés elnöklője. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szövetkezet elnöke, netán az alelnöke vagy a volt üzemi pártelnök, esetleg a volt járási párttitkár legyen a közgyűlésvezető. A megtámadhatatlan jogi megoldást ilyen esetben az ún. semleges külső személy jelenthette volna, mint ahogy ezt több helyen tették is. Mindenképpen az lett volna a helyes eljárás, ha a közgyűlés a kijelölt személy megbízatásáról szavazott volna. Hogy mennyire fontós szerepkör ez is? Bizonyítják azok az esetek, melyeknél a jogosult személyek idejében észrevették, hogy a gyűlés elnöklője mennyire visszaél ,,megbízatásával", és csakis az előre kiszabott irányba akarja terelni a gyűlés folyását. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a gyűlés a jogosult személyek összejövetele. Tehát a munkabizottságok is csak a jogosult személyek képviseletéből állhattak össze. A legtöbb helyen ez sem igy történt, a bizottsági tagok csakis a szövetkezetből voltak. Legtöbb gondot a transzformációs bizottságba való képviselet kijelölése okozott. Baj volt az is, ha az érdekelt csoportok szerint feltüntetett jelöltek névsorát előre kiosztották a jogosult személyeknek, és ugyancsak áttekinthetetlen és irányíthatatlan volt a helyben jelölés is. Előbbi esetnél a bizalmatlanság, az utóbbinál az előkészületlenség volt a dolog hátráltatója. Méginkább rendbontóbb lett az az igyekezet, amivel a szövetségi képviselet azonos létszámmal akarta képviseltetni az érdekcsoportokat a transzformációs tanácsban, eltekintve attól, hogy több esetben az ún. ,,C" csoport (nem tag, de föld- és vagyonértékkel jogosult) volt nagyobb létszámú. A törvény 5. §-a pedig egyértelműen meghatározza az arányos képviseletet. Ugyancsak ki lehetett használni előnyszerzésre a transzformációs tanács létszámának egyoldalú meghatározását. A törvény legkevesebb 5 tagút határoz meg, de volt eset, ahol 15-re emelték. Kifogásom több helyen csak az volt, hogy nem a közgyűlés határozta meg, hanem a gyűlés összehívója - a szövetkezet. Több esetben tapasztaltam, hogy a későbbiek során a ,,C" csoport tagjai felismerték a transzformációs tanács taglétszáma, illetve az érdekelt csoportok képviseleti aránya közötti összefüggést, de ekkor már későn volt. Kifogástalan volt és jó célt követett viszont az olyan eljárás, melynél a választóbizottság a transzformációs bizottság létszámára vonatkozóan a közgyűlésen több változatot ismertetett (5-7-9-11-13 vagy 15 taggal is), s eszerint alakult az érdekelt csoportok számbeli képviselete is (Alsószeli). Legtöbb helyen a szavazás menete siklott ki. Nem is törvénysértés, hanem a rossz előkészület, no meg a tapasztalatlanság miatt. Igaz, ahány helyen megfigyelőként résztvettem a közgyűlésen, ha kis különbséggel is, de mindehol másképpen csinálták: a titkos szavazástól egészen az áttekinthetetlen nyílt szavazásig szinte minden formájával találkoztam. A legelszomorítóbb azonban az volt, hogy egyik változat sem győzött meg az eredmény hitelességéről. Söt, maguk a jogosult személyek sem vették hitelesnek az eredményt, de örültek, hogy túl vannak rajta. Ez is hiba volt. Éppen az egyik titkos szavazásnál derült ki, hogy már a szavazás előtt voltak cédulák az urnában. Kézfelnyújtásos szavazásnál pedig pontatlan volt a számlálás. Látva a szavazás „szétfolyását", a közgyűlésre meghívott felügyelő ügyvédtől kérdeztem: tudja-e hitelesíteni a szavazás