Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-11 / 136. szám, csütörtök

5 KÖRNYEZETVÉDELEM ÚJ szól 1992. JÚNIUS 16. HÁĽISTENNEK, ESIK! IDÉN TÖBB KÖNYV, KEVESEBB VÁSÁRLÓ A BUDAPESTI KÖNYVHÉTEN Egy kicsit mindig az időjárás kegyeit is keresi az ünnepi könyvhét, úgy függ tőle, akárcsak a vásárlók pénztárcájától. Csupán a könyvvásárlási szándék állandó, hiszen hosszú éveken keresztül hozzászokhattunk, hogy a könyvnek ez a nyári budapesti ünnepe mindig tartogat meglepetést, könyvújdonságot, végre kézbevehető alkotást. Hatvanhárom éve szakadatlanul megrendezik a könyvhetet, idén az időjárás kegyes volt, a megnyitó napjára legalábbis ragyogó napsütéssel öntötte el az egész várost. A város persze keveset tudott az ünnepről, zajlott rohanó, kapkodó, kicsit talán morcos pénteki hétköznapja, még a hagyományos könyvheti színtér is gyér turistaforgalmat mutatott kora délelőtt. A könyvheti sátrak zöme a Vigadó utcába húzódott, néhány, persze, a „főszereplőkkel", a Vörösmarty szobor tövében terítetté föl ponyváit. A könyvheti sátrak voltak ezek, no meg a határon túli kiadóké. A részletes programról előző napokon próbált tájékoztatást kapni az újságíró, s nem kis erőfeszítésébe került, míg megszerezte azt. A könyvesboltokban egy-két helyen kirakták az eseményről szóló plakátot, részletekről azonban csak a központi stáb tudott informálni, az éppen kettéváló Állami Könyvterjesztő Vállalat, mely kisés nagykereskedelmi hálózattá osztódik, s Libri könyvesboltjai a város és az ország részeit hálózzák be, míg a leendő Líra és Lant a nagykereskedelemmel foglalkozik majd. Az aznapi lapokból is kimaradt a könyvheti tájékoztató, az MTI nem adta tovább a hírt, s ez erősen meglátszott a délelőtt tizenegyre elkészült megnyitóünnepség közönségén is. Jórészt maguk az érdekeltek: a s?erzők, az írók, a könyvszakma emberei, a kiadói érdekeltek hallgatták a Kaláka együttes kedvSevilla Cartuja szigetének egyik legforgalmasabb utcáján, a világkiállítási terület úgymond luxusközpontjában elegáns egyemeletes fehér épület Slovakia felirata csábítja a látogatót. A bejáratnál előkelő pálma díszeleg, a vendéget piros futószőnyeg vezeti befelé. Odabenn jóleső hűs, kellemes félhomány, mely beborítja a stílusos bútorokkal berendezett termet. A szlovák étteremben járunk, amely a pozsonyi Kijev Szálloda igazgatójának jóvoltából és munkatársai kitartásának köszönhetően fogadhatja most vendégeit a sevillai Expón. A szívélyes fogadtatás után a hangulatos kerthelyiségben Peter Sisákot, a vendéglő helyettes vezetőjét faggattam tapasztalatairól, a sikerekről és kudarcokról, arról, megvalósították-e mindazokat az elképzeléseket, terveket, amelyekkel Sevillába jöttek. - Valóságos keresztes hadjáratot folytattunk az étterem megnyitásáért, keményen harcoltunk azért, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket. Otthon is voltak bonyodalmak, s itt Spanyolországban talán még több akadályt kellett leküzdenünk. Ez egy különös ország, ahol az emberek egészen másképp élnek, cselekszenek, reagálnak mint nálunk, s ennek megfelelően sajátos a hozzáállásuk az ügyes-bajos dolgokhoz is. Szerencsére a nyitással, áruszállítással, ellátással kapcsolatos kezdeti problémákat végül is sikerült megoldanunk, s most már rendes, igaz, még mindig tipikusan spanyol kerékvágásban - amolyan ráérősen megy minden. - Azt tapasztaltam, hogy a Restaurant Slovakiához hasonló vendégcsináló vers-megzenésítéseit. Szinte mellékesen ácsorgott a minisztériumi hivatalnok a tér könyvesboltja előtt fölállított pódium mellett, protokoll nem volt, nem mintha hiányzott volna, de a megnyitó beszédet tartó Mészöly Miklós magányos bevezetője is sejtette, ez itt kérem az írók dolga, ebbe senki nem fog beleszólni. Mészöly szép szavai főként éppen ezt emelték ki, végre nincsenek korlátok, végre a szellem uralkodik, az a szellem, amelynek semmiféle parlamentek sem szabhatnak semmiféle határokat. Kivételesen termékeny búcsúnak nevezte az idei könyvtermést, búcsúnak egy megszenvedett és elporosodott múlttól. Az igazi rendszerváltást az jelenti számára, hogy a határon túli könyvkiadók ily nagy számban és ily gazdag terméssel lehetnek jelen. A határon túli irodalommal két könyvsátor töltötte meg polcait, egyik az újvidéki Fórum és a bukaresti Kriterion kiadványait, a másik a pozsonyi Madách, a dunaszerdahelyi Kalligram és az ungvári Kárpáti Kiadó könyveit kínálta. A Kalligram, ez a korántsem vadonatúj kiadó, mely már idehaza négy kötettel mutatkozott be, s budapesti szereplésük is nagy visszhangot váltott ki május végén, a könyvterjesztők érdeklődését is fölkeltette. Márpedig a könyvterjesztői hálózat piackutatást is végez, tehát nyilván tudja, mi az, aminek keletje lehet, nos ez a Libri kft-vé alakult vállalat még a hivatalos könyvheti megnyitót megelőzően dedikálást tartott szerzőik számára, csütörtökön délután, a Rákóczi úti könyvesházban. Azon frissiben érkezett, szinte a nyomdából Farnbauer Gábor gondolatregénye, Az ibolya illata, a többi öt új kötet mellé, s teljes ibolyaillat-felhőbe borította a Stúdió '92 stábját, mely Petrányi Judit műsorvezető személyében azonnal faggatni lökben aránylag kevés ember fordul meg. önök átlagosan napi hány vendéget fogadnak? Vagy ezt nem lehet kiszámítani? - De igen, ki lehet számítani, bár nem szívesen tenném. A számolásnál ugyanis mindenekelőtt a vendéglő kategóriájából kellene kiindulni. A mienk luxusétterem, s nem mindenki engedheti meg magának, hogy itt ebédeljen, vacsorázzon, tehát a Restaurant Slovakiába a látogatóknak csak egy bizonyos része tér be. Természetesen jóval kevesebben, mint a büfékbe, talponállókba, pizzeriákba. Ami viszont a luxuséttermek látogattságát illeti, alig van különbség az egyes vendéglők között. Ám bevallom, jelenleg nincs annyi vendégünk, amennyit szeretnénk, s amennyi gazdasági szempontból is szükségszerű lenne. - Talán a szabadságok idején majd javul a helyzet. - Ebben csak reménykedhetünk. Tény, hogy a turisztikai szezon még nem kezdődött meg, a világkiállítás pedig nem mindennapi attrakció, sőt, óriási szenzáció, amire sokan kíváncsiak. De sajnos, Sevilla excentrikus fekvése nagyon sok embert elriaszt. Turisztikai szempontból sokkal előnyösebb helyzetben van Barcelona, amelynek a nyári olimpia idején bizonyára ném kell majd ilyen problémával szembenéznie. kezdte a szerzőt. A jupiterlámpáktól fölforrósodott emeleti helyiségben Grendel Lajos, Dusza István és a kiadót vezénylő Szigeti László állt mindenféle érdeklődés rendelkezésére. Kegyes volt az időjárás a Kalligramhoz is, hiszen péntekre jelezték a Vörösmarty téri bemutatkozást, mégpedig a rögtönzött irodalmi teraszon, a vízköpő oroszlánok tövében. Tűzött a nap, gyöngyöket gurítottak a múzsák az írók halántékára, Wiesinger István pedig hagyta, hadd mutassa be a Kalligramot a magyarországi olvasók számára legismertebb szerző, Grendel Lajos. Ö egyenként szólt az új könyvekről, méltatva, ismertetve a szerzőket. Talamon Alfonz regényét barokkos nyelvi és gondolati gazdagsága miatt irodalmi szenzációnak nevezte. Kár, hogy az ifjú szerző sem előző nap, sem a megnyitó napján nem kívánt a közönség előtt mutatkozni. Igazi reklámot a vadonatúj Ab Ovo kiadó csinált magának, egy vízözön előtti, ámde remekül működő bicikliről lengette a kiadó nevével a transzparenst a szellő, aki pedig tologatta, nem volt más, mint a kiadó gazdája, Vámos Miklós író, publicista (talán elég emlékeztetnünk az Élet és Irodalom egykori ki nem küldött tudósítójának írásaira). A biciklin aztán időnként más hírességek is körbekarikázták a teret, néha Mácsai Pál színművész-rendező, néha Koncz Zsuzsa táncdalénekes. A járgányra kötött batyuból jutalmakat osztogattak, Ab Ovo felirattal teleragasztott tojást. A sátrak közt írók dedikáltak, nagy keletje volt a Svájcban élő Gosztonyi Péter hadtörténész könyvének: A magyar honvédség a második világháborúban. A szerző dedikált, és ott ült s aláírt Claudio Magris, aki évekkel ezelőtt hatalmas útra vállalkozott, végigjárta a Duna - Vajon a látogatók tudatosan keresik fel a szlovák éttermet, vagy többségük csak véletlenül tér be, nem is törődve azzal, hogy milyen ország látja vendégül őket? - Természetesen nagy figyelmet fordítunk az image kialakítására, hiszen azzal az elsődleges céllal jöttünk Sevillába, hogy reklámot csináljunk Szlovákiának. Merem állítani, hogy ez irányban sikeres tevékenységet folytatunk. Fontosnak tartjuk, hogy tájékoztassuk vendégeinket, honnan érkeztünk, hol is van Szlovákia, mert bizony az andalúziaiaknak és általában a spanyolok túlnyomó többségének halvány lila gőze sincs szűkebb hazánkról, sokan Szlovéniával keverik össze. Nos, ha sevillai akciónk nem is hozza meg a remélt nyereséget, idegenforgalmi szempontból mindenképp sikeres lesz. Büszkék vagyunk arra, hogy már vannak visszatérő vendégeink is, őket főleg az egyes pavilonok képviselőiből, munkatársaiból és a hazaiakból toboroztuk. A külföldi turisták közül kevesen térnek vissza, hiszen többnyire csak pár napig tartózkodnak Sevillában, és nem étkeznek kétszer-háromszor ugyanazon a helyen. Különösen nem, ha 96 nemzeti étterem között válogathatnak. - Hogy ízlik a szlovák szakácsok főztje? Melyek a legkelendőbb menük, ételek? - A vendégek elégedettek, eddig még egyetlen panaszosunk sem volt. Legnagyobb sikere a nemzeti specialitásokból összeállított menünek, s talán még nagyobb a „szlovák gazdasszony tálának" van, amelyen sztrapacskát, kétféle mómente népeit és megírta a folyó történetét. Persze, a mi történetünk is benne van, jó, hogy akad rá mód, belepillantani egy idegen, esetünkben egy olas^ íriSk Állította tükörbe Az időjárás kegyes volt a megnyitás napján, a könyvek költségvetéséből kikerekülő árak már kegyetlenebbek. Ritka pillanatok voltak, amikor valaki hét-nyolc kiadványt vett, s fizetett három ezressel. Inkább forgatták, nézegették a könyveket, s többször is végigjárták a vásárlók a sátrakat, míg egyet-kettőt kiválasztottak a nyilván sokkal több óhajtott könyv közül. Hrabal Zsebcselekje fogyott javában, s ezt az ára is befolyásolta. A szombati zuhogó eső, már-már úgy látszott, elmossa az aznapi bevételt, akadt azonban kettő tájban közel egyórányi napsütés, mikor ismét a sátrak elé tolultak a könyvtapogatók. Fónod Zoltán és Cselényi László alakja is föltűnt, de az újra lezúduló eső elmosta a találkozást. Éppen Kormos István Vackorjának régóta hiányolt újrakiadását vettem kézbe, hogy megtudjam, a régi illusztrációval jelent-e meg a kitűnő költő e kedvelt gyerekkönyve, amikor mellettem fölháborodott hang méltatlankodott: - Nahát, ezek az írók, micsoda árakat kérnek! És még van képük arra panaszkodni, hogy nincs pénzük! Hogy lehet ezt kifizetni? O j jé, megint zuhog, na, hál' istennek! - és a sors gonosz esőt hozó akaratának engedelmeskedve az illető immár lelkiismeretfurdalás nélkül mondhatott le a vásárlásról. Villámgyorsan tető alá menekült a könyvhét közönsége, s én sem tudtam meg végül, ki illusztrálta a loboncos mackó történetét. - Megvárjuk, amíg jövőre féláron fogják adni ezeket a könyveket - szólt bizakodón párjához a kisgyereke kezét szorongató fiatalasszony az ORI épületének széles pereme alatt védelmet kereső tömegben. A férfi merőn nézett a sátrak felé: - Már ősszel - felelte kurtán. Lehet, hogy igaza lesz. BROGYÁNYI JUDIT don elkészített disznósültet, házi sonkát, párolt káposztát, kelt gombócot, burgonyás puffancsot kínálunk. Nagyon ízlenek a hazai borok is, olyannyira, hogy Bazinból idő előtt kell indítani a borokkal megrakott második kamiont. - A borokon, tömény szeszes italokon kívül mit hoznak be Szlovákiából? - Hát, nem sok mindent: juhtúrót, sajtot, Vineát. Ez utóbbit is csak must néven és nem üdítőként tudtuk „becsempészni". A spanyolok ugyanis nagyon megkötötték a koncessziós szerződést aláíró vállalkozók kezét. S ez a mi esetünk. Magas vámot róttak ki az élelmiszerimportra, ránkkényszerítettek bizonyos feltételeket. Hogy példával is szolgáljak: egy spanyol sörgyár kapott kizárólagos jogot a sör forgalmazására, úgyhogy le kellett mondanunk a behozatalról. Hasonlóképp van ez az üdítőkkel is. Teljesen más a helyzet a pavilonokkal, amelyek úgymond diplomáciai sérthetetlenséget élveznek. - Milyen a viszony a Restaurant Slovakia és a csehszlovák pavilonban nyitott Prága étterem között? Kapcsolatban vannak esetleg más pavilonok éttermeivel is? - Nagyon jó a viszony a két vendégíő közt, s általában kiválóak, barátiak a kapcsolatok. Kialakult egy „ötszög" a Prága étterem a Restaurant Slovakia, továbbá a svájci, az osztrák és a magyar vendéglők között. Nem egyszer megesett már, hogy a magyarok tisztítószereket kölcsönöztek nekünk, mi kenyérrel segítettük ki a svájciakat, a Prága nyersanyaggal látott el bennünket, a Slovakia cserébe abroszokat adott. Itt bizony már jól működik a kölcsönösen előnyös európai kooperáció. URBÁN GABRIELLA MIELŐTT GÖRÖGORSZÁGBA INDULNÁNK Mindazon államok polgárai, amelyek nem tagjai az Európai Közösségeknek, napi 5000 drachmát kitevő költőpénzzel utazhatnak csak turistaként Görögországba. Az ilyen célú tartózkodás minimális időtartama ugyanakkor hét nap, legalábbis ami beváltandó költőpénz nagyságát illeti. Gyermekek számára - 17 éves korig - 50 százalék kedvezmény érvényes. Szervezett turistautak esetében a kedvezmény 55-60 százalékos, az előre kifizetett szolgáltatások kategóriájától függően. Az előírt mennyiségű költőpénzt a turista köteles felmutatni az országba való belépéskor, ha erre a vámosok felszólítják. Az országaink között érvényben lévő vízummentes turistakapcsolat következtében csehszlovák állampolgár turistaként egyfolytában 90 napig terjedő ideig tartózkodhat Görögországban. A görög vámelőírások lényegében nem különböznek az EK többi tagállamaiétól. A leglényegesebb eltérés az, hogy* itt kötelező beírni az útlevélbe a nagyobb értékű tárgyakat (személygépkocsi, fényképezőgépek, videokamerák, szörfök, ékszerek stb.) az esetleges visszaélések elkerülése végett. A bejegyzést egyébként a görög vámosok végzik. Amennyiben ezeket a tárgyakat bármilyen oknál fogva nem viszik ki az országból a tulajdonosok - pl. ellopták azokat -, erről hivatalos rendőrségi jegyzőkönyvet kell felmutatni. S egy igazi furcsaság: az országot elhagyva vámot kell fizetnünk utánuk, mégpedig nem is keveset. Egy videokameráért pl. 500 dollárt... A Görögországba utazó vagy azon átutazó csehszlovák autós turisták számára kötelező kiváltani az úgynevezett „Camet" kártyát, amelyet a Csehszlovák Autóklub állít ki. Az országban egyébként jelenleg - bár hetenként változva - a következő üzemanyag-irányárak érvényesek: 96-98 oktános szuperbenzin literje 144, a 90-92 oktánosé (speciál) 137, a 95 oktános ólommentesé (natural) 138, a gázolajé pedig 98 drachmába kerül. Hangsúlyozottan érdemes odafigyelni a parkolási tilalomra, mert a büntetések nem elhanyagolhatóak: a rendszámtábla leszerelése, tíznapos vezetési tilalom és 10 ezer drachma... Még mindig autósoknak, éspedig talán a legfontosabb tudnivaló: Görögországban nem érvényesek a csehszlovák gépkocsivezetői jogosítványok! Az úgynevezett nemzetközi jogosítvány megszerzése tehát feltétlenül kötelező. Végezetül: az orvosi gyorssegély a két ország közötti egyezmények alapján ingyenes, ám ez valóban csak a múlhatatlanul szükséges ellátásra vonatkozik. Egyéb ilyen jellegű - pl. kórházi - kezelés kiadásait a csehszlovák turisták hazaérkezésüket követően koronában téríthetik. (vas) FÖLDÜGYBEN CSANK DEZSŐ, Gesztete • Mint volt cséplőgép-tulajdonosok kérvényt adtunk be a GTÁ á. v.-hoz az elvett cséplőgép kárpótlására. Válaszukban azt közölték, hogy csak akkor kaphatunk kártérítést, ha a szövetkezetbe beadott földeket visszaigényeljük. Mi van azokkal, akiknek nincs földjük? -A Földtörvény 20. §-a szabályozza az élő és a holt leltár kiadásának a módját. A törvény ezek kitétele úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági illetve az erdőgazdasági termelés biztosítására adja ki a köteles személy az élő és a holt leltárt. Nézetem szerint ennek több módja van. A jogosult személy, aki magángazdaként regisztrálva van a községhivatalban, gazdálkodhat a saját földjén, vagy gazdálkodhat bérbe vett földeken. Másik módja a mezőgazdasági termelésnek, ha a jogosult személy részt vesz a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjában, és (vagy) mint a transzformált szövetkezet résztulajdonosa, illetve kft. vagy részvénytársaság tulajdonosa fog mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. DR. HÁJOS ZOLTÁN VENDÉGSÉGBEN A RESTAURANT SLOVAKIÁBAN