Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-11 / 136. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 11. MÚJSZÓM GAZDASÁG mm? i ľ

—ii Fr/'ss tojásból azért más a tészta... (Gazdag József felvétele) EZ MÁS TÉSZTA . Egy régebbi típusú kétszintes családi ház a Kassához közeli Idabukóc központjában azzal lóg ki a sorból, hogy már egy ideje nem lakóépület, hanem üzem. Maszek élelmiszeripari gyáracska. Itt készül a Kassán és környékén már jól ismert KUK-FOK márkájú kukoricapufi, valamint levestészta. Két vállalkozónak, a csécsi Péti Sándornak és a kassai Papinőák Györgynek a közös tulajdona, magáncége. A tágas kapualj most tojás- és lisztraktár, a volt hálószoba higiéniai előírások szerint kialakított tojástörő helyiség, az eredeti társalgóban tésztakészítőgép és szárítókemence működik, egy következő szoba a csomagolóterem, az irodahelyiségben pedig az egykori konyhát vélem felfedezni... — Miért éppen itt, hiszen úgy tudom, egyikük sem helybeli — kezdtem kérdéseim sorát a minap a helyszínen. — Mi tagadás, amikor 1988-ban kollégámmal eldöntöttük, hogy otthagyjuk a Jednotát, mert ott nekünk nincs jövőnk, s ezt az utat választjuk, természetesen Csécs jött számításba, ott akartunk — képletesen szólva — sátrat verni. Mivel nem találtunk megértésre, kénytelenek voltunk továbbálni. György barátom valamikor itt volt kocsmáros, ismerte Bukócot, hát itt is kopogattunk, érdeklődtünk. Befogadtak minket, megvehettük ezt a házat. Átalakítottuk, s 1989 márciusától üzemelünk — fogalmazott Péli Sándor. Elárulta azt is, hogy ő már jóval előtte foglalkozott a maszekoskodás gondolatával. — Láttam benne fantáziát. Nem kacsingattam más tevékenység felé, ugyanis én ebben a szakmában bíztam és bízom most is. Talán azért e vonzódás, mert a vendéglátóiparban nőttem fel. Édesanyám ott dolgozott annak idején, én pedig, lehet, az ő példáját követve, szakácsnak tanultam. A magánvállalkozásra való áttérés gondolata még 1988 előtt kezdett foglalkoztatni. Sok barátom, ismerősöm van Magyarországon, akik már évek óta ezt csinálják. Gyakran megfordultam ott, s ha hoszszabb ideig tartózkodtam náluk, rendszerint segítettem nekik a konyhán. Megtetszett nekem ez az élet, s amikor öt-hat évvel ezelőtt megjelentek nálunk az első maszek cipészek, asztalosok, úgy döntöttem, belevágok én is. Szerencsére Papinčák kollégámnak is tetszett az ötlet, így aztán tovább már közösen szőttük terveinket. Eleinte nem volt pontos elképzelésünk, csak azt tudtuk, hogy az élelmiszeripar, illetve a vendéglátás háza táján maradunk. Kenyérsütésre is gondoltunk az elején, de hamar lemondtunk róla, mert úgy láttuk, sok a péküzem, később egy olaszországi kirándulás alkalmával Milánóban megnéztünk egy gépkiállítást, s ott „leragadtunk" az egyik tésztakészítő gépnél. Nézegettük, igen ügyesnek tűnt. Nem vettük meg rögvest, hanem még tanakodtunk, s hazaérkezésünk után elküldtük a gyártó cégnek a megrendelésünket. Hát így kezdődött... — A tésztakészítést 1990 nyarán kezdtük — vette át a szót Papinčák György. — Azelőtt tovább mint egy évig csak kukocirapufit' csináltunk. Most pedig ezzel is' azzal is foglalkozunk. — Nem tartottak, illetve nem tartanak a konkurenciától, hiszen a nagy tésztagyárakkal nehéz felvenni a versenyt, nemde? Ezzel kapcsolatban elárulhatjuk, hogy mégis miben bíztak, mire építettek? Papinčák György kezdte a választ: A titok egyszerű. Az állami cégek tojásport használnak, tehát az ő tésztájuk fehérebb és csuszamlósabb, mi pedig friss tojással gyúrunk, s ennek köszönhetően a mi tésztánk ugyanolyan, mint a megszokott házitészta. Aki ez utóbbit szereti, az a mi termékünket vásárolja... — S nem mellékes a tészta formája sem — érvelt azonnal a társa. — A házi tészta soha sem volt „köralapú", édesanyánk keze alól az mindig laposan került ki. A tésztakészítéshez korábban is értett a vállalkozó-páros, ám nem titkolják: a „nagyüzemi termelés" az más tészta, hogy most hetente 8-9 mázsa vékony- és széles metéltet, kocka- és lebbencstésztát, . spenóttal és kecsuppal színesített csigatésztát, illetve az olasz éttermekben használt lazánkát és tarisellát tudnak készíteni, forgalmazni, ahhoz kellett az olasz szakemberek néhány szaktanácsa, s kell a náluk, illetve velük együtt két műszakban dolgozó hat helyi aszszony ügyessége is. Ottjártamkor megjegyezték azt is, hogy az anyagbeszerzéssel jelenleg nincs különösebb gondjuk. Péli Sándor szerint átéltek már ők sok mindent ezen a téren, s közben mindig tanultak, edződtek. — A friss tojást naponta a pányi baromfiüzemből vesszük, a lisztet pedig Csehországból hozzuk, mert az jobb a kassainál. — Ez utóbbi megoldás nem növeli túlságosan a termeiéisi költségeiket? — Érdekes, hogy a poudrany-i Alfa cégtől , a fuvart is beleértve, olcsóbban kapjuk a lisztet, mint Kassáról. Arról nem is beszélve, hogy a cseh partner rendkívül precíz és készséges. A KUK-FUk magáncég távlatairól való elmélkedést Papinčák György azzal indította, hogy: „megállni nem lehet". — Pontoabban fogalmazva — folytatta — nem szabad mot megállni. Sőt, állandóan újítani kell, mert különben... Annak idején ketten kezdtük itt a munkát Sanyi barátommal. Nappal nyomtuk a gépet, később pedig csomagoltunk. Szombaton és vasárnap a család is besegített. Rengeteg erőfeszítésünkbe került a szükséges engedélyek megszerzése is, hiszen évekkel ezelőtt "például erre a célra még kölcsönt sem akartak nekünk adni. A higiéniai feltételekről és a pénzügyi dolgokról, az adómeghatározásról nem is beszélve. Folytatni kell, annál is inkább, mert van a tésztánk iránt érdeklődés, nagy a kereslet. Elárulták azt is, szeretnék átalakítani, tökéletesíteni üzemüket, hogy bővíthessék a termékskálát és növelhessék a termelést. Többek között Kassa belvárosában egy olyan kisvendéglőt szeretnének nyitni, ahol kész, illetve félkész állapotban árulnak a ráviolit, azaz a hússal és mákkal töltött olasz ételspecialitást. Ugyanakkor az ukrán piacra való beférkőzést sem tartják utópiának... GAZDAG JÓZSEF HOGYAN TEGYÜK NYERESEGESSE A TEJTERMELEST KORSZERŰSÍTÉS MENET KÖZBEN SÓKSZELŐCEI TAPASZTALATOK Köztudott, hogy a mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés, s azon belül a tejtermelés soha nem tartozott a kifejezetten nyereségorientált ágazatok közé. A legtöbb mezőgazdasági vállalatban általában inkább ráfizetéssel működött. A gazdasági rendszerváltás időszakában a mezőgazdaságban beindított árliberizáció nyomán az előbbi megállapítás méginkább érvényes. Napjainkban kevés gazdaságot találunk, ahol tejtermelés nemhogy nyereséges, de legalább nullszaldós lenne. Ezért is voltam kíváncsi nemrégiben Sókszelőcén a helyi mezőgazdasági szövetkezet és a szolnoki székhelyű Alesi red által alakított közös betéti társaság szakmai bemutatójára, amely nem mindennapi „újdonságot" kínált az érdeklődi' szakembereknek: hogyan lehet a ráfizetéses tejtermelést a meglévő állomány és az istállók menetközbeni korszerűsítésével nyereségessé, vagy legalább nem veszteségessé tenni. Nos, a sókszelőcei példa meggyőzően bizonyította, hogy a nagyvilágban felhalmozott szakmai ismereteket ésszerűen kihasználva van lehetőség a feladat megoldására, sőt a tartástechnológia következetes megtartásával extra minőségű tej termelhető. Ennek paraméterei már most jóval meghaladják a szabvány által megszabott, s egyesek számára még mindig túl szigorúnak tűnő minőségi követelményeket. Ráadásul a beruházáshoz nem szükséges feltétlenül istállókat építeni, hiszen a rendszer lényege éppen abban rejlik, hogy az istállót valójában csak az állat egyik mozgásterének tartja, ahol megfelelő feltételeket kell teremteni a pihenéshez. A szakmai találkozót azzal a nem titkolt szándékkal hozták létre, hogy a Sókszelőcén Immár fél éve működő és hatékony eredményeket produkáló rendszert bemutassák, és azt az érdeklődők számára felkínálják. Zsák János, a sókszelőcei szövetkezet elnöke nem véletlenül hangsúlyozta, s ezt a jelenlevő nyitrai Milex képviselői is megerősítették, a rendszer bevezetése óta az előző években szokásos 50-60 százaléknyi elsőosztályú tej helyett ma már szinte teljes mennyiségben a legmagasabb osztályban adják el a tejet. Ennek az állattartási rendszernek a lényege a kötetlen tartásmód, amely amerikai tapasztalatokból kiindulva biztosítja az állatok számára az igényeiknek megfelelő pihenő-, itató-, etetőés mozgásteret. Ezáltal a jó minőségű tej termeléséhez szükséges feltételeket is. A rendszernek ugyanis kifejezetten elsőrendű célja a tejminőség ós mennyiség magas szintje. Ha az alkalmazók teljes egészében igazodnak az ajánlott tartástechnológiai feltételekhez, extra minőségű, a jelenlegi követelményeket messze meghaladó tejet állíthatnak elő. Többek között 100 ezer alatti baktériumszám, illetve 400 ezer alatti szomatikus sejtszám a rendszer által garantált tej minőségi mutatója. Kovács Sándor, az Alesi red képviselője a szakmai bemutatón is hangsúlyozta: — Ha bármilyen korszerűsítést el akarunk végezni, elsősorban a tej minőségét befolyásoló tényezőket kell figyelembe vennünk, belőlük kell kiindulnunk. Rendszerünk nem kínál márkaneveket, hanem a célnak leginkább megfelelő szerkezeti egységeket hangoljuk össze úgy, hogy a meglévő helyi adottságokból kiindulva s a korszerűsítést elvégezve a már említett minőségi és mennyiségi követelményeket be tudjuk tartani. A Sókszelőcén bevált kötetlen tartásmód szlovákiai bevezetése érdekében a szövetkezet magyarországi partnerével betéti társaságot hozott létre. Úgy tűnik, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben jól felmérték a piacot, hiszen a találkozó után közvetlenül több szövetkezet képviselője is érdeklődött a rendszer gyakorlati bevezetésének lehetőségei iránt. Bíró Pál, a telep vezetője, aki a találkozó során készségesen és szakavatottan kalauzolta a vendégeket, a helyszínen magyarázta el a kötetlen tartásmód alapvető követelményeit. Figyelemre méltó volt, hogy a telepen nem új épületekben helyezték el az állatokat, hanem a régi istállókat újították fel. Viszont a tejházban egyetlen legyet sem lehetett látni, ami utal arra, mennyire ügyelnek a higiéniai követelmények megtartására. Sókszelőcén az istállók átalakításához szükséges tervdokumentációk elkészítését is vállalják, hiszen saját tervezőcsoportjuk a telep átépítése során kellő tapasztalatot szerzett. A tejtermelési rendszer nem valamelyik márkacég technológiájára ós berendezéseire épül, hanem a termelést befolyásoló összes tényező pontos összehangolásán alapszik. A sókszelőcei szövetkezet és az Alcsired által létrehozott betéti társaság a kötetlen tartásmódon alakuló tejtermelési rendszert szolgáltatásként kínálja fel a régió termelői számára. Ebbe beletartozik a korszerűsítés tervdokumentációjának elkészítése, a működéshez szükséges fejő- és egyéb berendezések, valamint ezek alkatrészeinek beszerzése, illetve üzembehelyezése, a már meglévő fejőberendezések átalakításához célszerű kiegészítő elemek beszerelése, a tejhigiéniai kellékek beszerzése, valamint a tehénállomány felújításához szükséges biotechnológiai eljárások. A betéti társaság kereskedelmi tevékenységet is folytatni szeretne. A tehéntelep közelében alkatrészraktár kialakítását tervezik. Ebben a rövidesen megnyíló raktárban a rendszerhez szükséges alkatrészeken kívül megtalálható lesz a hazai mezőgazdasági gépeket ós berendezéseket gyártó vállalatok sokféle terméke. Annál is inkább, mivel a magyarországi partner már megtapasztalta, hogy a kemény valutáért' vásárolt nyugati gépek, alkatrészek helyett az itteni piacon is talál árban jóval kedvezőbb ugyanolyan minőségű termékeket. A pelhfimovi Agrostrojjal közösen működtetendő raktárból a későbbiek során magyarországi piacra is eljuthatnak a termékek. A mostani gazdasági helyzetben, amelyet a hanyatlás ós pangás jellemez, figyelemre méltó az átalakulóban levő szövetkezet vállalkozói aktivitása. Bizonyítja, hogy a vezetés ebben az átmeneti időszakban is fogékony az értelmes dolgok iránt, és keresi a továbblépés gazdaságos útjait. Abból a megfontolásból indulnak ki, hogy minden recessziónak vége szakad egyszer, a kimozduláshoz szükséges feltételeket ós energiát viszont már most kell felhalmozni. Sókszelőcén ennek szellemében cselekszenek. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ATALAK Az első szabad választásokból kik' sók vita, egyet nem értés és huza-v< elrugaszkodott az addig járt úttól, n lam kezéből mind nagyobb hányad sok is beindultak, megkezdődött a n málása is. Az átalakulás ezernyi mec bi összeállításunkban most nem kif munkanélküliségre, a szociális rászc nem elsősorban arra szeretnénk rárr ná It lehetőségekkel, ott és azok már a reform folytatásához (...amennyibei FÖLSZÁLLNI FÖLSZÁLLT . DE h EDDIG CSAK FEL SIKER A Rimaszombati járás földműves-szövetkezeteinek transzformálását eleddig amolyan „félsikeres" menet jellemzi. A begyűjtött információk szerint a 37 szövetkezet mintegy 80 százalékában valósult csak meg az első transzformációs nagygyűlés a törvény által megszabott május 28-i terminusig. Igaz, sokan ezt a dátumot az összehívás határidejeként értelmezték. A megvalósult transzformációs nagygyűlések eredménye ugyan jónak mondható, viszont olyan helyszínek is akadtak, ahol nem sikerült a jogosult személyek összejövetelén transzformációs tanácsot létrehozni. Rimajánosiban az elsők között szervezték meg a gyűlést, és a meghívott 636 jogosult személyből 431 jelent meg. Titkos szavazással 15 tagú transzformációs tanácsot választottak, melynek elnöke Samu János mérnők lett. Egy másik jól sikerült nagygyűlés volt a rimaszécsi szövetkezetben, ahol a község polgármestere vezette a konfliktusmentesnek nevezhető összejövetelt: Itt 1027 meghívott közül 276-an jelentek meg és a hat faluból jelenlévők Révay Lászlót javasolták a transzformációs tanács élére. Ezzel ellentétben Sajógömörön viharos transzformációs gyűlés zajlott, mely négyórás vita után egy szűk réteg egymásra mutogatását, vélt és valós sérelmek felemlítését, személyeskedő parttalan vitát hozott. Ennek végül is az lett a következménye, hogy a 817 meghívottból kezdetben jelenlévő 550 személyből sokan távoztak, így döntéshozatalra nem kerülhetett sor. Olyan eset is akadt a vályvölgyi szövetkezetben, hogy az eddigi elnök a transzformációs tanácsnak is tagjává vált. Ezt a MÉM Rimaszombati Területi Információs és Földalapvédelmi Hivatalának igazgatója úgy kommentálja, hogy az elnök részéről nem etikus beválasztatása, és az elkövetkezőkben ezt nem fogják támogatni. Az eddigi tapasztalatok szerint a transzformációs törvény 5. és 14. paragrafusát sértették meg leginkább a transzformálódás útjára lépett közösségek. Ami az állami gazdaságokat illeti, ezekből 11 van a járásban. Sajnos, május végéig egyetlen egy sem nyújtotta be privatizációs tervezetét és félő, hogy a június 8-ig meghosszabbított határidő is rövidnek bizonyul majd egyesek számára. (polgári) tc bi ni té O a Ő! fő la S, b< é: 111 d; fő vi ki n< Sí m d< Ci ta st a; te a; tő m he a; tá cs vc st Sc Ví p< al A: