Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-13 / 111. szám, szerda

1992. MÁJUS 13. ÚJ SZÓ* HAZAI KÖRKÉP 4 VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ VALASZTANI, DE MIBŐL? (Munkatársunktól)­Túlzott megelége­dettségre nincs okuk sem a gömöri, sem a nógrádi pontbefek­tetö vállalkozóknak a nagyprivatizáció elsó hullám illetőleg. Tény, hogy az elő­fordulóban viszony­lag kevesen adták át pontjaikat a befekte­tési privatizációs alapoknak - bizonyára abban a reményben, hogy jól menő nye­reséges helybéli részvénytársaságok ala­kulnak majd, illetve elfogadják ezek priva­tizáeiós tervezeteit. Nem egészen így történt, mert végül is sem a Gömör Sörgyár, sem a Gömöri Malom privatizációs tervezetét (ismeret­len okokból) nem fogadta el a minisztéri­um. A pontbefektetök így kénytelen-kel­letlen vagy a kevésbé népszerű és nyere­séges, de jóváhagyott tervezettel rendel­kező állami részvénytársaságok helyi lis­tájáról választanak; vagy pedig - s ez a valószínűbb - szűkebb pátriájuk határa­in túlra küldik el pontjaikat. De nézzük rtiit is mutatnak a számada­tok. A Számítástechnikai Vállalat losonci üzemének hatáskörébe tartozó négy já­rás (Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó) regisztrációs helyein összesen 121 750 vagyonjegykönyvet jegyeztek be, a jóváhagyott privatizációs tervezetek száma pedig csak 22. A Rozsnyói járás­ban a legnagyobb az aránytalanság; itt 32 310 vagyonjegykönyvecskét regiszt­ráltak és egyetlen egy vállalat, a járási építőipari vállalat privatizációs tervezete ment át a rostán. A Nagykürtösi járásban sem sokkal kedvezőbb a helyzet, hisz itt is csak két helyi pontbefogadó van. A Ri­maszombati járásban ugyan hét azonosí­tási szám közül lehet választani, itt vi­szont a már említett két nyereséges válla­lat kiiktatása miatt búslakodnak a polgá­rok. Számszerűleg a Losonci járásban a legkedvezőbb a helyzet, ahol 12 vállalat privatizációs tervezetét hagyták jóvá. A választási lehetőségként felkínált gépgyárak, tejgyárak, építőipari vállalatok az említett járásokban nem tartoznak a jól menő termelőegységek közé, így valószí­nűnek látszik, hogy nem itthon, hanem „idegenben" fektetik be pontjaikat a vál­lalkozók. Ez persze nem feltétlen jelent hátrányt, de minden bizonnyal kockázat - ám ahogy minden vállalkozás, ez is kockázattal jár. (POLGÁRI) PÁLYÁZAT - MAGYAR TANKÖNYVEKRE A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjú­sági és Sport Minisztériuma pályázatot hirdet a következő tankönyvek megírá­sára: -ábécéskönyv a magyar lanitási nyelvű alapiskolák 1. évfolyama szá­mára; - olvasókönyv a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 1. évfolyama szá­mára. A pályázat feltételei: 1. Ha kérik a szerzők, a minisztérium rendelkezésükre bocsátja az említett év­folyamra érvényes tantervet és tanme­netet. 2. A tankönyvet az érvényben lévő tan­menet szerint kell megirni, összhangban a nevelői-oktatói célokkal. 3. A tankönyvnek igazodnia kell a tanulók korához, a terjedelme pedig nem halad­hatja meg a tanítási órák száma szerint megállapított szövegmennyiséget, illetve az új fogalmak mennyiségét. 4. Az ábécéskönyv része a munkafüzet, a feladatlapok, valamint a módszertani segédkönyv. 5. A tankönyveket 1992. december 31 -ig kell elkészíteni. A szerzők, a megjelölt határidőig, öt-öt példányban küldjék el a kéziratol, vala­mint javaslataikat az illusztrációkra, a kő­vetkező címre: Ministerstvo Školstva, mládeže a špor­tu SR Odbor služieb škole Hlboká cesta 2 813 30 Bratislava A pályázni szándékozók - a pályázat közzétételétől számított 14 napon belül - jelentkezzenek a minisztérium imént feltüntetett címén. ITT AZ IDO... KÉPVISELŐJELÖLTEK VALLOMÁSAI Itt az ideje, hogy adófizető állam­polgárokként beleszólhassunk az ország irányításába, s főleg a szülő­földünkön, a lakóhelyünkön felmerü­lő vitás kérdések taglalásába. El­képzelhetetlen számomra, hogy a beleegyezésünk nélkül kívánják üzemeltetni a bősi vízlépcsőt, amely már most a szocializmus egyik ször­nyű emlékműve. A bősi vízlépcső valamennyiünket halálos veszede­lembe sodor: ha átszakad a gát vagy a csatornapart, menekülni sem ma­rad időnk. Az elszennyezett ivóvíz­készlet ötmillió ember életét keserít­heti meg. Itt az ideje, hogy hazánk­nak érezzük a szülőföldünket, és dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben. (PÁZMÁNY PÉTER) A hármas koalíció, tehát az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt olyan demokratikus jogállam megte­remtésén fáradozik, amely önkor­mányzatbarát környezetet teremtve lehetővé teszi a valós önállósággal rendelkező, demokratikusan mega­lakított és működő, gazdaságilag erős önkormányzatok létrejöttét. Ezek lehetnek a letéteményesei a helyi önfejlődési folyamatok elindí­tásának. Ennek érdekében az állami felépítés olyan szervezeti és területi kereteire van szükség, amelyben önkormányzat is, az egyéni szabad­ság is megvédhető, ugyanakkor a kisebbségek védelme is biztosít­ható. (HORTAY ÉVA) A nemzeti kisebbségek megma­radásának egyik feltétele az anya­Itt, ezen a földön éltek őseink, itt születtünk mi is. Azt szeretnénk, ha gyermekeink és unokáink jólétben, biztonságban s valóban demokrati 1 kus államban élnének. Számunkra mindez csak akkor képzelhető el, ha Csehszlovákia olyan jogállammá ala­kul, amelyben a nemzeti kisebbségek tagjai hagyományaikat, nyelvüket, történelmüket és kultúrájukat ápolva az ország egyenrangú állampolgárai­ként élhetnek és alkothatnak. Demokratikus társadalom kialakí­tása a célunk. Ennek alapfeltételei: a gazdasági reformok meggyorsítá­sa, egy jól működő piacgazdaság kiépítése és a szociális biztonság elérése. A nemzeti kisebbségek szá­mára a demokrácia csupán akkor lesz tökéletes, ha jogbiztonságukat alkot­mányos szinten tudják szavatolni. Ennek alapelemei a szabadság, a nemzeti azonosságtudat, a polgári egyenjogúság és az önigazgatás elve. Magyar nemzeti kisebbségünkva­lamennyi tagja számára kiegyensú­lyozott jólétet, gazdasági és szociális biztonságot szeretnénk kiharcolni. Magántulajdonra épülő társadal­mat akarunk: vissza kell szerezni a minket megillető földeket és va­gyont. Az önigazgatáselvére épülő társa­dalmat akarunk: erős önkormányzati hálózat kiépítése a célunk. Az önkormányzatokra épülő regi­onális szerveződést' és fejlődést szorgalmazzuk. Hogy elképzeléseinket valóra vált­hassuk, szakmailag képzett, politikai­lag érett és nagyszámú parlamenti képviseletre van szükségünk Cseh­szlovákia, ill. Szlovákia legfelsőbb törvényhozó testületeiben. A parlamenti választásokon dől el a sorsunk. Tőlünkfügg, hogyan alakul életünk, a köztársaság alkotmányos rendje, gazdasági és társadalmi felé­pítése, az önkormányzatok hatáskö­re és nem utolsósorban az itt élő magyarság sorsa. (DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD) A KISVÁLLALKOZÓKON NEMCSAK A PÉNZ SEGÍT HITELEKEN KÍVÜL TANÁCSADÁS Másfél, két év egy bank történeté­ben nem nágy idő, főleg arra nem, hogy a jövőt illetően messzemenő következtetéseket lehessen levonni eddigi tevékenységéből. Annál is in­kább, mivel kezdő évekről van szó. Ennek ellenére a Szlovák Mezőgaz­dasági Bank Részvénytársaság, úgy tűnik, fokozatosan az átalakuló ha­zai bankrendszer szilárd pillérévé válik, s egy célzott réteg, illetve ága­zat szolgálatába állítva pénzügyi te­vékenységét már e rövid idő alatt is figyelemre méltó eredményeket könyvelhetett el. Nemrégiben második éves érté­kelő közgyűlését tartotta a rész­vénytársaság, amely 1990. júniusá­ban történt megalakítása óta egyre hangsúlyozottabban van jelen a me­zőgazdaságnak, a kis- és középvál­lalkozóknak nyújtott pénzügyi, banki szolgáltatások piacán. Következete­sen megpróbál eleget tenni a rész­vényesek alapító közgyűlésén meg­határozott célkitűzésnek, amely sze­rint az ügyfelekhez lehető legköze­lebb kerülve, a vidéken, falun és kisvárosokban élők számára is biz­tosítani kell lakóhelyükön az összes banki szolgáltatás igénybevételének lehetőségét. Az SZMB hálózatának kiépítése során ezt tartotta legfontosabb kiin­dulópontnak. Eltérően a napjaink­ban alakuló bankok többségétől, amelyek az egy nagyváros-egy bank alapelve szerint szervezik há­lózatukat, a Szlovák Mezőgazdasági Bank röpke másfél év alatt Szlová­kia vidéki városaiban 15 fiókintéze­tet és három kirendeltséget nyitott. Ez mindenképpen figyelemre méltó eredmény, annál is inkább, mivel ilyen széles körű hálózat kiépítése mellett már megszervezték az ope­ratív nyilvántartáshoz, a naprakész számlavezetéshez szükséges szá­mítógépes rendszert is, amellyel tovább bővült szolgáltatásaik köre. Pósa Lajostól, a Szlovák Mező­gazdasági Bank Rt. vezérigazgató­jától arról kértünk tájékoztatást, mi­lyen szolgáltatásokat kínálnak a kis­és középvállalkozók számára. Meg­tudhattuk, hogy tavaly a bank által forgalmazott hiteleknek mintegy 25 százaléka jutott ebbe a szférába. A kis- és középvállalkozók elsősor­ban az élelmiszerüzletek és kisüze­mek árverésére, valamint a mező­gazdasági termékek értékesítésére vették igénybe a hiteleket. Többek között számos kispékség működé­sének finanszírozását vállalta a bank. A hitelek nyújtásán túl jelentős aktivitást fejtenek ki a vállalkozók­nak nyújtott tanácsadói szolgálat ki­építésében. Amint az igazgató el­mondta, a hitelkérelmek során na­gyon gyakran ütköznek olyan aka­dályokba, hogy a kérelmezőknek nincs elkészítve a vállalkozói tervük, hiteligényük nincs alátámasztva gazdasági számításokkal, enélkül viszont hitelt nemigen adnak sehol. Ezért is tervezik egy olyan pozsonyi székhelyű vállalkozói tanácsadó centrum létrehozását, amely a hitel­nyújtáson túl közjegyzői, jogi és gaz­dasági tanácsadással egyengetné a kezdő vállalkozók göröngyös útját. A bank által kiépített számítógépes információs rendszer segítségével a tanácsadó központ adatbankját a fiókintézetekben is igénybe vehet­nék az érdeklődők. A pénzintézet hathatósan támo­gatja azt a javaslatot is, hogy állami garanciákkal hozzanak létre egy speciális alapot a magángazdálko­dás pénzügyi támogatására. Ennek érdekében utaznak a bank munka­társai rövidesen az USA-ba, hogy ott a magángazdálkodóknak nyújt­ható kedvező hitelkonstrukciók for­máit vizsgálják. A hitelek kamatai május elsejétől itt is megváltoztak. Az előző 14-17 százalékos kamatlábak helyett a legkedvezőbb hitelkonstrukcióban 12 százalékos lesz a mezőgazdasá­gi váltóra számított kamat és 13 százalékos lesz a kamatlábak alsó határa. S bár megszűnt a megálla­pított 17 százalékos felső határ, ezt sem szeretnék túllépni. A hitelkérel­meket természetesen igyekeznek a lehetőségek szerint egyénileg el­bírálni. A Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. ezenkívül többek között részt vállal a mezőgazdasági minisztéri­um által a magángazdálkodók szá­mára kiadott támogatáspolitikai alapelvek megvalósításából is. En­nek alapján a magángazdálkodók­nak járó 50, illetve 70 százalékos költségtérítéshez is folyósít hitele­ket, természetesen a törvény által előírt feltételek megtartása mellett. A bank mintegy 400 dolgozója számára az ügyfelek elégedettsége a legfontosabb. A felmerülő igények kielégítésére több leányvállalatot is létrehozott. A Pol'no-leas Kft. példá­ul a mezőgazdasági gépek és be­rendezések lízingelését végzi, távla­ti célja a mezőgazdaság műszaki szerkezetváltásának megvalósítása lízing révén. Az Agrotrade és PO­DEX kereskedelmi, az Agroinvest pedig befektetési tevékenységet vé­gez. Komoly lehetőség mutatkozik bankunk 30 százalékos Branko­cégbeli tőkerészesedésében, mely­nek révén a háztáji kisállattenyész­tést szeretnék felfuttatni a jelenlegi­nél jóval magasabb szintre. Érdemes tehát meglátogatni a Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. fiókintézeteit, s meggyőződni róla, hogy az általuk kínált szolgáltatások a kis- és középvállalkozók számára nemcsak szólamok. -tszl­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 1069/91 Bölcs Ferenc, 1916.10.16.. meghalt, Dunaszerdahely (Moszkva) 1070/91 Bugár István, 1923. 11. 25., Vámosfalu, (Karelin) 10302/91 Babiak Ľudovít, 1912. 4. 12., meghalt, (Szovjetunió) 10307/91 Bencs István, 1914. 11. 21., Serke (Szánok) 10314/91 Bőd József, 1922. XI. 26., Uzapanyit (Kijev) 10409/91 Baranya Teodor, 1920. VIII. 9., Léva (Sztálingrád) 10511/91 Balázs József, 1921. III. 31., Szepsi (Sztálingrád) 10593/91 Bernáth István, 1915.1.2., meghalt, Rozsnyó (Dnyepropetrovszk) 10596/91 Boris Peter, 1922. XII. 15., Alsólánc (Kirov) 10669/91 Básti Pál, 1920. IV. 9., meghalt, Újbást (Kijev) 10670/91 Berényi Géza, 1923. IV. 9., meghalt, Nagyölved (Konstanca) 10754/91 Bognár János, 1923. XI. 5., meghalt, Somorja (Kalinyingrád) 10862/91 Bastyúr János, 1922. II. 10., meghalt, Szilice (Vorosilov) 10863/91 Bednár Lajos, 1908. VIII. 5., Törincs (Valter tábor) 10865/91 Berényi Ernő, 1912. I. 26., Léva (Tbiliszi) 10866/91 Berki Vilmos, 1928. I. 15., Jelsőc (Boriszov) 10867/91 Berky Antal, 1910. VII. 29., Uzapanyit (Dombasz) 10869/91 Birdás József, 1921. IX. 8., meghalt, Nagyölved (Novi Gorod) 11020/91 Borbély József, 1908. III. 12., meghalt Tardoskedd (Sztupinov) 11022/91 Baláž Ján, 1910. III. 7., meghalt Törincs (Tallinn) 11114/91 Balog Jenő, 1921, II. 1., meghalt,rimaszombat (Dombasz) 11115/91 Balogh Gyula, 1904. III. 23., meghalt, Komárom (Poganov) 11117/91 Bartalos Sándor, 1919. VIII. 20., Nagymegyer-lzsap (Lublino) 11118/91 Bán Zoltán, 1923. VIII. 21., Balognagyfalu (Dombasz) 11119/91 Barkay Lajos, 1915. ill. 15., meghalt (Szovjetunió) (Folytatjuk) nyelv tökéletes elsajátítása, annak használata az élet minden területén, amit az anyanyelven történő tanulás alapoz meg. Ennek következtében minden gyermek alanyi joga, hogy anyanyelvén tanuljon az óvodától az egyetemig - a többségi tanulókkal azonos feltételek mellett. Ezért a parlamenti választásokon induló magyar hármas koalíció egyik célja, hogy szorgalmazza az önálló ki­sebbségi iskolahálózat' kialakítását. Csak így biztosítható, hogy magyar nyelvű újságaink, folyóirataink és könyveink, rádiónk műsorai és a te­levíziós adások fönnmaradjanak, rendszeres és pótolhatatlan infor­mációs áramlást biztosítva a magyar szellemiség és a magyar kultúra igénylői között. (DOBOS LÁSZLÓ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom