Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám, szerda

1992. ÁPRILIS 8. - PUBLICISZTIKA 6 KOMENSKÝ SÁROSPATAKON NEGYVEN ÉVE MAGYARUL Dunaszerdahelyen a középszintű ok­tatás nem tekint vissza nagy múltra. Az el ­ső ilyen jellegű iskola 1938-ban alakult, és lényégében az érsekújvári gimnázium önálló tagozataként működött. A háború után egészen 1948-ig itt is szünetelt a ma­gyar nyelvű oktatás, végül az1951-es tan­év kezdetén jött el a nagy pillanat, amikor a szlovák gimnázium keretén belül meg­nyílhatott az első magyar osztály. Az akkori eseményeket Sükéné Kro­pitz Júlia, az iskola matematika szakos ta­..nára idézi fel, aki"maga is ebben az osz­tályban kezdte, illetve folytatta tanul­mányait és negyven év elteltével ebből az iskolából készül nyugdíjba. Tőle tudjuk meg, hogy az első évfolyam harminc diákja meglehetősen nehéz körülmények között indult, de lelkesedésük pótolta a hiányzó feltételeket. Abban az időben óriási volt a tanítóhiány, így az első évfo­lyam diákjainak kétharmada pedagógus lett. Becsülettel végigtanították az elmúlt négy évtizedet, és mostanában mennek •nyugdíjba. A szerény kézdet után a má­sodik évben már két osztály nyílt, majd 1954-ben önállóvá vált a magyar gimná­zium, 1958-ban pedig beköltözött a ma is otthonát adó épületbe. Az ötvenes-hat­vanas évek útkeresése egyebek között megnyilvánult az egymást követő iskola­reformokban, a tizenegy éves, tizenkét . éves, az általános műveltséget nyújtó is­kola végül 1969-ben a gimnáziumi rend­szernél állapodott meg. Dunaszerdahelyen mindenkor nagy érdeklődés mutatkozott a magyar iskolák iránt, ilyenképpen a hetvenes évek visz­szatérő gondja volt a túljelentkezés. A megfelelő műveltségi összetételhez kü­lönben is arra lett volna szükség, hogy az általános iskolát elvégző tanulóknak le­galább a 15 százaléka gimnáziumban folytassa tanulmányait. Olgyay Edétől, "aki hosszú évekig igazgatóhelyettesként működött, megtudjuk, hogy hiába kérvé­nyezték rendszeresen a bővítést, mindig csak három osztályt nyithattak, így az­után legfeljebb 7-8 százalékos arányt le­hetett elérni. Az illetékesek, akik a diákok pontos számán kívül még a fiú-lány arányt is meghatározták, azzal indokolták döntésüket, hogy a szlovák gimnázium­mal együtt húsz százalék felett van a to­vábbtanulási arány. Igy azután azok a fiatalok, akik nem nyertek felvételt a gim­náziumba, utazni vagy szlovák iskolába kényszerültek. Két évvel ezelőtt, szeren­csére, megszűntek az efféle megkötések, így az érdeklődésnek és a feltételeknek megfelelően négy osztályt nyithattak már. Szolgai Miklós, a frissen megválasz­tott igazgató tervei szerint az idén még nem, de jövőre mindenképpen megindít­ják a nyolcéves képzést. Ennek kereté­ben a diákokat a felső tagozaton is a gim­názium tanárai oktatják majd. A magán­vállalatok megjelenése óta örvendetes változásokat tapasztalnak az érettségi rangját tekintve is. Az általános művelt­séggel és a szlovák mellett legalább egy idegen nyelv szolid ismeretével rendelke­ző, gépírni tudó és a számítógéphez értő végzősök ugyanis komoly segítséget je­lentenek a gomba módra szaporodó kis cégek számára. Igy amellett, hogy már hagyományosan gond van a diákok to­vábbtanulási kedvével, a fenyegető munkanélküliség dacára az érettségizet­teknek egyre nagyobb az esélyük, hogy végzettségüknek megfelelő munkához jutnak. A dunaszerdahelyi gimnázium az idén tehát negyvenéves jubileumára készül. Ebből az alkalomból április 25-én, szom­baton meg szeretnék rendezni az öreg­diákok találkozóját, mely délután ötkor a művelődési házban emlékesttel kezdő­dik, majd megnyílik az alma mater összes tanterme, ahol újra lehetőség adódik a ré­gi emlékek felelevenítésére. Ez, persze, anyagi terhekkel is jár, ezért a szervezők kénytelenek támogatást kérni. Abban re­ménykednek, hogy a sok száz diák között akad néhány, akik segíteni tudják őket a szándék megvalósításában. A vállalatok mellett számítanak a magánvállalkozók segítségére is, akiket bizonyára büszke­ség tölthet el, ha régi iskolájuk a nemes rendezvény szponzoraiként mutatja be őket. Ezért létrehozták á Vámbéry Alapít­ványt, melynek címe: Magyar Tannyelvű . Gimnázium, 929 36 Dunajská Streda, VÚB pobočka Dun. Streda č. účtu: 9132-122. Az így összegyűlt pénzt a találkozó meg­rendezésén kívül egy emlékfüzet kiadá­sára is fel szeretnék használni. TUBA LAJOS Az 1648-as év Komenský és a Cseh Testvérek Szövetsége számá­ra egyszerre volt a nagy remények és a mélységes csalódások eszten­deje. A protestáns Svédország a bé­ketárgyalásokon nem állt ki a cseh nép érdekei mellett. A dél és kelet felé szétszóródó testvéreknek báto­rításra és segítségre volt szükségük, így azután, amikor Komenský meg­kapta Rákóczi Zsigmond erdélyi fe­jedelem és édesanyja, Lórántffy Zsuzsanna meghívását, hogy refor­málja meg az ottani iskolát, a testvé­rek szinódusa úgy határozott: Ko­menský tegyen eleget az invitálás­nak. Erről a históriá­ról írja Komenský: „Éppen akkor, ami­kor akként döntöt­tem, hogy... valami komolyabb munkába vágok, levelet kap­tam Magyarország­ról, s nemcsak a teo­lógusoktól, hanem a kitűnő Rákóczi Zsig­mondtól is, aki éde­sanyja (az erdélyi fe­jedelem özvegye) ne­vében is szívélyesen meghívott, hogy ta­nácskozzunk az isko­lák reformjának és terveim megvalósítá­sának ügyében. Test­véreim egyet­értésével és megbí­zásából, mi több az ő küldöttjükként útnak indultam, s mert oly sok morva földim élt szétszóródva a váro­sokban az ő fejedel­mi fennhatósága alatt, s védelmét él­vezve, méltatlannak tűnt volna, hogy hálánkat, amennyiben ennek kifeje­zésére alkalom adódik, ismételten ki ne fejezzük. 1650 május havában utaztam el Sárospatakra, onnan pe­dig őfenségeikkel Tokajba". Komenskýnek magyarországi út­ján hármas célja volt: egyházi, poli­tikai és oktatásügyi. Az európai poli­tikai helyzet alakulása jó talajt terem­tett Komenský messzehordó tervei­nek, hiszen azok gyökerei nemcsak a cseh nép szabadságáért vívandó küzdelemben, hanem az emberi nem általános jobbítására törekvő utópisztikus elgondolásokban is ke­resendők. Az európai protestáns or­szágok közötti szerződés megköté­se Anglia, Hollandia, Dánia, Svédor­szág és Erdély részvételével, szem­ben a Habsburgokkal, illetve a prá­gai udvarral, Komenský számára a politikai helyzet elemzéséből követ­kező reális terv volt. Sárospatakon pedig nemcsak a pedagógiai, hanem a politikai tervek megvalósítására is adottak voltak a feltételek. Olyan szabadság volt itt, mint sehol Közép- és Kelet-Európá­— Erre az évre negyven-negy­venöt fellépést terveztünk, ennyit engedett meg a költségvetés. Har­mincnégyre már most megvan a szerződésünk, így azt hiszem, bár nem szeretném elkiabálni, április vé­gére sikerül lekötni az egész évi programot. — Mi lesz azokkal az előadá­sokkal, melyeket— s ez várható — azután kérnek majd tőletek, szer­vezetek, művelődési házak, tehát tulajdonképpen terven felül már? — Az együttes tagjai a velük kö­tött szerződésben meghatározott e­ló'adások számán túl is vállalnak tó­ban. Az I. Rákóczi György által meg­teremtett kulturális és gazdasági-po­litikai tradíciót Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és Rákóczi Zsig­mond folytatta. I. Rákóczi György ál­talános műveltség megteremtésére törekedett, könyveket adott ki, hol­land és angol főiskolákra küldte a diákokat, s ugyanakkor saját orszá­gában is bőkezűen támogatta az is­kolákat. Személyesen ügyelt fel a pataki iskolára, új épületeket emelte­tett, kitűnő oktatókat hívott meg ide, és arra törekedett, hogy könyvtárat és jól berendezett nyomdát hozzon létre. Első sárospataki látogatásakor, 1650 májusában dolgozta ki az otta­ni iskola reformjának vázlatát lllust­ris Patakinae Scholae idea (A tekin­tetes pataki iskola eszméje) címmel. Megbeszélte alkalmaztatásának fel­tételeit és azonnal visszatért Lesznó­ba, hogy rendezze családi és hivata­los ügyeit. Komenský megérkezése idején a pataki iskolában a német is­kolákból átvett iskolai törvények szelleme uralkodott. A tanítás előte­rében a teológia és a nyelvek álltak, amelyeket skolasztikus módszerek­kel oktattak. Komenský egészen más eszményekkel érkezett Sáros­patakra. Még Magyarországra való utazá­sa előtt rendezte sajtó alá az örök vi­szályok eredetéről szóló munkáját, amely 1650-ben napvilágot látott és érkezése előtt már Magyarországon is ismert volt. Ez az írása volt az oka, hogy egyes magyar professzorokkal elhidegült a viszonya. Komenský kritikusan nyilatkozott a református egyház szervezetéről és vezető tes­tületeiről, ezért sárospataki tartózko­dása kezdeteitől állandó támadá­vábbi fellépéseket, egyetlen kiköté­sük, hogy idejében tudjanak róluk; ez természtes. — Három hónap telt el az esz­tendőből, ilyenképpen, gondolom, a harmincnégy, szerződéssel le­kötött előadás egy részéről már múlt időben beszélhetünk, hiszen, tudomásom szerint, több helyütt szerepeltetek eddig, köztük ma­gyarországi színhelyeken, leg­utóbb a budapesti Országos Táncháztalálkozón. — Igy van, tizennyolc előadást tar­tottunk az első negyedévben, négy volt magyarországi, a többi hazai. soknak volt kitéve. Ugyanakkor az ő kritikája nem volt összefüggésben azokkal a politikai terveivel és remé­nyeivel, amelyek miatt voltaképpen a Rákócziakhoz utazott. Komenský magyarországi tartóz­kodásával kapcsolatban megjegy­zendő, hogy ebben kimagasló sze­repet játszott Mikuláš Drábik a maga jóslataival, amikor is Komenský pú­chovi (púhói) látogatása idején elő­adta „látomását": Rákóczi magyar király lesz. „A te feladatod Sárospa­takon meggyőzni őt, hogy támadja meg a Habsburgokat. Zsigmond győzni fog e háborúban, mert így rendeltetett. El kell menned Sáros­patakra." A Rákócziak politikai akti­vitására hatottak Drábik látogatásai és jóslatai (1651 januárjában és 1652 szeptemberében). A jóslatok azonban nem teljesedtek be, bár­mennyire erősítgette Drábik, hogy 1653 végzetes esztendő lesz a Habsburgok számára. (Ót viszont a Habsburgok 1671-ben éppen Po­zsonyban végeztették ki. - A ford.) Komenský komolyan fontolgatta, hogy elhagyja Sárospatakot és ezért arra kérte a lesznói testvérek elöljá­róit: kérjék visszahívását. Sárospa­taki tartózkodásának utolsó évében intenzív pedagógiai tevékenységet fejtett ki. Különös figyelmet szentelt az iskolajátékoknak. Az utolsó sike­res előadáson, 1654. június 2-án, amelyen Lórántffy Zsuzsanna feje­delemasszony is részt vett, elmond­ta búcsúbeszédét, majd az egész is­kola, a nemesség és számos papi személy a városkapuig kísérte. Ek­ként hagyta el örökre Sárospatakot. - Sárospatakon dolgozta ki Ko­menský a Rákócziak teljes támoga­tásával a hétosztályos panszófikus iskola tervét. Ez a pataki tartózkodás legfontosabb elméleti műve, amely­ben elmélyíti az egyetemes képzés módszertanát, továbbfejleszti az ok­tatási folyamat minden résztvevőjé­nek egymás viszonyára vonatkozó elméletét, s mindez az ifjúság leg­sokoldalúbb képzésének szüksé­gességére és lehetőségére utal. A tanulók elégtelen előképzettsége miatt azonban csupán háromosztá­lyos iskolát létesített. A Schola latina tribus classibus divida (A háromosz­tályos latin iskola) című dolgo­zatában a hétosztályos iskola első három osztályának tantervi alapjait vázolta fel. Ez a dolgozat voltakép­pen a Methodus linguarum kivonata. Átdolgozta a Vertibulum (Előcsarnok), a Jariua (Kapu) című tankönyveit és megírta az Átriumot (Terem). Fontosak Komenskýnek azok a beszédei, amelyeket az egyes osz­tályok megnyitásakor tartott, s ame­lyekben megvilágította feladataikat a panszófikus oktatás keretein belül. Sárospataki tartózkodása idején, arra törekedve, hogy atanulást meg­könnyítse, illusztrált tankönyvet írt, amely végső formájában az Orbis — Főként ez utóbbiakra gon­dolva, milyen érdeklődést tapasz­taltatok a közönség részéről? — Két kivételtől eltekintve, lénye­gében telt ház fogadta mindenütt a Szőttest. Ez az elmúlt évről, amikor kevesebb fellépésünk is volt, nem mondható el. Növekvő érdeklődést tapasztalunk, ami szerintem egy­részt abból ered, hogy az emberek megunták a sok süketdumát, szóra­kozni akarnak, és színvonalasan is, másrészt az önkormányzatok egyre inkább megtalálják a kultúra támo­gatásához vezető utakat, magyarán több pénz jut kulturális-művészeti műsorokra, amelyekből, jó szerve­zéssel, még anyagi haszonhoz is jut­hatnak a helyi rendezőszervek, szer­vezetek. Ha így folytatódik, sínen lesz a Szőttes. Remélem, a választá­sok után nem fordul ellenkező irány­ba ez az éppen megindult pozitív fo­lyamat. — Ha már a pénzt is említetted, mennyit kértek egy fellépésért. — Helyszíne válogatja, ha kisebb falvakba megyénk, akkor nyilván kevesebbet. Az átlag négyezer koro­pictus (A látható világ) címet nyerte. Az Orbis pictus további magasabb fokozatot jelent a nyelvoktatással párhuzamosan tanítandó közisme­reti tárgyak könnyebb és hatéko­nyabb előadásának módszertaná­ban. A szerző következetesen érvé­nyesíti a szemléltetés és az aktivitás didaktikai szempontjait. Komenský maga így nyilatkozott erről a művé­ről: „A látható világ tartalmazza a vi­lág és a nyelv összességét, s mert benne van a tárgyak leírása, megne­vezése és képe — új segítséget je­lent az iskoláknak." Áz Orbis pjctus­ban az egyetemes tudás eszményét valósítja meg a szerző sikerrel. Ez a tankönyv lehetővé tette a diákoknak, hogy ismereteket szerezzenek a leg­fontosabb tárgyak természetéről és képéről. A kereskedelem, az ipar, a mesterségek fejlődése megtalálha­tók ebben a műben. És ebből a tankönyvből a nép- és középiskolák tanulóinak nemzedé­kei tanultak nem csupán Európá­ban, hanem más földrészeken is. Szlovákia területén az Orbis pictus az egyik legkedveltebb tankönyv lett, több mint 150 évig használták. Lőcsén és Pozsonyban ez idő alatt 13 kiadása jelent meg. A legértéke­sebb az 1685-ös lőcsei négynyelvű (latin—német—magyar—cseh) ki­adás, amelyet Daniel Sinapius Hor­čička, illetve Bubenka János lőcsei gimnáziumi tanár gondozott. A szórakoztató oktatáshoz nyúj­tott segítséget a Schola ludus (A já­tékos iskola), amelyben Komenský a Janua linguarum (Á nyelvek kapuja) néhány részletét dramatizálta. II. Rákóczi Györgyre a Gentis feli­citas (A nemzet boldogsága) című, 1654-ben kiadott emlékiratával pró­bált hatni. Ebben élesen bírálja, hogy kevés gondot fordítanak a ne­velésre. „Akkor boldog egy nép, ha bőséggel vannak jó iskolái és jó könyvei is, az ifjúság nevelésére vannak jó intézményei és módsze­rei." Komenskýnek a nemzetre és a hazára vonatkozó nézetei, illetve ha­zafiúi öntudata párhuzamosan fejlő­dik a társadalomból kialakult eszmé­ivel. E „nem pedagógiai" írásában reálisan szemléli a körötte lévő való­ságot és jól látja a fejlett nyugati né­pek előnyeit a történelmi Magyaror­szág elmaradottságával szemben. Ezzel az emlékiratával gyakorlati se­gítséget kívánt nyújtani a reformok­hoz abban az országban, ahol akkor élt. Komenský sárospataki tartózko­dása (1650-1654) életének neveze­tes.fejezete, amely különösen termé­keny írói tevékenységgel jellemez­hető. Életének további, amszterdami szakaszában adja ki az Opera di­dactica omnia (Összes didaktikai művek) négy kötetét, amelyben je­lentős részt foglalnak el a Sárospata­kon írott alkotások. JOZEF PŠENÁK, a Komenský Egyetem tanszékvezető tanára nára jön ki. A mi szemszögünkből nézve, manapság ez nem rossz, ugyanakkor a legtöbb helyütt elfo­gadhatónak is tartják az általunk kért összeget. — Emelkedett-e valamelyest az együttes tagjainak honoráriu­ma? — Nem sokkal, a havi négyszáz koronáról körülbelül ötszáz koroná­ra. Hál' istennek, már különösebb gond nincs, időről időre szóba kerül ugyan, hogy jó lenne, ha több tán­cospárunk lenne, de végül is kama­raegyüttesről van szó, így elegendő a nyolc-tíz pár, két énekes-szólista, plusz a két zenekar, a Varsányi­együttes és a Csiholok, melyek szer­ződéses alapon kísérik a Szőttest, hol az egyik, hol a másik. — Új bemutató? — Jövőre. Egyrészt anyagi szem­pontból nem bírnánk minden évben új műsorral kirukkolni, másrészt nem maradna rá időnk, ugyanis úgy gondoljuk, hogy egy műsorral, most a Nem menünk a másvilágra című­vel, a hatszáz magyar település kö­zül legalább abba a száz-százhúsz­ba el kell mennünk, azaz legalább minden ötödikbe. És nemcsak anya­gi szempontoktól vezérelve... -bor SÍNEN A SZŐTTES Buszban beszélgetek fíeicher Gellérttel. A Szőttes Népművészeti Együttes szervező titkára éppen Budapestre tart, ahol, ottani szponzorok támogatásával, további néhány ezer példány készül el abból a műsorfüzetből, mely az együttes Nem menünk a más­világra című — tavaly bemutatott s még az idén is mindvégig mű­során szereplő— előadásáról jelent meg. Csupa jó dolgokat hal­lok, legalábbis a mai állapotokhoz képest, amikor általában több a panasz, mint az eredményekről, sikerekről szóló hír. Noha vé­letlenül futottunk össze, nem állhatom meg, hogy ne adjam köz­re beszélgetésünk lényegesebb mozzanatait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom