Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám, szerda

1992. ÁPRILIS 29. IÚJSZÓI HIREK-VELEMENYEK TISZTA VIZET A POHÁRBA (Munkatársunktól) - A szövetségi Zöld Párt tegnapi pozsonyi sajtóértekez- • létén Benkovics Klára és Ján Babej, a s'omorjai Eurolánc Polgári Kezdemé­nyezés tagjai élesen tiltakoztak a Ján 'Čarnogurský kormányfő április 22-én, a bősi vízlépcső építésén tett látogatása során alkalmazott módszerek ellen. Hangsúlyozták, hogy a gondosan előké­szített akcióra nem hívták meg azokat, akik nem értenek egyet az üggyel. So­morja város, a 70 községet egyesítő Csal­lóközi Régió „és az Eurolánc képviselői ugyanis elronthatták volna a technokrata vezetőknek a Föld napján rendezett dia­dalmenetét. A kormányfőnek azt a kijelen­tését pedig, hogy a vízlépcső napjaink esztétikájához tartozó jó mérnöki mű, az ötvenes évek azon politikusi hozzáállásá­hoz hasonlították, hogy a hatalmon lévők a természet és a folyók leigázását saját személyes sikerükként könyvelték el. Az Eurolánc képviselői cáfolták Ján Čarno­gurskýnak azt az állítását is, hogy az építők képesek a vízlépcsővel kapcsola­tos,összes követelés teljesítésére. A Zöld Párt vezetői ezenkívül bejelen­tették, hogy a szlovák kormányfőt és az SZNT elnökét felkérték a pozitívan „luszt­rált" újságírók névsora közzétételére még a választások előtt. Fennáll ugyanis an­nak a lehetősége, hogy ezek az emberek tudatosan munkálkodnak a kommunista erők választási gyözelme.érdekében. -tl­Ä KAPCSOLATTEREMTÉS LEHETŐSÉGE (Munkatársunktól) - A vártnál jóval nagyobb érdeklődés mellett, több mint 300 résztvevővel tegnap Mosonmagyar­óvárott „Kisebbség a piacgazdaságban" címmel kétnapos konferencia kezdődött. Bevezetőként Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete munkatár­sa elemezte Nyugat-Európa további fejlő­désének, illetve ezen belül Csehszlová­kia, Magyarország és Lengyelország sze­repének lehetőségét. Szerinte Nyugat­Európa egyelőre csak a gesztus szintjén adta tanújelét annak, hogy be szeretné fogadni az előbb említett három országot. A továbbiakban több gazdasági szak­ember, illetve minisztériumi tisztségviselő tartott a vállalkozók számára hasznos témákról felvilágosító előadást. A legtöbb szó természetesen Nyugat-Magyaror­szág, Dél-Szlovákia és Burgenland együttműködéséről esett. Melega Tibor, a bécsi magyar kereskedelmi kirendelt­ség igazgatója szerint például Magyaror­szág Ausztria számára nagyobb piac, mint akár az Egyesült Államok. Nagy érdeklődést váltott ki Szomoiay Ferenc pozsonyi vállalkozónak az a kije­lentése is, hogy bár Havel elnök Dél­Koreában ír alá szerződést a kettős adó­zás megakadályozásáról, ez a kérdés még Csehszlovákia és Magyarország közt sincs egyértelműen rendezve. A résztvevők délután szekcióüléseken folytatták munkájukat és a vállalkozók közt természetesen a folyosókon is azon­nal megindult a kölcsönös ismerkedés, amely nem egy esetben üzleti tárgyalás­ként folytatódott. T. L. VESZÉLYES PIROSPAPRIKA A besztercebányai higiéniai központ felhívja a vásárlóközönség figyelmét, hogy egészségre káros őrölt pirospaprika került forgalomba Szlovákia több körzeté­ben. Fogyasztása lázas megbetegedést és főként hasmenést okoz. A pirospapri­kát 100 grammos adagokban, átetsző, aranyozott zöld fóliába csomagolták, prod. 0291 ex. 0293 megjelöléssel, a to­vábbi szöveg arab nyelven íródott. A higi­énikusok leállították árusítását, és ugyan­úgy óvnak a fogyasztásától. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. ÁPRILIS 29,-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,14 52,93 Francia frank 5,26 5,34 Német márka 17,74 18,02 Olasz líra (1000) 23,61 23,98 Osztrák schilling 2,53 2,56 Svájci frank 19,32 19,66 USA-dollár 29,45 29,86 JOZEF MARKUŠ: A PARTOK KERESSEK HOZZÁNK AZ UTAT (Munkatársunktól) - Meglepetéssel szolgált az a sajtóértekezlet, amelyet a Matica slovenská hívott össze tegnap délelőtt Pozsonyban. Nem azért, mintha valóságos szenzációban lett volna részük az újságíróknak. Inkább azért, hogy szin­te csak pár, meglehetősen közömbös résztvevő hallgatta végig Jozef Markuš­nak, a Matica slovenská .elnöknek és másoknak a tájékoztatóját. Az újságírókat láthatóan nem hozta különösebb izgalom­ba mindaz, amit az elnök a szlovákiai nyelvtörvényről, az arról folyó SZNT-beli vita berekesztéséről mondott, „...mind­ez nem más, mint csalás" - hangoztatta Jozef Márkus, hozzátéve, hogy a nyelv­törvény problémáját, százezrek akaratá­hoz híven, másként kell majd megközelí­teni. Hogy miként, arra nem tért ki részle­tesebben. Ezek után nehéz elképzelni, hogy a Matica nemzeti programjában mit jelent a nemzetiségek jogainak felkarolása. Az elnöki bevezető arra is kitért, hogy a Mati­ca integráló szerepet kíván betölteni. Nem keresi a politikai mozgalmak és pártok kegyeit, hanem arra törekszik, hogy épp ők keressék a Maticához vezető utat. Jozef Markuš úgy véli, hogy a Matica mindenekelőtt a mai ellenzéki pártok szá­mára jelent vonzerőt, s nem tartja kizárt­nak, hogy ezzel egy mai kormánypárt is azonosul. A szlovákiai magyar berkekben aligha­nem megdöbbentő, mozzanatokat érintett a Matica slovenská és a Csemadok kö­zötti együttműködés kérdése. Maga az elnök és a jelen levő vidéki (érsekújvári és komáromi) tisztségviselők az együttmű­ködés gátját abban látják, hogy a Csema-" dókban ma is vezető posztot foglalnak el olyanok, akiket terhel a pártállami múlt. Egyesek kijelentették: olyan, tulajdonuk­ban levő okmányt tudnak felmutatni, amelyben ma is magas beosztású Cse­madok-funkcionárius több mint két évti­zeddel ezelőtti aláírása szerepel, amikor az ún. konszolidáció résztvevőjeként áti­gazolóbizottsági tag volt az illető. Kiderült a sajtóértekezleten, hogy a szlovákiai magyar közéletnek - amely szemben áll a Matica slovenská számos törekvésével - alaposabban kellene is­mernie a szövetség munkáját. (k-s) HATALOMATVETEL HELYETT KOMPROMISSZUM (Folytatás az 1. oldalról) A törvény rendelkezik a községek va­gyonáról olyan értelemben, hogy vissza­kapják az ún. történelmi vagyonukat, el­sősorban mezőgazdasági földjeiket, er­dőiket egyes tavakat és gazdasági épüle­teket. A törvény vitájában a legtöbben azt boncolgatták, hogy a vagyon vissza­adásánál a történelmi vagy a területi elv érvényesüljön-e. Végül az előbbit szavaz­ták meg a képviselők. A törvényt kisebb módosításokkal a parlament elfogadta. Ugyancsak megszavazták a helyi ön­kormányzatokra és államigazgatásra vo­natkozó törvényerejű rendeleteket, ame­lyek az új helyi szervek megalakulása óta elfogadott törvényekből kiindulva szabá­lyozzák ezen szervek jogkörét, feladatait. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) NEMCSAK A NÉV VÁLTOZIK A szlovák törvényhozás az elmúlt két évben sorra keresztelte át a szlovákiai főiskolákat egyetemekre. Tegnap a honatyák jóváhagyták, hogy a Pozsonyi Közgazda­sági Főiskola neve Pozsonyi Közgazdasági Egyetemre változzon. Harna István (Együttélés), a törvény egyik kezdeményezője, az „új" egyetem tanára ezzel kapcsolat­ban lapunknak elmondta: -Csehszlovákiában az első köztársaság idején a főiskola elnevezés honosodott meg. Nálunk ez jelentette a legmagasabb képzést. Nyugaton viszont a főiskola középszintű képzést jelent. A névből kifolyólag a mi főiskoláink, a diákok és az oktatók egyaránt hátrányban voltak, ugyanakkor a képzés színvonalát, az oktatás időtartamát illetően nem volt különbség. A törvényjavaslat megszavazásával a Pozsonyi Közgazda­sági Egyetem tagja lehet az Európai Egyetemek Uniójának, a névváltoztatás kônnýíti a diákok külföldi érvényesülését, elhelyezését, de nem utolsósorban visszahat a képzés színvonalára is. (-gyor) JÓVÁHAGYTÁK A JÖVEDELMI ADÓT (Folytatás az 1. oldalról) A lakások értéke a javaslat szerint a tulajdonosok (magánszemély, község, vállalat, állam) határozza meg. A Coexistencia képviselői klubja nevében felszólaló Magyar Ferenc a kormány állásfoglalását támogat­ta, rámutatva arra, hogy ha az em­berek feje felett elveszik a tető. Mivel a vitában számos kiegészítő javaslat hangzott el, szavazásra csak ké­sőbb kerülhetett sor. Közben Ha­merlik Rudolf, az SZNT képviselője (KDM) megindokolta a szlovák par­lament javaslatát a családtörvény módosítására. A javaslat lényege az egyházi házasságkötés egyenran­gúsítása a polgári házasságkötés­sel. Rámutatott arra, hogy az SZNT­ben a képviselők háromötöde egyet­értett a törvényjavaslattal, s reméli, ez a szövetségi törvényhozásban is így lesz. A törvénymódosítást támogatta Marta Mrázová-Buŕilová, a Népi Kamara, illetve Vincze Dániel, a Nemzetek Kamarája bizottsági előadója is. Rövid vita után a két kamara meggyőző többséggel jóvá­hagyta az előterjesztett törvénymó­dosítási javaslatot. Ezután a két kamara meggyőző szó­többséggel jóváhagyta a polgári perrend­tartás módosítására, az állami jegyzősé­gekre, illetve az állami jegyzöségek előtti eljárásra vonatkozó törvény megszünte­tésére, valamint az ingatlan-nyilvántartás­ra vonatkozó tulajdonjogi és más dologi jogi bejegyzésekre vonatkozó törvényja­vaslatot. A képviselők ezt követően visszatértek a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvénnyel kapcsolatos egyeztető tárgya­lás eredményeiről szóló jelentéshez. Elő­zőleg azonban, Jan Vild képviselő javas­latára, a két kamara egyetértett azzal, hogy a parlament szerdai ülésén első pontként a Szövetségi Biztonsági és In­formációs Szolgálatnak az újságírók szin­dikátusaiban levő StB-ügynökökről szóló jelentésével foglalkozzanak. A két kamara, miután megvitatta a jör vedelémadóval kapcsolatos egyeztető bi­zottsági jelentést, több fenntartással ugyan, de mégis megszavazta a jövede­lemadóra vonatkozó kormányjavaslatot. Ezzel a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülését berekesztették. Az ülésteremben ezután önálló ülést tartott a Nemzetek Kamarája. Elsőként, jóváhagyták a különféle előnyöket és ki­vételeket lehetővé tevő munkabeosztási kategóriák megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután került sor az egyházak és hitköz­ségek vagyonjogi kárpótlására vonatko­zó képviselői törvényjavaslat újratárgyalá­sára. A szavazáskor a törvényjavaslat a szlovákiai képviselők kevés számú vok­sa miatt ismét megbukott. A képviselők ezután jóváhagyták az 1991. évi költségvetési többlet felhaszná­lására vonatkozó törvényjavaslatot, to­vábbá a kormány törvényjavaslatát a be­ruházási társaságokról és a befektetési alapokról. A Nemzetek Kamarája önálló ülésének utolsó pontjaként a képviselők a „tankfes­tő" honatyák büntetőjogi felelősségre vo­nására vonatkozó beadvánnyal foglalkoz­tak. A kamara mentelmi és mandátum­vizsgáló bizottsága, mivel a „tetteseket" nem azonosították, nem javasolta az en­gedély megadását a „tankfestő" képvise­lők büntetőjogi felelősségre vonásához. Ám a vita során az érintett képviselők többsége maga követelte, hogy vonják vissza menteim] jogukat, s tegyék lehető­vé a büntetőjogi felelősségrevonást. A Nemzetek Kamarája ehhez azonban nem adta beleegyezését. SOMOGYI MÁTYÁS CEREMÓNIA ÉS CSATAZAJ Tegnap arról számoltunk be, hogy a pakisztáni kormányfő közvetítésének köszönhetően Ahmed Sah Maszudnak, Kabul főparancsnokának erói és Gulbud­din Hekmatjar radikális iszlám mudzsa­hidjei között tűzszüneti megállapodás született. Ez azonban csak két órán át volt érvényben, a harcok újra kirobbantak és nagy erővel folytatódtak az egész keddre virradó éjszaka. A hírügynökségek teg­nap reggel már arról számoltak be, hogy Hekmatjar a súlyos összecsapásokban elveszítette a stratégiai szempontból-na­gyon fontos, Kabul központjában emelke­dő magaslatot. Szemtanúk arról számol­tak be, hogy a magaslaton és a környező utcákban reggel viszonylagos nyugalom volt. A kabuli színház épületéből azonban füst ömlött, a város utcáin pedig asszo­nyok és gyerekek sokaságát lehetett látni, valamennyien biztonságos helyet ke­restek. A hírügynökségek már hétfőn este azt jelentették, hogy az afgán főváros 90 százaléka Maszud fegyvereseinek kezén van. Ennek ellenére Hekmatjar erői hosz­szú ideig képesek voltak megakadályoz­ni, hogy az immár kormánypárti mudzsa­hidek 40 harckocsija és tüzérsége belép­jen a városba. Tegnap délelőtt érkezett a hír, hogy a pénteken, a pakisztáni Pesavarban lét-' rehozott 50 tagú ideiglenes tanács, élén az új afgán államfővel Szibgatullah Mud­zsaddadival, megérkezett Kabulba. A gépkocsikaravánt a győztes felkelők kitörő örömmel fogadták. Kabulban tegnap a hivatalos ceremó­niák napja volt: az eddigi kormányzat hivatalosan is átadta a hatalmat az ideig­lenes tanácsnak, Mudzsaddadi pedig hi­vatalosan is átvette az ideiglenes államfői tisztséget. Az ünnepségen sok külföldi diplomata és újságíró volt jelen. Ebből az alkalomból Mudzsaddadi általános am­nesztiát hirdetett azok számára, akik az elmúlt rendszerhez kötődtek, de az am­nesztia nem vonatkozik a megbuktatott államfőre, Nadzsibullahra. Az ö sorsáról magának az afgán népnek kell döntenie. Mint ismeretes, Nadzsibullah sikertelen kísérletet tett arra, hogy Indiába menekül­jön, s jelenleg az egyik kabuli ENSZ­misszió épületében tartózkodik. Az új ál­lamfő felszólította Hekmatjart, hogy tartsa tiszteletben a békét. Ennek nem volt foganatja, mint hírügy­nökségek jelentették, azokban a percek­ben, amikor Mudzsaddadi letette az es­küt. Kabulban ismét harcok robbantak ki. Ezúttal is Hekmatjar és Maszud alakulatai csaptak össze. BIZONYTALANSÁG A BÉKEKONFERENCIA KÖRÜL AZ ENSZ HAJLANDÓ BEAVATKOZNI BOSZNIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) ték, hogy a lövéseket a szerbek által ellenőrzött llidza elővárosból adták le. Harcokat jelentettek Mostarból, Bro­sanski Brodból, Derventából és Bosanska Kropából is. Ennek ellenére van remény arra, hogy mégiscsak megtartják a lissza­boni konferenciát Bosznia-Hercegoviná­ról. Izetbegovic elnök ugyanis hétfőn éj­szaka jelezte, hogy módosította állásfog­lalását és elutazik a portugál fővárosba. A tárgyalásoknak hétfőn kellett volna megkezdődniük, de csak a szerb küldött­ség érkezett meg. Izetbegovic „a polgári lakossággal szembeni folytatódó terror" miatt utasította el korábban a részvételt az EK égisze alatt folyó konferencián. Még tegnap délután is olyan hírek érkeztek, hogy a portugál diplomaták ta­nácstalanok voltak, nem lehetett tudni, megtartják-e a békekonferencia újabb fordulóját, s ha igen, akkor mikor és milyen szinten. Még mindig csak várták Izetbegovic boszniai elnöknek, valamint a horvát fél képviselőinek a megérke­zését. Butrosz Gali ENSZ-tötitkár tegnap Párizsban Francois Mitterrand elnökkel találkozott, s ezt követően kijelentette: világszervezet hajlandó szerepet vállalni Boszniában, de csak akkor, ha ehhez megfelelő anyagi eszközöket bocsátanak a rendelkezésére. Azt hangsúlyozta, a vi­lág különböző térségeiben egyre nagyobb igényeket támasztanak az ENSZ-szel szemben, ami nagy gondokat okoz az anyagiak és az infrastruktúra szempontjá­ból. Bejelentette: megvitatja a Biztonsági Tanáccsal azt a francia javaslatot, hogy küldjenek Bosznia-Hercegovinába megfi­gyelői és tényfeltáró misszót. Ennek az lenne a feladata, hogy feltérképezze a kéksisakosok telepítésének lehető­ségét. Genscher német külügyminiszter teg­nap nem volt hajlandó elismerni a Szerbia és Crna Gora által létrehozott új Jugo­szláviát, mondván, hogy ez nem lehet a réginek az örököse. A bonni külügymi­nisztérium által közzétett nyilatkozat meg­állapítja, hogy a hétfőn kikiáltott új köztár­saságot mindaddig nem szabad elismer­ni, amíg nem teljesíti az EK feltételeit. „E kritériumokkal összhangban az új állama­lakulatot az Európai Közösségeknek csak olyan feltételekkel szabad hivatalosan is elismernie, mint a többi jugoszláv utódál­lamot" - hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezek a feltételek jelenleg még nem jöttek létre, mert „Szerbia mind a mai napig elutasítja az EK-kritériumok elismerését. Mindebből következik, hogy az új Jugo­szlávia nem foglalhatja el a réginek a he­lyét a nemzetközi szervezetekben sem". Vuk Draskovics, az egyik legismer­tebb szerb ellenzéki személyiség, a Meg­újhodási Mozgalom elnöke' kijelentette: pártja bojkottálni fogja az új Jugoszláviá­ban meghirdetett parlamenti választáso­kat. Egyébként az új Jugoszláviáról is azt mondta, hogy az nem más, mint két „átöltözött" kommunista párt szülemé­nye. Mint ismeretes, a volt jugoszláv köz­társaságok közül a legutóbbi parlamenti választások során csak Szerbiában és Crna Gorában győztek a magukat átke­resztelt kommunisták. Draskovics egyút­tal bejelentette: nem kizárt, hogy a legerő­sebb szerb ellenzéki pártok hamarosan létrehozzák nagykoalíciójukat: a Megúj­hodási Mozgalomhoz csatlakozik a De­mokrata Párt és a Liberális Párt, Ez a szövetség pedig a Demokratikus Meg­újhodási Szövetség nevet viselné. ALKOTMÁNYELLENES VOLT A GUMIBOTOS TÖRVÉNY A CSKP KB Elnöksége volt a kezde­ményezője és szerzője az 1989. február 14-én született úgynevezett gumibotos törvénynek - állapította meg zárójelenté­sében az üggyel (Miloslav Mareček éh­ségsztrájkja kapcsán) foglalkozó parla­menti bizottság. Egyszersmind alkotmány­ellenes volt és ellentétben állt Cseh­szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. „A Szövetségi Gyűlés képviselői, akik megszavazták e törvényes intézkedést, cselekedetükért teljes mértékben felelő­sek mind erkölcsi, mind politikai szem­pontból" - olvasható a jelentésben, mely említést tesz arról is, hogy a CSKP KB Elnökségének 1989. február 3-án megtar­tott ülésére az utolsó pillanatban került Alois Indra „javaslata a Szövetségi Gyű­lés, a CSNT és az SZNT Elnökségeinek esetleges törvényes intézkedéseiről", Mi­loš Jakeš személyes beleegyezésével. HAMIS BANKJEGYEK! Több hamis bankjegy került forgalomba ezekben a napokban Észak-Morvaország­ban és Sziléziában. A lengyel határhoz közel eső járásokban ezerkoronásokat foglalt le a rendőrség, melyek valamivel kisebbek az eredetieknél, lágyabb a felületük, világosabb a színük. A tegnapi ostravai rendőrségi sajtótájékoztatón egyebek közt beszámoltak arról is, hogy egy, ma már érvénytelen ezerfrankos bankjegyet egy külföldi állampolgár akart értékesíteni. Franciaországban adták ki, még 1946-48 között, és 1968-ig volt érvényben. A francia bankban most 1:10 arányban lehet beváltani. A rendőrség úgyszintén figyelmeztetett arra, jelzéseket kaptak rosszul hamisított ötezerforintos bankjegyek megjelenéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom