Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. ÁPRILIS 29. VITÁK AZ FDP ­N BELÜL MÉG MEM TUDNI, KI LESZ GENSCHER UTÓDJA Hétfőn úgy tűnt, hogy már eldön­tött kérdés, ki lesz Hans-Dietrich Genscher, a május 17-i hatállyal lemondott német külügyminiszter utóda. Helmut Kohl kancellár közöl­te, hogy a diplomácia új vezetője szintén a Szabaddemokrata Párt so­raiból kerül ki. Az FDP vezetősége pedig hétfőn Irmgard Schwaetzer asszonyt javasolta erre a tisztségre, ám az indítvány éles vitát robbantott ki a párton belül. Schwaetzer ugyan élvezi Kohl és Genscher támogatását, de Wolf­gang Kübicki, az FDP Schlezwig­Holsteini tartományi szervezetének elnöke szerint még számolni kell Klaus Kinkellel, az eddigi igaz­ságügyi miniszterrel, aki szintén FDP-tag. Kubicki elmondta, a párt­nak, még elég ideje van arra, hogy döntsön, hiszen Genscher csak má­jus 17-én távozik posztjáról. Schwae­tzer jelöléséről tegnap délután tár­gyalt az FDP parlamenti csoportja, az eredményekről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Irmgard Schwaetzer, akinek ere­deti szakmája gyógyszerész, 1975­ben lépett be a Szabaddemokrata Pártba, az 1980-as parlamenti vá­lasztások után a Bundestag képvi­selője, majd két évvel később az FDP főtitkára lett. 1988 óta tölti be a párt alelnöki tisztét. 1987-től 1991 ­ig külügyminiszter-helyettes volt. Ugyancsak nyílt kérdés még, hogy ki tölti majd be az alkahcellári posztot, amelyet szintén Genscher látott el. Kormánykörök szerint a jö­vőben nem kellene összekapcsolni a két tisztséget, és az ezzel össze­függő találgatásokkal kapcsolatban Jiirgen Möllemann gazdasági mi­niszter nevét emlegetik. Tegnap a német lapok természe­tesen vezető helyen foglalkoztak Genscher döntésével. A Berliner Morgenpost szerint Genscher nem is választhatott volna kedvezőbb időpontot, hiszen karierje csúcsán távozik. A Frankfurter Rundschau viszont azt írta: Genscher döntése komoly jelzés abban az időben, ami­kor a kereszténydemokraták és a li­berálisok egyetlen kulcsfontosságú belpolitikai problémát sem tudtak megoldani, amikor a tehetetlenség miatt Kelet-Németország gazdasága képtelen továbbfejlődni, s amikor jobboldali szélsőségesek foglaltak helyet a tartományi parlamentekben. James Baker amerikai külügymi­niszter hétfőn sajnálkozását fejezte ki Hans-Dietrich Genscher lemon­dása miatt - közölte Margaret Tut­wifer külügyi szóvivő. Tájékoztatott róla, hogy a német miniszter telefo­non közölte Bakerrel elhatározását. Genscher egyébként ma Washing­tonban találkozik amerikai partne­rével. CSEHSZLOVÁKIÁT DICSÉRŐ SZAVAK AZ IMF-BEN JELCIN NEM MINDENBEN ÉRT EGYET Ä VALUTA ALAPPAL Félvették a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank tagjai közé Oroszországot és még 12 volt szov­jet köztársaságot, Azerbajdzsán és Türkménia kivételével. E két köztár­saság késve juttatta el felvételi ké­relmét a két legnagyobb nemzetközi pénzügyi intézményhez. Borisz Jelcin orosz elnök - nyil­vánvalóan nem feledkezve meg a küldöttkongresszuson a múlt hé­ten elhangzott sorozatos bírálatokról -. tegnap szükségesnek tartotta be­jelenteni, hogy kormánya nem a Nemzetközi Valuta Alap közvetlen diktátuma alatt fog működni. Az IMF egyes szakértői ugyanis nem he­lyeslik, hogy Moszkva liberalizálja az adópolitikát és növelni akarja a la­kosság szociális védelmét. Erről Jel­cin azt mondta, hogy nem minden­ben értenek egyet az IMF-fel s a kormány ragaszkodni fog saját elképzeléseihez. Hozzáfűzte azon­ban, hogy az adócsökkentés szaka­szos lesz, s csak az idei év második félévében lesz érezhető. A 24 milli­árd dolláros hitelről azt mondta, nem fogják igényelni nyomban az egész összeget, mindig csak akkpra részt kérnek belőle, amennyire a konkrét, alaposan előkészített programokhoz lesz szükség. A Nemzetközi Valuta Alap wa­shingtoni tanácskozásán részt vesz Josef Tošovský, a Csehszlovák Ál­lami Bank főkormányzója is. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jának adott nyilatkozatában elmond­ta, hogy bár a volt Szovjetunió áll a figyelem középpontjában, azért hazánkról is sok szó esik, mindenek­előtt a fizetési mérleg alakulásával, az árak stabilizálásával és az el­adósodás mértékével kapcsolatban. Az IMF szakértői úgy vélik, hogy e területeken hazánk helyzete na­gyon jó. Éppen ennek köszönhetően mind nagyobb a külföldi beruházók érdeklődése is Csehszlovákia iránt. Úgy vélekedett, ha sikeresen valósul meg a nagyprivatizáció, akkor ha­zánkba rövid időn belül beköszön a konjunktúra. MAR EZ IS HALADAS A PALESZTINOK NEM UTASÍTOTTAK EL AZONNAL IZRAEL JAVASLATÁT Washingtonban hétfőn kezdődött meg az arab-izraeli béketárgyalá­sok ötödik fordulója. A korábbi tár­gyalások tapasztalataiból okulva az amerikai kormány felszólította a li­banoni, a szíriai, a közös palesztin­-jordán és az izraeli küldöttséget, hogy valóban csak a háború és a béke kérdéseiről tárgyaljanak. Izrael mindjárt az első találkozón javasolta a palesztin küldöttségnek, hogy rendezzenek helyhatósági vá­lasztásokat Ciszjordániában és a Gázai-övezetben. Benjamin Ne­tanjahu külügyminiszter-helyettes a három és fél órás tárgyalásokat követő sajtóértekezletén közölte: más konkrét javaslatokat is tettek, de egyiket sem részletezte. Hanan Asravi azt mondta, a palesztinok tanülmányozni fogják a tervet. Hoz­záfűzte azonban, hogy a megszállt területeken a palesztin vezetés csak azután hajlandó a választásokra, ha már megválasztották a nemzeti szerveket. Amerikai kormánykörök még a tárgyalások előtt úgy véle­kedők ha a palesztinok érdekesnek fogják tartani az izraeliek választási tervét, akkor a megbeszéléseket si­kerül kimozdítani a holtpontról. Az izraeli delegáció a szíriaival a GOlán magaslatok jövőjéről, a liba­noni küldöttséggel a hadsereg kivo­násáról, a jordániaival pedig a köl­csönös elismerésről tárgyalt. Az amerikai külügyminisztérium az ötödik tárgyalási fordulóval egyi­dőben bejelentette: Szíria megszün­tette a diszkrimináló korlátozásokat az országban élő kb. 4500 zsidóval szemben. Szabadon utazhatnak ezentúl külföldre, és a többi szíriai­hoz hasonlóan Izraelbe nem. A tulaj­donjogi korlátozásokat is megszün­tették a zsidókkal szemben. Nem a tárgyalásokkal, de a kér­déssel kapcsolatos a következő hír is: az Abu Dhabiban székelő Arab Valuta Alap arra a következtetésre jutott, hogy az európai közös gazda­sági térség kialakítása negatív ha­tással lesz az arab pénzügyi tartalé­kokra és károkat fog okozni az arab világ fejlődésének. SZARKOFÁG ÉS A TOM-AIDS Jó lenne elfelejteni, de nem lehet, nem szabad. Hat év telt el a csernobili atomkatasztrófa óta, s valójában csak most kezdenek ismertté válni azok az adatok, amelyeket akkor kellett volna közzé tenni, hogy meg lehessen akadályozni az újabb tragédiákat. Van azonban egy rossz érzésem: a következő évfordulóig megint nem esik sző Csernobilről, vagy csak jóval kevesebb, mint kellene. Pedig a legtöbb áldozat csak' ezután fog megszületni... Moszkva először csak kis balesetről beszélt, s már a fél világ rettegett a katasztrófa fővetkezményeitöl, amikor elismerte, hogy valóban az volt: katasztrófa. Négy-öt-hat halálos áldozatról szóltak a jelentések, s még ma is 32 közvetlen áldozatról beszélnek - hivatalosan. Ezek csak azok a személyek, akik hónapokon belül meghaltak, s kimutatható volt, hogy az erőműben dolgoztak vagy részt vettek a mentésben. A jelenlegi ukrán kormány szerint már most 6-8 ezer az áldozatok száma, s ez még távolról sem a végső adat. A köztársaságban rohamosan romlik a lakosság egészségi állapota, a legnagyobb probléma a szervezet immunitásának elvesztése, amivel szemben az orvosok tehetetlenek. Ennek az atom-AIDS-nek a következtében egyszerű meghűlés is rákos megbetegedéseket okoz. S nemcsak az erőmű közeléből evakuáltak körében gyakori a tüdőrák, a leukémia, .a pajzsmirigy-elégtelenség, hanem Ukrajna szinte minden vidékén. Egyre több nő képtelen kihordani gyermekét, s mind több a torzszülött. És még több lesz, ha majd felnőnek azok a gyerekek, akik a katasztrófa után még napokig az erősen sugárszennyezett utcákon, parkokban játszottak, s azóta is fertőzött vidéken élnek. Ukrajnában 5 millió hektárnyi földterület szennyezett, itt 2180 városban és faluban 2,6 millió ember él. Csernobil közvetlen közeléből csak 163 ezer személyt evakuáltak - később, amatőr módon. Akik már betegek, még csak kártérítést sem kérhetnek, mert nem tudják bizonyítani, hogy megbetegedésüket a sugárfertőzés okozta. A nemzetközi normák szerint a 0,5-0,6 curie a sugárzás normái értéke, Ukrajnában viszont az érvényes szabályok szerint ennek a duplája - egy négyzetméteren 1 curie. Ha a nemzetközi normát tekintjük, akkor a lakosság háromnegyede sugárszennyezett területen él. S még ez a szám is növekedhet, hiszen a szarkofág, amely alatt ott ketyeg az időzített bomba: 180 tonna nukleáris fűtőanyag, bármikor robbanhat. Az óriási atomsírt úgy építették, hogy akár 30 évig is elállhasson. Ma már tudják, hogy 8-1 Óévnél többet nem bír ki. S hat év már eltelt... Egyre több energia kell, atomenergia is - de csak ha biztonságos. Csernobil után az atomerőművek ,,kegyvesztettek" lettek, néha még szakmai körökben is. Mi legyen helyettük? Talán a víz energiáját kellene jobban kihasználni. De. biztonságos-e a mi csallóközi fordított szarkofágunk? Nyugodtan alszanak-e az emberek, amióta ez ott van a kertek alatt? Sőt: a kertek felett. Ezt mennyire megbízhatóan építették? Ez a betonkoporsó kit, mit fogad magába? GÖRFÖL ZSUZSA OLASZORSZAG: ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFO KERESTETIK Francesco Cossiga tegnap délután aláírta lemondó nyilatkozatát. Ezzel az olasz államfő hivatalosan is visszavonhatatlanná tette ezt a lépését, amelyet már szombaton bejelentett. Érdekes módon, egy nappal azt követően, hogy Giulio Andreotti kormányfő vele közölte távozási szándékát. Csakhogy Andreotti lépése termé­szetes volt, parlamenti választások után ezt szokták tenni, a miniszterelnökök, lehetőséget adva az államfő­nek, hogy a vokscsatában legerősebbnek bizonyult párt vezéralakját bízza meg az új kabinet összeállításával. Cossiga lépése azonban nem volt természetes. Egyrészt azért, mert július 3-án amúgy is lejárt volna hétéves megbízatási időszaka. Másrészt azért, mert az április 5-6-án megtartott parlamenti választások után rendkívül zűrzavaros politikai helyzet alakult ki Itáliában. Cossiga azt mondta ugyan, távozásával elő akarja segíteni az alkotmányos válság megoldását, s a kor­mány mielőbbi megalakítására, valamint a politikai rend­szer átalakítására szólított fel, de egyáltalán nem biztos, hogy lemondása felgyorsítja ezt a folyamatot. Hiszen felborította a sorrendet, az új parlamentnek most először államfőt kell majd választania, s csak azután lehet hozzálátni a kormányalakításhoz. Mi okozza az alapvető gondot? Ä négypárti kor­mánykoalíció nem szerezte meg a szavazatok ötven százalékát, sem a szenátusban, sem a képviselőház­ban. Igaz, a választási rendszer következtében a képvi­selői helyeik számát illetően .minimális fölényüket meg­őrizték. Ez azonban túl kevés egy stabil kormány létre­hozásához s még kevesebb a lakosság által várt refor­mokhoz, a gazdasági föllendülést eredményező prog­ramhoz. És a politikai rendszer reformjához már egyálta­lán nem elég, márpedig Olaszországban most ez az egyik legfontosabb kérdés. A politikai reform lényege alatt azt kell érteni, amit az utca embere eképp fogalmaz meg: mindegy, melyik párt győz a választásokon, hiszen a különböző kulcspozíciókban mindig ugyanazok az emberek váltják egymást. Olaszországban a háború után már félszáz kormány volt, ami azt jelenti, minden évre jutott minimum egy kormányválság. Ez a labilitás abból adódott, hogy min­dig 4-5-párti koalíció kellett a kormányzáshoz, s az egyik párt mindig kiugorhatott, megzsarolhatta a többie­ket. A szavazatoknak az egyharmadát mindig megsze­rezte a kommunista párt, s a játék arra ment ki, hogy az OKP-t kizárják a hatalomból. A koalíció magvát mindig a kereszténydemokraták (DC) alkották hozzávetőleg egyharmadnyi szavazatukkal és az átlagban tíz százalé­kot meghaladó szocialisták (PSI). És a háború óta az is most történt meg először, hogy a kereszténydemokraták a harminc százalékot sem érték el. Külön kell szólni a tavaly kettészakadt OKP-ról. Az Achille Occhetto vezette szárny most Baloldali Demokratikus Párt (PDS). néven fut, s megkapta a 16 százalékot - tehát még mindig Olaszország második legerősebb pártja. A ke­ményvonalas marxistákat tömörítő másik utód, a Kom­munista Újjáalapítás is majdnem 6 százalékot szerzett. És most, április hatodika után, a pártközi konzultációk alkalmával bekövetkezett a csoda: a kereszténydemok­raták kormányalakítási igyekezetükben nemcsak a zöl­deknek és a republikánusoknak ajánlottak partnerséget, hanem Occhettóéknak is. Másnap megtörtént a másik csoda: ugyanilyen értelemben nyilatkozott a szocialisták vezére, Bettino Craxi is (érdemes megjegyezni, hogy a választások előtt a megfigyelők többsége azt mondta, ő a legesélyesebb kormányfőjelölt). Craxi kijelentette, itt az ideje annak, hogy a baloldali beállítottságú szocialista pártok közeledjenek egymáshoz. A szocialisták szerint egy „széles többségű" kormány kellene. Occhettónak tehát tálcán kínálták azt, amire az OKP-rnindig sóvárgott - de nem paktált le vele senki. Egyesek szerint Craxi azért szövetkezne a volt kommunistákkal, hogy ,,az erö pozíciójából" tárgyalhasson á kereszténydemokraták­kal, csak hát azok megelőzték az ajánlattevésben. Hogyan reagált erre Occhetto? Kijelentette: a PDS nem lép be a kormányba, ha nem változik radikálisan a politikai rendszer, a „PDS nem hajlandó eljátszani a pótkerék szerepét csak azért, hogy az eddigi rezsim biztonságosan gurulhasson tovább". Folyik tehát a ha­talmi harc és pozíciókeresés, tényleg nehéz megjósolni, hogy mi sül ki az egészből. Azt azonban a vezető párteliteknek látniuk kell: az idei történelmi választások után már egyetlen koalíció sem lehet hosszú életű, ha nem a beígért reformokra fog összpontosítani, ha csu­pán a hatalmonmaradás lesz a céljuk. A tét ugyanis az - mint Cossiga mondta -,' hogy Olaszország a legfejlet­tebbek csoportjának tagja marad-e vagy pedig lecsúszik a második vonalba. MALINAK ISTVÁN Az üzleti élet legkedveltebb márkáját biztosítjuk megrendelőinknek. Ez eddig nem olyan nagy müvelet. De a legolcsóbban! Panasonic KX-F 50B 17 450,­Panasonic KX-F 90B 22 450,­(adó nélkül) Megrendelhető: Dh-Press, Cukrová 14. 813 39 Bratislava Tel.:/Fax: 07/556 06 (homokgizált berendelések, í hónap garancia, megfontolandó ár) UP-658/1 NÉHÁNY SORBAN H étfőn a mexikói hatóságok őrizetbe vettek nyolc személyt, akiket azzal vádolnak, hogy felelősek a Guadalajará­ban múlt szerdán történt tragikus kimene­telű (200 halott, 1500 sebesült) robbaná­sokért. A letartóztatottakat hanyagságból elkövetett emberöléssel vádolják. Állító­lag tudtak arról, hogy veszélyes anyagok szivárogtak a városi csatorna- és gázhá­lózatba, ám semmit sem tettek a kataszt­rófa megakadályozásának érdekében. Hivatalos források figyelmeztettek: a Pe­mex állami olajtársaság üzemének kör­nyékén még mindig fennáll annak a ve­szélye, hogy további robbanások történ­hetnek. T egnap este az azerbajdzsán elnök sajtószolgálata nyilatkozatot adott ki, amelyben agresszióval vádolják a szom­szédos Örményország fegyveres egysé­geit - tájékoztatott az Interfax. A doku­mentum szerint az örmény katonák dur­ván megsértették a nemzetközi jogi nor­mákat, amikor vasárnap elfoglalták Ka­zancsi és Dereli azeri falvakat. Bakuban ugyanakkor mintegy tíz fegyveres azeri megtámadta a FÁK-haderö Kaukázuson túli katonai körzetének őrnaszádjait. Meg­sebesítettek egy tisztet és két tengerészt, közülük egyik a kórházban belehalt sérü­léseibe. B utrosz Ghali, a világszervezet főtit­kára hétfőn Muhammad Sahnun al­gériai diplomatát nevezte ki szomáliai kü­lönmegbizottjává. Sahnun feladata lesz, hogy irányítsa az ENSZ-misszió tevé­kenységét Szomáliában. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács a múlt héten döntött arról, hogy ötven ENSZ-megfigyelőt kül­denek az afrikai országba. W erner Niefer, a Mercedes-Benz né­met autógyár igazgatója a Die Welt című napilapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a következő két évben húsz ezerrel csökkentik a gyár alkalmazottai­nak számát. A Mercedes-Benz jelenleg 180 ezer személyt alkalmaz Németor­szágban. Az igazgató szerint a létszám­korlátozás részét képezi a széles körű takarékossági programnak, amellyel 10-12 százalékkal kívánják csökkenteni a kiadásokat. M ájus 15-i hatállyal befejezi tevékeny­ségét az amerikai UPI hírügynök­ség, mert nem tudja tovább fizetni alkal­mazottait. A hírügynökség egyben arra kérte a bírósági szerveket, hogy aktívu­mait árverésen adhassa el. A hírügynök­ség szóvivője szerint az UPI jövője azok­tól az emberektől függ majd, akik eljönnek az árverésre. M ijazava Kiicsi japán miniszterelnök tegnap a Le Figaro cimü francia napilapnak adott interjújában elmondta: Japán szeretne nagyobb politikai szere­pet játszani a világban, aktívabban be akar kapcsolódni az új nemzetközi rend építésébe, s hajlandó a jövőben részt venni az ENSZ-egységek békehadműve­leteiben. Mijazava emlékeztet rá, kormá­nya a parlament elé terjesztette azt a tör­vénytervezetet, amely lehetővé tenné a japán katonák részvételét az ENSZ misszióiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom