Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám, hétfő

1992. MÁRCIUS 9. .0JSZÓM MOZAIK ÖVP-MKDM TALÁLKOZÓ BÉCSBEN Dr. Erhard Busek, az ÖVP (öster­reichische Volkspartei - Osztrák Néppárt) élpolitikusa, Ausztria alkancellárja, a kuta­tási és fejlesztési tárca minisztere Bécs­ben fogadta a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom küldöttségét. A küldöttség tagjai - Bugár Béla elnök, Csáky Pál és Tirinda Péter SZNT-képviselők - röviden beszámoltak a mozgalom eredményeiről és gondjairól. A munkajellegű látogatás alatt röviden áttekintették az alkotmány előkészítésével kajjcsolatos szemponto­kat, miközben a küldöttség tagjai rámutat­tak a szövetségi elrendezést támogató parlamenti tevékenységre és annak okai­ra. A továbbiakban foglalkoztak a Bős­Nagymarosi Vízlépcső kérdéseivel is. A tárgyalás végén mindkét fél hangsú­lyozottan támogatta a rendszeres találko­zások és a közvetlen, torzításmentes in­formációcsere szükségességét. Megálla­podtak abban, hogy a közeljövőben határ menti munkatalálkozóra kerül sor, melynek fő célja a fontos kérdések szak­mai elemzése lesz. Az MKDM sajtószolgálata APRÓHIRDETÉS • Eladó nagyméretű háromszobás szö­vetkezeti lakás Érsekújvárott. Tel.: 07/ 3701 834 (Vargová). ü-703 • Szőnyeg-, kárpit- és ablaktisztítást veg­zek a helyszínen, közületeknek is. Méhes Zoltán, 930 25 Vrakuň 167, tel.: 0709/ •253 68. Ú-385 KÖSZÖNTŐ • Szeretettel köszöntjük 75. születésnap­ja alkalmából édesanyánkat, nagyma­mánkat és dédmamánkat, Kopasz Máriát .Pólyánban. Jó egészséget és hosszú, békés öregkort kívánunk neki, szeretettel csókoljuk. Gyermekei: Laci, Lili, Peti, menyei: Ili, Eszti, unokái: Ilike, Petike, Julika, Anička, Miklóska, Lacika, valamint dédunokája: Petra. U-720 Kipróbálta már a HERBALIFE világhírű amerikai, növényi táplálékon alapuló diétás programot? Tájékoztatás: Rina, J. Osohu £. 8. 821 02 Bratislava, telefon: 07/226 695 ÚP-273 Az 1. Pöstyéni Kerékpárkölcsönző utánvétlel új kerékpárokat kírrál egyéves jótállással: taposófékkel ellátott női kerékpá­rokat: LIBERTA-24 - ára: 2398 korona, LADY-26 - ára: 2298 korona, PREMIE - ára: 1998 korona, taposófékkel ellátott férfikerékpá­rokat: ADAM-26 - ára: 2298, korona hegyi kerékpárokat (SCHIMANO felszereléssel) - áruk: 4998-tól 5669 koronáig 10 sebességfokozatú sportkerék­párokat (koskormány, félszingó) - áruk: 3498 koronától. FAVORIT kerékpárokat - áruk: 3498 koronától, gyermekkerékpárokat: SOBI-20 - ára: 2098 korona, CROSS-20 ára: 1949 korona, valamint sok más típust jutányos áron. A szállítás ingyenes! Minden 500. megrendelőnk ingyen kapja a kerékpárt! Viszonteladóknak is szállítunk jutá­nyos áron! Megrendelés; 1. Piešťanská požičov­ňa bicyklov, P. O. Box D 39, 921 01 Piešťany, telefon: 0838/234 32; 264 55, 256 87; fax: 0838/264 55. ÜP-146/1 FUTBALLPALYA VAGY RAKOCZI-KASTELY? A kérdés ilyetén föltevése elég bizarr, s nem is tükrözi a pontos helyzetet. Mint alább kiderül azon­ban, mégis kifejez némi korszelle­met. A szellemirtás évtizedei után az ember már szinte meg sem lepődik azon, hogy nemzeti múltunknak, né­peink közös történelmének (kinek hogyan tetszik) néhány tárgyi emlé­ke, ebek harmincadjára kerülvén, ma már inkább fölösleges koloncot és gondot, mintsem jogos büszke­séget, a hálás utókor gondoskodá­sát jelenti. Hogy a kérdés egyáltalán így is fölmerülhet: maradjon-e a fut­ballpálya, vagy tegyük odébb pár száz méterrel, s próbáljuk meg az egyetlen lehetséges megoldást? A keleti végeken kalandozó, Eu­rópa áldottabb vidékeiről érkező, s esetleg Borsiba is elvetődő idegen valószínűleg szent borzadállyal nézi a lepusztult kastélyt, amelyben egy európai fejedelem született. Talán el sem hiszi, hogy az 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, hadvezér, politi­kus és író szülőházát látja maga előtt, kitépett ablakaival, málladozó falaival, vakolatlan, üresen tátongó szobáival, rozsdás lakattal lepecsé­telt kapuval. Fejedelmi kastélyok nem így szoktak festeni. Turisták zsibonganak bennük, nyelvek kaval­kádjától visszhangzanak az ódon termek és szobák, szájtátva csodál­ja a kései halandó az anyagi s a szellemi gazdagságot. Borsiban legfeljebb pusztulást láthat, az enyé­szet szomorú képeit. A barbárság szimfóniáját. Jómagam négy évvel ezelőtt jár­tam itt, s az akkori leírhatatlan döb­benet hozott el újra. A kép nem sokat változott azóta sem: míg akkor a földszinti termekben kajakok gar­madája, szemetes kukák százai so­rakoztak, most deszkahalmok dí­szelegnek a helyükön. A lázas sem­mittevés motoszkál mindenütt fürge ujjaival, s a pusztító, egykedvű idő. Meggyőződni róla, hogy az udvaron ott díszeleg-e ma is a falon a valami­lyen kommunista vasútépítő brigád dicső tetteit megörökítő tábla, Isten látja a lelkem, nem volt erőm. Kollé­gám fotói minden vizsgálódásnál beszédesebbek. Szidják a falu lakói a műemlékvé­delmi hivatalt: annyi eredményt ho­zott három évvel ezelőtti ténykedé­sük, hogy körülállványozták a kas­télyt, kiszedték az ablakokat, le a te­tőt, valamennyit betakartak, vala­mennyit kitakartak, s elvonultak, mint aki jól végezte dolgát. Valójá­ban komolyan gondolták a dolgot, csakhát, fordult egyet az idő, s el­fogytak a pénzek. S a falu, mondja Molnár László polgármester, nem .vehette tulajdonába az épületet, amíg a Pamiatkostav (kivitelező) nem rendezte az anyagiakat a Pa­miatkostawal (megbízó). 1985-ben ugyan már volt egy egyezség a kas­sai Pamiatkostawal, de pártunk és kormányunk úgy határozott, hogy fontosabb a járási székhely, tehát a terebesi kastélyt szedték rendbe a borsi helyett. Nyolcvankilencben esett meg az ominózus ablak-kisze­dés, tetókitakarás, s a díszes elvo­nulás. A 369-es paragrafus szerint végre mi lehetünk a tulajdonosok, mondja a polgármester, de vajon mit kezdjen egy kis falu az ötvenmilliót igénylő rekonstrukcióval, amikor 500-800 ezer koronával gazdálko­dik évente? Egyetlen megoldás kínálkozik: a falu határában termálvizet találtak, ha kiépülne egy fürdő, akadna pénz a kastélyra is. Jelentkezők is voltak, kanadaiak és belgák érdeklődtek, s vonultak vissza, látva az itteni helyzetet. Igaz, most is lenne vállal­kozó. Kilétét nem árulta el a polgár­mester. A tervek szerint 125 millió­ból helyre kis fürdőt lehetne rittyen­teni Borsiban, igaz, kissé odébb kel­lene tolni a futballpályát. Most éppen ez ellen ágál a közszellem néhány hangadója. Néhány említésre méltó adalék: kérvény íratott a Pro Slova­kia Alapítványnak a kulturális mi­nisztériumba; a Rákóczi-kastély megmentésére létrehozott alapít­vány bankszámlájára eddig befolyt összeg szinte elhanyagolható, alig haladja meg a százezer koronát. Maradnak a kérdések. Kinek van manapság fölösleges ötvenmillió koronája egy üresen tátongó, pusz­tuló kastély felújítására? Akinek a mellényzsebéből kikandikál 125 millió, vajon a szállodai szobák, bá­rok, mulatók, kutyafülék mellett (vagy alatt) ad-e könyörületességből négy-öt szobányi teret egy európai fejedelem emlékének? Hogyan le­hetséges, hogy európai léptékű mű­emléket egy lyukas nadrágú falunak odalökjenek? Miért nem született inkább török­nek Rákóczi uram? (kövesdi) BéP*- , i Mérv Gábor felvétele FŐNÖK, HÁT EZÉRT? Ama bársonyos forradalom idején 1989. november 22-én volt munkahelyemen, egy belvá­rosi kollégiumban az igazgató bezárta az épület kapuját Nem mentek sehová! - hangzott az ukáz, és az elsősökkel, renitens diák módjára jómagam is, kerí­tést mászva mentem tüntetni. Kulcsokkal a kezünkben kiabál­tunk a többiekkel, énekeltük a kétrészes himnuszt, örülve, hogy jobb idők virradnak ránk, és hogy mindezért érdemes koc­káztatni. Borisz tizenhárom évesen ke­rült a koleszba. Diákjaim közül ö volt a legfiatalabb, rá vigyáz­tam hát a legjobban. Alacsony növésű elsősként bármikor el­veszhetett, és ama hólepte szer­dán még a rendőrség beavatko­zása sem volt kizárva. A tüntetés után eufóriában - talán félve ki­csit az igazgató haragjától a kollégium kapujában megkér­dezte tőlem: főnök, ugye, mi most történelmet írunk?...! Könnyű volt válaszolni. Másfél évvel később, már új­ságíróként tanúja voltam Po­zsonyban annak az Sznf-téri in­cidensnek, amikor rárontottak Havel elnökre. Érdekes, akkor, azon a tömeggyülésen már csak a himnusz második részét éne­kelték. Megpróbálták elhitetni emberek ezreivel: milyen rossz nekünk a közös államban és mi­lyen jó lesz majd külön. A szer­kesztőség felé loholva, a Prior előtt összefutottam Borisszái. Dacos, a soha nem békülő ka­masz szemtelenségével rám né­zett és megkérdezte: főnők, hát ezért? Újabb esztendő telt el. Po­zsonyban, a téglamezei sport­csarnokban ülve, csütörtökön este össze-összenéztünk a kol­légámmal. „Szociális piacgaz­daság mellett Szlovákia szuve­renitása, választóink bizalma a tét. Meg kell szüntetnünk a nyomod, és gondoskodnunk kell a foglalkoztatottság növelé­séről. Ellopták a forradalmat, de mi rendbehozzuk a dolgokat, or­vosoljuk a sérelmeket. Szemébe nézünk az igazságnak, és felvi­rágoztatjuk ezt az országot!" Tapsvihar, ováció, lelkesedés: könnyező bácsi a padsorokban - azt hallotta, amit hallani akart. Számára annyira hihető volt minden! Számára annyira szép! Nem kell semmi más, csak nyer­jen a DSZM, minden gond egy csapásra megoldódik. Ok azok, akik tudják a receptet. Most még nem mondják el, mi is az igazi gyógyír, csak sejtetik: kész a vakcina, szavazzatok ránk, s majd akkor bevetjük. Eközben itt is csak a himnusz második felét énekelték. Eközben gyerekek szavalták el: mennyire szeretnének egy jó bácsit az ország élén. És eközben hiába kerestem Boriszt. A nagygyűlés után a kollégám meghívott egy fröccsre. S láss csodát: a kommunista korszak nagygyűléseit, május elsejei fel­vonulásait, kirakatfesztiváljait idézve, a környék vendéglátó­ipari egységeinek ajtaján hivata­los „cetli" lóg: Nagygyűlés miatt alkoholtilalom! Te (felnőtt) pol­gár, nehogy piálni merészelj, majd én, a náladnál sokkal oko­sabb eldöntöm, mikor szabad poharat fognod. Ma este nincs szlopa! Ennek ellenére (diadalitta­san távozott a tömeg. Ennek ellenére a szavaktól megrésze­gültem úgy éreztem: Messiásra találtam. Minden szép lesz és jó. Csak ezt a három hónapot birjuk ki még valahogy. Hiányzott viszont Borisz. De ott láttam magam előtt, ahogy őszintén, dacosan, a kompro­misszumot nem ismerő kamasz konokságával számon kéri raj­tam: Az istállóját, főnök! Hát ezért? LOVÁSZ ATTILA A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 7790/91 Šváb Štefan, 1924. Bély (Szamburg) 7795/91 Širocky Juraj, 1925. 4. 24., Alsómecenzéf, meghalt (Janakijevo) 7991/91 Šuchter Štefan, 1907. 5. 5., Kassa, (Dombasz) 8055/91 Šajbidor František, 1923. 2. 2., Horné Orešany (Dombasz) 8253/91 Šikoš Andrej, 1903., Nagykapos (Janakijevo) 44/91 Tomľán Ján, 1917. 10. 6., Kassa (Janakijevo) 80/91 Tóth Blažej, 1921. 9. 10., Újbást (Kijev) 69/91 Tóth Štefan, 1925. 6. 6., Újbást (Nyikolajev) 140/91 Topitzer Rudolf, 1916 4. 16., meghalt, Zsolna (Szánok) 149/91 Terebesi László, 1924 5. 26., Szinyér (Dombasz) 160/91 Török András, 1924 9. 9., Boly (Dombasz) 204/91 Thám György, 1912. 5. 6., meghalt, Komárom (Kamcsatka) 207/91 Thomay Árpád, 1926. 3. 15., meghalt, Eperjes (Szovjetunió) 208/91 Trenčik Peter, 1922. 8. 27., Újfalu 1127/91 Talián István, 1908. 3- 29., Abafalva (Parkamona, meghalt) 1128/91 Tarbajvinský Imrich, 1906 1. 21., Eperjes, (Janakijevo) 1129/91 Tauber Emil, 1908. 9. 20., meghalt, Késmárk, (Dombasz) 1130/91 Tarkovský Ján, 1900. 3. 2., meghalt, Lőcse (Sztalinov) 1131/91 Tarr Lajos, 1918. 6. 3., meghalt, Pózba (Dombasz) 1133/91 Tánczos Sándor, 1920. 8. 8 , Nagymegyer, (Dombasz) 1134/91 Tamás Sándor, 1920. 9. 24. Királyhelmec (Krasznodar) 1136/91 Tamás Zoltán, 1925. 3. 8. Nagyráska (Szamburg) 1138/91 Takáč Štefan, 1896. 4. 14. meghalt, Kassa (Szánok) 1140/91 Takács János, 1926. 3. 14. Nádszeg (Szaratov) 1142/91 Tassi László, 1912. 7. 17. meghalt, Szelőce (Dombasz) 1143/91 Tatranský Gejza, 1911 2. 23. meghalt, Igló (Gorlovka) 1144/91 Tatarka Ján, 1920. 12. 29. Bytča (Szamburg) 1145/91 Terpo Štefan, 1922. 9. 21. Széna (Szovjetunió) 1147/91 Telecký František, 1925. 9. 14 meghalt, Hárskút (Krasznouralszk) 1148/91 Tégláši Michal, 1927. 5. 30. Kassa (Dombasz) 1149/91 Tihanyi Jozef, 1906. 3. 9. Štiavnické Bane 1151/91 Tkáč Vojtech, 1913. 10. 31 Gelnica (Nuzal) 1153/91 Tokár Zoltán, 1921. 8. 6. Ptruša (Szuhumi) 1154/91 Tokaji Boldizsár, 1900. 5. 1. meghalt, Királyhelmec (Szambor) 1157/91 Toman Koloman, 1900. 10. 12. Igló (Kemerov) 1159/91 Tóth Gábor, 1908. 10. 24. meghalt Pozsa (Szaratov) 1158/91 Tomori Mikuláš, 1911. 12. 6. meghalt, Bél (Szamburg) 1161/91 Tóth Ľudovít, 1925. 1. 21. meghalt, Lucska (Leningrád) 1162/91 Tóth Július, 1913. 8. 2., meghalt, Pózba (Dombasz) 1163/91 Tóth Dezider, 1910. 10. 10. meghalt, Keőovo (Szovjetunió) 1164/91 Tóth Ján, 1904. 8. 13. meghalt, Rozsnyó (Szibír) 1166/91 Tóth Albert, 1915. 3. 31. meghalt. Királyhelmec (Dombasz) 1168/91 Tóth János, 1923. 3. 28. Kisgyarmat, (Dombasz) 1171/91 Tóth László, 1924. 7. 20. Ekecs (Szaratov) 1173/91 Tóth Péter, 1919. 12. 11. Szalka (Kijev) 1174/91 Tóth István, 1922. IV. 18. Szete (Kijev) 1176/91 Tóth István, 1928. VIII. 7., Jóka (Moszkva) 1177/91 Tóth István, 1924. I. 9., Szalánc (Dombasz) 1179/91 Tóth Béla, Izsa, (Asztrahány) 1181/91 Tóth Zsigmond, 1920. II. 14., Pózba (Dombasz) Folytatjuk VEGYES ADÁSVÉTEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom