Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám, hétfő

1992. MÁRCIUS 2. MOZAIK 4 EVFORDULO STEINBECK ÜZENETE Az elmúlt negyedszázadban szinte tel­jesen, eltűnt John Steinbecknek, a koráb­ban nagy figyelemmel övezett amerikai Írónak a neve a hazai lapok hasábjairól A kilencven évvel ezelőtt született - s 1968 decemberében elhunyt - re­gényíró azután lett úgymond kegyvesz­tett, hogy a politikába keveredve helyesel­te az amerikaiak vietnami háborúját. Per­sze, azért műveinak újrakiadását vállalni kellett, hisz azokat elsősorban a szociális világlátásért és a társadalomkritikáért pártfogolta a kelet-európai irodalompoli­tika. Igen, John Steinbeck alighanem felbor­zolta az amerikaiak szociális lelkiismere­tét. A diplomaosztásig el nem jutott egye­temista, gyümölcsszedő munkás, majd tengeri halász személyes tapasztalatok alapján, dokumentarista szemlélettel gaz­dagította az amerikai prózairodalmat. A szociális beállítottság mögött azonban tulajdonképpen az adott társadalom civili­zációs értékmentésének óhaja munkált. Erre hívta fel a szlovákiai magyar olva­sók figyelmét a hatvanas évek közepén, a Hél hasábjain megjelent gondolatéb­resztő írásában Koncsol László, annak kapcsán, hogy az akkori komáromi Ma­gyar Területi Színház bemutatta Stein­Jjeck Egerek és emberek című drámáját. Koncsolnak ez a színrevitel ösztönzést adott ahhoz, hogy felvesse egy második, a külföldi modern értékekre nyitottabb csehszlovákiai magyar színtársulat gon­dolatát. Elismerően nyugtázta, hogy a ko­'máromi színpadra állítás a földjüktől meg­fosztott kaliforniai vándormunkások sor­sában képes volt érzékeltetni a mélyebb gyökerű emberi elmagányosodást. Steinbeck tollát az emberszeretet moz­gatta, ezért írta róla meghökkentően Jan Werich, a neves cseh színész, hogy előbb ismerte az írót, minthogy megszületett volna: úgy érzi, az emberiesség közös ősanyagából vannak gyúrva. Az egykori hazai kritika azt vetette Steinbeck szemére, hogy hősei nem jut­nak el az osztályöntudat legmagasabb fokáig - még legnagyobb hatású regé­nyében, az Érik a gyümölcsben sem. Napjainkban vájon miként fogadná utolsó regényének, a Rosszkedvünk telének megrázó történetét arról, hogy milyen képlékeny a határ a természetes pénz­szeretet és a becstelenség, a vállalkozó kedv és a harácsolás között. Lehet, hogy nevét mostanság is ritkán emlegetik majd. Talán jó is: az olvasó magyarázatok nélkül is felismeri írásainak üzenetét, a konkurenciaharcban megka­paszkodni akaró, közösségre vágyó em­ber élniakarását. (kiss) ELHUNYT KARINTHY FERENC Szombaton 71 éves korában elhunyt Karinthy Ferenc, a kortárs magyar iro­dalom és szellemi élet egyik markáns egyénisége. Munkássága igen sokol­dalú volt: elbeszéléseket, irodalmi ri­portokat. szociográfiát, regényeket és drámákat írt. Több alkotásában állított emléket édesapjának, Karinthy Fri­gyesnek. A társadalom legkülönbö­zőbb rétegeinek gondja, sorsával fog­lalkozott, müveinek szereplői főleg bo­hém művészek, munkások és sporto­lók. Első regénysikerét a Budapesti tavasz című müvével aratta, amelyben a magyar főváros ostromát és felsza­badulását örökítette meg. Magvas, szellemes gondolatok sora és intellek­tualitás jellemzi további munkáit, töb­bek között egyik kimagasló alkotását, az Epepét. Drámái közül a Hosszú weekend és A hetvenes évek értek el sikerszériákat. Ismert közéleti szemé­lyiség és sportrajongó is volt, elsősor­ban e két témakörről írt számos felfi­gyeltetö, míves publicisztikát. Életmüvének értékét fémjelzi, hogy alkotásai 17 idegen nyelven, többek között angolul, németül, oroszul, to­vábbá grúzul, japánul, litvánul és szlo­vénül is napvilágot láttak. (MA) W - - -MJI UJSZÓ ltáRODNi^OBBŰDi Találkozásokra nyílt meg a határ... (Prikler László felvétele) EGY NAP HATÁROK NELKUL SZLOVÁK-MAGYAR FARSANGI KARNEVÁL AZ IPOLY VÖLGYÉBEN (Munkatársunktól) - Néhány évvel ezelőtt a nagymarosi vízlépcső építésekor Helemba és Ipolydamásd között az Ipoly folyón hidat emeltek. A nagymarosi építkezés leállt, a híd megmaradt. Természetes összekötő szerepét azonban sokáig nem tölthette be. A gyöngéd forradalom utáni első karácsonyra, 1990-ben nyílt meg először, mint ideiglenes határátkelőhely. Szombaton - ebben az évben először - a két Ipoly menti községet újra közelebb hozta egymáshoz. Immár a második szlovák-ma­gyar farsangi karnevál zajlott az Ipoly mindkét oldalán. Tavaszias napsütésben, muzsikaszó, dal, tánc, vigasság közepette gyülekeztek - ezúttal a magyarországi oldalon - sokféle, színes, ötletes népi jel­mezbe öltözött helembaiak és da­másdiak, a rendezvényre érkezett vendégek, s a két község apraja­nagyja. A mókás, jókedvű, a népi hagyományokat idéző jelmezek né­pes kísérő seregükkel körbejárják Ipolydamásdot, s megindulnak a híd felé, Helemba irányába. A vidám, közös éneklés varázsa, magyar és szlovák népdalok csengése betöltik az Ipoly völgyét, feloldják a határo­kat, közelebb hozzák egymáshoz az embereket, tekintet nélkül arra, hogy melyik ország polgárai s milyen nyelvet beszélnek. Bogdányi József, a közel 900 lelket számláló Helemba község pol­gármestere szemmel láthatóan elé­gedett. Örül a napsütésnek, az ün­nepségen részt vevő tömegnek, a nagyszerű hangulatnak: - Tavaly rendeztük meg első al­kalommal e nemzetközi farsangi karnevált, amely hozzátartozók, ro­konok, barátok találkozását teszi le­hetővé a határ mindkét oldalán Ta­valy nálunk kezdődött az ünnepseg, s Ipolydamásdon népi vigassággal fejeződött be, ma fordított lesz a sor­rend. Hagyománnyá szeretnénk fej­leszteni ezt a farsangi baráti találko­zót, amely egyben szűkebb régiónk - Helemba, Szalka, Levéd, Kiskeszi a csehszlovákiai oldalon, s a ma­gyarországi Ipolydamásd. Szob, Letkés közeledését, együttműködé­sét is elősegíti. Tavaly a két közsé­get összekötő híd 27 alkalommal szolgálta valódi szerepét, tette lehe­tővé a határátkelést. Szorgalmaz­zuk, hogy a határátkelőhelyet ál­landó jelleggel nyissák meg, hiszen tekintettel arra, hogy a legközelebb Párkánynál, illetve Ipolyságnál lehet a határon átkelni, jelentős igény len­ne rá. Mészáros István főhadnagy, a szobi vámőrség parancsnokhe­lyettese megerősíti a polgármester véleményét az állandó határátkelő­hely létrehozásával kapcsolatban. Megjegyzi viszont, hogy jobb feltéte­leket lát a Szalka-Letkés közti átke­lőhely megnyitására. Letkés polgármestere, Mészáros István reménykedik, hogy a Szalka -Letkés átkelőhelyet a közeljövőben megnyithatják: - Egyeztetések kérdése csupán. A Pest megyei közgyűlés is támo­gatja. a kormánynál is megértésre találtunk. Bízom abban, hogy az el­ső félévben megnyílhat. A mai, és az ehhez hasonló közös rendezvé­nyeknek nagyon örülünk. Közelál­lunk egymáshoz. Ezt a közelséget a gyakorlatban is igazolják az ilyen találkozások. Többször, s határaink több pontján élni kellene ezekkel a lehetőségekkel. A kedves ünnepség vendégei kö­zött volt Taba Lajos is, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulja, aki sokat tett annak érdekében, hogy a helembai-ipolydamásdi híd erősít­hesse a két ország közti összekötő szálakat. (mázsár) A (VARIA ) Kft., az Új Szó és a Národná obroda szervezésében NYÁRON (CSAKNEM INGYEN) TUNISZBA ígéretünkhöz híven újabb játékkal szeretnénk szórakoztatni és Fortuna kegyeibe ajánlani kedves olvasóinkat. Ez a verseny egysze­rűbb lesz az eddigieknél, hiszen semmilyen fejtörést, különösebb gondot sem okoz. Olvasóink feladata csupán annyi, hogy a Tina teák dobozáról kivágják a Varia Kft. cégjelzését, tízet összegyűjtenek, és beküldik az alábbi címre: (varia ) , 930 39 Zlaté Klasy Ahányszor tíz cégjelzést küld be, annyiszor nagyobb a nyerési esélye. Ne feledje: a tíz cégjelzéshez azt a versenyszelvényt is mellékelnie kell, amelyet mai számunkban közlünk. Hol kapható a Tina tea? Minden nagyobb élelmiszerboltban és sok magánkereskedőnél. Beküldési határidő: április 25. A nyeremények: 1. díj: Kétszemélyes üdülés Tuniszban (júl. 7-14., utazás repülő­vel Pozsonyból) 2. díj: Kétszemélyes üdülés a spanyol tengerparton, Barceloná­hoz, a nyári olimpia színhelyéhez közel 3. díj: Varia üvegház 4. díj: Tina tea-csomag 5. díj: Egyéves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára 6. díj: Féléves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára. Sorsolás: május 3-án, a DAC-Slovan bajnoki labdarúgó-mérkőzésen. A nyertesek névsorát május 4-i számunkban közöljük. NAGYKÖVESDEN PÉLDÁT MUTATTAK A BÜROKRÁCIA SEM LEGYŐZHETETLEN Nagykövesden, a 900 lakosú, jó termőfölddel rendelkező bodrogközi községben nemcsak a kutak víz­szintje apad, hanem az évtizedekkel ezelőtt elveszített ingatlanaikat visz­szaszerezni próbáló sok egykori földtulajdonos ügyintézési kedve is. Kaskó Elek szerint az ügyintézés úgy zajlik, mint a lucaszék-készítés. - Ki tudhatja, mit hoz a jövő, milyen lesz itt a megélhetés? Ilyen szem­pontból az itteni földben mindig biz­hat a dolgos gazda. Most viszont azt akarom, kapjam vissza a tulajdonjo­got, esetleg valamilyen haszonbé­rért, szerződéses alapon, továbbra is mai használója művelje földem. Földügyben ötször jártam Tőketere­besen. De még mindig nincs kezem­ben a tulajdonjogomat igazoló ok­irat. Annak idején egyik napról a má­sikra az ember elveszítette ingatla­nát. Most meg ügyvédet kell fogad­nia, hogy tájékozódjon a papírlabi­rintusban - sorolja gondjait. Turánszky Ferenc pedagógusnak sem ment könnyen a tulajdonjog visszaszerzése. Több hónapba telt, amíg nagy nehezen végére járt ügyének. Újra virágzik a bürokrácia - mondotta. A községi önkormányzat is meg­sokallta a lakosok utazgatását, a bü­rokrácia burjánzását. Némi tanako­dás után úgy döntött, megpróbál segíteni az embereknek. Szeren­csére, idejében. - Felkerestünk egy ügyvédet, el­panaszoltuk bajainkat, és megkér­tük, legyen Nagykövesd pártfogója földügyben - újságolta el Jakus Pé­ter polgármester. - Ma azt mondha­tom, az intézkedés bevált. Elmoz­dultunk a holtpontról. Az általunk felkért és annak rendje szerint meg fizetett szakember a telekkönyvből, a földmérőktől, az állami közjegyző­ségröl összegyűjtötte a szükséges dokumentumokat, elhozta azokat ide, és a községházán nyitottunk egy irodát. Itt a volt tulajdonosokat, örökösöket nemcsak tanácsokkal láttuk el, hanem a birtokukban nem lévő. ám ügyeik intézéséhez nélkü­lözhetetlen adatokkal is Az érdeklő­dőnek elég megmondania örökha­gyói nevét, és mi annak alapján kikeressük a betéti számokat és a parcellák számát. Ezen felül ügy­védünk a hagyatéki eljárások újrain­dításához szükséges kérvények mintapéldányait is elkészítette. Ezzel a nagykövesdi községi hi­vatal nemcsak megkönnyítette az ügyintézést, hanem arra is ügyelt, hogy az igénylök, a jogosultak a tör­vényben megszabott határidőig ér­vényesíthették a hagyatéki eljárás ingyenes újratárgyalására vonatko­zó igényeiket. Ebben a bodrogközi községben állítólag a volt földtulaj­donosok mintegy háromnegyede élt ezzel a lehetőséggel. Jakus Péter polgármester és Stafán János alpol­gármester szerint az önkormányzat később sem hagyja magukra a bü­rokrácia labirintusaiban nehezen mozgó, tájékozódó helyi lakosokat. Ugyanakkor a hatásköréből adódó mértékben akar részt vállalni a transzformációs program kidolgo­zásában - természetesen a lakos­ság igényeivel összhangban. Vagy­is: azon fáradozik, hogy mielőbb meglegyenek a leginkább ősterme­lésből élő vidék nélkülözhetetlen lét­feltételei. Ezek közül elsősorban a tulajdonos pozíciója, az érdekelt­ség, a szakértelem, és a vállalkozói biztonság. No meg azon is, hogy legyen kellő mennyiségű ivóvíz. GAZDAG JÓZSEF A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 2982/91 Sárközi Jenő, 1927. 11.4., Komárom (Krasznodar) 2983/91 Szarka József, Csallóközaranyos, Szovjetunió 2984/91 Szebedinský Pavol, 1922. 11. 28., meghalt, Sáró (Szevasztopol) 3034/91 Szabó Lajos, 1923. 7. 11., Deáki (Orel) 3035/91 Szépvölgyi József, 1922. 3. 18., meghalt, Kajal (Szovjetunió) 3038/91 Szűcs Mihály, 1923. 5. 17., Komárom (Novoszibirszk) 3060/91 Szalai Gusztáv, 1923. 3. 1., Zsigárd (Orel) 3099/91 Sebők András, 1921. 10. 2., meghalt, Für (Tagil) 3100/91 Sercel Szilveszter, 1907. 12. 27., Feketenyék, meghalt a SZU-ban 3155/91 Szöllös Márton, meghalt, Csucsma (Krim) 3376/91 Szundor Péter, 1916. 5. 26., Deáki (Sztálingrád) 3462/91 Susányi István, 1906. 5. 29., Gömörpanyit (meghalt a SZU-ban) 3479/91 Száraz Dezső, 1922. 4. 20., Szelőce (Kijev) 3480/91 Szilágyi Géza, 1922. 9. 23., Szelőce (Kijev) 3491/91 Simon János, 1921. 5. 9., meghalt, Újfalu (Szumi) 3492/91 Sorec Štefan, 1912. 10. 31., meghalt, Bény (Kijev) 3493/91 Szalai Dezső, 1923. 1. 18., Zsigárd (Tutiinger) 3493/91 Szalai Alajos, 1924. 1. 25., meghalt, Dunaszerdahely (Szumi) 3544/91 Segíň Štefan, 1920. 12. 24., Oponice (Szovjetunió) 3545/91 Skuril Ján, 1923. 6. 29., Nagyfödémes (Schlezvig Holstein) 3569/91 Szabó Pál, 1922. 12. 1., meghalt, Bodák (Leningrad) 3589/91 Szűcs László, 1920. 9. 6., meghalt, Kőhidgyarmat (Biela Cerkev) 3669/91 Siket István, 1908 8. 8., meghalt, Ipolynyék (Nyizsnyij Tagil) 3670/91 Slezák Pavel, 1922. 3. 28., Köbölkút. (Zugresz) 3673/91 Székely József, 1916. 11. 19., meghalt, Bény (Szovjetunió) 3674/91 Szénási Gábor, 1922. 9. 16., Ógyalla (Kuszk) 3675/91 Szomolai Lajos, 1921. 7. 21., Felsöszeli (Novoszibirszk) 3676/91 Sárai József, 1910. 6. 28., Köbölkút, meghalt a SZU-ban (Szambor) 3693/91 Szabó Gyula, 1925. 4. 13., Nagybalog, (Dombasz) 3694/91 Szászfali Júlia, 1925. 1. 28., Nagybalog (Horosilovgrad) 3814/91 Sára István, 1912 6. 4., meghalt, Szomotor, (Arhangelszk) 3815/91 Skerlec Gabriel, 1923. 3. 29., meghalt, Nagycsalomija (Gorszkij) 3816/91 Sámson Ferenc, 1903, 5. 11., meghalt, Szögyén (Szovjetunió) 3817/91 Smolka Alois, 1907. 9. 22 , Opava, meghalt a SZU-ban 3818/91 Sonkoly Dušan, 1911. 4. 5., České Budéjovice, eltűnt a SZU-ban 3819/91 Süttö Lajos, 1921. 9. 15., Ipolynyék, (Buharajka) 3820/91 Sadocký Vojtech, 1923. 5. 29., Bátorkeszi (Magnyitogorszk) 3821/91 Szabó József, 1921. 12. 16.. Bátorkeszi (Tula) 3822/91 Szabó József, 1921. 3. 16., Méhi (Rosztov) 3823/91 Szalai István, 1922. 9. 1 , Bátorkeszi (Kijev) 3824/91 Szalatnyai István, 1916. 5. 26., Ipolyvisk (Ivanovo) 3825/91 Salma Stefan, 1921. 6. 26, meghalt, Nyitra (Rubezsna) 3826/91 Szendrei Pál, 1924. 1. 17., Ipolynyék, (Orel) 3828/91 Szikora Sándor, 1921. 2. 12., Tardoskedd (Krematovszk) 3829/91 Szitás Ferdinánd, 1912. 11 12., meghalt, Szelőce (Krim) 3830/91 Szojózsef József, 1915. 7. 28., Söreg (Novosahti) 3831/91 Szóistók Vilmos, 1912. 5. 25., Söreg (Mikolajev) 3832/91 Szöllö Jenő, 1909. 10. 9., Keszegfalu (Dejthem) 3833/91 Szűcs Béla, 1926. 12. 8., Boly (Dombasz) (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom