Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám, péntek

1992. FEBRUÁR 7. HAZAI KÖRKÉP 4 A CSILLAGDA ÁLL! 1

QQO i

anuá

r 20-án déluZj^j/L.. tán szerkesztőségi asztalomra került a sajtóiroda hírszolgálatának néhány soros friss tudósítása arról, hogy aznap Ógyallán virágokat helyeztek el Konkoly-Thege Miklós emléktáblájánál, a jeles csillagász születésének 150. évfordulója alkalmából. Világos volt számomra, a hír nem maradhat ki másnapi számunkból. Közben azért bosszankodtam egy sort, miért nem kaptunk meghívót az ünnepségre, másrészt meg azért, mert elkerülte figyelmünket egyáltalán maga az évforduló. Konkoly-Thege Miklós többet érdemel tőlünk. Ha már így alakult a helyzet, a legpozionnal egyidőben megnyitják a csillagvizsgáló felújított parkját. Értelemszerűen: a csillagvizsgálót nem, arról megint csak egyetlen szó sincs. Minden ismeretem ellenére sem követem el azonban az ominózus mondatot, azaz, hogy a csillagdát már nem tudják megnyitni (mert nem létezik), ha a szóban forgó hírügynökségi tudósításból nem hiányzik éppen az, ami pedig a csillagászati központ (mint később, ottjártamkor kiderült) Csehszlovák Sajtóirodának előzetesen megküldött, közlésre szánt rövid anyagában ott van: ,,A csillagvizsgáló restaurált történelmi épületét" is megnyitják. A régi... inkább kézenfekvő megoldásnak kínálkozott, hogy másnapi számunkba jegyzetet rögtönzők a hír, valamint a Konkoly-Thege Miklósról és csillagdájáról emlékezetemben őrzött ismeretek alapján, igy született meg s látott napvilágot az Új Szó január 21-i számában az Egy magyar csillagászra emlékezve című kurzívom. Egyebek között megírtam benne, hogy Konkoly-Thege Miklós ógyallai obszervatóriumát, ,,a külsőre is szép, sajátos formájú létesítményt. .. a nyolcvanas évek egyikében lerombolták. Ahelyett, hogy felújították, rendbe tették volna, a parkkal együtt, melyben állt. Mit sem törődtek azzal, hogy műemlék volt, hogy működésének évtizedeiben beemelte Ógyalla nevét a tudományos világba... Ilyen előzmények után, amikor... Konkoly-Thege Miklós emlékének is alig-alig akadt idézője, különös örömmel olvasom a hírt, s benne még azt, hogy... a nyilvánosság számára megnyitják a csillagda felújított parkját. A csillagdát már nem tudják..." Január 22-én felhívta főszerkesztőnket a szlovákiai amatőr csillagászat ógyallai központjának (Slovenské ústredie amatérskej astronómie, Hurbanovo) igazgatója, Pintér Teodor, és közölte: nem igaz, amit írtam. Ezt január 24-én kelt levelében is megerősítette és kérte, a nyilvánosság előtt igazítsuk helyre a téves információkat, melyekkel felkavartuk a kedélyeket. Tudomásomra jutván mindez, mondanom sem kell, nem kicsi volt a meglepetésem: úgy látszik, nemcsak az égben, olykor a földön is megesnek csodák. Amióta újságíró vagyok, a „kétszer mérj, egyszer vágj" elve alapján igyekszem írni, tájékoztatni. Ebben az esetben sem jártam el másként. Tény ugyanis, hogy néhány évvel ezelőtt lerombolták - lebontották? - a csillagdát. Amint mindjárt akkor megtudtam, mi történt Ógyallán, azonnal felhívtam telefonon a fentebb említett intézmény akkori igazgatóját, igaz-e a hír. Igaz, válaszolta. És miért kellett lerombolni az európai hírű, műemlékértékű létesítményt? - kérdeztem. Mert életveszélyes volt - mondta. Másik hiteles forrásom: döbbenetes erejű fotósorozatot láttam arról, ahogy romokban hever Konkoly-Thege obszervatóriuma. A harmadik: a forradalom után is jelent meg újságcikk a pusztításról, ugyanakkor sehol egy szó arról, hogy megkezdődött, illetve folyik a csillagda újjáépítése. A negyedik: a sajtóiroda idézett - Ľubomír Foltán által jegyzett - hírében az állt, hogy szeptemberben, a Konkoly-Thege Miklósról tervezett nemzetközi szim(Archiv-felvétel) Igen, merthogy: a csillagda valóban újra áll! Amint Ógyallára megérkezve, január 29-én, kiszálltam kocsimból, nyomban szembe tűnt a park „végében" élénk színeivel, rézborítású kupoláival. S maga a park is, rendjével. Mit mondjak? örültem, miközben, bármilyen keserves érzés is volt, be kellett látnom, tévedtem, valóban nem írtam igazat. S mint a csillagászati központ munkatársaitól, Ladislav Drugától és dr. Bohuslav Lukáčtói mega tudományos és a kiadói tévékenység - időről időre Konkoly-Thegeéremmel tünteti ki az arra érdemes amatőr és hivatásos csillagászokat; Ladislav Druga egy tavalyi budapesti konferencián Konkoly's memorial in Hurbanovo címmel tartott előadást, és a Kozmos című lapjukban is többször írtak a tudós csillagászról. Én másra gondoltam jegyzetemben, jelesül arra, hogy a tájainkhoz kötődő számos más neves magyar személyiséggel együtt Konkoly-Thege Miklós sincs a köztudatban, nem része önismeretünknek, a szakmai berkeken kívül kevesen tudnak példaértékű, a magyarság felemelkedését szolgáló széles körű tudományos és közéleti munkásságáról, erkölcsi tulajdonságairól. Mert nem téma sem a sajtónkban, sem könyvkiadásunkban, sem iskoláinkban, és hát az okok között bizonyára még az is ott van, hogy nincs nemzetiségi tudományos intézetünk. Ladislav Druga elmondta még, hogy szeretnék visszaszerezni a Konkoly-Thege Miklós idejéből származó műszereket, tárgyi emlékeket, dokumentumokat, melyek egy részét 1919-ben Budapestre vitték, a másik részét 1938-ban Csehországba. Ezeket aztán az új csillagda egyik, a nagy előd emlékének szentelt múzeumi szobában állítanák ki. Terveik között szerepel továbbá, hogy rendbe teszik a kápolnát és a sírt, ahol Konkoly-Thege Miklós nyugszik. Ezután együtt indultunk a csillagdához, ahol csatlakozott hozzánk Mácsik Sándor mérnök, ő a beruházó, vagyis a csillagászati központ részéről felügyeli az építkezést, mely úgy zajlott és zajlik (most már főként belül), hogy igyekeztek és igyekeznek csaknem teljes mértékben eredeti - pontosabban az évtizedek során szüntelenül időről időre változó-alakuló - formájában és szerkezetében visszaállítani a léte.. es azui tudtam, nem kis zavart is keltettem, kapták a telefonokat, mit romboltak le már megint; a helybeliek pedig csodálkoztak, hisz Konkoly-Thege obszervatóriuma a helyén van, méghozzá megújulva. Vendéglátóim elmondták, éppen mert fontos volt számukra az 1871 ben alapított csillagda kétszintes épülete - mely egyre rosszabb állapotba került, minthogy a korábbi évtizedekben nem törődtek vele -, szakembereket kértek fel, vizsgálnák meg, hogyan lehetne ezt a „technikai műemléket" megóvni a jövőnek. A szakemberek (Projektový ústav kultúry) döntöttek úgy, hogy a nagy kupolán kívül az egészet le kell bontani, a talajviszonyok miatt is tönkrement alapokig. És újra kell építeni. Bár a belső munkálatok még folynak, leírhatom, sikerült, ha nem kis áldozatok árán is, számos helyi és távoli kivitelező cég bevonásával. Az sem igaz, jegyezte meg Ladislav Druga, hogy ne foglalkoztak volna Konkoly-Thege Miklós munkásságával, hogy az ,,évenként rendezett csillagászati táboron kívül aligalig tűnt fel Konkoly-Thege Miklós neve, s emlékének is alig-alig akadt idézője". Az ógyallai csillagászati központ - melynek elsődleges feladata egyébiránt az ismeretterjesztő, (Méry Gábor felvétele) sítményt, sőt egyik-másik régi elemét, melyek ellenálltak az idő vasfogának, meghagyták, illetve újra beépítették. Új faburkolatot kapott a kupolák belseje, melyek a több kisebbnagyobb helyiségből álló erős „kis vár" fölött magasodnak, ahol hoszszú idő után ismét lehet majd dolgozni, a legmodernebb műszerekkel, gyarapítani Konkoly-Thege Miklós örökségét. „Döntő szempont volt - jegyezte meg Mácsik Sándor -, hogy legalább újabb száz évig szolgálja a tudományt ez a létesítmény." Végezetül. Köthetném az ebet a karóhoz, hogy ezek a falak nem azok a falak, ezek az ablakok nem azok az ablakok, hogy ez a csigalépcső nem az a csigalépcső és így tovább, de fölösleges, s nem teszem már csak azért sem, mert nem vagyok szakember, nem tudhatom miként lehetett volna másként megmenteni a csillagdát. Amit viszont meg kell cselekednem: elnézést kérek a szlovákiai amatőr csillagászat ógyallai központjának igazgatójától és munkatársaitól, az ógyallaiaktól és mindazoktól, akiket - akaratom ellenére - félretájékoztattam, vagy akiknek kínos perceket okoztam. BODNÁR GYULA MACS KUTYA m fenti cím nem nyomdahiba. Egy különleges állatfaj neve, amely most van kialakulóban a szlovákiai politikai palettán. Azokra a pártokra, mozgalmakra gondolok, amelyek azzal próbálják megszerezni a szavazópolgárok minél nagyobb rétegének bizalmát, hogy lényegében minden társadalmi csoport, réteg érdekeinek védelmét vállalják. A rendszerváltás időszakában teljesen természetesnek vettük, hogy nem alakultak meghatározott arcvonalú, kiforrott programmal rendelkező pártok. A cél ugyanis egy volt: megdöntve a kommunista diktatúrát, megteremteni a rendszerváltás jogi feltételeit és új alkotmányt adni az országnak. A legutóbbi választási kampány során nem találtam egyetlen politikai erőt sem, amelynek programjában ne szerepelt volna a többpártrendszer, a demokratikus jogállam, a működőképes szövetség, a gazdasági reform és a gazdaság transzformációja - lehetőleg piacgazdasággá. Talán csak abban különböztek, milyen módszereket választanának hozzá, de számottevő eltéréseket nem vehettünk észre A gyakorlat viszont egyértelműen bizonyította, hogy több társadalmi réteg sokszor ellentmondó érdekeit nem képviselheti egy és ugyanazon mozgalom, itt (is) kereshetők a Polgári Fórum és NYEE szakadásának okai. És itt található meg a válasz arra, miért szavaznak néha teljesen logikátlanul egyes mozgalmak parlamenti képviselői. Kialakult továbbá egy érdekes fogalom: a konstruktív ellenzék. Tévesen hittük, hogy a politikába bevihető az erkölcs, hogy sarkalatos problémák megoldásában össznemzeti, összállami konszenzus születhet. Az új választási kampány küszöbén nem árt, ha megnézzük, milyen ígéreteket kapunk egyes pártjainktól. A politikában a kiszámíthatóság és megbízhatóság nem mellékes szempont. Kiszámíthatatlan viszont az a politikai szubjektum, amely sokrétű elvi alapokon, sokoldalúan akarja érvényesíteni több társadalmi réteg érdekeit, igy tehát számomra legalábbis gyanús, ha valamely politikai mozgalom egyidőben zászlajára tűzi a kereszténydemokráciát, vagy éppen a liberalizmust is. Gyanús, ha valaki egyforma módon akarja érvényesíteni a vállalkozói, a tőkés, a földtulajdonosi réteg és a munkavállalók, a bérből élők vagy a szociálisan gyöngébb rétegek érdekeit. Mert azt elhiszem még, hogy egy jobboldali párt szociális programot dolgoz ki, hiszen az elégedetlen, a gazdaságilag legjobban sújtott rétegek egyszerűen megbuktathatják. Ugyanígy elhiszem, hogy egy baloldali tömörülés a piacgazdaságot veszi programjába és elfogadja a magántulajdon létezését. E gazdaságilag erős réteg esetleges elégedetlensége ugyancsak komoly bukásveszély lehet számára. Azt viszont nem hiszem el, hogy az emiitett rétegek érdekérvényesítése egy és ugyanazon mozgalmon belül azonos lehet. Ez tudniillik olyan viselkedést eredményezhet, mint amikor egy élőlény kutya is és macska is egy személyben. Ez az úgynevezett macskutya. És ugyebár a macskutya az állatkert kuriózum-osztályára való, nem pedig házőrzésre és egérfogásra. O

lvassuk hát el a pártok és mozgalmak programjait és óvakodjunk a macskutyátöl, mert félő, hogy sokkal rosszabb parlamentet választunk, mint két éve. LOVÁSZ ATTILA A KASSAI MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ GIMNÁZIUM MINDEN FIATALT EGYFORMA SZERETETTEL VÁR Kassán és Kelet-Szlovákia déli járásaiban az a hír kelt szárnyra, hogy a katolikus egyház premontrei rendje bekebelezni igyekszik a Hernád parti város egyetlen magyar tanítási nyelvű gimnáziumát. Ezzel kapcsolatban az ügyben legilletékesebb intézmények vezetőihez fordultunk magyarázatért. Pásztor Zoltán Ágoston atya, a kassai premontrei rendház vezetője: - Álhírről van szó. Szó sincs arról, hogy az említett gimnáziumot katolikus iskolává akarnánk változtatni. Szerintem félreértés történt. Tudniillik a közelmúltban írásos egyezséget kötöttünk az iskola igazgatóságával, ám nem a tanintézményre vonatkozóan, hanem a vidéki diákok elszállásolását illetően. Mindössze az van a dologban, hogy rendünk felajánlotta, segít a gimnázium diákjai lakáskérdésének megoldásában. Ugyanis mi az államtól visszakaptuk a kollégiumnak is megfelelő székházunkat. Azt hallottuk, tavaly a gimnázium néhány diákja azért kényszerült hazaköltözni, mert megdrágult a diákotthon. Úgy döntöttünk, megpróbálunk segíteni a rászorulókon, szívesen befogadjuk őket hozzánk, csekély illetékért. A szent miséken elmondtam, hogy rendünk a hagyományaihoz híven, felelősséget érezve népünk vallási erkölcsi és tudományos életéért, a nagyhírű kassai magyar tanítási nyelvű gimnáziummal karöltve felvételt hirdet nyolcadik osztályos tanulók részére az 1992/93-as tanévre. Kijelentettem azt is, hogy a felekezeti hovatartozás nem befolyásolja a felvételt. Ugyanakkor ismertettem a gimnázium igazgatóságának a felvételivel kapcsolatban kiadott közleményét. Ismétlem, mi az említett gimnázium kollégiumi ellátást igénylő, fiú növendékeinek akarunk segíteni, s nem áll szándékunkban beavatkozni az iskola belső dolgaiba, életébe. Kollégiumunkban pedig, hagyományainkhoz híven, nemcsak római katolikus fiataloknak adunk helyet, hanem az ökumenizmus szellemében reformátusoknak, evangélikusoknak, izraelitáknak is, a jelentkezés sorrendjében. S hogy rendünk ebben a tekintetben a múltban is nyitott volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a diákjainak felekezeti megoszlásáról tanúskodó dokumentumok, illetve maguk a volt diákok. Átnéztem néhány évkönyvet, s azokból egyértelmű, hogy nálunk annak idején is békésen megfértek egymás mellett a római- és görög katolikus, református, unitárius, izraelita és más vallású diákok. Mi ezt kívánjuk folytatni az újjáéledő kollégiumunkban is. Reiter Géza, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója. - Mi tagadás, örömmel vettük és elfogadtuk a premontrei rend ilyen irányú segítsógkínálatát. Valóban, csupán a diákjaink kollégiumi ellátásában való együttműködésről van szó. Ezt a regio különböző vallású egyházi tisztségviselőinek, valamint a kerület magyar alapiskoláinak címzett és tegnap postázott levelemben is megírtam. Vagyis: a hozzánk jelentkező, illetve felvételt nyerő fiúk korlátozott létszámú csoportjának lehetősége nyílik arra, hogy az említett fő utcai kollégiumban lakhasson, aránylag olcsón. A lányokra ez nem vonatkozik, ők továbbra is az állami diákotthonokat vehetik igénybe. Szeretném ezúttal is hangsúlyozni, hogy gimnáziumunk minden fiatalt egyforma szeretettel vár. GAZDAG JÓZSEF FÉLREÉRTÉS