Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám, csütörtök

1992. FEBRUÁR 6. ÚJ szói GAZDASÁG 6 SZEGÉNYEDÜNK? A munkanélküliség növekedése erőteljesen kihat a fogyasztás alaku­lására, csakúgy, mint az állami költ­ségvetésre. A lakossági fogyasztás­ról a különböző tapasztalati vizsgá­latok alapján elmondható, hogy a csehszlovák háztartásokban, és ezen belül főképp a szlovákiaiak­ban, erőteljes csökkenésének lehe­tünk tanúi. A szlovákiai háztartások­hoz tartozóknak legalább a fele ke­rült ugyanis az elviselhetőség hatá­rára, már ami saját fogyasztásának további korlátozását illeti. A nagy­arányú szlovákiai munkanélküliség várhatóan tovább ront ezen a hely­zeten, jóllehet eddig különösebben még nem éreztette hatását fogyasz­tási szerkezetünkben. Éspedig azért nem, mert a háztartások zöme eddig tartalékait használta fel. Feltételez­hető azonban, hogy a munkanélkü­liségi időtartam növekedésével ezek a tartalékok fokozatosan fel­használódnak, és a munkanélküli­séggel sújtott háztartások zömében . várhatóan tovább romlik majd az életszínvonal. Fogyasztásunk alaku­lásával kapcsolatban figyelembe kell venni többek között azt is, hogy sokat költünk élelemre, ami az elő­ző, nem piacgazdasági alapelveken működő gazdasági rendszer gya­korlatából következik, abból, hogy a fejlett országokhoz viszonyítva telje­* sen mások nálunk a kereseti viszo­nyok. Ma hazánkban az átlagfizeté­sek összege egyharmada a fejlett országokénak, miközben azt akar­juk, hogy a belső piaci árak köves­sék a világpiaciakat. A munkanélüliséget tehát nálunk e tényezők figyelembe vételével is kell értékelnünk, és számolnunk kell azzal, hogy számos háztartásban még szerényebb körülmények kő­zött fognak élni, és nagyon sok ház­tartásban fennáll az elnyomorodás veszélye is. A munkanélüliség által leginkább sújtott lakossági csoport­ba pedig főleg fiatalok tartoznak. Mi­közben az 1991 -es évi szociálpoliti­ka viszonylag sikeresen megbirkó­zott a nyugdíjasok helyzetének elvi­selhetőbbé tételével (gondoljunk a nyugdíjak valorizálására), a gyer­mekes családokat illetően már ke­vésbé. A múlt év első felében ugyanis a reálkeresetek 22 száza­lékkal csőkkentek, a nyugdíjak reál­értéke pedig körülbelül 16 százalék­kal. A fiatalok helyzetének további romlásával kellene számolnunk ak­kor, ha például növekednének a gyermekek iskoláztatásával járó költségek, vagy ha az egészségügyi kiadásokat is a családoknak kellene állniuk. Tény, hogy szó van az okta­tás- ós iskolaügy egész rend­szerének, iránnyításának és finan­szírozásának megváltoztatásáról, jelenleg azonban még irreális lenne ezeknek a kiadásoknak a lakosság­ra történő hárítása. Szerintünk a tár­sadalom további működése szem­pontjából létfontosságú területről van szó, ezért minimálisan annyit kell rájuk fordítani 1992-ben is, mint az előző két esztendőben. És ezzel a kérdéskór társadalmi, költségvetési szempontból való megítélésének szférájába jutottunk. A munkanélküliség Szlovákiában várhatóan még a 18 százalékot is el­érheti 1992-ben, és ez a költségveté­si tételek alakulásában bizony erő­teljesen érezteti majd hatását. Egy­részt munkanélküliségi segélyt kell kifizetni, másrészt pedig csökken­nek a költségvetési bevételek (a bé­radókból, illetve a vállalati bértöme­gadókból származó bevételek csök­kenése miatt). Eszközök hiányában nagyon fon­tos, hogy az állami költségvetésben meghatározzuk a prioritások sor­rendjót. Egyrészt ugyanis nagyará­nyú munkanélküliséggel kell szá­molnunk, másrészt pedig a gazda­sági teljesítőképesség további csök­kenése miatt nem számolhatunk az állami költségvetési bevételek, tehát a költségvetési források növekedé­sével. Éppen ezért szükség lenne többek között arra, hogy minden eszközzel támogassuk a személyi felelősség erősítését, tehát ösztö­nözzük az önmegvalósítást és az önsegélyezést a lakosság minden - rétegénél, s a szociális juttatósokat csak azok kaphassák, akik valóban rászorulnak. JANA PILKOVÁ (A Národní hospodáŕství nyo­mán, rövidítve, 1992/1. szám) Az, aki munkáltatójától megkapta a felmondást, általá­ban nem nagyon törődik a munkanélküliségről szóló ada­tokkal. A munkanélkülinek többnyire teljesen mindegy, hány százezer sorstársa van, lesz Mindegy, hiszen a munkanélküliek többségének meg kell emésztenie az ed­dig ismeretlen állapotot, meg kell tanulnia együttélni az új helyzetével járó anyagi és lelki terhekkel, és ez utóbbia­kat sokszor talán nehezebb elviselni, mint az óhatatlanul megcsappanó életszínvonalat. A munkanélkülinek — életében először — kopogtatnia kell a munkájukat valójában csak most tanuló munkahiva­talok ajtaján, s ha akarja, ha nem, tudatosítania kell, hogy ezentúl saját maga gazdálkodik munkaerejével, bár a lát­szat ennek az ellenkezője. Hiszen a másik fél, a munkahi­vatal részéről még nagyon gyér a kínálat, a munkát kere­MUNKA NELKUL Aki keres, az talál(hat)! ső nemigen válogathat. A felszámolásra, privatizálásra, korszerűsítésre kerülő vállalatok, üzemek ontják a mun­kanélküli segélyre jogosultakká váltak jegyzékeit, az új vállalkozók viszont még nem jeleskednek új munkahelyek teremtésében. Igaz, már az is csökkenti a munkanélküliek számát, ha valakik vállalkozásba kezdenek, és ezzel egyelőre saját maguknak, esetleg családtagjaiknak te­remtenek munkahelyet, ők már lekerülnek a közvetítendő munkaerők jegyzékéről, és potencionálisan újabb mun­kahelyek teremtőiként szám ban csődbe jutásuk lehetősi ködő piacgazdaságnak ez i: lyai szerint a „vállakozó" el kezd, ismételten lekerülve a A munkanélküli tehát nem borának növekedésével. A2 szonyulhat így ehhez a kérdi téséből milyen tételt kell sz; vagy olyan jogcímen történi állapot szülte nehézségek e az állam miként segíti, ösztö tését. Alábbi összeállításunk iásának összefüggéseire igy sító és konkrét példáinkkal 1 POZSONY A MUNKAPIAC ALAPOZASA SZLOVÁKIA FŐVÁROSÁBAN A LEGTÖBB A MUNKANÉLKÜLI, DE SZÁZALÉKARÁNYUK A LEGALACSONYABB • NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS AZ ÁTKÉPZÉSEK IRÁNT • MILYEN SZAKMÁT VÁLASSZANAK A FIATALOK? • A POLGÁRMESTEREK NEM TÖRŐDNEK A VÁROSSZÉPÍTÉS­SEL • A MUNKAHIVATAL INKUBÁTORA • EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁLLAKOZÓK HÁZÁVAL A munkanélküliek tekintetében különleges helyzetben van Po­zsony. Miroslav Danihel, a fővárosi munkahivatal igazgatója már tájé­koztatójának bevezetőjében rámu­tat két extrém jellegzetességre: szlo­vákiai méretben itt a legtöbb a mun­kanélküli, a december végi adat sze­rint 19512-en voltak, de a munkaké­pes lakossághoz viszonyított száza­lékarányuk a legkisebb: nem érte el a hét százalékot. Szlovákia főváro­sában több központi szervet, tudo­mányos intézetet, főigazgatóságot szüntettek meg, ennek tudható be, hogy a munkanélküliek többsége a főiskolai-egyetemi és középiskolai végzettségűek közül kerültek ki. A munka nélkül maradt munkások száma „csak" 8210. Megjegyzem: más lenne a fővárosi statisztikai adat, ha számításba vennénk azt is, hogy sok vidéki dolgozó kapott itt felmondást, ós most a galántai, du­naszerdahelyi munkahivatalok nyil­vántartását „gazdagítják". Danihel igazgató megértően bólint, s hozzá­teszi: — Ez is fővárosi speciális, hiszen itt minden más. De nem feledkezünk meg a bennünket munkaerővel „tápláló" járásokról sem. A szabad munkahelyek listáját megküldjük a Galántai, a Dunaszerdahelyi és a Pozsony-vidéki járásnak is, mert végre-valahára a munkapiacnak is működnie kell. És már valamennyire működik is. Erről tanúskodik a következő adat: 1991 -ben az öt fővárosi városkerület munkahivatalában együttvéve csak­nem huszonkilencezer személyt je­gyeztek be a munkanélküliek nyil­vántartásába, de az év utolsó hó­napját tizenkilenc és félezer munka­keresővel zárták. Decemberben 1945-en „jelentkeztek" munkanél­külinek, de ugyanakkor 1005 mun­kakereső talált magának újabb fog­lalkozást. — így megy ez minden hónap­ban — mondja Miroslav Danihel. — Havonta átlagban ezren helyezked­nek el újra. A munkaközvetítés lenne számunkra a legfontosabb feladat, de a munkapiac a valóságban csak most van kialakulóban. Már magán­kézbe kerültek egyes üzemek, gyá­racskák. Ezek esetében a munkae­rő-hullámzás csak akkor indulhat meg, amikor eldöntik, mitfognak ter­melni, hogy az új termelési program szerint szabják meg a dolgozók al­kalmaztatását. A munkapiac alapja a jól működő gazdaság, pénzügyi és adórendszer, a számítástechnika terjedése. Ezekre a követelmények­re alapoztuk az átképzést, hogy a túlnyomórészt fő- és középiskolai végzettségű munkanélkülieket olyan szakmákra képezhessük ki, amelyekre hamarosan nagy szük­ség lesz. Megkönnyíti helyzetünket, hogy fővárosunkban jól működik a Technika Háza, s itt vannak utókép­zéssel is foglalkozó főiskolák. Átkép­ző tanfolyamaink iránt nagy az ér­deklődés, már mintegy ezren vettek részt ezeken. Erre a célra tavaly hat és fél millió koronát költöttünk. A je­lenleg átképzett száz személy közül huszonöten-harmincan helyezked­tek el. Ennek ellenére sem tartjuk ki­dobott pénznek az átképzésre fordí­tott nagy összeget. Nem azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy azonnal munkába léphessenek, hanem azt, hogy szakismereteik gyarapításával felkészíthessük őket új foglalkozási ágak betöltésére, nagyobb eséllyel vehessenek részt a munkapiac for­galmában. A fővárosi munkahivatal igazga­tója rámutat arra is, hogy gondjaik vannak a fiatalkorúakkal. Tavaly tő­lük is tanácsot kértek, milyen szak­ma elsajátítását ajánlják az alapisko­lát végzett fiataloknak. Nem tudták „megjósolni", hogy néhány év múl­va milyen szakma lesz a „menő". Maradt hát a régi recept. Sokan az autóműszerészi szakmát választot­ták. Magszaporodtak a butikok, me­nők az éttermek, a fiatalok szabó­nak, pincérnek jelentkeznek. A lá­nyok az egészségügyi iskolába igyekeztek bejutni: sok tapasztalt nővér Nyugatra ment dolgozni, pó­tolni kell őket. Kétszázötven alapis­kolai végzettségű fiatalkorú azon­ban odahaza maradt. Sehol sem dolgoznak, nincs képesítésük. Mun­kanélküli-segélyezésben csak akkor részesülhetnek, ha egyévi alkalma­zásnak megfelelő felkészítésben ré­szesülnek. — Ezt akarjuk azoknak a tizen­négy-tizenöt éveseknek nyújtani, akik nem folytathatják tanul­mányaikat, és szakmát sem sajátít­hatnak el — mondja Miroslav Dani­hel. — Egyezséget kötöttünk a kö­zépiskolákkal foglalkozó iskolaűgyi igazgatósággal, hogy anyagi hozzá­járulásunkkal lehetővé tegyük az említett fiatalkorúaknak a továbbta­nulást egy évi időtartamra. A lányo­kat különösen érdekelheti a szociá­lis szolgálat, az irodai munkával együttjáró gépelés elsajátítása, a fiú­kat érdekelheti a számítástechniká­val ós más, kézügyességgel járó szakmával való ismerkedés. Most a szülőket akarjuk meggyőzni, fogad­ják el ajánlatunkat, számukra is elő­nyösebb lesz, ha gyermekeik nem az utcán fognak kóborolni. Most, hogy hat hónapra kurtítot­ták a munkanélküliek segélyezését, nagyobb szerephez jut a munkahi­vatalok közhasznú munka néven is­mert akciója. Noha csak félévi idény­munkáról van szó, mégis a munka­nélküliek jelentős megsegítését szolgálja. Megdöbbentő a tavalyi adat. Szlovákia fővárosában csak 294 munkanélkülit kapcsoltak be a közhasznú munkába. Szóvá te­szem: a tizedannyi létszámú vág­sellyei körzetben 320 munkanélküli­nek biztosítottak idénymunkát. Va­jon a fővárosi kerületek önkormány­zatait nem érdekli a városszépítés, még akkor sem, ha a munkahivatal megtéríti a fizetésekre fordított ösz­szeget?! — Polgármestereinket sajnos ez a probléma nem igen érdekli — erő­síti meg gyanúmat az igazgató. — Szemet húnynak afölött, hogy pisz­kosak a városnegyedeik. Ahelyett, hogy törődnének a munkanélküliek foglalkoztatásával, a bűnözési prob­lémák megoldásával, inkább jogkö­reik gyarapításáért hadakoznak. Elszomorító vélemény ez, de az igazgató úrnak van mivel dicseked­nie is. A munkahivatal tavaly közel ti­zenhatmillió koronát fordított a társa­dalmilag hasznos munkahelyek lé­tesítésére, csakhogy minél több munkanélkülinek biztosítsanak fog­lalkozást. így is támogatják az induló vállalkozókat, új cégek alapítóit, akik tavaly 1437 esetben teremtettek új munkahelyet. — A munkapiac megalapozása, a munkanélküliség leküzdésének leg­fontosabb módja a vállalkozók, a munkaadók aktivizálásának fokozá­sa — mondja Miroslav Danihel. — Sokan tapasztalat, szükséges isme­retek nélkül indulnak. A fellegekben járnak, amikor elhatározzák, hogy vállakozók lesznek, de már az első lépéskor a földre huppannak. A leg­Miroslav Danihel: Havonta átlag­ban ezren helyezkednek el újra (Méry Gábor felvétele) többjük soha az életben nem köny­velt, az adóhivatalnak pedig pontos kimutatásra van szüksége. Ha olyan munkanélküli fordul hozzánk, aki új céget alapítva anyagi támogatást kér tőlünk a társadalmilag hasznos munkahely létesítésére, még egy ideig, maximálisan fél évig, törő­dünk vele, hogy segítsük őt az első lépések megtételében. Ezt mi „inku­bátornak" nevezzük. Lehetővé tesszük számukra, hogy olyan tanfo­lyamon vegyen részt, ahol a vállal­kozók számára szükséges tanácso­kat kaphatnak, útmutatást a vállalko­zói terv elkészítéséhez, az adóbeval­lási adatok elkészítéséhez. Po­zsonyban már van ilyen tanácsadó. Vladimír Sirôtka mérnök a Drieňová utcában, a Planéta Klub néven is­mert épületben nyitotta meg a Vállal­kozók Házát, amellyel munkahivata­lunk egyezséget kötött. Ha a magán­vállalkozásba kezdő munkanélküli­ek igénybe akarják venni a Vállalko­zók Házának szolgálatait, mi megté­rítjük az oktatási díjat. Hasznos in­tézmény lesz a Vállalkozók Háza. Együttműködnek az adóhivatallal is, az iparosok hivatalával, pénzügyi in­tézetekkel, az önkormányzatokkal, hogy az érdeklődők egy helyen megkaphassanak a vállalkozáshoz szükséges minden információt. Ami­kor Woleková miniszterasszonnyal tárgyaltunk erről, azt mondta, meg­látjuk, mit fog hozni, modellként ki­próbáljuk, s ha beválik, más váro­sokban is kezdeményezni fogjuk a Vállalkozók Házának létesítését. Mert segítenünk kell az embereket, hogy azok, akiknek támogatást nyújtunk új vállalkozások beindítá­sához, másokon segíthessenek, mi­nél több új munkahelyet teremthes­senek. Ezt tartjuk a legfontosabb­nak... PETRŐCI BÁLINT i 12. E-14. D B..1- g.511114.1-15.5 3 ,.5 - 11, D Ül 15,5-11,0 ^11.1-12.5 SÍ 11.1 + A munkanélküliség %-ban kifejezett mértéke Szlovákia egyes járásaiban 1991. december 31-én DUNASZER A munkanélkül sősorban a hagyc nyos helyzetben vákiai hegyvidékr tű hadiipar yálsí zép-szlovákiai kői Ezért érte az illeté petésként a hír, ar dahelyi járás szlo ban a második he jelenti, hogy dece ember, vagyis a kosság 17,36 szá; nélkül. A kialakult a kiút néhány lehe gettünk dr. Ján S naszerdahelyi Jár igazgatójával. — Ön szerint n helyzetet? — Járásunkbai Mint ahogy az v maszombati Járt körzetében az év vezőtlen változásc Főleg a konverzie üzemek, a mezőj kezetek, valamint üzemek szerkezet en nőtt a munks újabb négyszáz ei a listára. A járásbe zalékos lett a mu nya a munkaképei hoz viszonyítva, é irigylésreméltó h< Az ezzel összefüg tekről, illetv~ a fog ló törvény novelláj pése nyomán ki Tokár Zsuzsával, vatal igazgatójáva • A járásin kivi kahivatal is műkői vábbi két, Feleden hozott kirendeltsé hivatal tehát—úg\ viszont a polgároi val, foglalkoztatá: ügyintézés szerin hatékony. Mi erről — Megállapítás hogy eredetileg h KASSA: A munkanélki képzési lehetősé röviden beszámo inak, s ahhoz néí szükségem. Miki önöknél? — érde a Hernád parti vá Iában. — Akár holnap ha lehet, minél k< sőbb alighanem s — hangzott a vál Mentem. Nyolc tam az átképzés t gait intézd előadé ján, mégsem én „vendég". Egy h fiatalember mege más ügyben volt tem a beszélgetés ugyan a hegesztő továbbra is mui

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom