Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ. 1992. FEBRUÁR 4. A KÖZÖS HAGYOMÁNYOK JEGYÉBEN FEJLESSZÜK KAPCSOLATAINKAT • JESZENSZKY GÉZÁNAK, MAGYARORSZÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK INTERJÚJA A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA BUDAPESTI TUDÓSÍTÓJÁNAK A csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából kért interjút Jeszenszky Géza magyar külügyminisztertől Michal Stasz, a Csehszlovák Sajtóiroda budapesti tudósítója. • Miniszter úr, ön történész, egyetemi tanár is és éppen az adott területtel foglalkozik. Hogyan értékeli diplonjáciai kapcsolataink eltelt 70 évét, kapcsolataink múltját? - T. G. Masaryk, volt csehszlovák államfő már az első világháború éveiben, a Habsburg-monarchia idején több esetben beszélt a hatalom 11 nemzete közti szoros együttműködés szükségességéről Koncepciója abból indult ki, hogy először minden nemzetnek önállósulnia kell, saját urává kell válnia, s ezután kellene kialakítaniuk a gazdasági és más együttműködést. Hetven évvel ezelőtt kölcsönös viszonyunkat nagyon sok vélt és valós sérelem terhelte annak ellenére, hogy a két ország döntött a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az új helyzetben a kölcsönös együttműködés feltételeinek kidolgozása mellett. Bár a két világháború közötti kapcsolataink nem voltak valami jók - Csehszlovákia a magyar-ellenes orientációjú kisantant egyik vezető ereje volt - gazdasági téren együttműködésünk nagyon erős volt, még a mostaninál is intenzivebb. Csak illusztrációképpen: akkoriban kétszer annyi határátkelőhely volt a két ország között, mint ma. A nyilvánvaló ellentétek ellenére a kapcsolatok nem voltak olyan rosszak, mint ahogyan azt ma sokan gondolják. Szomorú, hogy ma gazdasági téren az a célunk: elérjük a két háború közti együttműködési szintet. Ugyanakkor úgy vélem, nem kellene csak ennyivel megelégednünk. Ebből a szempontból nagyon ígéretesnek tartom a „visegrádi hármak" tárgyalásait a Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország közti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. • Ezzel eljutottunk napjainkig. Engedje meg, hogy megkérdezzem, a külügyminiszteri posztról hogyan látja kapcsolataink jövőjét? - Az elmúlt években jelentősen enyhültek azok a problémák, melyek fennálltak kölcsönös viszonyunkban. Azt mondhatjuk, a cseh-magyar viszonyból lényegében eltűntek, s egyes jelenségek ellenére a szlovák-magyar viszonyt is jónak nevezhetjük. Mint olyan család sarja, amely a 18. században települt át ide Túrócból, nagyon szükségesnek tartom, hogy fejlődjenek a családi és rokoni kapcsolatok, a közös történelem, a kulturális hagyományok, s erre alapozva épüljön ki az olyan szoros együttműködés, mint amilyen a nyugat-európai vagy a skandináv országok többsége között kialakult. Úgy vélem, ha ezt a politikai erők komolyan akarják, valóban nagyon gyorsan kialakíthatjuk az ilyen kölcsönös viszonyt. Európa segít nekünk ebben, hozzájárul ehhez társult tagságunk is az Európai Közösségekben, valamint a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának tervei. Nagy lehetőségeket látunk abban, hogy a már ma is jó csehszlovák-magyar viszony a jövőben még jobb legyen. Ha gazdasági téren valóban szilárd kapcsolatot alakítunk ki, akkor a korábban deklarált, de nem létező barátság a cseh, a szlovák és a magyar nép között közeli együttműködéssé és ezen az alapon valódi barátsággá válhat. Ehhez ma megvan minden feltétel. MÉG NEM ÜLT EL A VIHAR INOG A TALAJ A FRANCIA KORMÁNY LÁBA ALATT Georges Habbas palesztin terrorista vezető ugyan szombaton távozott Franciaországból, de elutazásával nem vetett véget annak a politikai viharnak, amelyet párizsi gyógykezeltetése váltott ki. Az ügy politikai válságba torkollik, ugyanis a kormányt már nemcsak az ellenzék, támadja. Néhány szocialistapárti képviselőjük követeli a következmények levonását, vagyis a külügy- és a belügyminiszter lemondását. A bíráló kommentárok lényegére tapintott Michel Rocard volt kormányfő, amikor televíziós beszédében kijelentette: „ Két lehetőség van. Az emiitett miniszterek vagy tudtak az ügyről, és akkor fizetniük kell azért a kockázatért, amit magukra vállaltak, vagy nem tudtak semmiről, ami még rosszabb. Ezért a hibáért vállalni kell a politikai felelősséget." Az ellenzék nemcsak a két miniszter „fejét" követeli, hanem az egész kormány lemondását. Valery Giscard ď Estaing, az UDF vezetője arra szólította fel a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki idő előtti választásokat. KARABAHBAN A HELYZET TISZTÁZATLAN AZ AZERIK ELUTASÍTJÁK AZ ENSZ BÉKEFENNTARTÓ ERŐI FELHASZNÁLÁSÁNAK JELCINI JAVASLATÁT Az azerbajdzsán erők folytatják a Hegyi Karabah ellen pénteken indított nagy offenzívát. Az örmények szerint az azeri hadsereg tegnapra virradó éjszaka bombázta Sztyepanakertet, Karabah központját. Egy ember életét vesztette és többen megsebesültek. Asot Manacsurjan, Levon Ter Petroszjan örmény elnök biztonsági tanácsadója szerint Sztyepanakertre tíz rakéta és húsz akna hullott. Ennek ellenére azt mondta, hogy a helyzet viszonylag stabil. Moszkvai hírek szerint Karabahról a harcok átterjedtek a környező falvakra is. A hadihelyzet tisztázatlan, néhány falu már többször gazdát cserélt. Vasárnap ülést tartott az azerbajdzsán nemzetvédelmi tanács, s közleményében azt állította, az örmény fegyvereseknek sehol sem sikerült visszaszerezniük elvesztett pozíciójukat. Hivatalos azerbajdzsán személyiségek általában negatívan reagáltak Borisz Jelcin orosz elnök New York-i kijelentésére, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek kellene elősegíteniük a konfliktus megoldását. Bakuban azzal érvelnek, a karabahi helyzet Azerbajdzsán belső ügye. Guszejnagi Szadihov azeri külügyminiszter felajánlotta örmény partnerének, Raffi Ovanniszijaninak, hogy találkozzanak és próbálják meg közelebb hozni a karabahi rendezést. Véleménye szerint az azeri területen lévő, örmények lakta enklávé helyzetének rendezése csak a két volt szovjet köztársaság közti tárgyalások útján lehetséges. VISZONYLAG JOL VIZSGÁZTUNK Az amerikai külügyminisztérium minden évben jelentést készít arról, miként tartják tiszteletben a világban az emberi jogokat. A tavalyi év értékelése során Csehszlovákiával kapcsolatban a dokumentum arra mutat rá, hogy hazánknak 1990 óta demokratikusan választott kormánya van. A kilencvenes esztendő után Csehszlovákia 1991-ben is további lépéseket tett annak érdekében, hogy teljes mértékben biztosítsa állampolgárai számára az emberi jogokat, s ezen a téren javulás volt tapasztalható. A jelentés szerint Csehszlovákiában tavaly nem voltak politikai gyilkosságok, emberrablások, titkos letartóztatások, bírósági ítéletek. Arra sincsenek bizonyítékok, hogy sor került volna kínzásokra, jogtalan ítéletekre. A dokumentum foglalkozik azzal is, milyen körülmények között lehet valakit nálunk letartóztatni és börtönben tartani. Csehszlovákiából senkit nem lehet száműzni és senkitől nem lehet megvonni a nyilvános, objektív bírósági eljáráshoz való jogát. Ezzel kapcsolatban emlékeztet a lusztrációs törvényre, és részletesen foglalkozik az ezzel kapcsolatos eltérő véleményekkel is. Megállapítja, hogy egyes szakszervezetek a törvény miatt panaszt emeltek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél. A faji, vallási, szexuális és nyelvi megkülönböztetésről szóló rész emlékeztet a Szlovákiában élő magyarok, valamint a romák problémáira. Megemlíti a Szlovákiában tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat, valamint annak a 20 ezernyi vietnaminak a sorsát, akik még a közelmúltban Csehszlovákiában dolgoztak. JAKES MÁST AKAR A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap tegnapi számában interjút közölt Miloš Jakešsel, a CSKP volt főtitkárával. Ebben egyebek között kijelentette: ,,Nem értek egyet országunkban a kapitalizmus visszatérésének politikájával, mivel ez összefügg a szocialista idők minden pozitívumának tagadásával. Az országunkban végbemenő változások szociális konfliktusokhoz vezethetnek, amelyeknek következményeit nehéz felmérni A szocializmusból a kapitalizmusba való viszszatérés az államfordulatot követően teljesen új jelenség, amelyre az állampolgárok, akik a szocializmusban éltek, annak minden fogyatékosságával együtt, már napjainkban ellentmondásosan reagálnak." A volt pártvezér véleménye szerint Csehszlovákiában fennáll annak reális veszélye, hogy kialakul két nemzetállam. Európában pedig a nacionalizmus térhódítása fenyeget, s ezen túlmenően véleménye szerint nincs kizárva az, hogy a két társadalmi berendezkedés közti korábbi vasfüggöny helyébe a szociális és a gazdasági egyenlőtlenség gátja épül. íriának igaza volt: feiesle^^^ ges lett volna elmenni \Jmm Moszkvába A közel-keleti problémákról az orosz fővárosban megrendezett nemzetközi konferencia eredménytelen próbálkozás volt a békefolyamat továbbvitelére. Sem a közvetlenül érintett országok, sem a társrendezők - az Egyesült Államok és Oroszország - ezt ilyen egyértelműen nem jelentették ki, de attól még igaz. A béketárgyalások októberi madridi ünnepélyes nyitánya után mindenki azt mondogatta: igaz, nem született számottevő haladás az alapkérdések megoldásában, de a felek legalább a kétoldalú megbeszélések folytatásában megegyeztek, ami a több mint négy évtizedes konfliktus történelmében páratlan eredménynek számított. Jött a washingtoni folytatás immár nemzetközi asszisztencia nélkül, szigorúan arab-izraeli alapon, több fordulóban. S már az is sikernek számított, hogy egyáltalán leültek tárgyalni. Az elért maximum: megállapodás a megbeszélések folytatásáról. De tisztázatlan maradt, hogy hol és mikor? Visszatérve Moszkvához: rendkívül komoly témák szerepeltek a napirenden, nem is lehetett ezeket plenáris ülésen vitatni. A létrehozott szakcsoportok azonban ezúttal is csak egy dologban tudtak egyezségre jutni: a tárgyalások folytatásában. Meggyőződésem, kizárólag a nemzetközi részvételnek köszönhető, hogy most kitűzték a folytatás helyét és időpontját. Ez minden, ami eredménynek nevezhető. Bár egyáltalán nem biztos, hogy április végén - május elején meg is valósulnak azok a szakfórumok. Potencionális kizáró okból van bőven. A legfontosabb: a palesztin Szíria legalább ilyen kemény dió, nem is szólva arról, hogy Libanon szigorúan azt teszi, amit Damaszkusz diktál. Damaszkusz pedig úgy látta, Washingtonban nem született olyan haladás, ami értelmet adott volna a moszkvai fórumnak - s ez így igaz. Persze, lehet a szírek nélkül is tárgyalni, csak éppen nincs értelme. Hogyan lehetne előrelépni HARMADSZOR IS SEMMI és a szíriai részvétel kétségessége. A washingtoni félsiker után - a palesztinoknak gyakorlatilag sikerült elérniük, hogy az izraeliek külön tárgyaljanak velük, illetve a jordánokkai - Moszkvában már nem akartak megelégedni a „madridi formulával." Ami nem más, mint a jordán -palesztin közös küldöttség részvétele, illetve a kelet-jeruzsálemi és az emigrációban élő palesztinok kizárása a tárgyalásokról. Az amerikaiaknak és az oroszoknak pedig nem maradt más választásuk, mint a kitartás e kényszerű kompromisszum mellett, különben Izrael maradt volna távol, s akkor már valóban nem lett volna értelme semmi konferenciának. Az ígérgetés, hogy később, azokon a bizonyos szakfórumokon már más lesz a helyzet - a palesztinokat nem győzte meg. Hozzáteszem: joggal. a fegyverzetkorlátozás, a fegyverzetellenőrzés létfontosságú kérdéseiben a régió legkomolyabb arab hadseregével rendelkező ország nélkül? Ezt Damaszkusz nagyon jól tudja, ezért teheti azt, amit tesz. Bár van ennek is veszélye. Eljátszhatja azt a megelőlegezett bizalmat, amit Washingtontól kapott az öböl-háborúban tanúsított magatartásáért. Mert némileg módosult ugyan Washingtonban Izrael politikájának megítélése, de lényeges változásról szó nincs. Izrael előbb vagy utóbb meg fogja kapni a amerikai kormánytól a garanciát arra a 10 milliárd dollárra, amelyet feltétlenül kölcsön kell vennie, ha el akarja kerülni a gazdasági összeomlást, elfogadható feltételeket akar biztosítani a volt Szovjetunióból érkező zsidók számára és folytatni akarja a települések építését a megszállt területeken. Igy, ebben a sorrendben, mert minden egyéb állítás ellenére a Samir-kormánynak most először is a munkanélküliség növekedésével, a gazdasági visszaeséssel kell megbirkóznia. A települések építésére pedig azért kell nagy figyelmet fordítania a Likudnak, mivel a telepesek biztos választói. Az emigránsok pedig az a jó ürügy, az a humánus ok, amellyel megszerezheti a sok pénzt. K

ompromisszum körvonalazódik a 10 milliárd ügyében. Hivatalosan még egyik fél sem jelentette be, de a kiszivárogtatások szerint Bush hajlandó lenne aláírni a vonatkozó törvényt, ha Izrael vállalná: nem építenek több új települést. Azt viszont megengedné, hogy a most épülőket befejezzék. Nem lenne ezt nehéz kijátszani, bár Samirék számára még egy ilyen kötelezettség vállalása is kockázatos. Ök maximum azt hajlandóak megígérni, hogy ebből a 10 milliárdból nem építkeznek a megszállt területeken. Ez azonban az araboknak nem elég, a most már Washingtonnak sem. Az egész ügyet pedig csak bonyolítani fogja az izraeli választási harc. Április végén - május elején tehát várható az újabb látszateredmény, vagy ha úgy tetszik, az újabb kudarc: a negyedszer s emmi. _ _ GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN O

lga Havlová, a köztársasági elnök felesége, a Jóakarat Bizottság elnöke vasárnap este Párizsba utazott. A látogatásra Bernadette Chirac, a párizsi polgármester felesége hívta meg. Ma Olga Havlová Jacques Chiractól csekket vett át az egészségkárosult cseh és szlovák gyerekek javára. T

ripoliban vasárnap kezdődött meg az első arab konferencia az atomenergia békés felhasználásáról.. - közölte a JANA líbiai hírügynökség. Nuri Fajturi Madani, a tudományos kutatások líbiai minisztere a konferencián felszólított a fegyverkezési verseny befejezésére, és bírálta azokat az országokat, amelyek . illegálisan tömegpusztító fegyverek gyártásához használják fel az atomenergiát. A

rgentína megnyitja azokat a rendőrségi levéltárakat, amelyek adatai alapján fel lehet kutatni a második világháború után Argentínába menekült nácikat. A DPÁ hírügynökség szerint Carlos Menem elnök dekrétumot ír alá, amely értelmében a dokumentumokat a nyilvánosság számára is hozzáférhető országos levéltárnak adják át. B

orisz Jelcin orosz elnök holnap háromnapos látogatásra utazik Franciaországba, ahol találkozik francia partnerével, Francois Mitterrand-al, és Jacques Chirac párizsi polgármesterrel. Ezt tegnap közölte Moszkvában az elnöki sajtószolgálat, anélkül, hogy tájékoztatott volna Jelcin programjáról. D

élkelet-Törökország kurdok lakta területein a szombati lavinaomlás után vasárnap a mentőosztagok további 37 holttestet találtak meg. Helyi források szerint az áldozatok száma 142-re növekedett. Harminckét halottat találtak Gormec faluban, amelynek térségébe már megérkezett a Vörös Félhold mentőcsoportja. Az akcióban öt amerikai helikopter is részt vesz. E

lhunyt Irwing Kaufman, az az amerikai bíró, aki 1951-ben a villamos székbe küldte a Rosenberg házaspárt. Mint ismeretes, azzal vádolták őket, hogy a Szovjetuniónak elárulták az amerikai atombomba gyártásának a titkát. 1951-ben világméretű tiltakozást váltott ki a halálos ítélet, ám a legfelsőbb bíróság, s maga Harry Truman elnök sem volt hajlandó enyhíteni a döntésen. A most 81 éves korában elhunyt Kaufman még 1975-ben is arra panaszkodott, hogy az ítélet miatt állandóan üldözik őt. M

uamar Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető vasárnap azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy kössenek kompromisszumot az amerikai polgári repülőgép ellen négy évvel ezelőtt elkövetett terrorista merénylet körül kirobbant vitában. A Washington Post című napilapnak adott nyilatkozatában Kadhafi elmondta: a Nyugat nemzetközi terrorizmussal vádolja Tripoli! és bűnbakot csinál Líbiából. Ezzel összefüggésben a líbiai vezető közölte, nem tud semmilyen konkrét kompromíszszumos javaslatot tenni, majd hangsúlyozza, fokozatosan kivizsgálják mindazt, amivel Líbiát vádolják. A végén majd bebizonyosodik, hogy Tripoli ártatlan áldozat. B

erlinből érkezett a hír, mely szerint a Németországból kivont volt szovjet egységeket nem telepítik Oroszország területére, hanem nagy részüket feloszlatják. Ezt Matvej Burlakov vezérezredes, a FÁK Németországban állomásozó nyugati hadseregcsoportjának parancsnoka jelentette ki a sajtónak adott nyilatkozatában Hozzáfűzte: az 1991-es évre vonatkozó tervet teljesítették, sőt túllépték. Németországból eddig 165 ezer katona távozott. H

árom évi börtönbüntetésre ítélte tegnap a bangladesi bíróság Muhammad Ersad volt elnököt. Azzal vádolták, hogy illegálisan vagyont halmozott fel. Mint ismeretes, Ersádot tavaly júniusban illegális fegyvertartásért tíz évi szabadságvesztésre ítélték. ^^iang Cö-mint, Kína KommuwO nista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát meghívták Japánba. Ezt a hírt tegnap közölte a Peking által anyagilag támogatott Ven Vei-po című hongkongi napilap.