Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám, kedd

1992. JANUAR 14. «ÚJSZÓM MOZAIK ÚJ NÉMETKÖNYV KISGYERMEKEKNEK Keresd, ami összeköt és igyekezz megérteni,-ami elválaszt - ez lehetne az idegen nyelv tanulásának egyik nemes célja. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben mind többen és többen akarnak nyelvtudásra szert tenni Az idegen nyelvek iránti érdeklődés nyilván azzal is összefügg, hogy még az olyan munkahelyeken is, amelyeken nem követelik meg az egyetemi vagy főiskolai végzettséget, előnyt jelent egy-egy idegen nyelv ismerete. Napjainkban nem kell különösebben bizonygatni a régiek megállapításának helyességét: „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy." Itt Közép-Európában különösen hasznos, ha a felnövekvő nemzedék minél előbb megismerkedik a német nyelvvel. Ezért vette be kiadványtervébe a Szlovák Tankönyvkiadó (Slovenské pedagogické nakladateľstvo) magyar szerkesztősége a képes német nyelvkönyvet. A Kisgyermekek németkönyve, ez a színes és érdekes nyelvkönyv lehetővé teszi majd, •hogy már az ötéves gyermekek is játszi könnyedséggel ismerkedhessenek meg azzal a nyelvvel, amelyet sok millió ember beszél A szerzők a nyelvkönyv összeállításakor abból a tapasztalati tényből indultak ki, hogy az idegen nyelvek elsajátítása gyermekkorban a legkönnyebb. Az egyes • témák feldolgozása során figyelembe vették az iskolába járásra készülő és a már alapiskolába járó gyermekek életkorát, környezetét, gyakorlati tapasztalatait és képességeit. A könyv célja, hogy a legkisebb megterhelés és a kialakuló, de aránylag már fejlett anyanyelvi ismeretek időszakában segítse a kisgyermekeket a beszélt német nyelv szerény mértékű elsajátításában. A korszerű nyelvtanítási elvek szem előtt tartásával készített könyv révén az oktatási folyamatot nemcsak pedagógus irányithatja eredményesen, hanem egyéni tanulás során alapvető német nyelvtudással rendelkező szülő, nagyszülő vagy felnőtt családtag is. Ha a család az egyéni tanítási módot választja, ez a nagyobbak csoportjába járó óvodás számára a későbbiek folyamán nagy előny lesz, mert a három részre osztott képeskönyv első részében előforduló szavak és a kisgyermek közvetlen környezetével és életének eseményeivel összefüggő egyszerű német mondatok iskoláskorában - amikor már a könyv második és harmadik részével fog ismerkedni a tanuló - nagymértékben megkönnyítik majd a német nyelv alaposabb elsajátítását Ha a gyermeket iskoláskorában otthon tanítjuk idegen nyelvre, előnyös, hogy nem kell elmennie hazulról és rossz idő esetén is pontosan megjelennie az otthonától esetleg távolabb levő nyelvtanfolyam helyén Ha pedig néhány órát elmulaszt, és elveszti a fonalat, könnyen előfordulhat, hogy a nyelvtanulás abbamarad. Ez a veszély szinte a minimálisra csökken, ha a gyermek otthon tanulja az idegen nyelvet, és németül tudó családtag a tanulásban kézen fogva vezeti. A gyermekkel foglalkozó személynek nem kell föltétlenül pedagógusnak lennie, ugyanis minden egyes gyakorlathoz megtaláljuk a könyvben a szükséges német szavak magyar megfelelőjét, valamint a gyakorlat elvégzését segítő módszeres utasítást. A képeskönyv első gyakorlataiban átlagosan 5-6 új szóval ismerkedik meg a gyermek. Több szó csak a tanulás további időszakában fordul elő egy-egy leckében. A szerzők a nyelvkönyv összeállításában gondoltak az előző ismeretek állandó ébren tartására, az ismétlésre is. Felhívják az oktató figyelmét, hogy a nyelvtanítás folyamán ilyen legyen a következő módszeres eljárás: ismerkedés a képpel - szöveghallgatás - beszélgetés - olvasás - a párbeszédes forma alkalmazása, végül pedig az írás. Mivel szinte kivétel nélkül minden gyermek fogékony a nyelvi ismeretek befogadására, a Kisgyermekek németkönyve, ez a hazai magyar kiadvány bizonyára sok gyermeknek fogja lehetővé tenni, hogy minél korábban és minden különösebb megterhelés nélkül ismerkedhessen meg a közép-európai ember számára szinte nélkülözhetetlen német nyelvvel. A könyvet a következő címen Jehet megrendelni: Slovenské pedagogické nakladateľstvo, oddelenie marketingu, Sasinkova 5, 815 60 Bratislava, Ára: 76 korona. HASÁK VILMOS iiimmiiiiiiiiiiiiimi FELKESZULTEN FELKESZITENI -ANYANYELVEN POZSONYPÜSPÖKIBEN VÁRJÁK A MAGYAR ELSŐSJELÖLTEKET Amióta 1976-ban megszűnt a pozsonyvereknyei magyar alapiskola, a szlovák főváros Csallóköz peremét képező városrészeiben csak egy helyen tanulhatnak anyanyelvükön a magyar gyerekek. A Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

ban. A sajátos vonzerejű intézmény történetének ötödik évtizedébe lépett. Drámaira ugyan nem fordult sorsa, hajszálon még nem függött léte, a jövendő elsősök beíratása azonban mindig meghatározó esemény volt az iskola életében. Felkészülés és várakozás előzte meg: vajon kopogtat-e elegendő szülő - alma matert remélve csemetéje számára - a püspöki iskola ajtaján. • Milyen érzésekkel, reményekkel várja a hét végén esedékes beíratást? - kérdeztem dr. Ozsvald Erzsébetet, az iskola tavaly májusban megválasztott igazgatónőjét. - Készülünk, izgulunk. Reméljük, legalább húsz elsősjelölt, szüleik jóvoltából, megtalálja az iskolánkhoz vezető utat. Tanulóink is várják legkisebb társaikat, ajándékokat készítettek számukra. Jóleső érzés, hogy nem csak a pedagógusok égnek lázban, de a szülök többsége is tudatosította az esemény jelentőségét. Ennek köszönhető, hogy a munkaközösség levéllel fordult a szülőkhöz, melyben hangsúlyozzák a gondolatot: sok esetben elég a jó szó, a kimondott érv, a példa ereje, hogy szülő és gyermeke eljusson iskolánkba, gyökeret eresszen itt. • Régebben is ennyi izgalmat jelentett a beíratás? - Mindig jelentós, ünneppel felérő esemény volt. A rendszeres létszámcsökkenés viszont majdhogynem döntő kérdéssé-problémává érlelte. A hatvanas években 600 tanulója volt iskolánknak, jelenleg 158 van. Tavaly 19 elsősünk volt, most a húsznak nagyon örülnénk. Reménykedünk abban, hogy a Ligetfaluban lakó magyar szülök nem feledkeznek meg arról, hogy iskolánk várja gyermekeiket. Megkönynyíti számukra a bejárást a rendszeresen közlekedő iskolabusz, amely gyorsabb, kényelmesebb a városi közlekedésnél. A kisebb osztálylétszámok, az otthonias, tanulóra figyelő, szülőket vonzó légkört iskolánk erős oldalának, előnyének érzem. • Az oktató-nevelő tevékenységben mit tart a legfontosabbnak? - Azt, hogy alkotó módon, eredményesen tanítson a pedagógus. Nem lényeges - szinte magánügy -, hogyan éri el, hogyan teszi színesebbé, vonzóbbá az oktatási folyamatot. Fontos, hogy meg tudjuk nyerni a tanulókat, képesek legyünk lekötni figyelmüket A hitoktatás bevezetésével is a nevelés eredményességét igyekszünk növelni. Közel ötven diákunk mélyítheti ismereteit a hit terén. • A szabadidő hasznos eltöltésére, szaktevékenységre mii kínál a püspöki iskola? - Van vetítőtermünk videóval, színes televízióval ellátva. Kiépítettünk egy számítástechnikai helyiséget, és jól felszerelt tornateremmel rendelkezünk. Táncegyüttesünk is működik, amely tagja a hazai magyar folklórszövetségnek. A legutóbbi országos kiejtési versenyen egy tanulónk második helyezést ért el. Tanulóink a vers- és prózamondók vetélkedőin is rendszeresen megállják helyüket. Labdarúgásban és kézilabdában iskolacsapatot hoztunk létre. A télapó ünnepségen, a bűvész, zsonglőr szereplésén kívül a tornateremben mutattuk be a szélesebb nyilvánosságnak a Betlehemi játékokat. Karácsonyi ajándéknak szántuk a szülők, az iskolabarátok számára. Minden jelentősebb iskolai rendezvényről videófelvételt készítünk. Az év végén a tanulók számára élmény feleleveníteni az elmúlt hónapok fő eseményeit. • A múlt tanévben a bécsi magyar alapiskola és gimnázium tanulói kedves műsorral mutatkoztak be a püspöki iskolában. Milyenek baráti kapcsolataik? - A bécsi magyarok műsorukkal lényegében viszonozták az 1990ben Bécsben, 18 tanulóval tett baráti látogatásunkat. Fontosnak és hasznosnak tartjuk ezt a Csemadok városi szervezete által kezdeményezett testvérkapcsolatot. Nagyobb hagyománnyal büszkélkedhet a budapesti József Attila általános iskolához fűződő kontaktusunk. Az év januárjában 12 ottani diák érkezik hozzánk, hogy tanulóinkkal együtt a Tátrában sítanfolyamon közösen vehessenek részt. Viszonzásul a mi gyerekeink a Balatonon nyaralhatnak. Emellett évente vendégei lehetünk Budapesten a testvériskolánk rendezte József Attila Napoknak Ezek keretében házigazdánkon és rajtunk kívül romániai, szerbiai és horvátországi magyar diákok adnak műsort. A bensőséges ünnepség a találkozások, a kölcsönös megismerés lehetőségét, a közeledés élményét nyújtja. Legutóbb például a románai magyar pedagógus kollégákat segédeszközökkel leptük meg • Végezetül szóljunk a jövőről. - Titokban reménykedünk abban, hogy sikerül visszaállítani az 1978ban megszűnt párhuzamos osztályokat. Hiszem, hogy ez megvalósítható. Azt is jó lenne elérni, hogy iskoláinkban nyugodtan, feleslegesen zavaró körülmények nélkül folyhasson az oktató-nevelő munka Ne romboljuk szét, ne adjuk fel azokat az értékeket, melyeket a magyarság hosszú évek alatt megteremtett, illetve kiharcolt magának. MÁZSÁR LÁSZLÓ A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 6441/91 Matus István, 1915. 8. 15., meghalt, Baka (Asztrahány) 6442/91 Méder Ferenc, 1900. 8. 17., Felsőmecenzéf (Janakijevo) 6443/91 Méder Sarolta, 1911. 11. 30 , Felsőmecenzéf (Janakijevo) 6444/91 Melicher Vojtech, 1919. 3 9., Galánta (7270/19-es tábor) 6445/91 Méri Béla, 1918. 6. 18., meghalt Érsekújvárott (Kurszk) 6446/91 Mikus János, 1920. 7. 19., Felsőszeli (Kijev) 6543/91 Miklós András, 1918. 7. 31., Nyárad (Kijev, Sztalinov) 6622/91 Martinkovics István, 1908 12 12., Királyrév (Moszkva) meghalt 6625/91 Molnár Ferenc, 1919 8. 28., Ipolynyék (Tula) 6626/91 Molnár János, 1914. 5. 31., Lekér (Donyec) 6630/91 Moncz József, 1919. 7. 2., meghalt, Szógyén (Jelikov) 6715/91 Mikóczi Béla, 1915. 9. 16., Vajasvata (Kijev) 6716/91 Madarász Lajos, 1909. 2. 3., Zone (Szuhumi) 6717/91 Makai József, 1915. 9. 10.. meghalt Királyhefmecen (Sztalinov) 6718/91 Mikulics Zsigmond, 1910. 1. 24., Felsőszeli (Kirszanov) 6719/91 Molnár István, 1923. 7. 30 , Vága (Voronyezs) 6779/91 Mikle László, 1909. 4. 3., Bény (Dombasz) 6780/91 Molnár Sándor, 1915. 4. 28 , Kisráska (Sztalinov) 6830/91 Majer Dénes, 1924. 11. 25., Lakszakálas (Kijev) 6831/91 Mészáros János, 1912. 4. 20., meghalt, Deménd (7059/1-es tábor) 6832/91 Mérv Ferenc, 1923. 3. 22., Nagymegyer (Ivanovo) ' (Folytattuk) TÁVKAPCSOLÓ ELTŰNT EGY MŰSOR Nyakra-főre beszélgetnek a televízióban. Beszélgetnek, mert ez a legolcsóbb műsor. Az már a jobbik eset, ha itt-ott bejátszanak egy-egy riportot, filmmontázst vagy zenei klippet. Ez a beszélgetösdi nemcsak gazdasági kényszer szülte divat, hanem valamifajta erőltetett eredetieskedés következménye. Volt ugyanis az angolszász televíziózásban egy időszak - főleg az amerikaiban -, amikor a talkshow mint eredeti műfaj jelent meg a képernyőn Szószerinti fordításban „látványos beszélgetésnek", s kissé abszurd ízzel „beszélgető látványosságnak" is fordíthatnám. Emlékszem arra, amikor évekkel ezelőtt Vitray Tamás „Tóksó" címen szerette volna otthonossá tenni a Magyar Televízióban ezt a műfajt (csak mellesleg jegyzem meg, hogy sikerült neki), de különböző vélemények hatására végül is „Telefere" lett műsorának az állandó címe. Maradjunk annyiban, hogy ennek a műfajnak még a ,,

Telefere" előtt Vitray Tamás volt a meghonosítója. Elég emlékezni nagysikerű és társadalmi reagálásokat is kiváltó Otszemköztjére vagy a Csak ülök és mesélek-re. Mostanában már nyakra-főre üldögél egy riporter meg egy vagy több riportalany, beszélgetőpartner Igen nagyon devalválta ennek a tévés műfajnak az értékét a politikai aktualitásokhoz kötődő beszélgetés. Ezeken keresztül került képernyőre számtalan olyan politikus, aki „illetékességén" kívül semmi mással nem rendelkezett a beszélgetés látványossá tételéhez illetve a látványosság beszédessé változtatásához. Mindegy. Legfeljebb távkapcsoltam. Aztán egy esztendeje történt, hogy reggelente az „egyesen" ránk köszöntött a Jó reggelt Magyarország, majd ebből észrevétlenül lett A Reggel. Ezzel egyidöben a „kettesen" a Nap TV magántársaság országos és határon túlra is eljutott szórással sugározni kezdte a NAP-kelte című reggeli háromórás hírmagazint. Míg az első „közérzeti" műsornak mondta magát, addig a második informált. Azóta sem tudtam megállapítani, hogy milyen közérzetet tükrözött A Reggel, hacsak az álmos műsorvezetőinek közérzete iránt nem érdeklődtem volna. Egy fiatal csapat állt, illetve ült le ebben a műsorban beszélgetni, néha-néha riportot készíteni vagy videoklippet nézni. Bevallom, nagyon untattak és untatnak mind a mai napig. Sok év telik majd el addig, amíg versenyezni tudnak a „kettesen" beszélgető Vitray Tamás, Juszt László, Havas Henrik, Forró Tamás összetételű szupercsapattal. Most már nem kell versenyezniük. Eltűnt az országos és a határontúli műsorszórásban a NAP-kelte. Megszüntettek egy olyan információs csatornát, egy olyan tájékozódási bázist, amely helyettesített egy kiváló napilapot, ugyanakkor az utóbbi időben ott láthattuk a legizgalmasabb politikai „tóksót". Pedig ők négyen nem is akarták közérzetünket birtokolni, kifejezni, éreztetni, legkevésbé uralni... Olykor még a hatos csatornán, amíg nem sugároz a bécsi „kettes", valamilyen szellemképeken fel-feltünik a NAP-kelte, távol Pozsonytól a budapesti adó körzetéből érkezve. Ezt látva olykor még elgondolkodom: Mit akarnak majd nekünk, határon túliaknak ama majdani műholdas adásban sugározni? Talán az álmos A Reggelt? OUSZA ISTVÁN A MENYHEI TEMPLOM elszlovákosodott. Az emberek magyar szót csak az istentiszteleten, szentmisén hallanak. Pedig a menyhei templom oltárképén nagy királyunk, Szent István látható. A község lelkipásztora Dr. Smith Zoltán esperes úr, a templom orgonistája és kántora Bencz Ferenc. A Zobor hegy tövében meghúzódó falucska sokkal több figyelmet és támogatást érdemelne, mert félő, hogy a jövő századra elvész ezen a vidéken a magyarság, ami semmi esetre sem válna a kisebbségi magyar sorsunk irányitóinak dicsőségére. Motesiky Árpád A zobori apátság ősi klastromából gyalogszerrel jártak a miséző barátok Menyhe templomába, hogy megtartsák a vasárnapi és egyéb istentiszteleteket, szentmiséket. Átvágtak a Zobor és a Harancs hegység gerincén, s az erdei ösvényeken, különösen nyáron, kedvező volt az út. Ám a kemény és szigorú rendi élethez szokott papoknak nem okozott gondot a tél sem. A 12. században román stílusban épült menyhei templom sokáig az egyetlen egyházi intézmény volt a környéken. Szalakúzon jóval később, 1758-ban épült templom (igaz, a régészeti feltárások alkalmával rábukkantak egy ősi szakrális építmény alapjaira), Beden viszont csak a századelőn, 1905-ben szenteltek templomot. A három községet Podhorany néven találjuk az újkori térképeken, a közigazgatásuk is közös. Az összevont község lélekszáma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1476 fő, ebből 16 százalék a magyar. Menyhén magyar iskola nincs. Az egykoron magyar község különösen az utóbbi két évtizedben