Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. JANUÁR 14. NÉMET GAZDASÁG TETSZETŐS MUTATÓK Vajon elégedetten lapozgatják-e a német politikusok a tavalyi gazdasági eredménye. ket összegző statisztikai adatok nagykönyvét? Úgy tűnhet, a különböző mendemondák ellenére nincs okuk a borúlátásra, hiszen a márka megőrizte európai irányadó pozícióját, .Nyugat-Németországban az előző évekhez hasonlóan tovább növekedett á bruttó nemzeti össztermék, sőt, bizonyos jelek szerint a 135 milliárd márkás injekcióval és a nyugati menedzserek segítségével az új tartományokban is sikerült túljutni a mélyponton. Lábadozik a keletnémet ipar, gyorsul a privatizálás, növekszik a beruházók érdeklődése a hatalmas új piac iránt, napról napra újabb vállalatok, cégek létesülnek, amelyekben a munkanélküliek népes táborából sokan kapnak új állást. Noha tetszetősek a gazdasági mutatók, tagadhatatlan, hogy még mindig mély szakadék választja el a két országrészt. Fékezni igen, de megállítani nem sikerült a keletnémet munkanélküliséget, amely becslések szerint az idén másfél millió embert érinthet. A nyugatnémet s2intet csupán az árak, a lakbérek és a lakásfenntartási költségek ütik meg, a fizetések nem, mert ugye az 1975 márkás havi átlagjövedelem még távolról sem közelít a 4125 márkás nyugatnémet átlagbérhez. így aztán nem csoda, hogy az elégedetlen keleti németek még mindig a szakadék túloldalán keresnek munkát, megélhetést, jobb életet. Ha tetszik, ha nem, a keletnémetek nem tudnak kivetkőzni a szegény szomszéd szerepéből, s mi tagadás, a nyugatiaknak megfelel ez a szereposztás. Mint az érdekházasságot kötött partnereknél a vagyont hozó társ, ferde szemmel, haragosan tekintenek a vesszik az osszikra, amiért megterhelik számláikat, amiért kénytelenek áldozatot hozni. Van ebben némi igazság. Milliárdokat emészt fel az új tartományok fejlesztése, milliókat a szovjet csapatok kivonulását ösztönző mézesmadzagok, újabb milliókat az egységből eredő „terven kívüli programok", a külföldön élő németek támogatása. Épp tegnap jelentette ki Horst Waffenschmidt német államtitkár, hogy Bonn az idén 20 millió márkával kívánja segélyezni az Oroszországban élő németeket. Mivel a szövetségi kabinet korábbi ígéretével ellentétben képtelen volt kiegyensúlyozni a hazai és a külföldi terhek mérlegét, részben az állampolgárokkal fizettette meg az egységet, s a mai tetszetős eredmények árát. A gazdasági növekedésnek tehát megvannak az árnyoldalai is: az adó- és áremelés, a lakbérrobbanás. Meglazult, kilyukadt a szociális védőháló. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy megszólalnak a szakszervezetek, s béremelést követelnek. Ezzel nyilván újabb fejfájást okozak a bonni kormánynak, hiszen arra készülnek, hogy beindítják a bérspirált. Akkor pedig lőttek a kedvező prognózisoknak - nekilódul az infláció. Németország, amelynek számolnia kell a munkanélküliség növekedésével és az infláció esetleges felgyorsulásával, az exportra építhet. Ez az a tényező, amely biztosíthatná a további gazdasági növekedést, s annak gyors ütemét. Ám tekintettel arra, hogy a tizenkettek tagországaiban, de főként az Egyesült Államokban lelassult a fejlődés, a német gazdaság aligha számíthat a bővítéssel Nyugat-Európában vagy az amerikai piacon. Alkalmas, befogadóképes területeket a közép-európai államokban találhat. Él is a lehetőséggel, szédületes sebességgel tör be a csehszlovák, magyar és lengyel piacra, miközben „kifogja a keleti halakat" tétovázó nyugati partnerei elől. A nagy buzgóság viszont igencsak nyugtalanítja Nyugat-Európát, sőt Amerikát is. Aggódva és gyanakvással figyelik Németországot, hogyan igyekszik gyorsan domináns szerephez jutni az új Európában, s talán annál távolabb is - és nem kizárólag gazdaságpolitikai vonatkozásban. URBÁN GABRIELLA HALMOZOTTAN HONTALANOK N

agy Péter cárral kezdődött az oroszországi németek történelme, s nem kizárt, hogy Borisz „cár" idejében fog befejeződni: állítólag százezrével ülnek már becsomagolt koffereken Kazahsztántól a Kaukázusig. Nagy Péter modern, európai államot akart felépíteni, ehhez keresett segítséget külföldön. Szüksége volt a kiművelt főkre, a kiváló mesteremberekre. Behívott az országba svédeket, hollandokat, skótokat, de mindenekelőtt németeket. II. Katalin uralkodása idején a németek a mezőgazdaságba is betörtek. Az orosz trónra került pomerániai hercegnő német parasztokat telepített le elsősorban a Volga mentén, s innen kapták nevüket is: Volganémetek. A különböző rendű-rangú németeknek ma még körülbelül kétmilliónyi leszármazottjuk él a volt Szovjetunió területén. Kérdés, hogy meddig. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, akit Sztálin néven áldottak és átkoztak, kiváló tanítványa volt egy Hitler nevű örült szobafestőnek - bár igazságtalanok lennénk vele szemben, ha nem ismernénk el: teljesen önállóan is talált ki hajmeresztő dolgokat. Ami viszont egész népek megbüntetésének ördögi ötletét illeti, itt valóban felfedezhető a berlini hatás. A sors kegyetlen iróniája, hogy ezt a büntetésmódot, a tömeges kitelepítést a Szovjetunióban legelőször is a Volga-németekkel szemben alkalmazták, de áldozatai lettek a krimi tatárok és több kaukázusi nép is. Ezek a sebek máig véreznek, ugyanúgy, mint azok, amelyeket a szudétanémeteknek vagy nekünk, magyaroknak kellett elszenvednünk a jiáború utáni Csehszlovákia sztálinista vagy nem sztálinista vezetőitől. Ezekre az újra meg újra felszaggatott sebekre kellene már végre gyógyirt találni, de sehol sem látom az őszinte igyekezetet. Csak néhány vérszegény próbálkozást, amely aligha járhat a szükséges eredménnyel, s erre ismét csak a halmozottan hontalan Volga-németek helyzete a legszemléletesebb példa. Oroszországban már aligha hiszi el valaki is, hogy köztük ezrével voltak diverzánsok, kémek, szabotörök, ahogyan azt a sztálini propaganda állította a nagy honvédő háború küszöbén. Mégsem veszik jó néven törekvésüket, hogy visszatérjenek a Volga mellé, hazájukba, s ismét létrehozzák autonóm köztársaságukat, amely 1924-ben jött létre, de a nagykorúságot már nem érte meg: 1941-ben megszüntette a legfelsőbb tanács elnöksége. Nem gazdag termőföldekre vitték a németeket, hanem szibériai munkatáborokba és a közép-ázsiai köztársaságokba. Háromszázezren belehaltak. A többiek között vannak, akik az új helyen is gyökeret eresztettek:' Omszk mellett és az Altájban már megalakult két német nemzetiségi körzet. Közép-Ázsiából, Kazahsztánból viszont el akarnak menni, haza akarnak térni. Ha nem a Volga mellé, akkor Németországba, ahol őseik révén azonnal megkapnák az állampolgárságot. Németország pénzt és fáradtságotnem kímélve azon van, hogy a Volga-németek a lehető legjobb körülmények között éljenek - Oroszországban. Talán az egyesülés előtt másképpen tekintett volna Bonn erre a kérdésre, de most éppen elég gondja van a „belső emigránsokkal", a keletnémetekkel, meg a kelet-közép-európaiakkal. Ezért kezdett Németország diplomáciai offenzívába, tárgyalt a németek sorsáról Moszkvában és Kazahsztánban. Gorbacsovba vetett reményeiről le kellett mondania, most már csak Jelcinben bízhat, aki szavakban igazán támogatja a németek visszatelepülését a Volga mellé, de tenni, ügy tűnik, nem sokat tehet. Az érintett területeken nem örülnek az ötletnek, félnek, hogy mai rossz helyzetük még rosszabbra fordulhat, ha vissza kell adni a németeknek azt, amit gálád módon elvettek tőlük. Igaz, Jelcin semmi ilyet nem mondott, holmi ritkán lakott területek betelepítéséről beszélt, meg arról, hogy a németek oda mennek, ahol szívesen látják őket. K

ödösítés ez, mert a németek igenis oda akarnak menni, ahonnan elűzték óket. De egykori virágzó gazdaságaikban ma már mások élnek - s hol vannak már a virágzó gazdaságok? Mindent széthurcoltak, szétzúllesztettek. Bár bizonyára akadnak olyan falvak is, ahol rádöbbennek arra: a németeknek szánt bonni segélyekből esetleg nekik is csurran-csöppen. Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármestert sem kizárólag nagy szíve késztette arra, hogy felajánlja: a Kazahsztánból elvágyódó németek telepedjenek le városa környékén, s hozzanak létre ott egy német autonóm körzetet, ha már úgyis szabadkereskedelmi övezetet tervez oda. Persze, jól jönne ehhez a német támogatás, akár a lakosság jelentős részének elutasítása árán is. De a Volga-németek haza akarnak menni. A Volga mellé. GÖRFÖL ZSUZSA MEGSÉRTETTÉK A FEGYVERNYUGVÁST A VATIKÁN ELISMERTE HORVÁTORSZÁGOT ÉS SZLOVÉNIÁT vernyugvást. A hadsereg állítása szerint a horvát erők lőtték a katonaság és a szerb szabadcsapatok állásait. A hadsereg állítólag nem viszonozta a tüzet, s ebből a körzetből áldozatokról sem érkeztek jelentések. A Vatikán tegnap elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét Ezt a Reuter jelentette Pier Pennachini vatikáni szóvivőre hivatkozva. Ugyanezt az információt a horvát hírügynökség is közzétette Zágrábban, hozzáfűzve, hogy a horvát külügyminisztérium már meg is kapta a Vatikánból az erről szóló levelet. BULGARIA MEGLEPETÉSEK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSOKON NEM KERÜLIK EL A MÁSODIK FORDULÓT Vasárnap tartották Bulgáriában az első közvetlen elnökválasztásokat, amelyeken több meglepetés is született. Mivel Zseljo Zselev jelenlegi államfő a várakozásokkal ellentétben nem szerezte meg az abszolút többséget, meg kell tartani a második fordulót is. Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosult állampolgárok 60-70 százaléka járult az urnákhoz. összesen 22 páros indult az elnöki és alelnöki posztért folyó küzdelembe. Az első helyen, 44 százalékkal, a Demokratikus Erők Szövetségének jelöltjei, a Zseljo Zselev-Blaga Dimitrova páros végzett. Őket a Szocialista Párt (a volt BKP) támogatta duó, Velko Vlkanov-Rumen Vodenicsarov 30 százalékkal követte. Tizenhét százalékkal a Zsorzs Gancsev-Petar Beron páros végzett harmadik helyen. Róluk mindenkinek a tavalyi lengyel elnökválasztások jutottak eszébe. Varsóban is feltűnt egy idegenből hazaszakadt és azóta hírhedtté vált üzletember, Timinski, aki óriási meglepetésre ugyancsak harmadik lett, mint most Bulgáriában a világjáró, két évvel ezelőtt hazatért Gancsev. A DESZ lapja, a Demokracija elismerte, tényleg nem számítottak arra, hogy második fordulót is kell tartani, de ennek ellenére azt emelte ki, hogy a demokratikus erők feljövőben vannak. A tavaly októberi parlamenti választásokon ugyanis a DESZ 33 százalékot kapott, most pedig 44-et. A lap szerint nem férhet ahhoz kétség, hogy Zselevék a második fordulóban győzni fognak. Igaz, hogy ugyanezt állította a szocialisták lapja, a Duma is, az ő jelöltjeikről. TILTAKOZÁS AZ ÁREMELÉSEK ELLEN TOVÁBB GYŰRŰDZIK A SZTRÁJK LENGYELORSZÁGBAN Egyórás országos figyelmeztető sztrájkot tartott tegnap a lengyel Szolidaritás szakszervezet, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány a szakszervezetekkel való konzultációk nélkül emelte a villanyáram, a gáz, a melegvíz-szolgáltatás és a távfűtés árát. A varsói rádió tájékoztatása szerint a munkabeszüntetésbe bekapcsolódott a nagyüzemek döntő többsége. Ugyanakkor a Szolidaritás arra törekedett, hogy a sztrájk a lehető legkisebb károkat okozza, ezért működött a tömegközlekedés, az egészségügy, a vasút, a távközlés és az energiaszolgáltatás és az iskolák sem zártak be Egyébként az egész hétre a sztrájkok lesznek a jellemzőek, ma a repülőiparban dolgozók tartanak általános sztrájkot, a textilipari szakszervezeti aktivisták folytatják éhségsztrájkjukat, s országos méretű tiltakozó akciókat tervez két másik szakszervezet is: az OPZZ és a Szolidaritás 80. Ugyanakkor az egész konfliktus jellegét meghatározza az a tény, hogy az új Olszewski-kabinet még meg sem kezdte munkáját és a Szolidaritás azt vallja, nem szabad, hogy a sztrájk a kormány bukásához vezessen. Olszewski korábban azt mondta, tekintettel az állami pénzügyek katasztrofális helyzetére, számításba sem jöhet az áremelések visszavonása, és figyelmeztette a munkavállalókat: egy igazi általános sztrájk esetén benyújtaná a lemondását. AQUINO ASSZONY NEM INDUL Corazon Aquino, Fülöp-szigeteki elnökasszony elrendelte, hogy az országban fel kell oszlatni minden félkatonai szervezetet és magánhadsereget, s így kell biztosítani a májusi választások nyugodt lefolyását. Hivatalos manilai források szerint a Fülöp-szigeteken jelenleg 129 magánhadsereg van, ezeket többnyire vezető politikusok tartják fenn. E fegyveres csoportok korszerű fegyverekkel vannak ellátva. Májusban választják meg az ország új elnökét, továbbá huszonnégy szenátort, 200 képviselőt, 73 kormányzót, és a helyi önkormányzatok hozzávetőleg 17 ezer tagját. Aquino asszony közölte, hogy nem fogja jelöltetni magát. TISZTULÓ EG KOREA FELETT Csöng Von Sík dél-koreai kormányfő tegnap parafálta azt a Korea-közti megállapodást, amely atomfegyvermentes övezetté nyilvánítja a félszigetet. Ezt a szöuli kormányszóvivő jelentette be. A dél-koreai rádió szerint a dokumentum lontos lépés az atomfegyverek felszámolása felé a félszigeten. Szöul reméli, hogy a KNDK őszintén törekedni fog a megállapodás teljesítésére. Több vezető politikus is elmondta már, hogy a koreai atomkérdés vált a hidegháborús időszak lezárása után a nemzetközi békét leginkább fenyegető veszélyforrássá. Ennek a megoldása lehetővé teszi a megbékélési és megnemtámadási szerződések végrehajtását is, ezt a dokumentumot tavaly decemberben Írták alá a két Korea miniszterelnökei. CHENEY BONNBA ÉRKEZETT Richard Cheney, az Egyesült Államok védelmi minisztere tegnap Bonnba érkezett, ahol két napon át tárgyal Helmut Kohl kancellárral, valamint a német kormány további képviselőivel. A tanácskozások tárgya az időszerű biztonságpolitikai helyzet a volt Szovjetunió köztársaságaiban és az Észak-atlanti Szövetség viszonya ezekhez az országokhoz. További téma a fegyvergyártás perspektíváinak és a leszerelés kérdéseinek megvitatása. Az amerikai védelmi miniszter ezt megelőzően ugyanezeket a kérdéseket Nagy-Britanniában is konzultálta. NÉHÁNY SORBAN W

ashingtonnak meggyőződése, hogy Pakisztán már nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is képes atomfegyvert gyártani - jelentette ki tegnapi iszlamabadi sajtóértekezletén a pakisztáni látogatáson tartózkodó Larry Pressler, amerikai republikánuspárti szenátor. Mint mondotta, Iszlámábád képes az atombomba gyártására, de még nem fejezte be a munkálatokat. Pakisztán természetesen mindezt cáfolja. Bush amerikai elnök 1990 októberében állította le a katonai és gazdasági támogatást Pakisztánnak azután, hogy kiderült, az ország a hadiiparban felhasználható dúsított uránt gyárt. J

apán nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatait a DélAfrikai Köztársasággal, közölte tegnap a tokiói külügyminisztérium. Japán a második világháború befejezése óta a pretoriai kormány apartheid politikája miatt csupán konzuláris kapcsolatokat tartott fenn DélAfrikával. R

omániában az Alfa szakszervezet élesen tiltakozott amiatt, hogy a bukaresti kormánynak szándékában áll további 24 százalékkal csökkenteni a lakosság reális jövedelmét. A szakszervezet nyilatkozatát tegnap tette közzé a román sajtó. Az Alfa határozottan elutasította a román kabinet stratégiáját és követelte, vegye figyelembe az árak gyors emelkedését és legalább a mostani életszínvonalat biztosítsa a lakosság számára. E

' szak-Írországban vasárnap a rendőrség egy nyugat-belfasti házban bukkant rá a betiltott Ír Köztársasági Hadsereg fegyverraktárára. E hét végén már a második rejtekhelyet leplezték le Belfastban. Ez utóbbiban a rendőrségi források szerint 680 kilogramm robbanóanyagot koboztak el és 3 személyt vettek őrizetbe. M

iazava Kiicsi japán kormányfő csütörtökön kezdődő háromnapos szöuli látogatása során hivatalosan beismeri, hogy a japánok a második világháború idején prostitúcióra kényszeritették a fiatal koreai lányokat. Ezt vasárnap közölte Kato Koicsi, a japán kormány főtitkára, Tokió eddig tagadta ezt a tényt, ám a közelmúltban olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek szerint 1938 és 1945 között a japánok által megszállt területeken 100-200 ezer fiatal nőt - 80 százalékuk koreai volt - hurcoltak el otthonaikból, és kényszerítettek a prostitúcióra, arra, hogy kielégítsék a Kínában és Délkelet-Ázsiában harcoló japán katonák szexuális követeléseit. D

amaszkusz és Moszkva a szíriai légierő korszerűsítését célzó kétmilliárd dolláros fegyverüzletről folytat tárgyalásokat - tájékoztatott a Londonban és Bahreinben megjelenő Al-Hajat című arab napilap. Londonban levő meg nem nevezett orosz forrásokra hivatkozva közölte, hogy a mostani megbeszélések kötnek azokra a tárgyalásokra, amelyeket Szíria és Oroszország az öböl-háború befejezése után kezdett meg. A lap szerint MÍG 29-es és Szuhoj 24-es típusú korszerű repülőgépekről, valamint a SAM 10-es és SAM 11 -es típusú föld-levegő rakétákról folynak a tárgyalások. K

uvait felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal - közölte tegnap az Al-Ahram című egyiptomi napilap. E forrás szerint Kuvait lesz az első olyan Perzsa-öböl menti ország, amelynek közvetlen kapcsolatai lesznek Vatikán Állammal. Az AlAhram arról is tájékoztatott, hogy Kuvait vatikáni érdekeit ideiglenesen az Emírség párizsi nagykövete fogja képviselni. W

ratislawban és Katowicében, ebben a két lengyel városban, ahol jelentős számú német kisebbség él, óriási sikert aratott Hitler Mein Kampf című könyvének lengyel fordítása. A Gazeta Wyborcza tájékozatása szerint a könyv első kiadását azonnal szétkapkodták, a könyvet öregek és fiatalok egyaránt vásárolták. A Trybuna című lap ezzel összefüggésben fejezte ki aggodalmát a nyilvánvalóan fasiszta jellegű szervezetek tagállományának bővülése miatt. Ismét fegyveres összecsapások voltak vasárnap Horvátországban, megfigyelők értékelése szerint a legnagyobbak a szarajevói békemegállapodás aláírása óta. A Tanjug közleménye szerint Kelet-Szlavóniában, Bell Manastír község közelében hozzávetőleg egyórás tüzpárbajt vívtak a szembenálló felek, két szerb és három horvát katona életét vesztette. Szerb forrásokra hivatkozva a hírügynökség azt állította, hogy az incidenst a horvátok provokálták ki, ők nyitottak tüzet a szerb állásokra akkor, amikor a szerbek éppen az élelmiszert osztották szét. Zadartól északra, Lika közelében is meqsprtpttóu a fegy-