Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám, csütörtök

1992. JANUAR 9. ŰJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 8 EXPO '92 - SEVILLA AHOL ELFER AZ EGESZ VILÁG •I I— I l—l I'lM M II I 'H ll'ltll I WW „Lupus in fabula" Szerkesztőségünk „észcsodája" Íróasztalom mellett ült. Amikor szo­bámba léptem, azon nyomban fel­ugrott és ájtatos, farizeus képpel adta tudomásomra, azért nyomult be a főszerkesztői szobába, mert üres volt, és távhallgatóként van mit bepótolnia évvégi vizsgájára. A kis helyiségben meglehetősen elhasz­nált volt a levegő, így télvíz ide. télvíz oda. szélesre tártam a szoba ablakait. Ô persze, továbbra is ott téblábolt az asztalom körül. - Van még valami mondanivalód, Lupusz elvtárs? - kérdeztem. - Igen! - mondta határozottan. - Ugyan nincs közöm hozzá, hogy merre jártál, főnök, de már több mint ötször keresett az „Omyl" elvtárs. Először lázasan kutattam emlé­kezetemben. vajon ki lehet az az „Omyl". Aztán kapcsoltam, és har­sány röhögésben törtem ki A szom­széd szobában ülő kollektívával ne­vetve közöltem: - No, a Lupusz megint kitett magáért. A kérdéses „Omyl" elvtárs, ugye, önök is sejtik, nem volt más, mint egy félretárcsá­zó. telefonálni kívánó hang, aki a je­lentkező Lupusz felvilágosítására, hogy itt a 218-62, feleletként csak annyit mondott, „omyl", azaz, hogy téves kapcsolás. Heteken át, velem együtt, ezen mulatott a szerkesztőség Ám én rövidesen kellemetlen választ kap­tam. Falragaszon jelent meg, szer­kesztőségi szobám ajtaján. Ugyan­ezt az Írást levél formájában is megkaptam. A kétoldalnyi förmed­vénynek csak egy részét fogom most felidézni, azt is csak azért, mert egy mai fiatal újságíró kollégám a közelmúltban így biztatott kedve­sen és lelkesen: „Hej, bátyám! Har­minc évvel ezelőtt vagy azelőtt mennyivel könnyebb volt egy szer­kesztő, akár egy főszerkesztő dolga, mint a maié". Nos, lássunk csak egy-két mondatot a levélből. A fő­szerkesztőhöz szólt, Írója egy , .szépreményű " újság író-tanonc, rosszakaratú süvölvény: „Te bur­zsoá ísökevény és gengszter". Majd felsorolja, hogy mit kellett neki főszerkesztőjétől, mármint tőlem el­szenvednie. Aztán nagy hanggal igy adta tudtomra - szó szerint nekem s mindenkinek, ki az ajtó előtt el­megy: „Ellenem és családom ellen az utóbbi időben a legalávalóbb gaztettet követted el Sírjukat ástad meg kommunista szellemben nevelt gyermekeimnek. De vedd tudomá­sul, a sírba te kerülsz. Két osztály élet-halál harca folyik és te magad körül a döglött burzsoá rendszer még megmaradt maradványait sora­koztatod fel" Ilyen és még ocsmá­nyabb sorok sokasága után így zár­ta mondanivalóját: „Nem árulok el titkot, ha kijelentem, hogy a párt katonája vagyok. Ezt te is jól tudod igy érzek és ezt már gyakorlatban is bizonyítottam, hogy a marx-lenini párt egyik legjobb katonája vagyok. Ha ebben kételkednél, bebizonyítom neked és burzsoá kollégáidnak bár­mikor gyakorlatban is. ötven lépés­nyi távolságból minden golyót pisz­tolyomból a szemed közé eresztem, száz méterről géppisztolyom löve­déke a fejedet szakítja át. Erre a mű­vészetre engem a párt tanított." Ma|d a befejező fenyegetés: „Halál rád, a burzsoá csökevényre". Hát így volt! Akkor tájt egy nem párttagnak ez is kijárt. Lupusz úr továbbra is fegyverrel járhatott az épületben. Engem pár fontos veze­tőségi tag azzal nyugtatott: „Nem kell minden szamárságot komolyan venni". E levél vizsgálata során két szerkesztőségi tag Lupusz úr mellé állt Amikor egyiküktől megkérdez­tem, miért tetted - az volt lakonikus válasza: „Ô munkás-parasztkáder, te meg úrifiú" Ugye. milyen irigylésre méltó helyzet? Mindenki ismerte ezt az esetet, még fiatal barátom is. Mégis, esztendők múlva, ő sóhajtozik: „Mennyivel könnyebb volt nektek!" Lehet! Naivak voltunk, őszintén, megszállottan gondoltuk és hittünk a tisztultabb világ megteremtésé­ben, keserves megpróbáltatások árán is, a dogmatikus, lumpen ele­mek hangoskodásátöl meg nem ret­tenve Megbuktunk? Ki tudja? Nem lehet tudni! Spectator Sevilla utcácskáiban, még mielőtt körültekinthetne az ember, máris el­téved. Ha nézelődés közben sze­rencséje van, rátalál egy trafikra, amelyben megveheti a város térké­pét. Am a vélt szerencse pillanatok alatt szükségszerűen egy kisebb személyes tragédiába torkollik. Az azúrkék égbolt alatt kacskaringózó több kilométeres labirintusban, amely az óvárost alkotja, zavartan futkos az idegen, akárcsak egy kis rágcsáló Neki azonban megvan az az előnye, hogy nem néz a térképre, amely szerint a turista próbál iga­zodni Természetesen, mindegyik utca be van jelölve, igen ám, csak­hogy a nevek nem férnek bele a pa­píron lekisebbített labirintusba, s így „tévedhetetlenül" a város má­sik részébe irányítják az embert Nos, 1992. április 20-án épp a spanyol Andalúzia központja nyitja meg kapuit az Expo '92 világkiállítás és 112 ország kiállítói előtt. A csehszlvoák pavilon? Már készen áll... Sevilla tanácsosai 1982-ben csa­tornát ásattak ki a Guadalguivir folyó partján, s így jött létre az 50 hektáros sziget - a világkiállítás központ|a E földdarabkán, ahol pár hónap múl­va elfér az egész világ, gomba mód­ra szaporodnak a legkülönbözőbb alakú épületek, építmények. Mexikó az aztékok piramisát emeli fel, Fran­ciaország űrhajóalkatrészekből állít­ja össze pavilonját, a japánok a világ legnagyobb faépítményét fejezik be, a svájciak egy hatalmas papirtor­nyot, s szomszédságukban a ma­gyarok egy templommal „keresztül­döfött" hajóval kísérleteznek. És mi? Csak nagyot sóhajthatunk, ha A Zobor - Harancs - Zsibrica hegylánc északi oldalán is vannak magyar falvak. Egerszeg, Vicsáp, Menyhe és Béd neve nem ismeret­len az olvasók előtt, de arról, hogy a hegygerinc baloldalán egysoron Nyitradarázstól, egészen Apponyig magyär falvak húzódtak meg csend­ben és békében, már kevesebbet beszélünk. visszagondolunk a brüsszeli kiállító­csarnokra, mert most csupán egy sima, igaz, tökéletes kocka előtt ál­lunk. Se több. se kevesebb. „Brüsszeli, montreáli és osakai ismerőseink azt kérdezik, hogy mi­ért. Feleletünk: pénzügyi szempont­ból ésszerű megoldást választottuk' 1 - magyarázza az illetékes, Miroslav Ŕepa, aki a pavilon építéséért fele­lős. „Ezúttal nem mutogatunk sem betlehemeket, sem ipari termékeket, az üvegnél, a fénynél, a hangnál maradunk. Tízperces bemutatót szeretnénk tartani Krížik szökőkútja­inak mintájára, ám a vizet üveg he­lyettesíti Fényeffektussal kelt|ük majd a nyári nap illúzióját A pavilon földszintjén éttermet nyitunk, és az érdeklődök itt vásárolhatnak emlék­tárgyakat. Egyebet nem állítunk ki A kiadások? Elérik az osakai Expo szintjét, maga a csarnok 125 millió koronába, a kiállítás pedig további 25 millióba kerül". Kolumbusz Kristóf a Guadalquivir sevillai partjainál fekvő Karthauzi ko­lostorban várakozott arra, hogy a spanyol király megadja az enge­délyt hajóinak kifutására. Nem vélet­len tehát, hogy az évszázadok múl­tán kerámiagyárrá változott kolostor lesz a kiállítás központja, és Kolum­busz, a legendás hírű utazó pedig központi alakja A felfedezések kora nevű Expo '92-nek Nem véletlen, hiszen idén lesz 500 éve annak hogy Kolumbusz Kristóf elhajózott az amerikai partokig és átlépte az újkor küszöbét. Érdekeségként ér­demes megemlíteni, hogy a kolos­tortól néhány méterrel odébb, a kirá­lyi pavilonban most majd II. János Károly fogad más „felkent főket". telendő úr celebrálja, távollétében Prochas Peter vicsápapáti plébános ur látja el a magyar hívők lelki szük­ségleteit. A templom kántora Balkó István, az egykoron híres Zoborvidé­ki, egerszegi énekkar karnagya. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Egerszeg lakosainak száma 959, ebből csak 16,2 százalék a ma­gyar, ami elszomorító. Egerszeg A szervezők azokra is gondoltak, akik nem kívánnak szabadságukból egy hetei rááldozni a világkiállításra, akik nem hajlandók fárasztó prog­ram keretében villámhoz hasonlóan cikázni egyik pavilontól a másikig. Számukra négy objektumot ajánla­nak. amelyekben az emberi civilizá­ció öt évszázadát sűrítették össze: a 15. század paviloniát. az utazók, a felfedezők és a jövő csarnokát Itt lényegében meglelik mindazt, amit a további objektumokban Több mint kétszáz lesz belőlük, hiszen a már említett 112 ország és a Spanyol Királyság 17 tartományán kívül még 23 cég. vállalkozó, szervezet állítja fel pavilonjait A központban számos étterem, mozi, színház és hangver­senyterem vária majd a vendégeket, akik fuggővasúton, libegővel vagy gyalog juthatnak el a szigetre, me­lyet öt főutca köt össze. A csehszlo­vák pavilon a sziget központiéban kapott helyet, több más közép-euró­pai állam tőszomszédságában. Az objektumokat ugyanis logikai sor­rendben helyezték el, földrajzi vagy gazdasági kötödöttségtöl függően. Jelenleg csak egy hatalmas ma­ketten lehet megtekinteni az Expót, a valódi kiállítási területen még javá­ban folynak a munkálatok. De nem nehéz elképzelni, milyen csodálatos lesz, ha majd ellepi az a több száze­zer virág és fa, amelyet a világ minden tájáról begyűjtenek. Hogy mi lesz az épületekkel azu­tán, ha majd az Expo 1992 október 12-én bezárja kapuit? A csehszlo­vák pavilon iránt esetleg a raktáro­sok érdeklődnek, ezzel szemben a téglavörös Amerikai Teret, a dél­amerikai államok kiállítóterületét A torinói Fiat gyár fél évszázada, már az 1930-as években elkötelezte magát a kisemberek kisautó|a mellett. A piac igényét időben felmérték. Ez szorosan összefüggött a németek ..népautó" és a franciák „kisautó' 1 programjával. A világ gazdasági helyzetét felmérve a legjobb időben, 1936-ban mutatta be a Fiat a Topolino (Mickey Mouse) kisautó­lát a zseniális Dante Giacosa tervezőmér­nök alkotását Sikerét mi sem bizonyította jobban. 1955-ig közel 400 ezer darabot gyártottak és adtak el. A Topolino nem hasonlított még az ötvenes évek törpeau­tóihoz sem, hanem egy igazi nagy autót tettek kisméretűvé. A második világhábo­rú után korszerűsített változatait tovább gyártották. Több kényelmet nyújtott már az 1957-ben bemutatott 609-as, amely­nek négyhengeres motorját már hátul he­lyezték el Ezt követte a kéthengeres 500­as. Az új kisautó-generációt: a 126-ostaz 1972-es torinói autókiállításon mutatták be. A lengyelekkel 1971-ben írták alá a szerződést és 1973-ban elkészültek a prototípus első példányai 1977-ben erősebb motort kapott, majd 1987-töl BIS márkajelzéssel kéthengeres vízhűtéses motorral gyártották Ez a húszéves típus napjainkban már nem tudott konkurálni a japánokkal, elsősorban a Suzuki Állo­vai. az Indiában gyártott Marutival Az európai autógyárak letettek a kisautó­gyártásról, mert úgy ítélték, hogy nincs piaca az egy liter alatti kocsiknak. Válto­zatlanul, Európa-szerte és így nálunk is azért jelentős vásárlóréteg létezik, amely igényli a kis kategóriákat. A Fiat már a hetvenes években megkezdte egy elsö­kerékmeghajtásos gazdaságos, családi kisautó tervezését Számtalan prototípus készült, így többek között 1985-ben az XI/75-ÖS. amelyiknek háromhengeres. 700 köbcentiméteres dízelmotorja 30 lóe­rőt teljesített A vancouveri Expo '86-os világkiállításon be is mutatták. Közben piacra dobták a nagyobb haszonnal ke­csegtető Tipo családot. Azután híre ter­jedt. hogy az 1991-es Frankfurti Autókiál­lításon bemutatják az ú| kisautót, a Cin­quecento-t. Elmaradt, majd december 10-én Rómában megrendezték a világ­premierjét az ú| kisautónak. A Cinecitta filmvárosban közel 150 Cinquecento kisautó várta a világ minden részéből összehívott újságírókat, hogy a festői Albano tavat megkerülve, a Róma környéki dombokon 50 kilométeres pró­ala­kitják át. Azt is tudni már. hogy az egyik spanyol sörgyár hatalmas, ró­zsaszínre festett épületében sörhá­zat nyitnak, s. a Sevillában kiállító kanadai milliomos, Rocky Mountains vadnyugati stílusban épített kocs­máját is megőrzik, mint érdekes lát­nivalót. Eddig Sevilla büszkesége a régi egyetem és a székesegyház volt. A turista lógó nyelvvel gyalogol fel a székesegyház csigalépcsőin, hogy a toronyból végigpásztázza szemé­vel a mór stílusban épült fehér háza­kat, a narancsfákkal teleültetett ker­teket, a híres arénát.... aztán meg­hökken az óvároson tul „prágai vo­nalzó szerint" épített lakónegyedek láttán „Sevilla egy szegény tarto­mány központja, hiszen Andalúzia tán a legelmaradottabb, legfejletles nebb spanyol mezőgazdasági terü­let" - állítja az idegenvezető, s meg­fosztja az embert attól az illúziótól, hogy egész évben bőségesen terem a naptól áldott föld. De Sevilla a vi­lágkiállításnak köszönhetően mun­kalehetőséget kínál, amelyet a déli­ekhez tipikus módon használnak ki. Talán azért, hogy a lehető legtovább kitartson a munka, az andalúz fővá­ros a pléhkeritések számával rég túlszárnyalta Prágát is. Légkalapács töri meg a harangok fenséges hangjátékát, s a hulló va­kolat arra figyelmezteti a járókelőt, hogy a városközpontban tán minden második ház „ú| kabátot" kap A he­lyi szállodatulajdonosok, üzletesek. árusok már a kezüket dörzsölik, vár­ják a hat hónapig tartó aratást. Jogo­san. A könyörtelen labirintusban a visszautat kereső idegen ugyanis megfeledkezik Don Jüanról, s a le­genda szerint általa alapított Irgal­masok Kórházáról. És ott, ahol majd találkozik a világ, nagyvonalúan és kérdés nélkül veszi elő a pesetákat V. B. baúton megízleljék az új autótípust. Ked­vezőek az első benyomások, a Cinque­centóba összegyűjtötték mindazt, ami a Panda, az Uno. a Típo, az Y-10-es és a P-126-BIS típusokon bevált. A Lancia Y-10-re emlékeztető külső vonalvezeté­sét kiegészíti az utastér kényelme, ottho­nos hangulata, ami öt utasnak biztosít elfogadható bentiétet. Fűtése, szellőzése kiváló, a vezetése még egy 190 centimé­ter magas embernek sem okoz gondot, legfeljebb a hátulülőknek. Műszerfala minden igényt kielégít, a kapcsolók jól elérhetők, a lámpák, a műszerek jól ész­lelhetők. Nagyszerű a beépített rádióké­szülék és a belső kényelmet illusztrálja, hogy az ablakokat is villamos motor moz­gatja A rugózása meglepően jó. még a macskaköves római utakat is simára „vasalja". A négyhengeres motor meglepően csendes, még a 120 km/h feletti tempónál is alig hallatja hangiát. a kéthengeres már kissé zajosabb, de meg sem közelíti pél­dául a vízhűtéses P-126-BIS hangját. A Cinquecento ED kéthengeres, 704 köb­centiméteres vízhűtéses motorja 31 LE-t (23 kW) teljesít. Fogyasztása meglepően kedvező, 90 km/h sebességnél 4.3 liter, városban 6.1 liter benzin 100 kilométerre. A nagyobb, négyhengeres 903 köb­centiméteres motor 41 LE-t (30 kW) telje­sít és ót fokozatú sebességváltó továb­bítja az erejét az első kerekekhez A leg­nagyobb sebessége 140 kilométer órán­ként és 18 másodperc alatt gyorsul fel a 100 kilométeres tempóra. A motorok a legszigorúbb környezetvédelmi előírá­soknak is megfelelnek, különben forga­lomba kerül a négyhengeres erőforrás szabályzott katalizátorral is. de akkor a fo­gyasztása 1-2 deciliterrel megnövekszik Az elektromos hajtású változatnak ólom, vagy nikkel-cadmium akkumuláto­rok adják az energiát. A 9,2 kW-os villa­mos motor ereiét öt fokozatú sebesség­váltó közvetíti az első kerekeknek. A leg­nagyobb sebessége 80-85 km/h. egy töltéssel városban 70-100 kilométert te­het meg. 50 kilométeres óránkénti egyen­letes sebességnél már 100-150 kilométer a hatótávolság. A Cinquecentónak az idén kezdik meg Lengyelországban a FIAT szigorú ellen­őrzése mellett a sorozatgyártását. A FIAT a lengyel gyár részvényeinek több mint 50 százalékát megvásárolta. 1992-ben 168 ezer kisautó készül, de 240 ezerre növel­hető a termelés TAMÁS GYÖRGY lll!illllllllll!lllllllilllllllllllliEIIIIIEIilll!íilílllllllllllllllH AZ EGERSZEGI TEMPLOM LENGYELORSZÁGBAN AZ IDÉN KEZDIK GYÁRTANI A CINQUECENTQ-T ÚJ KISAUTÓ PREMIERJE RÓMÁBAN a két háború között színtiszta ma­gyar falu volt, szinte virágzott a ma­gyar kultúra a faluban. Művelődési házát 1935-ben Esterházy János avatta, énekkara, színjátszói járták a környéket. Magyar iskolája a hat­vanas években szűnt meg, azóta a magyarság száma rohamosan fo­gyatkozik. Akaratlanul is eszünkbe jut, hogy az ősi hagyományok és az anya­nyelv megőrzésének szempontjából milyen fontos szerep vár az egyhá­zakra A templomok köré csoporto­suló magyar közösségekben min­denki bizonyítani tudja, a hit, a sze­retet jegyében, hogy semmivel sem alacsonyabbrendű másoknál az, aki magyarnak vallja magát. MOTESIKY ÁRPÁD Egerszeg, vagy Nyitraegerszeg nevét már 1326­ban említik az ok­iratok. Később ar­ról is olvashatunk, hogy a helyi férfia­kat Érsekújvárba vitték a várépítés­hez. Igen fontos és érdekes adato­kat tartalmaz az 1664-ből szárma­zó adóügyi okirat, amelyből megtud­hatjuk azt is, hogy a Cigán, Márton, Monár, Ördög, Barát, Kelemen, Szakács. Bernád, Zitmon, Szabó, Petyi, Kónya. Pe­tör, Markó, Tót es Lengyel nevű csa­ládok voltak a be­csületes adófize­tők. Az eredeti, ősrégi katolikus temp­lomról csak annyi hír maradt, hogy gótikus volt ós valamikor a 14. szá­zad elején épült. A nyitrai püspökség alá tartozott A 18. században, pon­tosabban 1773-ban mostani formá­jában átépítették. A templom mellet­ti, keresztre feszített Krisztus szob­rát 1776-ban állították, Szent Péter és Pál apostolok szobrát később készítették. Az oltárképen Mária Magdolna, Jézus hű követője látha­tó, Massányi Ödön festőművész al­kotása, századunk első felében ké­szült. A közelmúltban restaurált, szinte újjá varázsolt templom homlokzatán ezt olvashatjuk: Jézus Szent Szíve jöjjön el a te országod! A magyar szentmiséket Szekeres István főtisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom