Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám, szerda

1992. JANUAR 8. . Ű/szói DOKUMENTUM A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE (Az alkotmány-tervezet első részét tegnapi számunkban közöltük.) NYOLCADIK RÉSZ Közös rendelkezések w 53. cikk A 33. cikkben, 34. cikkben, a 35. cikk (4) bekezdésében, a 36-38. cikkekben, a 39. cikkben, a 40. cikkben és a második fejezet hatodik részében említett jogok csak azon törvények keretei között érvényesíthetőek, amelyek ezeket a rendelkezéseket végrehajtják. 54. cikk (1) Amennyiben ez a rész a „polgár" fogalmát használja, a Szlovák Köztársaság állampolgára értendő alatta. (2) A külföldiek a Szlovák Köztársaságban az alkotmány által is szavatolt emberi jogokat és alapvető szabadságokat élvezik, hacsak azok kifejezetten nem a> Szlovák Köztársaság polgárait illetik meg. (3) Amennyiben a korábbi előírások a „polgár" fogalmát használják, é fogalom alatt minden ember értendő, ha azon alapvető jogokról és szabadságokról van szó, amelyeket az alkotmány az állampolgárságra való tekintet nélkül elismer. Alternatív javaslat: az első bekezdést kiegészíteni a következőkkel: „a Cseh Köztársaság polgárai a Szlovák Köztársaság területén ugyanazon jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a Szlovák Köztársaság polgárai." 55. cikk A Szlovák Köztársaság menedékjogot nyújt a politikai jogok és szabadságok érvényesítése miatt üldözött személyeknek. A menedékjog megtagadható attól, aki az alapvető emberi jogokkal és szabadságokkal ellentétben cselekedett. 56. cikk A törvény a bírák és ügyészek esetében korlátozhatja a vállalkozáshoz és egyéb gazdasági tevékenységhez való jogot és a 27. cikk (2) bekezdésében említett jogot, az államigazgatás és a területi önkormányzat megállapított funkcióiban levő alkalmazottai esetében a 35. cikk (4) bekezdésében említett jogot is, a biztonsági testületek és a fegyveres erők tagjai esetében a 25. cikkben, 26. cikkben és a 35. cikk (1) bekezdésében említett jogot, amennyiben azok a szolgálat teljesítésével függenek össze. Az élet és az egészség védelméhez közvetlenül szükséges hivatást végző személyek esetében a törvény korlátozhatja a sztrájkhoz való jogot. HARMADIK FEJEZET Gazdaság Ez a fejezet kilenc cikkben foglal ja össze a szlovák nemzetgazdaság alapjait. Ezek szerint a Szlovák Köztársaságot gazdasági szempontból gyakorlatilag korlátlan jogok illetik meg, mivel,,szuverén joga van gazdasági kérdésekről dönteni, meghatározni a szlovák nemzetgazdaság fejlesztési céljait, megválasztani e célok megvalósításának eszközeit és külkereskedelmi kapcsolatokban fellépni". A gazdaság alapját a Szlovák Köztársaság területén fekvő vagyon és természeti kincsek képezik. Az állam védelmezi ezt a ,,nemzeti vagyont" és a gyarapításához megteremti a feltételeket. Az 59. cikk azt hangsúlyozza, hogy az SZK gazdasága ,,a szociális és környezetvédelmileg orientált piacgazdaság elvein nyugszik". Az állam védi és támogatja a gazdasági versenyt, s ezzel összhangban az árképzésbe csak kivételes esetekben szólhat bele. Az alkotmánytervezet 62. cikke rögzíti a Szlovák Nemzeti Bank intézményét, amelyet pénzkibocsájtási (emissziós) funkciók illetnek meg, s egyben leszögezi azt is, hogy az állam a pénzt és pénzrendszert törvénnyel védi. Alternatív javaslat: „A Szlovák Köztársaság területe vámterület." A ten/ezet a továbbiakban meghatározza az állami költségvetés funkcióját és forrásait, s leszögezi, hogy adókat és illetékeket csak törvénnyel vagy törvény alapján lehet kiróni. NEGYEDIK FEJEZET Törvényhozó hatalom ELSŐ RÉSZ Szlovák Nemzeti Tanács Az SZNT a Szlovák Köztársaság egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve, amelynek 150 képviselője van. A képviselőket öt évre választják általános, egyenlő és közvetlen választásokban, titkos szavazással. (Az alternatív javaslat ezzel kapcsolatban az arányos választási rendszer elvét emeli alkotmányos szabály szintjére azzal, hogy az a politikai párt vagy mozgatom, amely nem éri el a törvény által megszabott szavazatküszöböt, a parlamentbe nem kerül be). Az SZNT üléseit az SZNT elnöke hívja össze és nyilvánítja befejezettnek. az Elnökség határozata alapján. Az SZNT elnöke azonban legkésőbb hét napon belül köteles összehívni az SZNT ülését, ha ezt a képviselőknek legalább egyhar, mada írásban kéri. Az SZNT ülései rendszerint nyilvánosak. Zárt ülést csak az SZNT határozata alapján lehet tartani. Az SZNT hatáskörébe tartozik az Alkotmány, alkotmánytörvények és törvények meghozatala, illetve ezek végrehajtásának ellenőrzése, határozni a népszavazás kihirdetéséről, alkotmánytörvényt fogadni el más államokkal való kötelékbe lépésről, az ilyen kötelékből való kilépésről vagy az említett kérdésekről tartandó népszavazásról, megvitatni a kormány programnyilatkozatát, ellenőrizni a kormány és egyes tagjainak tevékenységét, határozni a kormány és egyes tagjai iránti bizalomról, megválasztani és visszahívni az Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és alelnökét stb. Az alternatív javaslat további hatásköröket említ: törvénytervezeteket terjeszteni a Szövetségi Gyűlés elé, véleményt nyilvánítani a Szövetségi Gyűlés törvénytervezeteivel kapcsolatban, az SZNT alkotmánytörvényével jóváhagyni a CSSZSZK hatáskörét rögzítő szerződést, alkotmánytörvénnyel jóváhagyni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmányát. A további rendelkezések elsősorban az SZNT ügyrendjének alapelveit szögezik le. Az SZNT ezek szerint akkor határozatképes, ha a képviselők abszolút többsége (vagyis 50 százalék + 1 személy) jelen van, s az érvényes határozathoz valamennyi képviselő (tehát nemcsak a jelen lévő képviselők) szótöbbsége (azaz legalább 76 szavazat) szükséges. Az alkotmány vagy alkotmánytörvény elfogadásához vagy módosításához azonban valamennyi képviselő háromötödének szavazata szükséges (azaz legalább 90 szavazat). Törvénykezdeményezési jog illeti meg az SZNT képviselőit, bizottságait és az SZK kormányát. Az SZK kormánya vagy annak tagja elleni bizalmatlansági indítványt az SZNT akkor vitatja meg, ha ezt legalább a képviselők egyharmada kéri. A bizalmatlansági indítvány megszavazásához valamennyi képviselő szótöbbsége szükséges Az alkotmánytervezet viszonytag részletesen szabályozza a parlamenti képviselők jogállását. Megállapítja, hogy a képviselői tisztséggel összeférhetetlen a CSSZSZK köztársasági elnökének tisztsége, valamint a bírói, ügyészi és a szlovák kormányban viselt tisztség. A képviselők jogosultak interpellálni a kormányt, illetve annak egyes tagjait, kérdéseket feltenni nekik a hatáskörükbe tartozó ügyekben. A kormány és annak tagjai az interpellációkra és a kérdésekre válaszolni kötetesek. A képviselő ellen az SZNT beleegyezése nélkül nem lehet büntetőeljárást indítani vagy előzetes letartóztatásba helyezni öt, s a képviselő ellen egyáltalán nem indítható büntetőeljárás (képviselői megbízatása megszűnése után sem) a parlamentben vagy annak szerveiben való szavazása miatt. A képviselői megbízatás megszűnhet lemondással, a választhatóság megszűnésével, valamint az SZK Alkotmánybíróságának határozatával, ha a képviselő szándékosan megszegte az Alkotmányt vagy szándékos bűntettért elitélték. A tervezet a továbbiakban az SZNT Elnökségével foglalkozik, mint a Szlovák Köztársaság kollektív államfőjével, meghatározva annak hatáskörét, összetételét is. Az Elnökség itt meghatalmazást kap törvényerejű rendeletek kibocsájfására, amelyeket azonban az SZNT legközelebbi ülésének kell jóváhagyni, különben érvényüket vesztik. MÁSODIK RÉSZ Népszavazás (Referendum) 88. cikk (1) Népszavazás határoz a más államokkal való kötelékbe lépésről és e kötelékből való kilépésről. (2) Népszavazással lehet továbbá határozni a) a Szlovák Nemzeti Tanács törvénytervezetének elfogadásáról, b) egyéb fontos közérdekű kérdésekről. (3) A népszavazáson részt vehet a Szlovák Köztársaság minden olyan állampolgára, aki választhat a Szlovák Nemzeti Tanácsba. (4) A népszavazás eredménye akkor érvényes, ha a népszavazáson a jogosult választóknak több mint a fele részt vett, és ha a népszavazáson részt vevő állampolgároknak több mint a fele a határozat elfogadása mellett szavazott. I. számú alternatíva: 88. cikk (1) Népszavazás dönt a Szlovák Köztársaság kilépéséről a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból. (2) A Szlovák Köztársaság egész területén megtartott népszavazás határozhat a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmánytörvény-tervezetéről vagy törvénytervezetéről. A (3) és (4) bekezdés azonos a tervezet 88. cikkének (3) és (4) bekezdésével. II. számú alternatíva: 88. cikk Beilleszteni az (5) bekezdést: (5) Népszavazás tartható egyéb fontos kérdésekről a Szlovák Köztársaság területének egy részén is. 89. cikk Népszavazásra bocsátani nem lehet az Alapvető Jogok és Szabadságok Alkotmánylevelét, az adókat, az elvonásokat, a Szlovák Köztársaság állami költségvetését és a védelmi kérdéseket. Alternatív javaslat: A 89. cikket törölni a javaslatból 90. cikk (1) A népszavazást a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége hirdeti ki. (2) A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége köteles népszavazást kihirdetni, ha erről a Szlovák Nemzeti Tanács határoz vagy a Szlovák Köztársaság legalább háromszázezer polgára petícióval kérelmezi ezt. (3) A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a Szlovák Köztársaság kormányának indítványára is meghirdethet népszavazást. Alternatív javaslat: A „Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége" helyett „a Szlovák Köztársaság elnöke" szerepeljen a fenti rendelkezések szövegében. 91. cikk A népszavazással elfogadott SZNT-alkotmánytörvényt vagy törvényt módosítani vagy megszüntetni csak népszavazással lehet, mégpedig a hatálybalépésétől számított öt év elteltével. 92. cikk A népszavazás végrehajtását illető részletkérdéseket a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye szabályozza. NEGYEDIK FEJEZET (alternatív javaslat, amely szerint a köztársasági elnök államfő) ELSŐ RÉSZ Szlovák Nemzeti Tanács A Szlovák Nemzeti Tanács e változat szerint is az SZK egyetlen törvényhozó szerve, amelynek 150 képviselője van. A képviselők megbízatása öt évre szól, s a tisztségüket meggyőződésük és lelkiismeretük szerint teljesítik (azaz nem érvényesül az imperatív - kötött - mandátum. a választók nem kötelezhetik képviselőiket utasításaikkal). A képviselőket a választók közvetlenül választják (az egyenlő, általános választási jogról és titkos szavazásról itt azonban már nem esik szó). A változat az arányos választási rendszert rögzíti a választások alapelveként, s egyben megállapítja, hogy az a párt, amely nem érte el a törvénnyel megállapított szavazatküszöböt, nem jut mandátumhoz. A képviselők jogállását tekintve a tervezet és az alternatív javastat között nincs lényegesebb különbség. Az alternatív javaslat szerint azonban a Szlovák Köztársaság elnöke hívja össze az SZNT tanácskozását, illetve nyilvánítja befejezettnek. ,,Ha a Szlovák Köztársaság elnöke április végéig nem hívja össze a tavaszi ülésszakot, illetve október végéig az őszi ülésszakot, úgy azt a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke hívja össze. Az SZNT ülését yen esetben az SZNT elnöke nyilvánítja befejezettnek. A köztársasági elnök legkésőbb 7 napon belül köteles összehívni az SZNT ülését, ha azt a képviselőknek legalább egyharmada, az SZNT elnöke vagy a kormány kéri. Az alternatív javaslaton belül további alternatív elképzelések is helyet kaptak. így például az SZNT önmaga állapítaná meg üléseinek befejezését és ismételt megkezdését, illetve az SZNT rendkívüli ülését az SZNT elnöke hívná össze, s amennyiben azt a képviselőknek legalább egyharmada, a köztársasági elnök vagy a kormány kérné, köteles lenne a rendkívüli ülést összehívni. Új elemként szerepel itt az, hogy a nyilvánosságot csak a törvényben megállapított esetekben lehet kizárni, illetve a jelen lévő képviselők minősített (háromötödös) szótöbbségével elfogadott határozatával. Új elem egyben az, hogy ez a tervezet hadüzenettel és a köztársasági elnök megválasztásával számol - mindkettőhöz valamennyi képviselő háromötödének szavazata szükséges. A köztársasági elnöknek e tervezet szerint törvénykezdeményezési joga illetve vétójoga lenne az SZNTvel szemben. Törvénytervezeteket terjeszthetne az SZNT elé, s ha az SZNT által jóváhagyott törvényt az elnök nem hajtandó aláírni, úgy azt az SZNT ismét köteles megvitatni. Hasonló vétójog illetné meg az SZNT elnökét és a kormány elnökét is. Ha az ismételt megvitatás során a törvény mellett voksol a képviselőknek legalább háromötöde, a törvényt valamennyiüknek alá kell írniuk. ÖTÖDIK FEJEZET Végrehajtó hatalom ELSŐ RÉSZ Államfő A Szlovák Köztársaság államfője e szerint az SZNT elnöke, aki a Szlovák Köztársaságot külkapcsolataiban képviseli. Hatáskörébe tartozna többek között: a) nemzetközi szerződések és egyezmények megkötése és ratifikálása, b) a népszavazás meghirdetése, c) az a jog, hogy részt vegyen az SZK kormányának ülésein és indítványokat terjeszthessen ott elő, d) az egyetemi tanárok kinevezése, e) az SZK kitüntetéseinek és rendjeinek adományozása, f)a közkegyelem gyakorlása az SZNT törvénye által megállapított esetekben. MÁSODIK RÉSZ Az SZK kormánya Az SZK kormánya az SZK államhatalmának legfelsőbb végrehajtó szerve, amely elnökből, alelnökből, miniszterekből és további tagokból tevődik össze. Az SZK kormánya tagjának tisztsége összeegyeztethetetlen a képviselői, bírói, ügyészi, illetve az SZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala tagjának tisztségével, összeegyeztethetetlen továbbá a területi önkormányzatbeli tisztségekkel, s a nyereségorientált váltalatok és szövetkezetek vezetésében vagy igazgatásában való részvétellel. A kormány elnökét az SZNT Elnöksége nevezi ki. A kormányelnök indítványára az SZNT Elnöksége kinevezi, illetve visszahívja a kormány alelnökeit, minisztereit és további tagjait, és megbízza őket az egyes minisztériumok irányításával. A kormány a kinevezését követő harminc napon belül köteles az SZNT előtt megjelenni, a programját előterjeszteni, és bizalmi szavazást kérni (ha az SZNT nem szavaz bizalmat, a kormánykiaiakitási folyamat újrakezdődik). A korr- y alapjában véve két mód' at meg;