Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám, szerda
7 DOKUMENTUM ÚJ szól 1992. JANUÁR 8. a) a bizalom megszavazását kéri, s azt az SZNT nem szavazza meg (a kormány bármikor kérheti a bizalom megszavazását), b) az SZNT megszavazza a bizalmatlansági indítványt, amelyet előterjeszthet például a képviselők egyötöde, miközben az SZNT bármikor megszavazhatja a bizalmatlanságot. Az SZNT azonban bizalmatlanságot szavazhat meg a kormány egyes tagjainak is - ilyen esetben az SZNT Elnöksége csak az érintett kormánytagol hívja vissza. A kormánytag visszahívására indítványt terjeszthet elö maga a kormányfő is. (Alternatív javaslatként pedig a köztársasági elnök). A másik oldalon a kormány vagy egyes tagjai lemondhatnak, s a lemondásukat az SZNT Elnökségéhez kézbesítik) alternatív javaslat: a köztársasági elnök kezébe). Ami a kormány hatáskörét illeti: biztosítja az állam feladatainak teljesítését a bel- és külpolitika, illetve a gazdasági, szociális és kulturális fejlesztés terén, valamint a lakossági szükségletek kielégítése fellételeinek megteremtésében. Ezzel összhangban biztosítja a törvények végrehajtását, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek tevékenységét, valamint biztosítja és felügyeli saját rendeleteinek és határozatainak teljesítését. A Szlovák Köztársaság kormányának a Szlovák Nemzeti Tanácscsal szemben törvénykezdeményezési joga van. A kormány irányítja és ellenőrzi a közigazgatás területi szerveinek tevékenységét, támogatja a városok és községek általános fejlődését, és a feladatok teljesítése érdekében együttműködik a városok és községek önkormányzataival. Az SZK kormánya testületileg dönt főként a következő kérdésekben: a) az SZNT törvénytervezeteiről, b)az SZK kormányának rendeleteiről, c) az SZK kormányának programjáról és annak teljesítéséről, d) az SZK gazdasági és szociális politikája biztosítását szolgáló elvi intézkedésekről, e) az SZK állami költségvetésének és állami mérlegének javaslatáról, f) az SZK nemzetközi kapcsolatairól, g) az SZK belpolitikájának elvi kérdéseiről, h) arról, hogy az SZNT törvénytervezetét vagy más fontos intézkedést nyilvános megvitatásra bocsátja-e, i) a bizalom megszavazása iránti kérelemről, j) közkegyelem gyakorlásáról szabálysértési ügyekben, k) állami tisztségviselők kinevezéséről és visszahívásáról az SZNT törvénye által megállapított esetekben, I) az SZNT törvénye által megállapított további kérdésekről. E fejezethez fűzött alternatív javaslatként felmerült a kormány (mint testület) megbuktatásának harmadik módja is, mégpedig az, hogy amennyiben a Szlovák Nemzeti Tanács bizalmatlanságot szavaz meg a kormányfőnek, az SZNT Elnöksége a kormányfőt és vele együtt a kormányt visszahivja. A fejezet utolsó rendelkezései a kormány, a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek jogszabályalkotási jogát szabályozzák, vagyis az emiitett szervek ,,a törvény alapján és azok kereteiben általánosan kötelező erejű jogszabályokat adhatnak ki". HARMADIK RÉSZ Helyi államigazgatás A helyi államigazgatást az államigazgatás helyi szervei látják el az SZNT törvényével megállapított területeken az ország területi-adminisztratív beosztása szerint, és csak az SZNT törvérfye alapján. A helyi államigazgatás végrehajtásának összhangban kell állnia az alkotmánnyal, alkotmánytörvényekkel, törvényekkel, általánosan kötelező erejű jogszabályokkal és a felsőbb szintű közigazgatási szervek határozataival. Alternatív javaslatként felmerült, hogy az államigazgatás helyi szervei is kiadhassanak általánosan kötelező erejű előírásokat a törvény keretein belül. ÖTÖDIK FEJEZET (alternatív javaslat, amely államfőként köztársasági elnökkel számol A Szlovák Köztársaság államfője az elnök, akit az SZNT választ titkos szavazással, s aki tisztsége gyakorlásáért az SZNT-nek tartozik felelősséggel. Alternatív javaslat: az SZK elnökének megbízatási ideje hét év legyen, s a megválasztásához valamennyi képviselő háromötödének szavazata legyen szükséges. Köztársasági elnöknek az SZK bármely polgára megválasztható, ha rendelkezik választójoggal és betöltötte 40. életévét. Ugyanaz a személy azonban csak két egymást követő időszakra választható meg. A köztársasági elnök hatáskörét az alternatív javaslat rendkívül szélesen állapítja meg. Többek között a köztársasági elnök képviseli az államot, nemzetközi szerződéseket köt és ratifikál, nagyköveteket fogad és biz meg, az SZNT üléseit összehívja, illetve befejezetté nyilvánítja, sőt feloszlathatja a Szlovák Nemzeti Tanácsot, vétójoga van az SZNT törvényeivel szemben, a kormány elnökét és a minisztereket kinevezi és visszahivja, közkegyelmet gyakorolhat, hadiállapotot hirdethet ki, főiskolai tanárokat, magasabb állami funkcionáriusokat, tábornokokat nevez ki, az elnök a fegyveres erők főparancsnoka. Az SZNT az elnököt visszahívhatja tisztségéből, ha az az SZK szuverenitása és területi integritása elleni tevékenységet vagy a demokratikus alkotmányos rendszer eltávolítására irányuló tevékenységet folytat. Az elnök ellen csak hazaárulás miatt indulhat büntetőeljárás, miközben a vádat az SZNT terjeszti eló, s az Alkotmánybíróság ítélkezik az elnök fölött. HATODIK FEJEZET Bírói hatalom Ez a fejezet foglalkozik a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságával, a bíróság szervezetével és az ügyészséggel. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság védelmének független bírói szerve, amelynek tíz tagja (bírája) van, akiket az SZNT Elnöksége hét évre (alternatív javaslat: életfogytiglan) nevez ki. A kinevezés feltételei: passzív választási jog, a 40. életév betöltése, felsőfokú jogi képzettség és legalább tíz évi joggyakorlat. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozna elsősorban a törvények alkotmányosságának, az alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságának és törvényességének vizsgálata, a központi államigazgatási szervek közötti hatásköri viták eldöntése, a választások alkotmányosságáról és törvényességéről való döntéshozatal, a népszavazás eredménye elleni panaszról való döntéshozatal, a politikai pártok és mozgalmak alkotmányosságáról való döntéshozatal stb. Az Alkotmánybíróság hatáskörének, eljárásának, az alkotmánybírák jogállásának szabályozása egyébként a bevált demokratikus mintákat követi. Ami a bíróságokat illeti, a tervezet leszögezi, hogy a bíráskodást független és pártatlan bíróságok gyakorolják, s lehetővé teszi a laikusok (népi ülnökök) részvételét is. ,,A bíróságok és a büntetőeljárásban részt vevő szervek előtt a hivatalos nyelv a használatos. Mindenkinek joga van saját anyanyelve használatához". A tervezet viszonylag új szabályként állapítja meg, hogy a törvények mellett nemzetközi szerződés is kötelezheti a bírákat döntéshozataluk során. Az alacsonyabb szintű jogszabályok viszont csak akkor kötelezik a bírákat, ha azok nincsenek ellentétben az alkotmánnyal, a törvénnyel, vagy olyan nemzetközi szerződéssel, amely a Szlovák Köztársaság területén általánosan kötelező erővel bír. A bírákat a kormány indítványára az SZNT Elnöksége nevezi ki meghatározatlan időre. Az ügyészség hatáskörébe az állam, a természetes és jogi személyek jogainak, s törvénnyel védett érdekeinek védelme tartozik. A büntetőeljárásban az ügyész a bíróság előtt közvádlóként lép fel, és felügyel a nyomozás törvényességére. A törvény által meghatározott esetekben polgári peres eljárást is kezdeményezhet, illetve beléphet az ilyen eljárásba. A hatáskörébe tartozik továbbá a törvényesség felügyelete. HETEDIK FEJEZET A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala A Szlovák Nemzeti Tanács új, független szervéről rendelkezik ez a fejezet. A hivatal a költségvetési eszközökkel való gazdálkodás független ellenőrzését végezné a gazdaságosság, célszerűség és helyesség szem előtt tartásával. Tevékenysége során elsősorban a kormánytól, további végrehajtó szervektől és az önkormányzati szervektől lenne független. NYOLCADIK FEJEZET Helyi önkormányzat A tervezet szerint a helyi önkormányzat alapja a község, amely jogi személyként az SZNT törvényével összhangban önállóan gazdálkodik saját vagyonával és pénzeszközeivel. Törvény állapítja meg, mely adók és illetékek képezik a község bevételét. A községnek a közös érdek tárgyát képező ügyek ellátása céljából joga van más községekkel társulni. Az önkormányzat hatáskörét az SZNT törvénye állapítja meg. A község határait csak a beleegyezésével lehet módosítani. A helyi önkormányzat ügyeiben a község lakosai határoznak a községi gyűléseken vagy népszavazáson vagy községi szerveik révén. Csak az SZNT törvénye róhat ki kötelességeket a községre, illetve avatkozhat be jogosultságaiba. KILENCEDIK FEJEZET Ez a fejezet az állami jelképekről és a fővárosról tartalmaz rendelkezéseket. Meghatározza (leírja) az állami címert, az állami lobogót, az állami himnuszt, az állami pecsétet, s a Szlovák Köztársaság fővárosaként Pozsonyt jelöli meg. TIZEDIK FEJEZET Közös állam E fejezet rendelkezései értelmében a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság államszerződéssel szabályozzák kölcsönös viszonyaikat. Ebben az államszerződésben állapítják meg a közös államra átruházott hatáskörök terjedelmét, a közös állam legfelsőbb szerveinek rendszerét és a közös állam létének alapelveit. Az államszerződés kötelező erővel bír a szövetségi alkotmány megalkotásánál, s csak azt követően lép hatályba, hogy azt az SZNT jóváhagyta (alkotmánytörvénnyel). A ten/ezet rögzíti egyben a közös államból való szabad kilépés jogát is, mégpedig népszavazás alapján, továbbá azt, hogy a Szlovák Köztársaságot kötelezik a CSSZSZK által megkötött és kihirdetett nemzetközi szerződések. TIZEDIK FEJEZET ÁLLAMOK KÖTELÉKE Ez a változat pontosan meghatározza, mely hatáskörök adhatók át egy laza államszövetségnek, illetve milyen szervei lehetnek az ilyen államszövetségnek. A hatásköröket tekintve elsősorban a közös védelemről, a külpolitikáról, a közös pénznemről, az államszövetség költségvetéséről, anyagi tartalékairól stb. van szó. Az államszövetség szervei: elnök, közös törvényhozó testület, közös központi közigazgatási szervek és a bírói hatalom közös szervei. ...FEJEZET A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAI Általános rendelkezések 1. cikk (1)A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai természetes jogok, amelyek megvonhatatlanok és megszüntethetetlenek. Az állam ezeket a jogokat elismeri és zavartalan gyakorlásukat szavatolja. (2) Az állam támogatni fogja a kölcsönös megbecsülés, megértés, együttműködés és szolidaritás légkörét a területén élő valamennyi személy között, tekintet nélkül a nemzetiségre, etnikai származásra vagy vallásra, s támogatni fogja a problémáknak a jogállam elvein alapuló párbeszéd révén történő megoldását. (K 36) (3) Az oktatási intézményekben az állam biztosítja a többségi nemzet és a kisebbségek tagjai közötti toleranciára és kölcsönös megbecsülésre való nevelést. A történelem és a kultúra oktatásánál figyelembe veszik a kisebbségek történelmét és kultúráját is. (K 34) 2. cikk (1) Minden állampolgárnak jogában áll szabadon megvallania saját nemzetiségét, etnikai és vallási származását, és joga van ahhoz, hogy tagja legyen azon állampolgárok csoportjának, akik a lakosság többi részétől nemzeti, etnikai, vallási, kulturális és egyéb jellemzőikkel és hagyatékukkal különböznek. Ezt a döntést bármiféle módon befolyásolni megengedhetetlen. Az elnemzetietlenítésre irányuló bármiféle befolyásolás tilos és büntetendő. (2) Bármely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás senkit sem sújthat hátrányosan. (K 32) 3. cikk (1) A nemzeti és etnikai kisebbségeket alkotó állampolgároknak joguk van úgy egyénileg, mint a csoportjuk tagjaival együtt nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális identitásuk és sajátosságaik megőrzésére és fejlesztésére. E jogok biztosítása céljából különleges védelem illeti meg őket. (K 32) (RE 11) (2) A nemzeti és etnikai kisebbségeket alkotó állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy úgy egyénileg, mint csoportjuk tagjaival együtt kinyilvánítsák igényeiket, érvényesítsék jogaikat, részt vegyenek e jogok gyakorlásában, valamint e jogok gyakorlásának ellenőrzésében Joguk van a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő ügyek megoldásában való hatékony részvételhez (K 32.6 b, K 35, RE 13 III) (3) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van szülőföldjükhöz, szellemi és anyagi örökségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, lakóhelyük nemzetiségi és etnikai összetételének védelméhez mindenféle adminisztratív és egyéb olyan beavatkozásokkal szemben, amelyek korlátoznák e törvény által szavatolt jogaik érvényesítését. (K 33, Párizsi Karta) 4. cikk A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van: a) a saját gyülekezeteikben, társadalmi szervezeteikben és politikai pártjaikban való csoportosuláshoz, (K 32.2, 32.6a) b) a korlátlan kapcsolattartáshoz az azonos kultúrával rendelkező azon lakossággal, amelytől államhatár választja el (K 32.4), c) részt venni a nem kormányszintű nemzetközi szervezetek tevékenységében (K 32.6a). d) nemzetközi szervezetekhez fordulni jogaik védelme szavatolásának érdekében (K 40.7, RE 16). MŰVELŐDÉS, NYELVHASZNÁLAT, KULTÚRA ÉS INFORMÁCIÓK 5. cikk A nemzeti és etnikai kisebbségeket alkotó állampolgároknak joguk van az anyanyelvükön történő művelődéshez a bölcsődétőf kezdve a legfelsőbb szintű képzettséget nyújtó iskoláig. 6. cikk A nemzeti és etnikai kisebbségeket alkotó állampolgárok számára továbbá szavatolva van a jog a) anyanyelvük szabad használatához írásban és szóban, magánéletükben, nyilvános és hivatalos kapcsolataikban; b) ahhoz, hogy vezetéknevüket és keresztnevüket az anyanyelvükön vezessék be az anyakönyvbe, valamint e nevek szabad használatához a hivatalos kapcsolataikban is, c) a helyi és földrajzi elnevezéseknek saját anyanyelvükön történő szabad használatához, valamint a községek, közterületek és utcák két- esetleg többnyelvű megjelöléséhez. 7. cikk A nemzeti és etnikai kisebbségeket alkotó állampolgároknak joguk van a mindenoldalú fejlődéshez, s főként joguk van ahhoz, hogy a kisebbség más tagjaival közösen a) saját kultúrájukat fejlesszék, b) könyveket és sajtótermékeket adjanak ki és terjesszenek, valamint a tömegtájékoztató eszközöknek saját anyanyelvükön történő üzemeltetéséhez és használatához, c) információkat szerezzenek, birtokoljanak, reprodukáljanak, terjesszenek és cseréljenek a saját anyanyelvükön, d) saját kulturális és tudományos intézeteket alapítsanak és működtessenek. Alternatív javaslat: 32. cikként iktatni be: POLITIKAI KÉPVISELET ÉS ÖNKORMÁNYZAT 8. cikk (1) Választási törvények szavatolják a nemzeti és etnikai kisebbségek számára a saját politikai képviselethez való jogot. Alternatív javaslat: a 28. cikk (5) bekezdéseként beiktatni: • (2) A nemzeti kisebbségeknek joguk van: a) önkormányzathoz, főként az oktatásügy és a kultúra terén, b) saját képviseleti és önkormányzat ti szervek létrehozásához, amelyek akaratukat fejezik ki, c) a költségvetés arányos hányadára az a) és b) pontok alatt említett tevékenységek biztosítása céljából, miközben figyelembe kell venni a kisebbségi helyzetből adódó hátrányok kompenzálását is. Alternatív javaslat: a 24. cikk (6) bekezdéseként beiktatni: 9. cikk (1) Az államigazgatás legfelsőbb választott szervében a nemzeti kisebbségeknek saját szervük van, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeinek biztosításáért tartozik felelősséggel. Alternatív javaslat: a 97. cikk (4) bekezdéseként beiktatni: (2) Az államigazgatás valamennyi területi szervében a nemzeti kisebbségek tagjai arányos képviseletet nyernek az általuk is lakott körzetekben. Alternatív javaslat: a 113. cikk (4) bekezdéseként beiktatni 10. cikk A területi közigazgatási egységek határait a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kell megvonni. Alternatív javaslati: a 113. cikk (5) bekezdéseként beiktatni: 11. cikk A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait részletesebben, valamint e jogok gyakorlását a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak törvénykönyve, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei állapítják meg.