Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. JANUÁR 8. CSEHSZLOVÁK-NÉMET TÁRGYALÁSOK ALÁÍRÁS LESZ, DE MIKOR? TARTÓS LESZ A TŰZSZÜNET? NYUGALOM HORVÁTORSZÁGBAN Lapzártáig tegnap nem kaptunk jelentést arról, hogy a felek tegnap megsértették - volna a tűzszünetet. Az elmúlt éjszaka is nyugalom volt a frontokon. Szerbiában tegnap ünnepi hangulat uralkodott, a pravoszláv karácsonyt ünnepelték az emberek. Belgrád utcái a reggeli órákban teljesen néptelenek voltak, hosszú évek után ismét ünnep volt a karácsony, a kormány a dolgozókra bízta, munkaszüneti napot tartanak-e vagy sem. Elhamarkodott dolog lenne máris tartós tüzszünetről beszélni, Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár hétfőn mégis bejelentette, nyomban 50» katonai megfigyelőt küld a jugoszláv és a horvát vezérkarhoz. Feladatuk többek között, hogy növeljék a mostani, 15. tűzszünet jelentőségét. Ghali a Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében egyelőre nem javasolta a 10 ezer főnyi békefenntartó egység kiküldését. Szerinte ezzel várni kell, amíg egészen biztos nem lesz, hogy a tűzszünetet tiszteletben tartják, s amíg a szerbek által elfoglalt horvát területek vezetői egyet nem értenek az ENSZ mandátumával. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár megbízottja, aki a hét végén fejezte be immár ötödik jugoszláviai útját, úgy vélekedett, a kéksisakosok kiküldése még elhúzódhat néhány hétig. A Horvátországhoz tartozó Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség úgynevezett szerb területeinek kormánya elutasította az ENSZ-erők bevetésének javaslatát. Különösen azt tartja elfogadhatatlan" nák, hogy a kéksisakosokat a válságterületeken belül helyezzék el. A szlavóniai szerbek vezetői nyilatkozatukban úgy vélekedtek, a szerb nemzetnek nincs szükDél-Korea tegnap megerősítette, beszünteti a közős amerikai-koreai hadgyakorlatokat, Észak-Korea pedig, mintegy válaszlépésként, szintén megerősítette: beengedi nukleáris objektumaiba a nemzetközi ellenőröket. Mindkét lépés összhangban van a két Korea közötti megállapodással, amely elvezethet a hidegháborús időszakból visszamaradt feszültséggóc fokozatos felszámolásához Észak-Korea már bejelentette: miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel aláírja a vonatkozó szerződést, fogadja a nemzetközi ellenőröket. A bécsi székhelyű ügynökség hétfőn tájékoztatott arsége jobb védelemre, mint amilyet eddig kapott jugoszláv hadseregtől. Milan Babies a horvát válságterületeken élő szerbek vezetője Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében közölte, szeretne személyesen találkozni vele New Yorkban vagy megbízottjával, Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszterrel Krajina területén. Mint írta, nagyon sajnálja, hogy nem volt alkalma Vancenek kifejtenie javaslatát, hogyan is kellene kihasználni a békefenntartó erőket Jugoszláviában. Nyilvánvaló, Babies ezzel a lépéssel szeretne nemzetközi elismerést kivívni az egyoldalúan kikiáltott „Krajina Szerb Köztársaság" számára, amelyet nemcsak Horvátország nem ismert el, hanem még Belgrád sem. A macedón parlament hétfői ülésén jóváhagyta az alkotmány kiegészítését, amelyben egyértelműen kinyilvánítja: Macedóniának nincsenek területi igényei a szomszédos országokkal szemben. Macedónia ezzel is igyekszik eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európai Közősségek szabott meg ahhoz, hogy elismerje valamely új köztársaság szuverenitását. ról, hogy a megállapodást még januárban aláírják. Mint ismeretes, az Egyesült Államok meggyőződése, hogy Észak-Korea már csak egy lépésre van az atombomba gyártásától. Phenjan ezt határozottan cáfolja. George Bush amerikai elnök tegnap Szöulból Oszakába érkezeti, itt kezdte meg hivatalos látogatását Japánban. Ennek során megpróbál fontos kereskedelmi engedményeket szerezni. Az amerikai elnök és az őt kísérő vállalkozók ma Tokióban kezdik meg a tárgyalásokat a kereskedelmi partnerekkel. Németországban egymásnak adják a kilincset a csehszlovák politikusok. Hétfőn, kétnapos látogatásának zárónapján Jirí Dienstbier külügyminiszter a Stuttgart melletti Fellbachban tanácskozott Hans-Dietrich Genscherrel, a német diplomácia vezetőjével. Tegnap Bonnban pedig Ján Lángoš szövetségi belügyminisztsrt fogadta német partnere, Rudolf Seiters. A hétfői külügyminiszteri tárgyalásokról újabb részletek kerültek nyilvánosságra. Ezek szerint Csehszlovákia és Németország még nem állapodott meg a jó szomszédi és baráti együttműködési szerződés aláírásának időpontjában és módjában. Minderről Jirí Dienstbier tájékoztatott, elmondta: a csehszlovák fél több dátumot javasolt és Bonn válaszolni fog ezekre az indítványokra. ,,Kifejeztük egyértelmű óhajunkat, mely szerint a szerződést legkésőbb négy héten belül alá kellene írni, mert már nem lehet tovább halogatni a terminust. Genscher miniszter szorgalmazta, hogy az egyezményt mielőbb írjuk alá, de maga nem határozhat az időpontról, erről meg kell allapodnia mindazokkal, akiket a szerződés érint" - jelentette ki Dienstbier. A továbbiakban tájékoztatott arról, Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka egyhangúlag hagyta jóvá azt a határozatot, amely elítéli a megszállt palesztin területeken folytatott izraeli politikát Az eddigi legélesebben megfogalmazott határozat emlékezteti Izraelt arra, a negyedik genfi konvenció vonatkozik Palesztina minden megszállt területére, ezen belül Jeruzsálemre is, egyben követeli Izraeltől a politikai deportálások beszüntetését és azt, hogy a már korábban deportáltak számára tegye lehetővé az azonnali visszatérést. A tagállamok különösen azt tartották sajnálatosnak, hogy az újabb kitoloncolásokról éppen a közel-keleti békekonlerencia idején döntöttek, ami komolyan veszélyezteti a békefolyamatot Az arab-izraeli béketárgyalásokkal összefüggésben utazott hétfőn Damaszkuszba Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Hafez Asszad szíriai államfővel tárgyalt a 12 palesztin kiutasításával kapcsolatban létrejött új helyzetről is. Diplomáciai források szerint Arafat azon van, hogy a regionális békefolyamat alakulásának megvitatásával hívjanak össze egy szűkebb arab csúcstalálkozót. hogy az előzetes megállapodások szerint a szerződést Prágában írná alá Václav Havel köztársasági elnök és Helmut Kohl kancellár. A szerződés szövegének tartalmáról a csehszlovák fél nem fog tárgyalni, ,.a dokumentumot parafálták és ebben a formájában írják alá" - hangsúlyozta Dienstbier Ami a nácizmus idején üldözött csehszlovák állampolgárok kártérítését illeti, ez a kérdés közvetlenül nem függ össze a szerződéssel, a problémát külön tárgyalások útján kellene rendezni. A külügyminiszter arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy a felek az Inglostadtból Csehszlovákiába tervezett kőolajvezeték építésének technikai problémáit meg próbálják oldani. Nehéz rendezni a vagyonjogi kérdéseket azokon a településeken, amelyeken áthaladna a vezeték. A némel belügyminiszter szóvivője tegnap tájékoztatott Ján Lángoš és Rudolf Seiters megbeszéléseiről. Mint mondotta, informatív jellegű találkozóról van szó, amelyet a német fél kezdeményezett. A miniszterek a két ország rendőri testületei közötti együttműködésről, a kelet-európai menekültek problémájának megoldásáról és a határ menti kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről tárgyaltak. Az arab-izraeli, konkrétan a palesztin-izraeli tárgyalások esetleg kormányválsághoz vezetnek Izraelben. A Samirkormány ugyanis tervezi, hogy egy rendkívül korlátozott autonómiát ajánl fel a palesztinoknak. Bár Samir szerint a jobboldal nagyon téved, ha azt hiszi, hogy bármilyen engedményeket is tesz az araboknak. a szélsőségesen nacionalista Tehija és a Modelet-párt ki akar lépni a koalícióból. Ha ez mégis megtörténik, Samir nem tartja kizártnak, hogy még a rendes novemberi időpont előtt kiírják az általános választásokat Izrael természetesen nem ért egyet a Biztonsági Tanács állásfoglalásával. A Samir-kabinet szóvivője sajtóértekezletén azt állította, a döntés egyoldalú, igazságtalan és teljesen figyelmen kivúl hagyia azt a tényt, hogy a palesztin terroristák erőszakos akcióikkal szüntelenül veszélyeztetik az izraeli állampolgárok életét. Izraeli politikai körök pedig csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy az USA is támogatta a BT-határozatot. Egyes sajtókommentárok úgy vélték, az amerikai állásfoglalás az arab küldöttségeknek szóló |elzés: utazzanak Washingtonba KÍNAI-KANADAI DIPLOMÁCIAI VISZÁLY Kina tegnap, az emberi jogokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt kiutasította az országból a kanadai parlamenti delegáció tagjait. Kanada pekingi nagykövetségének szóvivője tájékoztatott róla, hogy a küldöttség három tagját és a tolmácsot a pekingi repülőtérre szállították, röviddel tervezett sajtóértekezletük előtt,, amelyen beszámoltak volna az emberi jogok megtartása terén szerzett kínai tapasztalataikról. A kanadai szóvivő közölte: a delegáció tagjai, akiknek az volt a feladatuk, hogy feltérképezzék a helyzetet az emberi |ogok terén, semmi illegálisát nem követtek el és Ottawa a legfelsőbb szinten fog tiltakozni kitoloncolásuk ellen BUSH JAPÁNBAN TÁRGYAL ARAFAT SZŰKEBB ARAB CSÚCSOT AKAR A BT KEMÉNYEN BÍRÁLTA IZRAELT H

ónapok, lényegében a tavaly augusztusi moszkvai puccskísérlet óta tart az a faramuci helyzet, hogy a nagyhatalmi szembenállás megszűnése, a szocializmus összeomlása ellenére a világ jobban fél az atomfegyverektől, mint a legvadabb hidegháborús versengés idején Az önállósuló tagköztársaságok meg a Szovjetunió végleges megszűnése előtt megkezdték különbejáratú atompókereiket, hiszen amelynek a területén nukleáris fegyver volt, az a tárgyalóasztal mellett bátran emelhette a tétet. Csak így válhatott például a Nyugat számára korábban jelentéktelen és ismeretlen Kazahsztánból világpolitikai tényező. Baker amerikai külügyminiszter karácsony előtt körutat tett a volt unió köztársaságaiban, s mindenütt a lehető leghatékonyabb nukleáris garanciákról beszéltek neki, de a félelmek nem csökkentek. Nem csökkentek a Független Államok Közösségének (FÁK) kikiáltása után sem, annak ellenére, hogy Alma Ataban közös parancsnokság ala helyezték a stratégiai erőket. Nem is csökkenhettek, hiszen például a deklaráltan atommentessé válást hirdető Ukrajna azonnal berzenkedni kezdett, amikor Jelcin kijelentette, hogy Oroszország marad az új államok közül az egyedüli atomhatalom. Épp most lehetünk tanúi annak, hogy a gazdasági és politikai káosz mellé, megkésve ugyan, de (elzárkózik a katonai káosz is, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek, tekintve, hogy a világ legnagyobb haderejéről, a négymilliós (volt) szovjet hadseregről van szó. Miért kellene pont az atomfegyverek ügyében hinni az egyelőre kézzel nem fogható garanciáknak, ha most Oroszország és Ukrajna a globális szempontból kisebb horderejű fekete-tengeri flottán marakszik. Ezt Ukrajna magának követeli, de a flottaparancsnokok nem hajlandók magukat alárendelni Kijev fennhatóságának. Ukrajna a jövőben hozzávetőleg 450 ezres önálló hadsereget akar, jelenleg egymillió kétszázezer fő állomásozik a területén. Ezek fölött - a hadászati erők kivételével - egy január 2-i rendelettel Kravcsuk elnök és az ukrán védelmi minisztérium átvette á parancsnokságot Azok a katonák, akik nem hajlandók felesküdni Ukrajnára, szedhetik cókmókjukat és mehetnek isten hírével A volt szovjet hadsereg gyakorlata ismert, a katonák lehető legtávolabb állomásoztak otthonuktól. És mi lesz, ha az ukrajnai haderőnek csak a fele nem eskúszik fel, hanem elindul haza, a bizonytalanságba Ki tudja mennyi lófegyvert visznek magukkal ebben az ellenőrizhetetlenné vált helyzetben? Hiszen a volt unióban, kivált a konfliktusos térségekben, a fegyver az egyik legkeresettebb feketepiaci cikk. A Kelet-Európából kivonult szovjet alakulatoknál még nagyobb volt a fegyelem, de már akkor is csak az nem vásárolt tölúk pisztolyt, aki nem akart. A hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda napnenden ATOMAGGODALMAK egészen elképesztő adatokat közöl arról, hogy mennyi fegyvert is lophattak el az utóbbi hónapokban a katonaságtól, a rendőrségtől és más fegyveres testületektől. Azért kérdéses, hogy a FÁK közös hadvezetese kézben tudja-e tartani a dolgokat, mert sok tagállam önálló hadsereget is akar. Érzésem szerint a katonai káosznak még csak a kezdeténél tartanak, a helyzet csak rosszabbodni fog, ami egyáltalán nem erősíti a nukleáris bizalmat. Becslések szerint a közösség államaiban 27-30 ezer nukleáris robbanófej van. A gondokat nem is a stratégiai (legnagyobb hatótávolságú) eszközök okozzák, amelyek azelőtt is központi ellenőrzés alatt voltak, hanem a harcászati-hadműveleti robbanófejek. Hogy nem véletlenül, azt a tádzsik példa igazolja. A tádzsik kormány fontolóra vette, hogy uránt és uránfeldolgozó technológiát fog exportálni, s vevőként állítólag máris több ország jelentkezett: SzaúdArábia, Irán, Törökország, Irak, Pakisztán A tadzsikok úgy gondolják, a kereskedelemben is érvényesítik a szegény ember vízzel főz elvét, vagyis: azt adják el, amijük van, hogy jobban élhessenek. A világ most attól fél, hogy ugyanezt gondolja majd a több ezer szovjet atomiudós, akik után kapva-kapnak majd a nagyravágyó fejlődő országokban. Egyébként ezt az elvet követte eddig Kína is, s amikor Baker külügyminiszter nemrégiben a pekingi vezetés szemére vetette, hogy nukleáris technológiával kereskednek, azzal vagtak neki vissza, hogy egy szegény ország úgy boldogul, ahogyan tud Hirek keringenek arról, hogy Líbia és Szíria biztos vevő a kínai atomra, Indiának van atomfegyvere, Pakisztánnak csaknem biztosan és Izraelnek egészen biztosan van. A KNDK közel áll a megszerzéséhez, de remélhető, hogy hamarosan tisztázódik a helyzet, mert az északkoreai rezsim állítólag most szombaton aláírja azt a szerződést, amellyel beengedi nukleáris létesítményeibe a külföldi ellenőröket. Hogy milyen óriási veszélyeket rejt magaban a szovjet atomkutatók várható emigrálása és a harmadik világ atomvágya, arra egy múlt hét végi hír döbbentette rá igazán a politikusokat: Irak az öböl-háború miatti embargó ellenére - állítólag - vagy tiz tonna uránt csempészett Algériába, ahol heteken belül az iszlám fundamentalisták veszik át a kormányrudat, ezt-a parlamenti választások első fordulójának eredményei alapján biztosra vehetjük. És a kérdés az, hogy megszületik-e az iszlám világ első atombombája? Azé az iszlám világé, amely egyre érezhetőbben Nyugat-ellenes Ki tudja, hogy még hány országban jutottak titokban közel az atomfegyver kifejlesztéséhez? A kérdés nem szónoki fogás, hiszen csak nemrégiben derült rá fény, hogy Irak például sokkal közelebb állt hozzá, mint a CIA szakértői gondolták volna. Még egy példa: néhány héttel ezelőtt tették közzé a hírügynökségek a pár soros hírt, hogy Brazília és Argentína szerződést írt alá a nukleáris kísérletek befagyasztásáról. Ök meddig jutottak? M

ennyire reális az a veszély, hogy a nagyhatalmi versengés megszűnése, a szovjet világbirodalom szétesése után a nukleáris verseny áttolódik az óriási feszültségekkel terhes harmadik világba, ami még kiszámíthatatlanabbá tenné a nemzetközi helyzetet, mint a szovjet birodalom összeomlása? A kérdésre nem tudok válaszolni, de az tény, hogy a világnak van miért aggódnia. Ezért kell lépniük, felelősségük teljes tudatában, a mostani (most ismert) atomhatalmaknak, az atomkáosz megakadályozása érdekében nekik kell hožzálátniuk a nemzetközi szerződések egészen új rendszerének a kidolgozásához. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

es Aspin befolyásos amerikai kongresszusi képviselő az Egyesült Államok hadseregének totális reformját követeli, hogy harcképes legyen az Irakhoz hasonló háborúkban. Az Atlanti Tanács elé terjesztett tegnapi jelentésében Aspin, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke, ligyelmeztetett rá: fölösleges, hogy az amerikai hadsereg továbbra is a nem létező Szovjetunió elleni támadásra készüljön. „Az Öböl-válság mutatott rá az újkor legnagyobb veszélyére: az atomfegyverek terjesztésére, a terrorizmusra és a regionális hatalmakia" - hangsúlyozta Aspin. id-Ahmed Ghazali algériai kor» mányfő héttön cátolta á Sunday Times cimú brit napilap jelentőset, mely szerint Irak titokban nukleáris anyagot szállított Algériába, s hogy azt Algéria lelhasználja az iszlám világ első atomfegyverének előállítására. A miniszterei-, nők az Europe 1 francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában „kategorikusan visszautasította" a jelentést, s azt mondta, a szerzőknek vagy bizonyítaniuk kellene adataikat, vagy pedig vissza kellene vonniuk a hírt. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő ugyancsak hétfőn közölte, hogy az USA-nak nincsenek olyan információi, amelyek megerősítenék az algériai-iraki nukleáris együttműködést. Bril hivatalos források sem erősítették meg a Sunday Times vasárnapi hírét, ám London tegnap felszólította Algériát: csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez M

ég egy londoni hír: a Nagy-Britanniában élő muzulmán kisebbség a hét végén felhívta magára figyelmet, amikor a nem hivatalos muzulmán parlament londoni ülésén Kálim Szidiqqui, a testület elnöke felszólította híveit, hogy ne tartsák tiszteletben azokat a brit törvényeket, amelyek ellentétben állnak a muzulmán vallással. John Patten belügyi államminiszter ezzel összelüggésben figyelmeztetett rá, hogy az Egyesült Királyság területén vallásra és fajra való tekintet nélkül minden állampolgár számára kötelező érvényűek a brit törvények, J

ang Sang-kun kínai államfő tegnap kezdődött szingapúri, majd ezt követő malaysiai látogatásának célja a Kína és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) közötti gazdasági ós politikai együttműködés megerősítése. Kínai elnök először tesz látogatást az említett országokban. Az államtő útjával összefüggésben a pekingi sajtó rámutatott arra, a mostani teldúlt világban az ázsiai-csendes-óceáni térség aránylag stabil régió, s az ottani államoknak ezt ki kellene használniuk kölcsönös kapcsolataik megszilárdítására. N

icaragua és az Egyesült Államok képviselői hétfőn Managuában aláírták a következő őt évre szóló barátsági és együttműködési szerződést, amelyben az USA kötelezte magat, hogy rendkívüli kereskedelmi és pénzügyi támogatásban részesiti Nicaraguát. Politikai megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak arra, hogy a nyolcvanas évek esküdt ellenségei közötti szerződésnek hozzá kellene járulnia az Egyesült Államokba irányuló nicaraguai export növekedéséhez. A TAVALYI NYERTES: A MÁRKA Visszatekintésünk ezúttal az óév utolsó napjaiban zajlott valutapiaci történéseket vázolja, s nem utolsósorban éves mérleget von az egyes valutaárfolyamok alakulását illetően. Áz év utolsó napjaiban a figyelmes szemlélő fokozatosan vékonyodó piacokat láthatott, s jelentős ármozgásokra már nem is lehetett számítani. Ezért hatott viszonylag meglepően, hogy az amerikai jegybank, a Fed kamatlábcsökkentése után meglehetősen gyengült a dollár, a dollár-márka árfolyam több pfenniget esett, s 1,5020-nál érte el mélypontját Egyébként a pénzüket dollárban tartók számára a múlt esztendő nem sok jóval szolgált. Csupán a dollár átmeneti erősödései jelenthettek számunkra némi vigaszt A múlt év nagy nyertese kétségtelenül a márka volt, amely körülbelül ugyanolyan mértékben közelíthette meg erősödésének valószínűsíthető csúcsát, mint a dollár a maga mélypontját. A svá|ci frank továbbra is meglehetősen jól szerepel, az angol fontnak viszont elsősorban az európai monetáris rendszeren belül akadtak gondjai A várt gazdasági növekedés elmaradása, illetve késlekedése miatt esetleg jelentkező belpolitikai válság az idén sem tesz majd ,ót árfolyamának. A japán jennek egész évben kitűnő hátteret biztosított a virágzó japán gazdaság, aminek köszönhetően rekordnagyságúra növekedett a fizetési mérleg aktívuma. -grEGY HÉT A VALUTAPIACON