Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám, kedd

1992. JANUAR 7. DOKUMENTUM A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége nyilvános vitára bocsájtotta az SZK Alkotmányának tervezetét, amelynek egyes részeit terjedelmi okokból ma és holnap rövidítve közöljük, A tervezet egyés cikkelyeihez és fejezeteihez fűzött alternatív javaslatok kérdésében a politikai pártoknak és mozgalmaknak nem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk. Az alkotmánytervezetet előkészítő bizottság a tervezet végére sorolta be az MKDM-Együttélés parlamenti klubjának javaslatát a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. A tervezettel, illetve egyes részeivel kapcsolatban bárki véleményt nyilváníthat, s azt írásban megküldheti az SZNT Irodájának (cím: Kancelária Slovenskej národnej rady, Októbrové námestie 12,812 80 Bratislava). A SZLOVÁK KÖZTÁRS ELSŐ FEJEZET Alapvető rendelkezések 1. cikk (1) A Szlovák Köztársaság a szlovák nemzet önrendelkezési jogán alapuló szuverén állam. (2) A Szlovák Köztársaság a szlovák nemzet és a köztársaságban élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok demokratikus és szociálisan igazságos jogállama. Alternatív javaslat: „nemzetiségi" helyett „nemzeti" kisebbségek. (3) A Szlovák Köztársaság demokratikus értékeken alapszik és n.em kötődik sem kizárólagos ideológiához, sem vallási meggyőződéshez. 2. cikk (1) Az államhatalom a néptől ered és a népet illeti meg, amely azt a választott képviselői révén vagy közvetlenül gyakorolja. A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom el van választva egymástól. (2) Az államhatalmat csak e alkotmány alapján és annak kereteiben lehet érvényesíteni, illetve a törvény által megszabott módon. (3) A területi önkormányzat alapját a községek alkotják, amelyek azt az állampolgárok által választott saját képviseleti szerveik révén gyakorolják. (4) Mindenki megcselekedheti, amit a törvény nem tilt, és senki sem kényszeríthető olyan cselekvésre, amelyre a törvény nem kötelezi. 3. cikk (1) A Szlovák Köztársaság állampolgársága megszerzésének és elvesztésének feltételeit törvény állapítja meg. (2) Senkit sem lehet akarata ellenére a Szlovák Köztársaság állampolgárságától megfosztani. A 3. cikk kiegészítésének alternatív javaslata: (3) A Cseh Köztársaság állampolgárai a Szlovák Köztársaság területén ugyanazon jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárai. 4. cikk (1) A Szlovák Köztársaság területe egységes és oszthatatlan. (2) A Szlovák Köztársaság határait csak a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmánytörvényével lehet megváltoztatni. 5. cikk (1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv. (2) Más nyelvek használatát a hivatalos érintkezésben törvény szatályozza. Az 5. cikk alternatív javaslata: (1) A Szlovák Köztársaság területén a hivatalos nyelv a szlovák nyelv. (2) A hivatalos kapcsolatokban egyenjogúan használják a cseh nyelvet. (3) A hivatalos kapcsolatokban a nemzetiségi (további alternatíva: nemzeti) kisebbségeknek joguk van saját nyelvük használatához. 6. cikk (1) A Szlovák Köztársaság a kölcsönös előnyösség és a szuverenitás tiszteletben tartása alapján együttműködik a többi állammal. (2) A Szlovák Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetközi viták rendezésének eszközét. 7. cikk A Szlovák Köztársaság szabad elhatározása alapján szövetségre léphet más államokkal. A szövetségi kötelékből történő kilépéshez való jogot nem lehet korlátozni. A 7. cikk alternatív javaslata: (1) A Szlovák Köztársaság a Cseh Köztársasággal a Cseh és Szlovák Szövetségi Kôžtársaságot alkotják. (2) A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kölcsönös viszonyait a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság iránt a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között megkötött államjogi szerződés szabályozza. (3) A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államjogi szerződés a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmányának részét alkotja. Alternatív javaslat: 8. cikk A Szlovák Köztársaság népszavazás (referendum) alapján szabadon kiléphet a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból. MÁSODIK FEJEZET Alapvető jogok és szabadságjogok ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 9. cikk A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által ratifikált és kihirdetett, az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló szerződések és a Szlovák Köztársaságot kötelező további szerződések, a Szlovák Köztársaság területén általánosan kötelezőek és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeivel szemben előnyt élveznek. A 9. cikkely alternatív javaslata: Az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló olyan nemzetközi szerződések, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik, a Szlovák Köztársaság területén általánosan kötelezőek és törvényeivel szemben előnyt élveznek. 10. cikk (1)Az emberek szabadok és egyenlóek a méltóságukban és jogaikban is. Az alapvető jogok és szabadságok megvonhatatlanok, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és megszüntethetetlenek. (2) A Szlovák Köztársaság területén az alapvető jogok és szabadságok mindenkinek szavatolva vannak, nem, faj, szín, nyelv, hit és vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Senki sem lehet az említett indokokból megkárosítva, előnyös vagy hátrányos helyzetbe juttatva. (3) Mindenkinek jogába áll szabadon határozni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módozata. (4) Senkit sem szabad jogaiban sérteni az alapvető jogai és szabadságai érvényesítése miatt. 11. cikk (1) Kötelességeket csak törvény alapján és annak kereteiben, s az alapvető jogok és szabadságok megőrzése mellett lehet megállapítani. (2) Az alapvető jogokat és szabadságokat a Szlovák Köztársaság Alkotmányában megállapított feltételek alapján csak törvénnyel lehet korlátozni. (3) Az alapvető jogok és szabadságok törvényes korlátozásának egyformán kell vonatkoznia mindazon esetekre, amelyek a megállapított feltételeket teljesitik. (4) Az alapvető jogok és szabadságok korlátozásánál ügyelni kell lényegükre és értelmükre. Az ilyen korlátozásokkal más célokra, mint amelyek érdekében azokat megállapították, tilos visszaélni. MÁSODIK RÉSZ Alapvető emberi jogok és szabadságok 12. cikk Mindenki rendelkezik jogképességgel. 13. cikk (1) Mindenkinek joga van az élethez. Az emberi élet védelmet érdemel már a megszületés előtt. (2) Senkit sem lehet életétől megfosztani. (3) A halálbüntetés nem alkalmazható. (4) Nem minősül e cikk szerinti jogok megsértésének, ha valakit az életétől olyan cselekménnyel összefüggésben fosztottak meg, amely a törvény szerint nem büntetendő. 14. cikk (1) A személy és a magánélet sérthetetlensége szavatolva van. Korlátozni ezt csak a törvény által megállapított esetekben lehet. (2) Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. 15. cikk (1) A személyes szabadság szavatolva van. (2) Senkit sem lehet büntetőeljárás alá vonni vagy szabadságától megfosztani másként, mint a törvény által megállapított okokból és módon. Senkit sem lehet szabadságától megfosztani kizárólag abból az okból, hogy nem képes szerződéses kötelezettségének eleget tenni. (3) A terheltet vagy a bűncselekménnyel gyanúsítottat csak a törvény által meghatározott esetekben szabad őrizetbe venni. Az őrizetbe vett személlyel azonnal közölni kell az őrizetbe vétel indokait, ki kell hallgatni és legkésőbb 24 órán belül szabadlábra kell helyezni vagy a bíróságnak átadni. Az őrizetbe vett személyt a bíró az átvételtől számított 24 órán belül köteles kihallgatni, és határozatot hozni előzetes letartóztatásáról vagy szabadlábra helyezni őt. (4) A gyanúsítottat csak a bíró írásbeli és indokolt utasítására lehet letartóztatni. A letartóztatott személyt 24 órán belül át kell adni a bíróságnak. A letartóztatott személyt a bíró az átvételtől számított 24 órán belül köteles kihallgatni és határozatot kőzni előzetes letartóztatásáról vagy szabadlábra helyezni őt. (5) Csak a törvényben meghatározott okokból s időtartamra és a bíróság határozata alapján lehet valakit előzetes letartóztatásba venni. (6) Törvény állapítja meg, mely esetekben lehet valakit a beleegyezése nélkül intézeti egészségügyi gondoskodásba venni vagy tartani. Az ilyen intézkedésről 24 órán belül tájékoztatni kell a bíróságot, amely erről az elhelyezésről 7 napon belül határoz. (7) A bűncselekménnyel vádolt személy elmeállapotának vizsgálata csak a bíróság írásbeli utasítására történhet. 16. cikk (1) Senkit sem lehet kényszermunkának vagy kényszerszolgálatnak alávetni. (2) Az első bekezdés rendelkezése nem vonatkozik: a) a szabadságvesztés-büntetésüket töltő személyekre törvény alapján kirótt munkára vagy a szabadságvesztés-büntetést helyettesítő egyéb büntetésüket töltő személyekre a törvény alapján kirótt munkára, b) a katonai szolgálatra vagy a kötelező katonai szolgálat helyett a törvény által megállapított más szolgálatra, c) a törvény alapján megkövetelt szolgálatra természeti csapás, baleset vagy más olyan veszély esetében, amely emberéleteket, egészséget vagy jelentős vagyoni értékeket veszélyeztet, d) az élet, az egészség vagy mások jogai érdekében a törvény által megállapított cselekményekre. 17. cikk (1) Mindenkinek joga van emberi méltósága, személyes becsülete és jó hírneve megőrzéséhez és a neve védelméhez. (2) Mindenkinek joga van a magánéletébe és családi életébe való jogosulatlan beavatkozásokkal szembeni védelemre. (3) Mindenkinek joga van a személyéről szóló adatok jogosulatlan gyűjtésével, nyilvánosságra hozatalával vagy az ilyen adatokkal való más visszaélésekkel szembeni védelemhez. 18. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz. Minden tulajdonos tulajdonjógának azonos törvényes tartalma van és egyforma védelmet élvez. Az öröklés szavatolva van. (2) A törvény állapítja meg, hogy a társadalom szükségleteinek, a nemzetgazdaság fejlesztésének és a közérdeknek biztosításához feltétlenül szükséges mely vagyon lehet csak az állam, a község vagy meghatározott jogi személyek tulajdonában, s a törvény megállapíthatja azt is, hogy bizonyos dolgok csak az állampolgárok vagy a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személyek tulajdonában lehetnek. (3) A tulajdon kötelez. Nem szabad visszaélni vele mások jogainak rovására vagy a törvénnyel védett általános érdekekkel ellentétben. A tulajdonjog gyakorlása nem károsíthatja a törvény által meghatározott mértéken felül az emberi egészséget, a természetet és a történelmi műemlékeket és a környezetet. (4) A kisajátítás és a tulajdonjog kényszerű korlátozása csak közérdekből, törvény alapján és kártalanítás mellett lehetséges. (5) Adókat és illetékeket csak törvény alapján lehet kiróni. 19. cikk (1) A lakóhely sérthetetlen. Tilos annak engedélye nélkül abba belépni, aki azt lakja. (2) A házkutatás csak a büntetőeljárás céljaira alkalmazható, mégpedig a bíró írásbeli és megindokolt utasítására. Az utasítást a házkutatás elvégzése előtt kell kézbesíteni, s amennyiben ez kivételes (indokolt) esetekben nem lehetséges, legkésőbb a házkutatást követő 24 órán belül. A házkutatás elvégzésénekmódját törvény határozza meg. (3) Egyéb beavatkozások a lakóhely sérthetetlenségébe csak akkor engedélyezhetők törvény által, ha az a demokratikus társadalomban elkerülhetetlen az emberek életének vagy egészségének, vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében, vagy a közbiztonság és a rend súlyos veszélyeztetésének elhárítása érdekében. Amennyiben a lakóhely vállalkozásra vagy egyéb gazdasági tevékenységre is használva van, az ilyen beavatkozásokat a törvény akkor is engedélyezheti, ha ez a közigazgatás feladatainak teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges. 20. cikk (1) A levéltitok, a továbbított hirek és egyéb iratok titka, valamint a személyes adatok védelme szavatolva van. (2) Senki sem sértheti meg a levéltitkot és az egyéb iratok és feljegyzések titkát, akár lakásban vannak ezek, akár a posta útján vagy más módon továbbítva, kivéve a törvény által megállapított esetekben és módon. Hasonlóan szavatolva van a telefonon, távírón vagy más hasonló berendezésen közölt hírek titkossága. 21. cikk (1) A mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága biztosítva van. (2) A Szlovák Köztársaság területén jogosultan tartózkodó minden személynek joga van az ország szabad elhagyásához. (3) Ezeket a szabadságokat csak törvény korlátozhatja, ha az elkerülhetetlen az állam biztonsága, a közrend fenntartása, az egészségvédelem vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében, s a meghatározott területeken a környezetvédelem indokából is. (4) Minden állampolgárnak joga van a Szlovák Köztársaság területére való szabad belépéshez. A Szlovák Köztársaság állampolgárát nem lehet saját hazája elhagyására kényszeríteni, s nem lehet kiutasítani vagy más államnak kiadni. (5) A külföldit csak a törvény által megállapított esetekben lehet kiutasítani. 22. cikk (1) A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága szavatolva van. Mindenkinek joga van vallása megváltoztatásához, illetve ahhoz, hogy hit nélkül éljen. Mindenkinek jogában áll vallását vagy hitét szabadon kinyilvánítani, mégpedig akár egyénileg, akár másokkal együtt, a magánéletben vagy nyilvánosan, istentisztelettel, tanítással, vallási cselekményekkel vagy szertartásokkal. (2) Az egyházak és vallási közösségek a saját ügyeiket igazgatják, főként létrehozzák saját szerveiket, kijelölik saját lelkészeiket, létrehozzák saját rendjeiket és egyházi in-