Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám, kedd

1992. JANUÁR 7. G ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE azokban (3) Ezeknek a jogoknak gyakorlását csak a törvény által megállapított esetekben lehet korlátozni, ha ez a demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, a bűncselekmények megelőzése és mások jogai és szabadságai védelme érdekében elkerülhetetlen. (4) A politikai pártok és politikai mozgalmak, valamint egyéb egyesületek az államtól elválasztva működnek. (5) A politikai pártok és mozgalmak, illetve egyéb egyesületek a törvény által megállapított mértékben kötelesek a bevételeikről és azoknak eredetéről szóló adatokat nyilvánosságra hozni. 28. cikk (1) Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőik révén a közügyek vitelében részt vegyenek. (2) A választásokat a törvény által megállapított rendszeres választási időszakokat meg nem haladó időközökben kell megtartani. (3) A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos. A választójog gyakorlásának feltételeit törvény állapítja meg. (4) Az állampolgárok egyenlő feltételek mellett férhetnek hozzá választott tisztséghez és egyéb közhivatalhoz. 29. cikk Valamennyi politikai jog és szabadság törvényi szabályozása és annak értelmezése, illetve alkalmazása a politikai erőknek a demokratikus társadalomban való szabad versenyét kell lehetővé tennie és védelmeznie. 30. cikk Az állampolgároknak jogukban áll szembeszegülni bárkivel, aki az ebben az alkotmányban említett emberi jogok és alapvető szabadságok demokratikus rendjét eltávolítaná, ha az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása gátolva van. NEGYEDIK RÉSZ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai 31. cikk A nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás senkinek sem okozhat hátrányt. 32. cikk (1) A nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgároknak a Szlovák Köztársaságban szavatolják a mindenoldalú fejlődést, főként azt a jogot, hogy a kisebbség más tagjaival együtt fejlesszék saját kultúrájukat, az információknak az anyanyelven történő terjesztéséhez és befogadásához való jogot, és a nemzetiségi egyesületekben való egyesülés jogát. A részleteket törvény állapítja meg. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak a törvény által megállapított feltételek mellett szavatolva van továbbá a) az anyanyelvi művelődéshez való jog, b) az anyanyelvnek a hivatalos kapcsolatokban történő használatához való jog, c) a nemzetiségi és etnikai kisebbségeket érintő ügyek vitelében történő részvételhez való jog. (3) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjai számára ebben az alkotmányban szavatolt jogok gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság integritásának megbontásához és a többi lakosság hátrányos megkülönböztetéséhez. A 32. cikk alternatív javaslata: (1) A nemzetiségi kisebbségeket vagy etnikai csoportokat alkotó állampolgárok számára szavatolva vannak a mindenoldalú fejlődés feltételei, főként a jog, hogy önállóan vagy a kisebbség többi tagjával együtt fejlesszék saját kultúrájukat, s a nemzetiségi egyesületekben társuljanak. (2) A nemzeti kisebbségeket vagy etnikai csoportokat alkotó állampolgárok számára szavatolva van továbbá a) az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonossághoz való jog, b) a nemzeti és etnikai sajátosságaik megőrzéséhez, védelméhez és fejlesztéséhez való jog, c) az anyanyelvi művelődéshez való jog, d) az anyanyelvi információkhoz való jog, e) az anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben történő használatához való jog, f) a saját kulturális intézmények létesítéséhez való jog, g) a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek vitelében történő részvételhez való jog. A részleteket törvény állapítja meg. (3) A nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgárok a jogaikat önállóan vagy csoportjuk más tagjaival közösen gyakorolhatják és élvezhetik. (4) A nemzetiségi kisebbségekbe és etnikai csoportokba tartozó állampolgárok jogainak érvényesítése nem sértheti más állampolgárok hasonló jogait. ÖTÖDIK RÉSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok 33. cikk (1) Mindenkinek joga van hivatása szabad megválasztásához és a hivatásra való felkészüléshez, továbbá joga van vállalkozni és egyéb tevékenységet folytatni. (2) A törvény megállapíthatja bizonyos hivatások vagy tevékenységek folytatásának feltételeit és korlátozásait. (3) Mindenkinek joga van munkával megszerezni az életszükségletei fedezéséhez szükséges eszközöket. Az állam megfelelő mértékben anyagilag biztosítja azokat az állampolgárokat, akik ezt a jogukat önhibájukon kívül nem gyakorolhatják. A feltételeket törvény állapítja meg. (4) A törvény a külföldiek számára az (1), (2) és (3) bekezdésben említett jogok eltérő szabályozását is megállapíthatja. 34. cikk Az alkalmazottaknak joguk van az igazságos és kedvező munkafeltételekhez. Törvény biztosítja főként: a) az olyan munkához való jogot, amely elégséges arra, hogy tisztességes megélhetést biztosítson, b) az önkényes elbocsájtás elleni védelmet, c) a biztonságos és egészséges munkavégzés védelmét, d) a munkaidő maximálisan engedélyezhető tartamát, e) a munka utáni megfelelő pihenést, f) a fizetett üdülési szabadság legkisebb megengedhető tartamát. 35. cikk (1) Mindenkinek joga van arra, hogy gazdasági és szociális érdekei védelmében másokkal együtt szabadon társuljon, (2) A szakszervezetek az államtól függetlenül jönnek létre. A szakszervezetek számát korlátozni ugyanúgy megengedhetetlen, mint közülük egyeseket a vállalatnál vagy az ágazatban előnybe helyezni. (3) A szakszervezetek tevékenysége, valamint a gazdasági és szociális érdekek védelmét szolgáló egyéb társulások keletkezése és tevékenysége törvény által korlátozható, ha a demokratikus társadalomban az állambiztonság, a közrend vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükséges intézkedésekről van szó. (4) A sztrájkhoz való jog a törvény által megállapított feltételek mellett szavatolva van, ez a jog nem illeti meg a bírákat, ügyészeket, a fegyveres testületek tagjait és a rendőri testületek tagjait. 36. cikk (1) A nőknek, a fiatalkorúaknak és az egészségükben károsodott személyeknek a munkájuk során fokozott egészségvédelemhez és különleges munkafeltételekhez van joguk. (2) A fiatalkorúaknak és az egészségükben károsodott személyeknek a munkajogi viszonyokban különleges védelemhez van joguk és segítségre a hivatásra való felkészülésnél. (3) A részleteket a törvény állapítja meg. 37. cikk (1) Az állampolgároknak joguk van öregségük, munkaképtelenségük és eltartójuk elvesztése esetében megfelelő anyagi ellátáshoz. (2) Mindenkinek, aki anyagi szükséget szenved, joga van olyan segítséghez, amely az alapvető életszükségletei biztosításához szükséges. (3) A részleteket törvény állapítja meg. 38. cikk Mindenkinek joga van egészsége védelméhez. Az állampolgároknak a közbiztosítás alapján joguk van az ingyenes egészségügyi ellátáshoz és egészségügyi segédeszközökhöz a törvény által megállapított feltételek mellett. 39. cikk (1) A házasság, az anyaság és apaság, a család a törvény védelme alatt állnak. A gyermekek és a fiatalkorúak különleges védelme szavatolva van. (2) A nőknek a gyermekszülés előtt szavatolva van a különleges gondoskodás, a védelem a munkajogi viszonyokban és a megfelelő munkafeltételek. (3)A házasságban és a házasságon kívül született gyermekeknek egyenlő jogaik vannak. (4) A gyermekekről való gondoskodás és a nevelésük a szülők joga: a gyermekeknek joguk van a szülői neveléshez és gondoskodáshoz. A szülők jogait korlátozni és a kiskorú gyermekeket a szüleiktől azok akarata ellenére elválasztani csak a törvény alapján és bírósági határozattal lehet. (5) A gyermekekről gondoskodó szülőknek joguk van az állami támogatáshoz. (6) A részleteket a törvény állapítja meg. 40. cikk (1) Mindenkinek joga van a művelődéshez. Az iskolalátogatás a törvény által megállapított ideig kötelező. (2) Az állampolgároknak joguk van az ingyenes oktatáshoz az alapés középiskolákban, s až állampolgár képességei és a társadalom lehetőségei szerint a főiskolákon is. (3) Más mint állami iskolákat létesíteni és azokban oktatni csak a törvény által meghatározott feltételek mellett lehet; ezekben az iskolákban térítés ellenében lehet oktatni. (4) Törvény állapítja meg, milyen feltételek mellett van az állampolgároknak joguk állami támogatásra tanulmányaik során. 41. cikk (1) A tudományos kutató és alkotó tevékenység szabadsága szavatolva van. Az alkotó szellemi tevékenység eredményeihez való jogokat törvény védi. (2) A kulturális gazdagság kihasználásához való jog a törvény által megállapított feltételek mellett szavatolva van. HATODIK RÉSZ Természetvédelemhez, környezetvédelemhez és a kulturális örökség védelméhez való jog 42. cikk Mindenkinek joga van a kedvező és az egészséget nem veszélyeztető környezethez, amely megteremti a feltételeket a mindenoldalú testi és szellemi fejlődéshez. Ezt a jogot mindenki köteles tiszteletben tartani. Alternatív javaslat: a 42. cikket törölni. 43. Cikk (1) Mindenki védeni köteles a természetet, környezetet és kulturális örökséget, tekintettel az eljövendő nemzedékekre is. (2) Senki sem károsíthatja a törvény által megállapított mértéken felül a természetet, környezetet és a kulturális örökséget, főként a természet fajgazdagságát, az egyes organizmusokat, a bioszféra ökológiai stabilitását, a természeti forrásokat, az élettelen természetet és a kulturális műemlékeket. 44. cikk Mindenkinek joga van a természet, a környezet és a kulturális örökség védelmét szolgáló intézkedések meghozatalának követeléséhez. 45. cikk Mindenkinek joga van időben történő és teljes tájékoztatáshoz a természet, a környezet és a kulturális örökség állapotáról és védelméről, a szennyezés és a károsítás mértékéről, s ennek az állapotnak okairól és következményeiről. 46. cikk Jogai gyakorlása során a törvény által megállapított mértéken felül senki sem veszélyeztetheti vagy károsíthatja a környezetet, a természeti forrásokat, a természet fajgazdagságát és a kulturális műemlékeket. 47. cikk Az állami szervek és a területi önkormányzati szervek a határozataik meghozatalakor ügyelnek arra, hogy biztosítva legyen a társadalom megtartható fejlődésének a célja és megteremtik a feltételeket a fiatal nemzedéknek a természet, környezet és kulturális műemlékek védelmére való neveléséhez. HETEDIK RÉSZ Bírósági és egyéb jogi alkalomhoz való jog 48. cikk (1) A megállapított eljárással mindenki érvényesítheti a jogát a független és pártatlan bíróságon, illetve a megállapított esetekben a Szlovák Köztársaság más szervénél. (2) Mindenki, aki azt állítja, hogy jogaiban a közigazgatási szerv határozatával megrövidítették, a bírósághoz fordulhat, hogy az felülvizsgálja az ilyen határozatot, hacsak a törvény nem rendelkezik másként. A bíróság hatásköréből azonban nem szabad kizárni az ezen alkotmány szerinti alapvető jogokat és szabadságokat érintő határozatok felülvizsgálatát. (3) Mindenkinek joga van a bíróság vagy más állami szerv vagy közigazgatási szerv törvénytelen határozatával vagy helytelen hivatali eljárásával okozott kár megtérítéséhez. (4) A feltételeket és a részleteket törvény szabályozza. 49. cikk (1) Mindenkinek joga van a tanúvallomás megtagadásához, ha azzal önmagát vagy a hozzá közel álló személyt bűnvádi eljárás veszélyének tenné ki. (2) Mindenkinek joga van jogsegélyhez a bíróságok, más állami szervek vagy közigazgatási szervek előtti eljárásban, mégpedig már az eljárás kezdetétől. (3) Az eljárásban valamennyi fél egyenlő. (4) Tolmácshoz van joga annak, aki kijelenti, hogy az eljárás nyelvét nem ismeri. 50. cikk (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától. A bíróság és a bíró illetékességét törvény szabályozza. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy fölösleges késedelem nélkül és a jelenlétében tárgyalják az ügyét, s hogy minden bizonyítékhoz észrevételeket fűzzön. A nyilvánosságot csak a törvény által megállapított esetekben lehet kizárni. • 51. cikk Csak törvény állapíthatja meg, mely cselekmények a bűncselekmények, s elkövetésükért milyen büntetés, illetve milyen egyéb joghátrány vagy vagyoni hátrány szabható ki. 52. cikk (1) A bűnösségről és a bűncselekményért járó büntetésről csak bíróság határozhat. (2) Azt, aki ellen büntető eljárás_ van folyamatban, ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg a bűnösségét jogerős bírósági ítélet nem állapította meg. (3) A vádlottnak joga van ahhoz, hogy időt és lehetőséget biztosítsanak számára védelme előkészítésére, s hogy személyesen vagy védője útján védekezhessék. Ha nem választ védőt, holott a törvény szerint védővel rendelkeznie kell, a bíróság rendel ki számára védőt. Törvény állapítja meg, a vádlottnak mely esetekben van joga a védő ingyenes segítségéhez. (4) A vádlottnak joga van a vallomás megtagadásához; ettől a jogától sehogy sem fosztható meg. « (5) Senkivel szemben sem lehet büntető eljárást indítani olyan cselekmény miatt, amely miatt jogerősen elítélték vagy a vád alól felmentették. Ez az elv nem zárja kí a rendkívüli jogorvoslati eszközöknek a törvénnyel összhangban történő érvényesítését. (6) A cselekmény büntethetőségét és a büntetést a cselekmény elkövetésekor hatályos törvény alapján állapítják meg. A későbbi törvényt akkor alkalmazzák, ha az az elkövető számára kedvezőbb. (Az alkotmánytervezet befejező részét holnapi számunkban közöljük.) 7 DOKUMENTUM