Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám, kedd

INTERJÚ - RIPORT ÚJSZÓM 1992. JANUAR 7. Sokakat foglalkoztat a területi átszervezés kérdése. Kébik az új közigazgatasi és területi rendezes tervezeteinek előterjesztése, az eredeti határidők már lejártak. Egyes elképzelések szerint már 1992-től működnie kellene az új rendszernek. Hivatalos állásfoglalás híján több tervezet látott eddig napvilágot, s ezek eltérően rendezik a magyarok által lakott területeket. Községeink, városaink vezetői, a járási és körzeti hivatalok munkatársai ennek ellenére napirenden tartják a kérdést, gondosan mérlegelik, melyik megoldás felelne meg a legjobban a polgároknak. Hogyan vélekednek a tervezett változásokról? Erre a kérdésre kerestek választ munkatársaink. hozzá, a magyar kisebbség kárára! Addig hét járásban a magyarság többségben volt. Hatvan után csak kettőben, a Dunaszerdahelyiben és a Komáromiban. Közismert, hogy most három javaslat készült el a területi átszervezés lebonyolítására. Az egyik variáns alapján Somorja a Bazini, azaz a Pezinoki járáshoz tartozna, a járás déli határa a Duna lenne. A Minarovič-féle változat Somorját járási székhelyenként tünteti fel. • Az ipolyságiak és a vonzáskörzetükbe tartozó falvak támogatják ezt a javaslatot, a város visszakapná régi rangját... KINEK VAN IGAZA? A Somorjai Körzeti Hivatal bejárata fölött szépen kimunkált tábla két nyelven - szlovákul és magyarul - adja az emberek tudtára, hogy milyen hivatal található itt.Dr. Kvarda József a hivatal elöljárója. Azzal kezdem beszélgetésünket, hogy megdicsérem az ízlésesen kivitelezett „cégtáblájukat". - Állami hivatal vagyunk, s mégis kétnyelvű a „cégtáblánk" - mondja a körzeti hivatal főnöke. - A területünkön élö nemzetiség nyelvén is ki kell írnunk, hogy az épületben milyen hivatal ügyködik. Európában Görögországon, Törökországon és Jugoszlávián kívül nincs olyan ország, ahol ezt törvény tiltaná. • Bizonyos hivatalos körök szerint nem váltak be a körzeti hivatalok, helyettük öt-tíz község részére helyi jelentőségű központokat létesítenének, amelyek átvennék az alapvető, mindennapi ügyek intézését... - Ez a törekvés elfogadhatatlan, a régi központi községi rendszer visszaállítását jelentené. Nem kiemelt jogkörű községekre van szükség, hanem a községi hivatal és a jegyzóség párosítására. A szélsőséges elgondolásokhoz tartozik az a követelmény is, hogy mindent az önkormányzat hatáskörébe kell juttatni. Mások viszont azt állítják, hogy az önkormányzati jellegű tevékenység és az államigazgatás között rossz helyen húzták meg a határt. Magam is hiányosságnak tartom, hogy például az iskolaügyet elszakították az önkormányzattól, és valóban fölöslegesen magas a szakosított állami hivatalok száma, több hivatal távolabb került a községektől. Az ügyintézést közelebb kell vinni a polgárokhoz. • Valóban nem váltak be a körzeti hivatalok? Maguk például mivel foglalkoznak? - Állami hivatalként alkalmazzuk a törvényeket. A kihelyezett anyakönyvvezetókkel negyvenhárom alkalmazottunk van. Két nagyobb ügyosztályunk működik. A jogi az anyakönyvvezetői, az állampolgársági ügyekkel, a képviselő-válasz tások, a népszavazás szervezésével, a szabálysértések intézésével foglalkozik. A szociális ügyosztály segélyeket folyósít a sokgyerekes családoknak, idős, beteg embereknek, szükség esetén biztosítja a gondozószolgálatot is. Most már hozzánk fordulhatnak azok a munkakeresők is, akiknek lejár a munkanélküli segély folyósítása. Szervezzük a nyugdíjasok klubjait is, és kirándulásaikat az állam pénzén. A szellemi fogyatékosok bacsfai intézete és a somorjai nyugdíjasotthon is a hatáskörünkbe tartozik. Ezek fenntartásán kivül kétmillió koronát juttattunk az állampolgároknak. A szociális gondozónk a börtönviseltek társadalmi beilleszkedését segíti eló. Van kereskedelmi ellenőrünk és pénzügyi szakosztályunk az állami vagyon kezelésére. A helyi utak felbontására, az építkezésekre is mi adunk ki engedélyt. A körzet legtávolabbi pontja tizenöt kilométer... • A javasolt helyi jelentőségű központokat tizenhat kilométeres vonzáskörzetig létesítenék, ahol csak öt-tíz község ügyeit intéznék. így megszaporodna a körzetek száma. - Nem ez okozza a problémát, hanem az, hogyan oldanák meg a községek önkéntesnek tervezett társulását a közös hivatal létesítése érdekében? Melyik község kapná meg a kiemelt jogkört, s ki lenne ott a főnök? Milyen nemzetiségi érdeket helyeznének előtérbe? Ez már összefügg a területátszervezési szándékkal. Az a fontos, ami a szándék mögött rejlik. A legutóbbi közigazgatási átszervezést 1960-ban hajtották végre, tegyük - Nekem is támogatnom kellene, mert Somorját járásként tünteti fel. Ennek ellenére nem tudom elfogadni, kilátszik a lóláb. Csallóköz természetes tájegység. A Minarovič-féle verzió szerint három különböző megyéhez tartozna: Komárom, Érsekújvár a Nyitraihoz, Dunaszerdahely, Gaiánta a Nagyszombatihoz, Somorja pedig Pozsonyhoz. Az effajta elosztás más területeket is érint. A délről észak felé nyúló megyékben megváltoznának az etnikai arányok, önkormányzatok csak városi, községi szinten vannak, ha a nemzetiség megyei méretben húsz százalékon alul marad, könnyen leszavazhatják őket, s tág teret kapna a nyelvtörvény érvényesítése is. A kisebbség kárára történő újabb közigazgatási átrendezés regionális szempontból feszültséget is teremthetne. Csak jogállamhoz illő, tisztességes hozzáállással, demokratikusan lehet kialakítani az államigazgatási határokat. A jelenlegi körzeti rendszer elfogadható. A körzetekben nincs kisebbségben a magyarság. A Minarovič-féle alternatíva számunkra a kisebbik rosszat jelenti. De miért kellene elfogadnunk a kisebbik rosszat? A természetes tájegység szétdarabolása helyett miért ne lehetne egy megyénk is, másutt pedig a megye területén belül olyan járások és körzetek, ahol a nemzetiség részére is biztosítanák az önkormányzást, hogy törvényes keretek között magunk dönthessünk saját dolgainkról?! De ehhez jó törvényre is szükség lenne, amely kimondaná, hogy a regionális társulásuk alapján szabják meg az új járások és megyék határait. • Egyes regionális társulásokhoz két és több járásból is csatlakoztak falvak... - Szlovákiában már negyvenhárom regionális szövetséget hoztak létre, nem egy túllépi a járások határait. Csak ez a természetes szerveződés válhat igazságos alapul az új területi átszervezéshez. A régióknak nagyobb lenne a társadalmi súlya, ha az alulról jövő kezdeményezést alkotmányos úton is támogatnák. Az emberi és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevél alapján az új alkotmányban kellene rögzíteni az önkormányzatok akaratából megalakuló regionális társulások létjogosultságát. • Egyesek, miért állítják hogy a körzeti rendszer nem vált be? -Ennek több magyarázata is van. A legkomolyabb állásfoglalást a Belügyminisztérium törvénymódosítási javaslata tartalmazza. E szerint a körzeti hivatalok csak a járási hivatalok kirendeltségei lennének, s ugyanakkor megvonnák azt a jogot, hogy a körzeti hivatalok főnökeinek kinevezéséhez hozzászóljanak a polgármesterek. Nem vitás, hogy a polgármesterek javaslata nélkül kit neveznének ki körzetvezetőnek. Egyeseknek, lehet, hogy sokaknak, nem tetszik, hogy a délszlovákiai körzetek túlnyomó többségében magyar ember áll a körzeti hivatalok élén. A hivatalok alkalmazottainak körében is túlnyomó többségben vannak a szlovákul' is jól beszélő magyarok. Ha a parlament elfogadja a Belügyminisztérium törvénymódosító javaslatát, nem hiszem, hogy a magyar nemzetiségű állami hivatalnokok a helyükön maradnának. A mostani körzetek számunkra biztos talajt jelentenek, s ez a talaj kicsúszna a lábunk alól. • Véleményezhették a törvénymódosítási javaslatot? - A Belügyminisztérium egyes hivataloktól kért véleményt. Vágsellyei székhellyel létrehoztuk a délnyugat-szlovákiai huszonhárom körzet regionális konferenciáját. Tárgyaltunk a törvényjavaslatról is. Véleményünk szerint a körzeti állami hivatalok főnökei nem szakadhatnak el a polgármesterektől, hiszen közös ügy érdekében tevékenykednek, szükség van a regionális szempontokat figyelembe vevő véleményükre. A parlament elé kerülő törvénytervezetről szakvéleményt mondunk. A szlovák kollégák is velünk vannak, közös álláspontra jutunk szakmai kérdésekben. • Az imént több magyarázatot is emlegetett... - Nehéz erről beszélnem, de nem hallgathatom el, ha az Együttélés Politikai Mozgalom önkormányzati Tanácsának titkára vagyok. A saját képviselőinkkel is sokat vitatkozom amiatt, hogy miért nem tetszenek nekik a körzeti állami hivatalok. A helyi államigazgatásról tavaly hozott törvény kimondja, hogy mi, a körzetek, kötelesek vagyunk az önkormányzatokat segíteni. Ennek eleget is teszünk, illetve még többet is tehetnénk az önkormányzatok megsegítése érdekében, ha a mi parlamenti képviselőink, akik a törvényt szintén jóváhagyták, nem keltenének ellenséges hangulatot a körzeti közigazgatási hivatalokkal szemben. Ha sok mindenben igazuk is van, mostani állásfoglalásaikkal hozzájárultak a bizalmatlanság légkörének eluralkodásához. A bizalmatlanság talán összefügg az államigazgatási szerveket irányító Belügyminisztériummal. Ha ez kelti az ellenszenvet, a képviselők ezen könnyen segíthetnek, a parlament bízzon meg más szervet az állami hivatalok igazgatásával. Ha pedig az állam szerepének kiszorítása a cél, mint ahogyan a Szlovákiai Városok és Községek Társulása kívánja, hogy az önkormányzatok legyenek az egyeduralkodók, tudatosítanunk kell: ha ez az extrém javaslat valóra válna, veszélyeztetné az állampolgárok szabadságát. Visszatérve a mai problémáinkhoz, a józan ész azt diktálja, hogy ne rontsuk el azt, ami hasznunkra válik. Használjuk ki a körzetek nyújtotta lehetőségeket is olyan körülmények kialakítására, hogy ne lehessen megsérteni a demokratikus kollektív jogokat. S ne feledkezzünk meg arról sem, „célirányos" területi átszervezéssel elérhetik, hogy ne legyen annyi magyar képviselő a parlamentekben és esetleg az önkormányzatokban sem, mint amennyivel most rendelkezünk. Inkább ezen gondolkodjunk el, és tisztázzuk magunkban, kinek van igaza. PETRÓCI BÁLINT CSALLÓKÖZ DÉL-NYITRA-KOMÁROM MEGYÉHEZ AKAR CSATLAKOZNI ÜTKÖZNEK A NÉZETEK Az új közigazgatási felosztás tervezetéről, s a Csallóközi Régió tevékenységéről érdeklődtünk Ollós Árpádnál, a Csallóközi Városok és Községek Társulásának elnökénél, Dunaszerdahely polgármesterénél. -A kormánynak - az eredeti tervek szerint - már napirendre kellett volna tűznie Szlovákia új területi és közigazgatási felosztásának tervezeteit. Ezért-egy hónappal ezelőtt - társulásunk plenáris ülésén megtárgyalta a kormány javaslatait, és megfogalmazta saját álláspontját. Állásfoglalásunkat megvitatták a Csalló-' közi Régió önkormányzatai, s egyetértettek véleményünkkel, támogatják azt. • Annak lényege? -A köztudatban kezdetben két kormányjavaslat szerepelt, amelyek közigazgatásilag több részre osztották volna fel Csallóközt. Később tudtuk meg, hogy létezik egy - a Minarovič festőművész szakbizottsága által kidolgozott - harmadik javaslat, amelyet a legmegfelelőbbnek találtunk arra, hogy bizonyos módosítással térségünk számára elfogadható legyen. Ez a kormánytervezet a régebben létező megyerendszert veszi alapul, és Csallóköz egy részét Pozsonyhoz csatolja, Érsekújvár székhellyel egy Dél-Nyitra - Komárom megye kialakulását feltételezi. Ehhez csatlakoznának a csallóközi városok és községek a Szlovák Belügyminisztériumhoz, az SZNT-hez megküldött javaslatunk alapján. Az így kialakított megye felelne meg a legjobban a térség gazdasági, történelmi, környezetvédelmi, szociális és néprajzi jellegének, követelményeinek. Hisszük azt, hogy javaslatunkat az SZNT és a szlovák kormány fontolóra veszi, és - tekintettel a több mint 80 önkormányzat döntésére - el is fogadja. • Ha sikerül megvalósítani elképzelésüket, a Csallóközi Régió komoly fegyvertényt mondhat magáénak. Milyen terveket szó még társulásuk? - Nem szeretnénk formálisan, a látszat kedvéért működni. Komoly terveket akarunk közös erővel megvalósítani. Először is kábeltelevíziót szeretnénk kiépíteni. Kezdetben Dunaszerdahely, majd az egész Csallóköz, sót - ha igény mutatkozik - további területek számára is. Az ostravai, nyugati tökével is rendelkező Kábel céggel hamarosan aláírhatjuk a szerződést. Annak értelmében a cég bármely háztartásba ingyenesen bevezeti a kábeltévét, s csak a valódi, lemért használatért kell díjat fizetni. Tavasszal el akarjuk kezdeni a munkálatokat, hogy egy éven belül valósággá váljon a vezetékes televízió. • Köztudott, hogy a szerdahelyi polgármester beszéli az angol, a német nyelvet is. Mit jelent ez a város, a régió számára? -Annyit biztosan, hogy könnyebben építhetjük kapcsolatainkat a világgal. Éppen a napokban fordultunk a társulásunkba tartozó önkormányzatokhoz: adjanak alapinformációkat, javaslatokat egy amerikai vállalkozói csoporttal hamarosan sorra kerülő együttműködési tárgyalásainkhoz. Migda Haemek izraeli várossal testvérkapcsolatokat létesítettünk. Tárgyalásainkból elképzelés született: izraeli tőke segítségével feldolgozó hálózatot építeni kis Csallóközben, amely az új munkalehetőségek mellett biztonságot adna a kis- és középtermelőknek. Olasz cégekkel tésztagyár létesítését tervezzük, és franciaországi együttműködésre is van kilátás. A lehetőségek adottak, közös erővel és akarattal élni kell velük! XXX Dunaszerdahely után ellátogattunk Nyárasd községbe is. Polgármestere, Krascsenics Péter mérnök így összegezte véleményét az átszervezésről: - Községünk önkormányzata is megtárgyalta a Csallóközi Városok és Községek Társulása plénumának javaslatát, amellyel egyetértünk. Mi is úgy érezzük, hogy a három változat közül a legelőnyösebb lenne számunkra Dél-Nyitra-Komárom megyéhez tartozni, még akkor is, ha Pozsony központként megszokottabb számunkra, mint Érsekújvár. Biztos vagyok azonban abban, hogy a jövendő megye központjával az összeköttetés számottevően megváltozik. Ami a Csallóközi Régió létjogosultságát, tevékenységét illeti, eleve adottak voltak a feltételek. A közigazgatási átszervezés vitája is bizonyítja: bizonyos lépéseket könnyebb és hatásosabb összefogással megtenni. Legtöbbet viszont a gazdasági kapcsolatoktól, a vállalkozói szellem fellendítésétől, a külföldi cégekkel történő együttműködéstől várunk. XXX Felkerestük Marian Minarovič festőművészt, a megyerendszerre épülő új közigazgatási felosztás tervezetének egyik szerzőjét is. Kikértük véleményét a csallóköziek kezdeményezéséről: -A Csallóközi Városok és Községek Társulásának igyekezete szemben áll javaslatunk alapelvével. Mi ugyanis nemzetiségre való tekintet nélkül, az állampolgárok történelmi és kulturális tudatának visszaállításából indulunk ki. Vagyis a Pozsony megyéhez való tartozás érzését ugyanúgy vissza akarjuk adni a magyar, vagy a német nemzetiségű polgároknak, mint a szlovákoknak. Ezzel az eredeti regionális kultúrák újraéledését is el szeretnénk érni a legfrissebb kutatási eredmények, a valós helyzet értékelése és a tudományos előrejelzés alapján kidolgozott gazdasági-szociális egységek életrehívásával. Azt a tényt sem hanyagolhatjuk el, hogy a Dunaszerdahelyi járás gazdaságilag, de a lakosság szempontjából is erősen kapcsolódik Pozsony megyéhez. Vegyük csak azt, hogy a lakosság jelentős hányada Pozsonyban dolgozik, tehát természetes módon kötődik a városhoz. Úgy érzem, sikerült meghatároznunk a pozsonyi-bécsi régió társadalmi. gazdasági, kulturális és szociális fejlődési irányát. A magyarországi Moson térséggel együtt - határokra, nemzetekre való tekintet nélkül - ez a régió reálisan létezik. Nagyon pontosan figyelembe vettük a - mind a magyar, mind a szlovák - néprajzi sajátosságokat, beleértve Csallóközt is. örülünk, hogy a csallóközi városok, községek támogatják javas.atunkat, viszont az elképzelést - Dél-Nyitra—Komárom megyéhez csatlakozni - logikátlannak tartjuk. Tény, hogy Csallóköz egyik központja Dunaszerdahely De, ha a térség szélesebb fogalmából indulunk ki, akkor egyértelműen Pozsony a magasabb régióközpont. A javaslatunkhoz közeli modellt Magyarországon már sikerrel alkalmazzák. Az a célunk, hogy az emberekben megújuljon történelmi-kulturális ragaszkodásuk szülőföldjükhöz, ahhoz a területhez, ahol élnek, dolgoznak Ez tervezetünk alapgondolata. Emellett, egyedül a mi javaslatunk tartalmazza a regionális önkormányzatok iétrehozását. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a szűkebb régiók saját maguk határozhassák meg gazdasági, szociális, kulturális fejlődésük legfőbb irányait. MÁZSÄR LÁSZLÓ Ollós Árpád (Méry Gábor felvételei)