Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám, csütörtök

«ÚJ szó. HAZAI KÖRKÉP KÉMÉNY SEM FÜSTÖL MAGÁTÓL.., Azaz: minden hírnek van valami alapja. Például annak is, hogy a kéményseprőt szerencsét hozó embernek tartjuk. Ki tudja miért és mióta, ám tény, hogy erre vonatkozóan is vannak szájhagyomány útján terjedő elméletek. Az egyik: már a középkorból származik a kéményseprők és a szerencse párosítása. A tűzvészek idején ugyanis szerencse volt az akkor még csak vándorló kéményseprő iparosokkal való találkozás. Egy másik változat Mária Teréziának tulajdonítja ezt a néphitet. A fáma szerint ugyanis az uralkodó elvesztett arany szerencsepatkóját találta meg egy kéményseprő, s attól kezdve bíznak a szerencséjükben, akik kéményseprővel találkoznak. Tény viszont, hogy a kéményseprés nem ősrégi iparág. Csak a városi élet fejlődésével alakult ki a kémények gondozásával és tisztításával foglalkozó szakma, hiszen a kéményseprő csupán ott talál munkát, ahol kémény is van. A régi római házakból ez még hiányzott: a tűzhely füstje a tetőnyíláson keresztül távozott a szabadba. A középkor derekától viszont már építettek kéményeket a házakra, ekkor válhatott külön mesterséggé a kéményseprés. A hatóságok is a gyakran keletkező tűzvészek nyomán ismerték fel a kémények és tűzhelyek tisztításának tűzbiztonsági jelentőségét. A mi fogalmaink szerinti kéményről első ízben 1157-ben Nürnbergben tettek feljegyzést. Eleinte még kőművesek és tetőfedők foglalkoztak hivatásszerűen kéménysepréssel, és először egy 1464-ból származó frankfurti hivatalos írásban olvasható a kéményseprő elnevezés. Ugyanebből az okmányból az is iderült, hogy kezdetben olasz kéményseprők végezték ezt a munkát Európa államaiban. Feltehetőleg olasz földön alakult ki ez a foglalkozás, méghozzá a XVI. században. Valószínű, hogy tájainkon is az olasz mesterek voltak az első kéményseprők: egy részük le is telepedett, míg mások városról városra vándoroltak. Kassán például 1643 júliusában rendelték el, hogy a kéményeket házanként vizsgálják meg, és az észlelt hibát 15 napon belül - büntetés terhe alatt - javíttassák ki. És egy hír a mai Szlovákia másik sarkából: itt Nagymácséd az a község, ahol mindmáig szinte valamennyi utcában, sőt utcánként több házban is él hivatásos kéményseprő... Riporterként többekkel találkoztam már közülük jómagam is. Tőlük hallottam például, hogy a kéménynek, a fűtőrendszernek is egyénisége, lelke van - csak érteni kell hozzá. Ha valaki ezen netán mosolyogna, hiszen a fűtés minden eleme szériatermék, akkor a kéményseprő türelmesen elmagyarázza: a tüzelő, a fűtőberendezés, a füstelvezetés, a kéménykiépítés számtalan variációja megannyi egyénítő „kódot" hordoz. S hogy is ne lenne lelke, amikor sóhajtva fuldoklik, ha panasza van; miért ne lenne egyénisége, amikor rajta keresztül lélegzik a lakás, a ház?! A kéményseprő a bajt elsősorban a saját szemével, fülével és szimatával szokta diagnosztizálni; megelőzni a bajt pedig ellenőrzéssel, kiégetéssel, kigolyózással szokás, (gy aztán a kéményseprő a reá bízott kémények legtöbbjének jószerint személyes ismerője. Még manapság, a modern energiahordozók korában is; hát még régebben, azokban a régi nehéz időkben. A nagymácsédi kéményseprőktől hallottam egyebek között azt is, hogy például a hatvanas évek elejéig a széntüzelésű gyári kazánok s kémények karbantartása szintén az ő dolguk volt. Perceket kellett kibírni a nyolcvanfokos melegben; s bizony megtörtént, hogy amikor a kéménykotró kijött a csípős téli szélbe, az egész ember felparázslott. Úgy tudom: a jó kéményseprő sok parancsolata a megbízhatósággal kezdődik; ám nem mellékes az sem, hogy minden ellenkező látszat ellenére az elképzelhető legtisztább ember. A mindennapi fürdés, „idebenn", kötelező, máskülönben haza sem engedné férjét az asszony. De a tisztaság a munka során is parancs, hiszen az aranyból is el-elcsöppen valami, hát még a koromból. Persze, ennek az elképzelhető legkisebb mennyiségnek szabad csak lennie. Nem kevésbé fontos az udvariasság, még akkor is, ha a tisztelt ügyfél morcos, vagy magas pozícióból, lenézően tárgyal a kéményseprővel - akinél viszont legfeljebb a pilóta és a hegymászó viszi magasabbra. Ez utóbbi miatt ott van a parancsolatok sorában a józan fej föltétlen követelménye, hiszen a magasságokat és az ebből eredő felelősségköröket csakis így lehet bejárni. Érdekes és távolról sem csak újévi „apróság", hogy a kéményseprő általában nem babonás ember. Van ebben ráció, hiszen jól is nézne ki, Méry Gábor felvétele meg fogdoshatná egész nap a gombját, ha a társára néz, vagy amikor a tükörbe pillant. Ö inkább a lába alá néz, ha csúszós létrán kell fölmásznia, avagy keskeny pallón átkelnie két kémény között. Az óvatlanság, a mulasztás ebben a szakmában szinte törvényszerűen balesettel jár, ami egy kéménykotró számára akár végzetes is lehet. De azt azért - felvilágosultság ide vagy oda - a kéményseprő is lekopogja, ha esztendőkön, sőt évtizedeken át nem történt vele baleset... Méghozzá forsriftosan, ahogyan a babona előírja: gyorsan, alulról fölfelé! És azután az Új Szó olvasóinak is víg, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt kíván. Én félkezemmel a gombomat szorítom, a jobbommal pedig papírra vetem jókívánságait. MIKLÓSI PÉTER MEGKÉRDEZTÜK SZOKOTT-E FOGADKOZNI? 1992. JANUÁR 2. ORVOSI TANÁCSADÚ MISZTER ALKOHOL 2. Az etilalkohol fontos, de ugyanakkor alattomos tulajdonsága az, hogy szervezetünk képes vele biokémiai úton megbirkózni. Egy része a kilélegzett levegővel és a vizelettel távozik szervezetünkből, kilencven százaléka a máj "két enzimjét bontja le. Az első mérgező acetaldehiddé alakítja az etanolt, a második pedig ebből készít ártalmatlan ecetsavat. Ha valamilyen okból a második enzim kapacitása kisebb, mint az elsőé, az acetaldehid felgyülemlik a vérben, ez okozza az alkoholos roszszullétet és az ivászat utáni tünetek nagy részét is. Az egészséges ember mája óránként kb. 9 gramm alkoholt képes lebontani. Érdekes, hogy a japánok és a kínaiak májának alkoholbontó képessége alacsony. Egyes kutatók szerint ez az oka annak, hogy Ázsiában inkább a kábítószerfogyasztás terjedt el, mint az alkoholé. A máj alkoholt feldolgozó kapacitását „tréninggel" növelni lehet, de ez á tréning értelmetlen és egyértelműen káros. Az egyszeri berúgás bocsánatos bűn társadalmi és orvosi szempontból egyaránt, de a rendszeres ivás, a rászokás és az idült alkoholizmus már nem az. A társadalmi következményeket mindenki látja, aki nyitott szemmel jár a világban. A rendszeres alkoholfogyasztás leggyakoribb egészségügyi következményei a következőek: 1. Idegrendszeri megbetegedések. A viccekben gyakori, de a valóságban egyáltalán nem vicces delirium gyakran jelentkezik olyankor, amikor az idült alkoholista nem jut italhoz, vagy megbetegszik. Az ismétlődő delíriumok rendszerint az agykéreg teljes széteséséhez, a Korzakow szindrómához vagy pedig a Wernicke féle agykárosodáshoz vezetnek. Borzalmas látvány mind a kettő. Az alkoholisták gyakori ideggyulladásának oka nem közvetlenül az alkohol, hanem az alkoholizmushoz rendszeresen társuló vitaminhiány. 2. Szív és erek. Nagyon kevés szeszes ital (egy pohár bor ebédhez) kissé véd az érelmeszesedés ellen, de a rendszeres alkoholfogyasztás emeli a vérnyomást és károsítja a szívizmot. A túlzásba vitt sörözés kövérséghez vezet és terheli a szivet. 3. Vér. Az idült alkoholizmussal járó rossz táplálkozás és vitaminhiány súlyos vérszegénységet okozhat. 4. Emésztőszervek. A tömény alkohol közvetlenül károsítja a gyomor nyálkahártyáját és a savanyú borok panaszokat okozhatnak a savtúltermelésben szenvedő fekélyes betegeknek. Az alkoholizmus egyik legborzalmasabb heveny szövődménye a hasnyálmirigy-gyulladás, amely még napjainkban is olykor halálos kimenetelű betegség, de jobb esetben is emésztési rendellenességet és cukorbetegséget hagy maga után. Az, hogy az alkohol a májkárosodás és a májzsugor leggyakoribb oka, általánosan ismert tény. 5. Anyagcsere. A rendszeres ivászat az arra hajlamos egyénekben köszvény

t okoz. 6. A terheseknek egy csepp alkoholt sem szabad inniuk, mert a magzat fejlődő szervei nagyon érzékenyek minden károsításra. Az is téveszme, hogy az alkohol növeli a férfiasságot. Az ital csak a gátlásokat oldja, a nagy piálás utáni szerelmeskedés rendszerint kudarccal végződik. De ez már magánügy. Dr. RÁCZ OLIVÉR OLVASÓINK FIGYELMÉBE Értesítjük olvasóinkat, hogy a Szovjetunióba elhurcoltak névsorának közlését holnapi számunkban folytatjuk. GOMBKÖTŐ VILMOS, elektroműszerész, Kassa - Igen, szoktam, de azt, hogy netán új életet kezdjek, még egyszer sem határoztam el, és ahogy ismerem magam, nem is fogom. Már olyan könnyelmű ígéreteket sem teszek, mint hajdanában néhányszor, hogy soha többé egy korty alkoholt se iszom. Ezt zsenge legénykoromban olykor megtettem, különösen akkor, mikor másnapos lévén, vizes borogatásokkal a fejemen szenvedtem. Azóta saját káromon megtanultam, nem ajánlatos a bort, a töményt és a sört keverni és úgy is lehet inni, hogy hangulat is legyen, és az emberi méltóság is megmaradjon. De térjünk vissza fogadkozásaimhoz. Ezek általában nem újévhez, de meghatározhatatlan időhöz kötődnek. Amikor testsúlyom túllépi a 88 kg-t, és amikor már csak két-három olyan ingem akad, amelyet be tudok gombolni anélkül, hogy egy-egy mélyebb lélegzetvételkor félnem kellene, hogy a lepattanó gombok netán valakinek kilövik szemét, fogyókúrázni kezdek és addig koplalok, míg a tervezett 6-8 kilót le nem adom. Ha ezt sikerül, megint megfogadom: ezentúl jóval kevesebb sört, kenyeret, tésztafélét fogyasztok, hogy már többé ne kelljen az önsanyargatás eszközéhez folyamodnom. Egy ideig állom is a sarat és tartom testsúlyomat, aztán lassan, de biztosan visszatérnek kilóim, és minden kezdődik elölről. KUKÁS SÁNDORNÉ, könyvelőnő, Komárom -Olyan fogadalmat, hogy újévtől kezdve leszokom a dohányzásról vagy az alkoholról, soha nem tettem, mert cigaretta még nem volt a számban és inni is csak alkalmilag iszom egy-két kortyot. Most azonban mégis új életet akarok kezdeni, s mindent meg is teszek a siker érdekében. Ötödik éve nevelem egyedül három fiamat, boldogult férjemet is igyekezve pótolni nekik. Új évtől a legidősebb fiú, aki már néhány hónapja kereső, a pénzt januártól nekem ieszi le az asztalra. Én pedig gondoskodom arról, hogy ezt szívesen tegye. A kisebbek többet segítenek a bevásárlásnál, takarításnál, mert én már „elkoptam" egy kicsit a gürcölésben. Nincs rendben a szívem, s olykor a reuma is kínoz. Új évtől kezdve majd többet pihenek, kézimunkázom, olvasok, s napközben végzem el az eddig éjszakába nyúló vasalást. Hát ilyen értelemben kicsit más, könnyebb lesz az életem, de valamennyire megváltozik fiaimé is. Remélem mind a négyen elégedettek leszünk. SZÓRÁD JÁNOSNÉ, háztartásbeli, Pozsony - Fogadkoztam már egypárszor s volt amit sikerült is betartanom. Tartalmát azonban mindig megtartottam magamnak, társaság előtt soha nem mertem kijelenteni. Megfogadtam például azt, hogy diétázni fogok és rendszeresen úszom és tornászom majd. Miért teszek fogadalmat szilveszterkor? Szeretném magamnak bebizonyítani, hogy ha valamit nagyon akarok, azt sikerül is elérnem. ÓVÁRY ISTVÁN, polgármester, Gömörmihályfalva - Megtörtént már néhányszor, hogy szilveszterkor fogadalmat tettem. Általában, s főleg az utóbbi három évben ezek a fogadalmak szigorúan a vállalkozásomhoz kötődtek. Kilencven százalékban sikerült is betartanom őket. Persze, nemcsak rajtam múlott, de az én akaratom nagy szerepet játszott benne. Ez a szilveszter sem volt kivétel. Fogadalmam ezúttal a munkaerkölcs javításához kötődött. MÓZES KATALIN, egyetemista. Nagy magyar - Nem szoktam fogadkozni. Azért, mert tudom, hogy úgy sincs elég akaraterőm ahhoz, hogy be is tartsam, amit megfogadok. Máskülönben amit muszáj megcsinálnom, azt úgy is megcsinálom. De pont szilveszterkor nem teszek fogadalmat soha. B. ANITA, titkárnő, Komáromi Állami Gazdaság - Nagyon erős fogadalmat tettem magamnak, mégpedig azt, hogy ezentúl nyugodt leszek. A munkahelyi problémák, a rengeteg nyugtalanító és fárasztó körülmény zaklatottá teszi az életemet, pedig van egy hatéves kislányom, s az ő meg a magam érdekében is legfőbb ideje, hogy ha kell, erőszakkal is, de nyugodtabban éljek. Ez az első fogadalmam, és hiszem, tehát akarom, vagyis meg fogom tartani. Többet kell sportolnom, mint eddig, ez is segít majd rajtam. PALENCSÁR JUDIT, Csemadok-titkár, Kassa - Nem fogadkozom, számomra nincs a január elsejének bűvös varázsa. Ha értelmét látnám, bármikor év közben is fogadkozhatnék. Pedig éppen fásult és kiábrándult vagyok, már ami a munkahelyi közérzetemet illeti. A magánéletem szerencsére nagyon is rendben van. Nem vagyok álmodozó típus, ezért nem is látom értelmét a fogadalmaknak. Ráadásul azt látom magam körül, hogy egyesek évtizedeken át fogadkoztak, álmodozteh, mégsem sikerült elérniük azt, amihez annyi reményt fűztek. RADOS JULIA, számítógépkezelő, Csíz - Mindig is csodáltam azokat, akik megfogadnak valamit, s azt be is tartották. Jómagam nem szoktam fogadkozni, mert attól félek, hogy nem állnám a szavamat. Szerintem nem fontos, hogy január elsejéhez kössük fogadalmunkat, legjobb, ha az ember azonnal hozzálát fogadalmai teljesítéséhez. Ilyenkor a legtöbben azt határozzák el, hogy leszoknak a dohányzásról, az alkoholról, vagy lefogynak. Nekem szerencsére ilyen gondjaim nincsenek. Amit mégis megfogadnék: szívesen megtanulnék főzni. Szavam ugyan nem adom rá, de ha mégis sikerül, jövendőbelim öröme annál nagyobb lesz. SZTANKOVICS KLAUDIA, szakelőadó, Rimaszombat - Nem szoktam fogadkozni, mert egyrészt nem tartanám be, másrészt pedig azért, mert vagyok olyan jó, hogy semmit sem kell megfogadnom. ígérgetni sem szeretek, de ha valakiért tehetek valamit, akkor nem mulasztom el. PASZTERKÓ LÁSZLÓ, profi ökölvívó: - Az óév végén rendszerint terveket készítek s megfogadom, hogy... Eddig még - hál' istennek - mindig valóra is váltak ezek az elképzelések. Remélem, 1992-ben is így lesz! Az elmúlt év igencsak sikeres volt, hiszen a profi ringben három meccsből kettőt megnyertem, egyet kiütéssel. Hogy mik a terveim? Szeretnék bekerülni Európa legjobb 10 bokszolója közé a szupernehézsúlyba. Az elmúlt évben, végre csak egy ellenfelem volt - mégpedig a szorítóban. Amíg a hazai bajnokságban szerepeltem, a csokornyakkendősök ellen is fel kellett vennen a harcot! A hivatásosoknál a pontozók komolyan veszik a bíráskodást...