Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám, péntek

1992. JANUAR 31. .ÚJSZÓM HIREK - VELEMENYEK LAKÁSGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY KÉSZÜL (Munkatársunktól) - Zászlós Gábor­nak, a szlovák kormány elnökhelyettesé­nek elnökletével tegnap Pozsonyban összeült a kormány törvényalkotási taná­csa. Egyebek mellett a parlament elé terjesztésre megfelelőnek találta a lakás­gazdálkodás feltételeit módosító törvény­javaslatot. Ez a lakások új bérleti feltétele­it szabályozza Fokozottabban tisztelet­ben tartja a magántulajdont, amellett megfelelő garanciákat nyújt a lakók szá­mára is. A t^tület egyetértett a környe­zetvédelmi hivatalokban, illetve a környe­zetvédelmi felügyelőségekben betöltött tisztségekhez szükséges feltételeket meghatározó kormányrendelet tervezeté­vel. A környezetvédelmet a rendelet spe­cifikus közigazgatási tárcának ismeri el, s feltételezi a keretében működő szakem­berek jó felkészültségét, folyamatos to­vábbképzését. A tanács elfogadhatónak találta az egyházak vagyoni kárpótlásáról szóló - érzékeny és időszerű problémát orvosló - törvényjavaslatot. Az Új Szó kérdésére - mennyire adottak a jogi feltételek a kül­földi tőke beáramlásához - a miniszterel­nök-helyettes igy válaszolt: ,,A külföldi töke Szlovákiába áramlását nem gátolják alapvető jogi akadályok. A szub/ektiv megközelítés a kerékkötő. A vállalati szféra tunyasága, a konkrét gyártási program-tervezetek szegényessége, a rugalmasság hiánya miatt kerül el ben­nünket a külföldi töke. Hiába adottak a jo­gi feltételek, az emberek többségében még élnek a régi reflexek. Ezen a téren is parancsra, mások utasítására várnak." (mázsár) CARNOGURSKY EPERJESEN (Munkatársunktól) - Kétnapos kelet­szlovákiai munkalátogatását Eperjesen fejezte be a szlovák kormányfő. Ján Čar­nogurský tegnap a járási hivatalban, az Ipari Automatizációs Művekben, a cemjé­tei nyugdijasotthonban és egy egyházi egészségügyi középiskolában járt. (gazdag) TSIGATEMPÓ -KEVÉS EREDMÉNNYEL (Folytatás az 1. oldalról) ramjához, ám az akkori kormány nem tett eleget a vállalt kötelezett­ségnek, hogy kidolgozza az egész­ségvédelmi programot. Az SZK kormánya csak 1990-ben utasította erre az egészségügyi tárcát. A most a törvényhozás elé terjesztett anyagból kiderül, hogy Szlovákia az egyes mutatókat illetően a 10. hely­ről az utolsóra süllyedt. A képviselők a jelentést kisebb módosításokkal jóváhagyták. Megvi­tatták az SZNT Elnökségének tevé­kenységéről szóló beszámolót is, ám erről az anyagról később sza­vaznak. A parlament mai ülésén a szlovák miniszterelnök ismerteti majd a képviselőket az SZK kormá­nyának a Bős-Nagymaros Vízlép­csőrendszerrel kapcsolatos állás­pontjáról. (csi-gyor) PONTOSÍTÁS Lapunk tegnapi számában közöltük azt a levelet, amelyet a Szövetségi Gyű­lés négy magyar parlamenti képviselője küldött Alexander Dubčeknak. A negyedik bekezdés utolsó mondatába értelemza­varó hiba került. A szöveg így helyes: Ez a demokratikus szárny a múlt év második felében Magyar Néppárttá alakult át, amely az alábbi négy alapelvre támasz­kodik: 1) keresztény erkölcsi értékek, 2) nemzeti megbékélés, 3) szociális piacgazdaság, 4) demokrácia. Ezt a mondatot a levélírók kérésére pontosítottuk. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1992. január 31-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,86 52,66 Francia frank 5,29 5,37 Német márka 18,04 18,32 Olasz lira (1000) 24,02 24,38 Osztrák schilling 2,57 2,60 Svájci frank 20,26 20,59 USA-dollár 28,93 29,34 KÖZEL 7 MILLIÓ REGISZTRÁLT VAGYONJEGYKONYV A szövetségi kormány tegnap meghall­gatta Václav Klaus pénzügyminiszter je­lentését a vagyonjegyes privatizáció eddi­gi eredményeiről, hogy a dokumentumot a legfelsőbb végrehajtó szerv a Szövetsé­gi Gyűlés elé terjeszthesse. A kormány a beruházási vagyonjegyek kibocsájtásá­ról és felhasználásáról szóló törvény mó­dosítására kidolgozott tervezetet is meg­vitatta, illetve kiegészítette. A beszámoló rámutat, hogy januárban hallatlanul megnövekedett a vagyonjegy­könyvek iránti érdeklődés, majd hiánycik­ké vált a vagyonjegykönyv. Pótmegoldás­ként naponta 200 ezer regisztrációs lapot hoztak forgalomba, és ugyanakkor elren­delték 2,5-4, millió normál vagyonjegy­könyv legyártását. így összesen 10,5-12 millió könyvecske lesz forgalomban. Az elsó szállítmánynak február 15-ikén kelle­ne megérkeznie. Csehországban január 28-ikáig 4,8 millió, Szlovákiában pedig 2,06 millió sze­mély regisztráltatta vagyonjegykönyvét, és január végéig várhatóan igy alakul a számuk: Csehország - 5,5 millió, Szlo­vákia 2,4 millió. A beruházási privatizáci­ós alapok végső lajstromát minden re­gisztrációs helyre megküldik. Erre legké­sőbb az előforduló kezdetéig kerül sor. A szövetségi kormány most arra törek­szik, hogy a privatizációs tervek összérté­kének befolyásolásával szavatolja, ne le­gyen kisebb az egy vagyoniegykönyvre eső átlagérték 30 ezer koronánál (könyv­viteli érték). A kormány egészében véve nagyon pozitívan értékelte a kuponos privatizáció eddigi eredményeit. Mivel attól lehet tarta­ni, hogy az alapok majd túlságosan nagy gazdasági erót koncentrálnak, módosítják működésük feltételeit, és szankcionálják azokat az alapokat, amelyek a jogsza­bállyal ellentétesen járnak el. Kormány­rendelet jelenik meg arról is, hogy az alapok igazgatótanácsában és felügyelő tanácsában szövetségi és köztársasági államigazgatási szervekben valamint a Csehszlovák Állami Bankban működő személyek nem foglalhatnak helyet. ÁLLAMTITOK - NYILVÁNOSSÁG ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) amikor megvitatja a november 17-i bizottság 120 oldalas zárójelentését. Ezután a két kamara jóváhagyta azt a képviselői törényjavaslatot, amely a tényleges szolgálatot telje­sítő katonák szabadságát hat nap­pal, a hivatásos és továbbszolgáló katonákét pedig hét nappal hosz­szabbítják meg. A képviselők viszont nem hagyták jóvá a PDSZ parlamenti klubjának a vagyonát­ruházási törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ezután került sor a földtörvény módo­sítására tett képviselői javaslat megvitatá­sára. Az előterjesztők (Miroslav Roček, Jaroslav Seiner és Miroslav Tyl) a föld­törvény 6. paragrafusának módosítását is javasolták, mégpedig úgy, hogy restitúció vonatkozzon azokra a magyar nemzetisé­gű, Csehszlovákiában élő állampolgárok­ra is, akiknek vagyonát elkobozták ugyan, de nem a különleges rendeletek alapján ítélték el őket. A vitában ez a kérdés nagy visszhan­got váltott ki, sajnos elsősorban elutasí­tást. Viszont több felszólaló utalt arra, hogy a magyarok mellett a német nemze­tiségűeket is be kell venni a törvénybe. A KDM-klub azt javasolta, hagyják ki az egész paragrafust a tervezetből, s a kér­dést utalják a nemzeti tanácsok hatáskö­rébe. A Coexistentia klub nevében felszó­laló Batta István képviselő rámutatott, hogy a problémák gyökerei az 1945 és 1948, majd az 1948 és 1989 közötti időszakban vannak, amikor a nemzeti kisebbségeket érintő döntések helyzeté­nek rendezése újabb válságokat okoztak, nemcsak idehaza, hanem a szomszédos országokhoz fűződő viszonyban is. Hiá­nyolta, hogy mindezek ellenére a törvény­hozás nem alkotott még külön a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeire vonatkozó törvényt. Módosító javaslataival a jogosult személyek körét ki akarta szélesíteni, mindazokra, akiket sújtottak az elnöki dekrétumok, illetve az SZNT-Elnökségé­nek 1945-46. évi rendeletei, annak elle­nére, hogy nem vétettek a csehszlovák állam ellen, nem ítélték el őket a különle­ges törvények szerint, s utólag visszakap­ták az állampolgárságot." Megfelelő idő­pontban meg kell tennünk a helyes lépést, nem csupán megállapítani, hogy az érin­tetteknek pechjük volt, mert olyan család­ban születtek, amelyben születtek!" - mondta beszédének végén. Világi Osz­kár a (MPP) felszólalásában egyrészt a növénynemesítő állomások és a földtu­lajdonosok közti vagyonjogi problémákra hívta fel a figyelmet, másrészt ő is utalt az inkriminált diszkriminációs törvények kö­vetkeztében hátrányba kerülő magyarok és németek jogos követelései teljesítésé­nek fontosságára. A magyar, német és a lengyel kisebbséget sújtó rendeletek és törvények hatálytalanítását követelte Ján Mlynárik. Amíg a törvényjavaslat előadói a mó­dosító javaslatok rendezésével foglalkoz­tak, a parlament visszatért az emberi jogok érvényesüléséről szóló kormányje­lentéshez, illetve a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának határozati javaslatához. Jozef Mikloško miniszter­elnök-helyettes zárszavában válaszolt a vitában felvetett javaslatok némelyikére, újból vázolta az emberi jogok érvényesí­tése érdekében tett lépéseket, majd elu­tasított néhány kritikus észrevételt Egyet­értett azzal, hogy a kormány évente lega­lább kétszer adjon számot a parlament­nek az emberi jogok érényesüléséről. Az esti órákban került sor az 1989 november 17-i eseményeket kivizsgáló bizottság 20 oldalas jelentésének megvi­tatására. A jelentésben a bizottság megállapí­totta, hogy 1989. november 17-én a tün­tetők elleni beavatkozást nem tervezték előre. A helyzetről a KGB-nek nem volt áttekintése, jóllehet nincs bizonyíték a be­avatkozásban való részvételét illetően. A jelentés áttekinti, mit tett az ŠtB a be­avatkozás előtt, alatt és közvetlenül utá­na. Cáfolja azt a nézetet, hogy a Národní trídán történt rendőri beavatkozás célja a CSKP akkori politikai vezetésének eltá­volítása lett volna. A jelentést előterjesztő Jirí Rumi, a bi­zottság elnöke az 1989. november 17-ét követő időszak legnagyobb hibájának azt jelölte meg, hogy nem korlátozták a kom­munista párt tevékenységét, nem oszlat­ták fel az ŠtB-t. Méltatta azt a segítséget, amit a bizottság munkájához Ján Lángoš szövetségi belügyminiszter és Milan Dobrovský szövetségi védelmi miniszter nyújtott. A jelentés végkövetkeztetésül megállapítja, hogy a legnagyobb felelős­ség a CSKP és az SZLKP KB Elnökségé­nek és Titkárságának tagjait, illetve pót­tagjait, a rendszer belügyminisztereit, az igazságszolgáltatást, a Nemzeti Front ve­zetőit és a titkosrendőrséget terheli Lap­zártánk idején még tartott a jelentés fölötti vita, amelyet a Csehszlovák Rádió élő­adásban közvetített. SOMOGYI MÁTYÁS KINEK HÁTRÁNYOS A KOALÍCIÓS KÜSZÖB? (Folytatás az 1. oldalról) ellenére is úgy vélem, az MPP szá­mára ez a választási törvény ked­vező. CSÁKY PÁL (MKDM): - Csak annyit tudok a szavazás eredményéről, amennyi a tegnapi sajtóban megjelent. Én mindenkép­pen hasznosnak tartom, hogy a par­lamentbe való bekerülés feltételhez van kötve. Az 5 százalékos küszöb elfogadhatónak tűnik, viszont a 7 százalékot a mi szempontunkból picit magasnak tartom. Ugyanakkor ez a 7 százalék figyelmeztetést je­lent a szlovákiai magyar politikai szubjektumoknak, hogy erőinket egyesíteni kell. Ezt a határt csak együtt tudjuk átugorni Választási koalíció esetén hosszú távú straté­giát kell kidolgozni, hogy kiküszöböl­jük azokat a hibákat, amelyek mun­kánkat a mostani választási időszak kezdetén jellemezték. BAUER EDIT (Együttélés): - A kisebbségek képviselete szempontjából a Szövetségi Gyű­lésben elfogadott törvénymódosítást nem tartom ideálisnak. A magyar mozgalmak - úgy vélem - túl fogják lépni a 7 százalékos küszöböt; a 10 százalékot irreálisnak tartom. Ám a most elfogadott törvénymódosítás megszabja, mekkora koalíciót lehet kötni, behatárolja a politikai mozgás­teret. Aggaszt, hogy kizárja a többi kisebbséget a politizálás lehetősé­géből, amennyiben önálló mozgal­makban gondolkodtak idáig. Gondo­lok itt például a ruszinokra vagy a Kárpátaljai németekre, akik eddig önálló szervezetekben mozogtak. Ez a törvénymódosítás újabb ösz­tönzés arra, hogy a kisebbségi moz­galmak összefogjanak. NAGY VARAKOZASOK KÖZEPETTE: JELCIN MEGKEZDTE KÜLFÖLDI KÖRÚTJÁT Orosz-brit barátsági nyilatkozat Borisz Jelcin orosz elnök tegnap elin­dult első nagy külföldi útjára azt követően, hogy széthullott a szovjet állam. Látoga­tásának első állomása London, ahová a tegnap délelőtti órákban érkezett meg. Ma New Yorkba, az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagországainak legfelsőbb szin­tű rendkívüli ülésszakára várják. A köz­ponti téma a Szovjetunió széthullását kö­vető nemzetközi helyzet lesz, továbbá a nukleáris biztonság garantálása és a re­gionális konfliktusok. A tervek szerint Jel­cinnek New Yorkban rövid kétoldalú talál­kozói is lesznek Li Penggel, a kínai államtanács elnökével, Francois Mitter­rand francia elnökkel, Mijazava Kiicsi japán és Naraszimha Rao indiai kor­mányfővel. Holnap Jelcin Camp Davidben fog tárgyalni George Bush amerikai el­nökkel, s útját Kanadában zárja, ahol Brian Mulroney miniszterelnök lesz a tárgyalópartnere. Elutazása előtt a moszkvai repülőtéren rövid nyilatkozatában Jelcin megerősítet­te, Oroszország partnerei a FÁK-ban elv­ben egyetértenek azzal, hogy a volt Szov­jetunió hadászati rakétáit új célpontokra irányítják, s az Egyesült Államokat már nem tekintik fő ellenségüknek. A továb­biakban hangsúlyozta, szerdán ismerte­tett leszerelési kezdeményezésének egyik célja, hogy rávegye az Egyesült Államokat, mondjon le az SDI-programról és vegyen részt egy globális kozmikus biztonsági rendszer létrehozásában. Borisz Jelcin és John Major brit kormányfő tegnap Londonban 15 pontos barátsági nyilatkozatot írt alá, ebben köte­lezték magukat a katonai és gazdasági együttműködésre, Ígéretet tettek arra. hogy törekedni fognak az atomfegyverek számának csökkentésére. Hangsúlyoz­ták, áttekintik az együttműködés lehető­ségét a fölöslegessé vált szovjet nukleáris robbanófejek megsemmisítése során. Jelcin a kormányfővel megtartott talál­kozó után nyilatkozott az újságíróknak, azt mondta, Oroszország ,,eldobta a kommunizmus bilincseit" és már nem lép le a demokrácia útjáról. Az egyedüli veszély abban rejlik, hogy a gazdasági reformok sikertelensége esetén zavargá­sok robbanhatnak ki, melyek következté­ben olyan új vezetők kerülhetnek hata­lomra, akik veszélybe sodorhatják az egész világot. FELTARTOZTATOTT TANKOK A német szövetségi haditengerészet hajói Gibraltár közelében, a Földközi ten­geren útban Szíria felé feltartóztatták a Godewind nevű hajót, tizenhat T 72-es csehszlovák tankkal a fedélzetén. A harc­kocsikat Szczecinben hajózták be - tájé­koztatott a DPA hírügynökség megbízha­tó bonni forrásokra hivatkozva. Arról is beszámolt, hogy a Godewindet rákény­szerítették, térjen vissza Németországba A szövetségi sajtóhivatal szóvivőjének nyilatkozata szerint a bonni kormány tu­dott a tervezett szállításról. A Godewind azonban megsértette a fegyverkivitel ellenőrzéséről szóló törvényt, amely tiltja a hadi anyagok szállítását német hajókon. Az illetékes minisztériumok együttműkö­désével munkacsoportot hoztak létre, s ez előkészítette az akciót. Közben a kiéli ügyészség eljárást indí­tott a Godewind tulajdonosa ellen. TELJES JOGÚ TAGGÁ NYILVÁNÍTOTTÁK A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKAT (Folytatás az 1. oldalról) ben el kellene érni, hogy egyre na­gyobb mértékben jogilag is kötelező érvényűvé váljanak. E dokumentu­moknak egyre erőteljesebben nem­zetköziszerződés-jelleget kellene kapniuk, és rendelkezéseiknek telje­sítését ellenőrizni, teljesítésük elmu­lasztását pedig szankcionálni kelle­ne. Szükség lenne az EBEÉ szerve­inek és intézményeinek erősítésére, jogkörük kiterjesztésére. - Nagyon fontosnak tekintem - mondotta köz­társaságunk elnöke -, hogy ezek az intézmények és szervezetek funkci­onálisan kötődjenek egyéb európai vagy euro-atlanti struktúrákhoz. A biztonság vonatkozásában elkép­zelhetetlen, hogy az EBEÉ ne kap­csolódjék szorosan a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz. Az em­beri jogok védelmében és a jogrend integrálásában szorosabbá teheti az együttműködést az Európa Tanács­csal. Kétségtelen, hogy az Európai Közösségek lesz a politikai és gaz­dasági együttműködés magva. Az EBEÉ fontos szerepet játszott és még fontosabbá válhat a leszere­lési egyezmények kötésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A nagy fegyverkezések fő oka már megszűnt, így lehetővé válik a le­szerelés gyorsítása és megkönnyí­tése. Az ebédszünet után a külügymi­niszterek tanácsa az egyes orszá­gok képviselőinek fölszólalásaival folytatódott. Megvitatták az úgyne­vezett prágai dokumentumokat is, amelyek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet állandó intézményeinek továbbfejlesztésé­re, jogkörük kibővítésére, a tagor­szágok biztonsága védelmének megerősítésére irányulnak. A prágai tanácskozást a résztvevők mérföld­kőnek tartják, a Helsinkiben július­ban megtartandó csúcstalálkozó már az új, egységes Európa, vala­mint Ázsia és Észak-Amerika közös jövőjét körvonalazza majd. Kis Éva PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI BŐS ÜGYÉBEN D VÁLTOZAT Eredményesnek mondta a Független Magyar Kezdeményezés múlt hét végén lezajlott közgyűlését Gyurovszky S. László szóvivő az immár Magyar Polgári Párttá alakult mozgalom tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján. A közgyűlés határkő volt, nemcsak a párttá alakulás ténye miatt, hanem azért is, mert jelentősebb változások nélkül elfogadta az MPP új programját és szervezeti szabályzatát. A szóvivő nagyra értékelte, hogy legfőbb szervük tanácskozásán a hazai politikai élet jelentós személyiségei és rangos kül­földi vendégek is részt vettek. Ezt a tényt a párt képviselői termékeny tárgyalások. hasznos eszmecserék lebonyolítására is felhasználták. Berényi József, az MPP SZNT-beli képviselője a párt törvényhozási aktivitá­sáról tájékoztatta az újságírókat. Elmond­ta, hogy képviselői klubjuk a szlovák par­lament mai ülésén Bős-Nagymaros prob­lémája kapcsán konkrét javaslatokat ter­jeszt elő. Ezeknek lényege, hogy a párt számára a D változat az elfogadható, s kitartanak amellett, hogy a 19 pontban meghatározott követelményeknek a kor­mány maradéktalanul tegyen eleget. SZLOVÁKIA LÁTHATÓSÁGÁÉRT (Munkatársainktól) - Bajorországban az ottani Keresztényszociális Unió szer­vezte értekezlet eredményeiről tájékoz­tatta az újságírókat a Kereszténydemok­rata Mozgalom tegnapi pozsonyi sajtóér­tekezletén Ján Petrik ügyvezető alelnök és Ján Klepáč, az SZNT alelnöke A szimpózium hozzájárult a szlovák-ba­jor, de a csehszlovák-német kapcsolatok fejlesztéséhez is. A gazdasági kontaktu­sok, a konkrét együttműködés bővítését is jelentősen elősegíti A müncheni értekez­let kapcsán hangsúlyt kapott az a fontos feladat, hogy tökéletesítenünk kell a jogi feltételeket, nagyobb biztonságot, jobb körülményeket teremteni a hazánkban beruházni akaró külföldi vállalkozók szá­mára. A bajor házigazdák felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az államjogi elrende­zés kérdése körüli huzavona árt Cseh­szlovákia jó hírének a világban. Ján Klepáč hangsúlyozta: a KDM eddi­gi politikájának alapvető célja az volt, hogy Szlovákiát láthatóvá tegye a világ diplomáciai térképén. Ezt a célt követte Szlovákiának az Európai Régiók Társulá­sába történt felvétele s a volt Hexagoná­léban, a jelenlegi Közép-Európai Kezde­ményezésben való tevékeny részvétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom