Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám, péntek
PATTHELYZETBEN A honatyákat átvilágító feddhetetlenségi vizsgálatokat záró ,,bilikiöntés" - az S2NT 1991. december 5-ei zártkörű ülésén - önt is kipécézte: dr. Szabó Rezsőt a pozitívan lusztráltak között említették. (5. oldal) ISTENNEK TETSZŐ MEGOLDÁS A múlt év végén elkeseredett hangú levél érkezett a szerkesztőségbe a Nyitra melletti Csehi községből. „Egy kitervelt nemzeti politikának vagyunk az áldozatai." írták a falu lakói. És az ok: ,,Egy tollvonással elválasztottak bennünket a Nagyszombati Püspökségtől, ahová évszázadokon keresztül tartoztunk... (7. oldal) Péntek, 1992. január 31. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 26. szám Prágában összeült az EBEÉ külügyminiszteri értekezlete TEJES JOGÚ TAGGÁ HYÍLVÁHÍTOTTÁK A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKAT VÁCLAV HAVEL JÖVŐBEMUTATÓ BESZÉDE (Tudósítónktól) - A prágai Kongresszusi Palota hangversenyterme a reflektorok fényáradatában úszott. A tévé-, film- és videokamerák sokasága az óriási téglalap alakú asztalt pásztázta, amely körül a helsinki folyamat eddigi tagállamainak 38 külügyminisztere, illetve -miniszterhelyettese és nemzetközi szervezetek képviselői foglaltak helyet. A külügyminiszteri értekezlet meghozta elsó döntését: a megbízottak javaslatára teljes jogú tagokká nyilvánította a volt Szovjetunió utódállamait, Szlovéniát és Horvátországot pedig megfigyelői státussal ruházta föl. Az asztal körül az új tagok elfoglalták a nekik kijelölt helyeket, az elnöklő Jirí Dienstbier mellett az ismerős arcok között James Bakeré, az USA külügyminiszteréé - aki csak fél napot töltött fővárosunkban - is látható volt. Pontosan 10 órakor lépett a terembe Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke. Jövőbe mutató beszéde nagy figyelmet keltett. Egyebek között a következőket emelte ki: - Az egykori szovjet tömb totalitarista rendszereinek bukása, a szovjet impérium felbomlása és a nemzetek felszabadulása teljesen új helyzetet teremt Európában, és következményeivel mindez az egész világra hatással van. Befejeződött a világ bipoláris felosztásának az időszaka, és azok a nemzetek, amelyek eddig a szovjet tömböt alkották, ráléptek a demokráciához, a polgári társadalomhoz, a piacgazdasághoz és az önazonosság kiteljesedéséhez vezető rögös útra. Az a feladat vár Európára, hogy úgy rendezze el önmagát, olyan helyzetet teremtsen, amelyben kizárt lesz itt egy új világháború kirobbanása. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet olyan politikai környezet, amely e folyamatban meghatározó szerepet játszhat. Elsősorban azért van ez így, mert már magában foglalja, pontosabban rövidesen magában foglalja valamennyi európai országot. De azért is, mert Európa nemcsak az észak-amerikai kontinenshez kapcsolódik, hanem Ázsia nagy részéhez is. Ekkor szavazták meg a szovjet utódállamok tagfelvételét? Baker még kérdezősködik, Genscher azonban határozottan az eredményt mutatja (Jaroslav Hejzlar felvétele) Ahhoz, hogy a helsinki folyamat már a közeljövőben szilárd és valóban működőképes rendszerré válhassék, hogy olyan szisztéma alakuljon ki belőle, amely hatékonyan képes szavatolni a békés együttműködést, a jó együttélést és Európa politikai integrációjának demokratikus alapokon történő elmélyülését, néhány lépés megtételére van szükség. Az EBEÉ dokumentumai csak politikai és erkölcsi jellegűek. A jövő(Folytatás a 2. oldalon) ALLAMTITOK-NYILVÁNOSSÁG ELŐTT MIÉRT NEM NYILATKOZOTT JIRÍ RUML A TELEVÍZIÓNAK? • HOSSZABB LETT A KATONÁK SZABADSÁGA (Munkatársunktól) - Csütörtökön a Szövetségi Gyűlés tanácskozása a bejelentett napirendtől eltérően azzal kezdődött, hogy Jirí Rumi képviselő, az 1989. november 17-i eseményeket kivizsgáló parlamenti biztottság elnöke kért szót, s tiltakozott a televízió előző esti adása ellen. A tévé ugyanis bemutatott egy, az amerikai World Monitor televízió stábja által a november 17. bizottság irodájában 1991. december 4-én forgatott felvételt, amelyből kiderül, hogy D. McNeil amerikai újságíró betekinthetett a bizottság titkosnak minősített anyagaiba. Az amerikainak ezenkívül levetítettek egy titkos videofelvételt egy Jan Kavan (parlamenti képviselő, akit a bizottság az ügynöklistán szereplő személynek minősített) és az StB-tisztek közti találkozóról A tévében bemutatott felvételeket megtekintette Vladimír Nechanicky a Főügyészségről, aki szerint, ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy államtitoksértés történt, az elkövetők bíróság elé kerülnek. A tévé riportere a parlament épületében Jirí Rumitól akart nyilatkozatot kérni az ügyben, de a megkérdezett nem volt hajlandó nyilatkozni. Felszólalásában Jirí Rumi a tévé eljárását ebben az ügyben a régi rendszer praktikájának minősítette, hangoztatva, hogy a szóban forgó kérdésben semmiképp sem nyilatkozhatott volna, mivel titoktartás kötelezi. A téma körül közel egyórás vita keletkezett a parlamentben. A kérdésre a parlament ma tér vissza, (Folytatás a 2. oldalon) Folytatta munkáját az SZNT CSIGATEMPÓ-KEVÉS EREDMÉNNYEL (Munkatársainktól) - Milyen legyen ezentúl Szlovákia sajtóirodája? Erről döntöttek tegnap a képviselők a Csehszlovák Sajtóiroda szlovákiai helyzetét szabályozó törvény jóváhagyásával. A legnagyobb vitát a hírügynökség neve váltotta ki. A nemzeti irányzathoz tartozó képviselők nem értettek egyet az eredeti javaslattal - az SZK Csehszlovák Sajtóirodája - véleményük szerint Szlovákia kifejezőbb nevű hírügynökséget érdemelne. A hosszadalmas vita az elnevezésről folyt, alig hangzott el a törvény lényegét érintő észrevétel. Végül a törvényt elfogadták azzal, hogy a hírügynökség neve ezentúl az SZK Csehszlovák Sajtóirodája (Československá tlačová kancelária Slovenskej republiky), rövidítése TK SR, 1994. január elsejétől pedig TK SR - Slovakia lesz. Bár a 21. ülésen eddig már több alkalommal előfordult, hogy az ülést vezető szót adott a szavazás alatt az előterjesztő miniszternek, Peter Brňák (független) most kifogást emelt ez ellen. Javasolta, váltsák le emiatt a tanácskozást irányító A. Nagy Lászlót. Indítványát csak 38an támogatták, 43-an ellene voltak, 19-en pedig tartózkodtak. Ezt követően a nemzeti egészségvédelmi program névvel beterjesztett jelentés került a napirendre. A vitában felszólaló képviselők pártállástól függetlenül méltatták fontosságát, precíz kidolgozását, s mindannyian javasolták elfogadását A vaskos anyagokból kiderül, hogy Csehszlovákia névleg még a nyolcvanas évek elejéi csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet Egészséget mindenkinek - 2000-ig prog(Folytatás a 2. oldalon) A MAGYAR PÁRTOK ÉS MOZGALMAK KÉPVISELŐI AZ ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYRŐL KINEK HÁTRÁNYOS A KOALÍCIÓS KÜSZÖB? Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, a Szövetségi Gyűlés szerdán jóváhagyta az új választási törvényt. Ennek alapján a prágai parlamentbe az a párt vagy mozgalom juthat be, amely eléri az 5 százalékos választási küszöböt. Van a jogszabálynak egy olyan kitétele is, ha kettő vagy három párt koalícióban indul, akkor a szavazatok 7 százalékát kell megszerezniük, négy vagy több közös listán szereplő párt esetében pedig a választási küszöb 10 százalék. Ez a korlátozás hátrányos helyzetbe hozhatja a csehszlovákiai magyar pártokat, mozgalmakat. Erről kértük ki tegnap képviselőik véleményét. POPÉLY GYULA, a Magyar Néppárt elnöke: - A választási törvény a nemzeti kisebbségek számára fölöttébb hátrányos. Már a két évvel ezelőtti is tartalmazott néhány, kimondva vagy kimondatlanul ellenünk irányuló megszorítást, ez a mostani azonban még jobban vigyáz majd rá, hogy a kisebbségek minél nehezebben juttathassák be képviselőiket a törvényhozó testületekbe. Persze, ami nehéz, az még nem lehetetlen. Valamennyiünknek elő kell szednünk jobbik eszünket, s ekkor a többet ésszel, mint erővel elve alapján elháríthatjuk a reánk leselkedő veszélyt. Amint tudjuk, a kettes vagy hármas választási koalíciónál 7, a négyesnél már 10 százalékos küszöböt kellene teljesítenünk. De vajon sikerül-e? A biztos, ami biztos elve alapján kössünk hát egymással amolyan csendes megállapodást, hogy hivatalosan csak egy politikai pártunkkal vagy mozgalmunkkal veszünk részt a választásokon, ennek a listáján azonban a többi jelöltje is ott szerepeljen, s természetesen ezt a közös listát valamennyi magyar választó támogassa. Ennek végiggondolása és végrehajtása csak erkölcsi magatartás és intelligencia kérdése. A Magyar Néppárt a maga részéről megtesz mindent, hogy ez a szándék egész magyar nemzeti kisebbségünk javára valóra válhassék. A. NAGY LÁSZLÓ, az MPP elnöke: - A Magyar Polgári Párt képviselői a Szövetségi Gyűlésben a lengyelországi példát szem előtt tartva megszavazták a választási törvény módosítására tett indítványt. Mint ismeretes, a lengyel törvényhozásba 28-29 törpepárt jutott be, amely a mai napig képtelen kormányt és parlamenti elnökséget létrehozni. S úgy tűnik, a lengyel törvényhozás nem bizonyult életképesnek. Úgy véljük, nincs mit keresniük a parlamentben azoknak a pártoknak és mozgalmaknak, amelyek ha egyedül indulnak a választásokon, nem képesek arra, hogy elérjék az 5 százalékos, ha koalícióban a 7, illetve 10 százalékos küszöböt. A választási törvénynek azonban van egy szépséghibája. Sajnos, a képviselők nem szavazták meg Sándor Eleonóra indítványát, amely a választókörzetek űj szemléletű átalakítására irányult. A képviselő javasolta, hogy Szlovákiában olyan választókörzeteket hozzanak létre, amelyek nem hoznák hátrányos helyzetbe a magyar választópolgárokat. E szépséghiba (Folytatás a 2. oldalon) HAVEL-BAKER TALÁLKOZÓ Václav Havel, köztársaságunk elnöke tegnap délelőtt Prágában találkozott James Bakerrel, az USA külügyminiszterével, aki az EBEÉ külügyminiszteri értekezletén vett részt. A köztársasági elnöki irodától kapott tájékoztatás szerint a két politikus a Független Államok Közösségében kialakult helyzetről cserólt véleményt, de a csehszlovákiai gazdasági átalakítás kérdéseit is megvitatták. Havel elnök elmondta, hogy Csehszlovákia szeretné, ha az EBEÉ központi intézményeit Prágába telepítenék. HOGYAN LÁTJA A KÖZVÉLEMÉNY MEČIAR VEZET A Közvélemény-kutató Intézet felmérést készített arról, mennyire bízik Szlovákia lakossága a köztársaság 60 legismertebb politikusában, összesen 883 személyt kérdeztek meg, és mindenki legfeljebb 3 közéleti személyiséget jelölhetett meg „favoritként". Az első helyre - 47 százalékos aránynyal - Vladimír Mečiar (DSZM) került. Alexander Dubček 24 százalékot, Peter Weiss (DBP - voit kommunisták) pedig 22 százalékot kapott. A megkérdezettek 16 százaléka bízik erősen Václav Havel köztársasági elnökben, és utána - 13 százalékkal - Ján Čarnogurský (KDM) következik. További helyezések: Milan Kňažko (DSZM) 9 százalék, Jozef Prokeš (SZNP) 8 százalék, František Mikloško (PDU-NYEE) 6 százalék, Václav Kláus (PDP) 4 százalék és Valtr Komárek (szociáldemokrata) 4 százalék. TOLERÁNSABBAK LETTÜNK Ugyanazon intézet felmérése szerint Csehországban minden tizedik, Szlovákiában pedig minden hatodik lakos érzi úgy, hogy nemzeti hovatartozása miatt sérelmet szenvedett. A más nemzethez tartozók iránti ellenszenvet azonban - mutat rá a jelentés - nem ez váltja ki. A megkérdezett csehországiak, akik bevallották, hogy nem szeretik a más nemzethez tartozókat, úgy vélekedtek, hogy főképp a cigányokhoz viszonyulnak negatívan (61 százalék) és a szlovákokhoz (15 százalék). Szlovákiában azok, akik bevallották, hogy más nemzetiségűeket nem szeretnek, 44 százalékban a magyarokkal, 22 százalékban pedig a cigányokkal szemben emeltek kifogást, viszont a csehek „nemszeretési" indexe csak 1 százalék. Úgyszólván senkiben sem volt ellenérzés a németekkel és a zsidókkal szemben. CSÚSZÓS JÁRDA Csúcsforgalom volt szerda reggel óta a kassai rendelőintézetekben A mentők egyre-másra szállították az orvosok „keze alá" a kezüketlábukat törött járókelőket. Az egészségügyi anyagellátó - szerencsére - számolt ezzel, és már az év elsó napjaiban több mint 2000 gipszpólyát szállított le a város 5 poliklinikája számára. A korcsolyapályává vált utcákat a nagy mennyiségű kiszórt salak sem tette biztonságosabbá. Négy esetben combcsonttörést, néhány esetben pedig gerincsérülést állapítottak meg az orvosok, így a páciensek az Egyetemi Kórházba kerültek. Csütörtökön reggelre lényegesen javult a helyzet; a jég felolvadt, és az orvosok is megpihenhettek.